Delta, 1987 (21. évfolyam, 1-12. szám)

1987-01-01 / 1. szám

TERMÉSZETTUDOMÁNYOS-TECHNIKAI MAGAZIN KÉPES HÍR­LAPJAI HANGOK A HALÁL KAPUJÁBAN A modern orvostudomány rémképe a heteken, hónapokon át mély öntudatlanságban fekvő beteg, akinek testét gé­pek tartják életben, de agyának tevékenysége már ki­aludt, megszűnt. Mikor tekinthető halottnak valaki? Az „agyhalál” kifejezés negyedszázada született, de orvosok, jogászok, teológusok még ma is vitatkoznak róla, hogy mikor szabad kikapcsolni a lélegeztető készüléket. 72 óra elteltével­­ követeli a Német Szövetségi Köztársa­ság orvosi kamarája. Eddig kell a klinikai halál megálla­pítása után még figyelni a beteget, hogy véglegesen meg­­szűnt-e valamennyi agyfunkciója. Ez a hosszú megfigye­lési idő viszont sokszor más betegek reményét zúzza por­rá: az elhunytak szervei, amelyekkel súlyos betegek éle­tét menthetnék meg, gyakran nem használhatók többé, ha túlságosan sok idő telik el az agyhalál beállta és végleges megállapítása között. Főként a veseátültetés lehetőségét korlátozza jelentősen az ilyen időveszteség. Egy új és lényegében egyszerű módszerrel a jövőben gyor­sabban és biztosabban megállapíthatják az agyhalált - állítja Manfred Stöhr, az augsburgi (NSZK) központi klinika neurológusa. Stöhr professzor és munkatársai azt tanulmányozták az augsburgi központi klinika intenzív osztályának súlyos betegein, hogy miként reagál a nagy­agy bizonyos villamos hullámokkal a hangingerekre. Valamennyi súlyos betegen már megállapították az agy­halál három kritériumát: mély kómában voltak, nem léle­geztek saját erejükből és agytörzs-reflexeik kialudtak. A fejbőrre erősített elektródokkal elvezetett agyi villa­mos áramok a nulla vonalon voltak. Hogy a visszavonhatatlanul bekövetkezett agyhalált meg­állapítsák, az orvosok járulékosan megmérték a hanggal kiváltott reakciót (ahogyan az orvosok nevezik: a korai, akusztikus úton előidézett potenciált). Fejhallgatókon át 49 vizsgált személy fülébe 95 decibeles kattanásokat su­gároztak be­­ egy száguldó teherautó hangerejével. Az in­gerekkel kiváltott - vagy kimaradt - agyi válaszokat a hullámtípusok szerint öt csoportba sorolták. A vizsgált nagy betegeknek csaknem a fele (47,4 százalé­­ka) egyetlen hullámhosszon sem válaszolt a hangingerre - ezekben az esetekben nem fért kétség a már beállt agy­halálhoz. A többi esetben a különböző hullámtípusokat tanulmányozták az orvosok. Az egyes és a kettes típusú hullámokat a hallóideg hozhatta létre, amely az agyhalál­­ bekövetkezte után még bizonyos ideig működőképes ma­rad. A hármas, a négyes és az ötös hullámtípusok az agytörzs­ben, a gerincagy és a nagyagy közötti összeköttetésben keletkeznek. Ha kimaradnak, ezt ugyancsak valamennyi agyműködés megszűnési bizonyítékának tekinthetik az orvosok. Amint a „Deutsche Medizinischen Wochen­schrift” című orvosi szaklapban megjelent tudományos közlemény állítja: a kutatócsoportnak egyetlen esetben sem sikerült visszafordítania az agyhullámok kimaradá­sát, kiesését. Stöhr professzor úgy véli, hogy a hanyingeres agyhalál­tesztet néhány éven belül valamennyi intenzív állomáson bevezethetik. A szervátültetésnek nagy segítség lehet ez a járulékos ellenőrző vizsgálat. Sokkal több esetben, mint eddig, létfontosságú időt nyerhetnek. TELEFONKÖNYV-KÉPLEMEZEN A tokiói négykötetes tele­fonkönyv teljes anyaga elfér egyetlen