Délvilág, 1991. március (48. évfolyam, 51-75. szám)
1991-03-01 / 51. szám
48/51. 1991. márc. 1.- péntek A reggeli hírlap ára: 6,20 Ft Hat hétig tartott a Sivatagi Vihar Kuvait felszabadult, az iraki hadsereget legyőztük — jelentette be helyi idő szerint szerda esti beszédében George Bush. Az amerikai elnök közölte, hogy a szövetségesek éjféltől (közép-európai idő szerint reggel 6-tól tűzszünetet léptetnek életbe, de annak fenntartását feltételekhez kötik. Az elnöknek a Fehér Házból sugárzott beszédét valamennyi tv- és rádióhálózat élő adásban közvetítette. Bush igen mértéktartó hangot ütött meg, hangoztatva, hogy nincs helye a dicsekvésnek, de az ország joggal büszke katonáira és szövetségeseire, akik mellette voltak a válságban — mind■ azokra, akik lehetővé tették a gyors, döntő és igazságos győzelmet. Bush bejelentette, hogy hat héttel a háború kezdete és 100 órával a földi hadműveletek megkezdése után a szövetségesek éjféltől felfüggesztik a támadó hadműveleteket, s Irakon múlik, hogy ez tartós fegyverszünethez vezet-e. A feltételek: — Iraknak haladéktalanul szabadon kell engednie minden hadifoglyot, más országok állampolgárait, a kuvaiti foglyokat, és tájékoztatást kell adnia minden földi és tengeri akna helyéről, típusáról. — Iraknak végre kell hajtania valamennyi, az országra vonatkozó ENSZ-határozatot, beleértve azt, hogy érvényteleníti Kuvait bekebelezését, és el kell fogadnia az elvet, hogy kártérítéssel tartozik az agressziójával okozott károkért, veszteségekért. A koalíció felhívja az iraki kormányt: jelöljön ki katonai parancsnokokat, akik 48 órán belül találkoznak a szövetségesek képviselőivel, hogy megtegyék a tűzszünethez szükséges katonai intézkedéseket. Amerika kérni fogja az ENSZ Biztonsági Tanácsának összehívását, hogy a testület gondoskodjék a háború befejezéséhez szükséges lépésekről. A támadó hadműveletek felfüggesztésének feltétele, hogy Irak nem tüzel a szövetséges csapatokra, és nem indít Scud-rakétákat egyetlen ország ellen sem. Amennyiben Irak bármely feltételt megsérti, a szövetséges csapatoknak szabadságukban áll újra felvenni a harcot. Bush hangoztatta, hogy a koalíciónak nem az iraki néppel, hanem vezetőikkel, mindenek előtt Szaddám Huszeinnel volt viszálya; az iraki nép nem ellenség, nem törekszenek elpusztítására. A hadifoglyokkal jól bánnak, és várják a napot, amikor olyan vezetése lesz az országnak, amely kész békében élni szomszédaival — mondotta. Immár a jövőbe kell nézni, fejtette ki az amerikai elnök, és bejelentette, hogy James Baker külügyminiszter már a jövő héten a térségbe utazik, hogy — egyetértésben a szövetségesekkel — a békéről tanácskozzék. — A háború mögöttünk van, s előttünk a feladat, hogy potenciálisan történelmi békét teremtsünk — fejezte be beszédét az amerikai elnök. * A Szaúd-Arábiában dolgozó magyar egészségügyi kontingens megbízatása legfeljebb hat hónapra szól, de a Honvédelmi Minisztérium szeretné, ha minél előbb hazatérnének — közölte az MTI érdeklődésére csütörtök reggel Keleti György ezredes, a tárca szóvivője. Elmondta: a háború befejeződésével azonban még nem ér véget a katonai gyógyító munka. A tárca most értesítést vár a szaúdi hatóságoktól, hogy meddig tartanak igényt a magyar szakemberekre. * Iraki vereségről a szakértők. A szövetségesek nyomasztó légi fölényüknek és hadászati megtévesztő műveleteiknek köszönhetik a háború gyors befejezését. Schwarzkopf tábornok sikeres hadászati koncepciójának fő eleme az volt, hogy dezinformálta az iraki hadvezetést, és elhitette Bagdaddal, hogy a hadműveletekben nagy szerepet fog játszani a szövetséges partraszállás Kuvaitban. Az irakiak elhitték ezt. A partraszállásból nem lett semmi, viszont a szövetségesek nagy sebességgel nyomultak északra, és ostromgyűrűbe vonták az iraki csapatokat. Az iraki légierő bénítva volt, s így a bagdadi hadvezetés mindebből semmit sem vett észre, csak akkor, ami (Folytatás a 4. oldalon.) Elkelt a szanitergyár is — A kerámiaipar Mercedese a nyerő Hogy marad egyben a Porcelán? — Hogy áll most, 1991. február végén a különböző gyárak privatizációja? — kérdeztem újra Tóth Lászlót, az Alföldi Porcelángyár vezérigazgatóját. — Az átalakulási folyamatban a tervek szerint az edénygyárat a szanitergyár követte, annak ellenére, hogy egyik legnyereségesebb egységünk volt. Ám annyi pénzt nem hozott a konyhára, amennyivel jelentősen fejleszthettük volna. Márpedig az új helyzet, vagyis az, hogy az import liberalizálásával hazai „egyedülállóságunk” megszűnt, föladta a leckét a vállalatnak. Választhattunk: vagy lépünk, vagy végérvényesen lemaradunk a versenyben. Nyugaton tudniillik a mi termékeink eddig is az alacsony árkategóriájú termékek közé tartoztak. — Kik versenyeztek a hódmezővásárhelyi gyárért? — Európa 6 legnagyobb szanitercége jelentkezett, akik közül az első menetben 4-et találtunk alkalmasnak a további tárgyalásokra. Időközben azonban a burkoló kft.-ről kiderült, hogy nem produkált akkora nyereséget, mint amekkorára számítottunk, így új fordulatot vettek az események. Elhatároztuk, hogy a szanitert a burkológyárral párosítva kínáljuk föl megvételre. Tehettük ezt azért is, mert a szanitergyár iránti igény nagyon erős volt. A feltételeket, vagyis a készpénzigényt, a gépesítést, a teljes jogi állomány átvételét mi diktáltuk. — Ki győzött a külföldiek közül? — A német Villeroy-Boch, amelyet a kerámiaipar Mercedeseként is jellemezhetünk. Nem volt könnyű a döntés, hosszas mérlegelés után hoztuk meg, 1990. karácsonya előtt. 1991. január 30- án pedig szándéknyilatkozatot írtunk alá a partnerrel. Rögzítettük a feltételeket —, például azt, hogy az átalakulás során nem lesz elbocsátás — valamint leírtuk: előbb az Alföldi Porcelángyár maga is részvénytársasággá alakul, s ezután jön létre a vegyes vállalat a szanitergyáregységből és az Alföldi Burkolólap Kft.-ből. Az Állami Vagyonügynökség különben kedvezően reagált a kezdeményezésünkre, hiszen igen jó pénzért kelt el a két egység. Megállapodtunk továbbá a vagyonügynökséggel, hogy az rt. és a vegyes vállalat alapítási kérelmeket egyszerre adjuk be. — Hogyan képzeli el az Alföldi Porcelángyár jövőjét részvénytársasági formában? — A cél az, hogy a vállalat egyben maradjon, működőképes legyen, és ne fenyegesse az embereket a munkanélküliség. Ehhez elsősorban pénzügyi befektetőket keresünk. Elképzeléseink szerint a részvénytársasághoz tartozik majd a gazdasági társaságokban és vegyes vállalatokban levő vagyonrész kezelése és működtetése, a szolgáltatások szervezése és új profilok kialakítása. — Elárulom, mielőtt önt fölkerestem, névtelen levelet kapott szerkesztőségünk. Ebben az ismeretlenek a következő vádakat hozzák fel a szanitergyár vegyes vállalattá alakítása ellen. rossz üzletet csinálnak, akárcsak a franciákkal az edénygyár esetében; miért kell egy nyereséges gyárat eladni; a döntés előkészítésébe nem vonták be a dolgozókat; az alkalmazottak tartanak a munkanélküliségtől; a jelenlegi vezetők a várományosai a vegyes vállalat igazgatói posztjainak. Kíván-e ezekre a fölvetésekre válaszolni? — Arra már pár szóban utaltam, mire lett volna elég a szanitergyár nyeresége a jövőben. Említettem továbbá, hogy a feltételeket mi szabtuk, tehát kikötöttük, hogy elbocsátásokra nem kerülhet sor. Anyagi szempontból is a Villeroy-Boch ajánlata volt a létező legkedvezőbb. Nem igaz viszont, hogy a dolgozókat nem vontuk be a döntések