képlemezen. A 12 centiméter átmérőjű, 15 gramm tömegű kompakt le­mezen 1 000 000 telefonszá­mot és egyéb információt tá­rolhatnak. A kikeresés könnyű, egyszerű, a keresett szám, adat a személyi számí­tógép képernyőjén jeleníthe­tő meg. A HATALOM MOLEKULÁJA A főnökké tevő szer a véré­ben van az embernek. Szero­­tonin a neve ennek a biogén aminnak, amelynek hírvivő anyagként is fontos szerepe van az agy működésében. Az amerikai Iowa egyetemének kutatói vérmintákat vettek a szoros hierarchikus rendű hordákban élő cerkófmaj­­moktól (Cercopithecus aethiops sabaeus). A vérmin­ták elemzéséből kiderült, hogy a hordák vezetőinek vé­rében nagyon sok, millilite­renként 937 nanogramm (milliárdod gramm) szeroto­­nin van, a hatalom nélküli „köz­majmok” vérében vi­szont csak harmadennyi. Ha a horda vezetőjét erőszakkal megfosztották hatalmától, vérének szerotonin-szintje a köz­majmok szintjére süly­­lyedt, a puccsisták vérszintje pedig a korábbi hordafőnök szintjére nőtt. A legújabb vizsgálatok arra vallanak, hogy a hatalommal, befo­lyással rendelkező emberek szerotonin-vérszintje is ma­gas. A kutatók a hangadók vérének szerotonin-szintjét elemezték a diákok között, és azoknak a vérében talál­ták a legtöbb szerotonint, akik a leginkább hatással voltak egy-egy diákcsoport magatartására. Érdekes mó­don, az emberek alfa-típusa­inak esetében a magas sze­­rotonin-szint nem a vezető pozícióhoz jutás következ­ménye, hanem maradandó állapot. CÍMKÉPÜNK: GYORS FOTÓNAGYÍTÁS Kiváló minőségű papírkö­­tívet kell kézzel behelyez­­peket lehet gyorsan, gaz­­ni és a kívánt méretet bu­­daságosan készíteni köz­­állítani. Az „elemzés” vétlenül a színes negatív gomb megnyomására a vökről (6x7 cm-es legna- gép beállítja a színharma­­gyobb méretig) az új an­­niát, majd egy másik gol Maxiprint nagyítóval, gomb megnyomására vég- Percek alatt elkészül a bemegy az expozíció. Az maximálisan 507 x 406 exponált papírkép előhivá­­mm méretű színes nagyítás­­ának idő- és hőmérséklet­­- óránként 40 száraz kép, beállítása, az oldat keve­­az eddigi költségek tere­­rése is önműködő. Végül a békéért. A nagyító teljesen szárítóról leemelhetik a önműködő, csupá­n a nega- kész színes papírképet. A CSILLAGOK MÁGNESES BÖLCSŐJE A massachusettsi egyetem csillagászai megállapítot­ták, hogy az újonnan születő csillagok a mágneses erővo­nalaknak megfelelően he­lyezkednek el, forgástenge­lyük annak a gázfelhőnek a mágneses terét követi, amelyből kialakultak. A mágneses tér dönti el azt is, hogy bolygórendszeres csillag, vagy kettős, esetleg többszörös csillagrendszer alakul-e ki. Az amerikai csillagászok az Orion-köd közelében elhelyezkedő sö­tét csillagközi gázfelhőt, a Lynds 1641 jelzésű objektu­mot tanulmányozták - eb­ben az égi objektumban tíz­ezer fiatal csillag helyezke­dik el egymás mellett. A mé­rések megerősítették, hogy a fiatal csillagokat szülő gáz jobbára a mágneses erővona­lak mentén mozog, és a csil­lagok forgástengelye párhu­zamosan helyezkedik el a mágneses erővonalakkal. A csillagászok feltevése sze­rint a pólusok elhelyezkedé­se felelős azért is, hogy mi­kor alakul ki csillag a csil­lagközi gáz összesűrűsödé­­séből. Minthogy az ionok sokkal könnyebben mozog­nak a mágneses erővonalak mentén, mint rájuk kereszt­­irányban, a részben ionizált gázfelhő lencse formájú testként az erővonalakra merőlegesen alakul ki. 3

Next