előkészítésébe. Valamennyi szakszervezetet folyamatosan tájékoztattuk a tárgyalásokról, valamint bevontuk őket a szándéknyilatkozat véleményezésébe. S mivel az Alföldi Porcelángyár jelenlegi vezetésének nagy többsége nem a vegyes vállalatnál fog dolgozni, nem beszélhetünk vezetői átmentésről sem. — A Francia—magyar vegyes vállalat (edénygyár) első negyedéve — hisz csak októberben alakult — milyen reményekkel kecsegtet? — Sikeres negyedévet zárt, de ezt még a tulajdonosváltásból következő lendületnek tulajdonítom. Az elkövetkezőkben műszaki és szakmai téren sokat kell fejlődnie. FEKETE KLÁRA Amikor tavaly október 1-jén részvénytársasággá, s egyben francia—magyar vegyes vállalattá alakult át az Alföldi Porcelángyár edénygyára, jeleztük: a privatizálásnak nincs vége. A vállalat vezetése tervbe vette, hogy a máris önállóan, kft. formában tevékenykedő egységeket sorra külföldi tőkével házasítja Mindeközben maga a „nagyvállalat” is részvénytársasággá alakult át. Miért e Vásárhelyen a közelmúltban életbe lépett új közterület-használati díjak nagy felháborodást váltottak ki. Vajon tényleg szükség volt-e és miért, ilyen mértékű díjemelésre? A kérdésre Csáki Imrétől, a polgármesteri hivatal műszaki irodájának vezetőjétől kértünk választ. — Feltétlenül kellett valamilyen megoldást keresnünk a belvárosban és a forgalmasabb útszakaszokon gyakran kialakuló elviselhetetlen állapotok felszámolására. Azzal ugyanis gondolom mindenki egyetért, hogy a földre kirakott csempészholmik értékesítését nem nézhetjük jó szemmel, és főként nem támogathatjuk. Emellett lehetőséget kell teremtenünk arra, hogy az igényesebb körülmények között árusítani kívánó kisiparosoknak megfelelő környezetet tudjunk biztosítani. Ezért kellettolyan közterület-használati díjakat megállapítani, hogy azok kifizetése csak egy bizonyos mennyiségű termék rendszeres értékesítése mellett legyen gazdaságos. De hangsúlyoznom kell, hogy így is nagyon alacsony öszszegeket fizetnek az árusok. Példaként említhetem, hogy a belvárosban a kereskedelmi, szolgáltató tevékenységet folytatók havonta 80 forintot fizetnek egy négyzetméternyi helyért. Ez az öszszeg az ország más városaiban eléri a 700-800 forintot is. Nálunk viszont még ezt a térítési díjat is rablásnak tartják a kereskedők! Sokan azt hiszik, hogy az önkormányzat ebből akarja pótolni költségvetési hiányait. Ez nem így van. Csak utána kell számolni és kiderül: a befolyt pénz sajnos messze alatta van Vásárhely adósságállományának! Ugyanakkor viszont az önkormányzat felelőssége az, hogy biztosítsa a város esztétikai védelmét és nyugodtan lehessen közlekedni a belvárosban, az üzletek környékén. N. R. J. r HAMU HM TME0CENTRUM II OLCvSAÓsAboS,'íTME IfT' > fabmfbvísíb Fhti Hódmezővásárhely, Lenin u. 3. Keresse fel üzletünket \ GABRIEL \ nagy választékban kaphatók .MnBANni RimrBAN f/f.. (“tyu alatt) CIPÓ, BŐRDÍSZMŰ, KÖTÖTTÁRU, \ TAXI MAKÓ \ műtrágyák vetőmagvak a MORANDI RimKBAN * 7 4 hangszoros, hordozható, BÉBIHOLM1 1 i/iAi, M/iAU 1 növényvédő szerek kukorica Hódmezővásárhelyen. .-5Z£SíO, TONOVAM MTI 2 normájú rádió ACORDOVANIll-BAN \ 11199 \ rotakapák zöldségmagvak Eredeti olasz farmemadrá- __ melegszendvics 1598 helyett 1298, Vásárhely, Bajcsy-Zs. u. 37. (a kerék- % \ fólia napraforgósok kaphatók 4 színben, 14 __ burgonyás tallér • Wallemanhez Music Center párboltban) 110 Ft-os kiállás kézi fűrész lucerna fazonban, csak 1900 Ft-ért, _ , , * ; 2 fejhallgató + adapter hétfőtől péntekig 8.30-17 óráig, 1 , , ,, , , m zsákok virágmagvak ^^^míg a készlet tart. ° .. . .^fj 2 hangfal (mini) 798 helyett 598, szombaton 8.30-12 óráig. ^ telefonhívás eseten ^ Márton György magánkereskedő Mielőtt a tisztelt hódmezővásárhelyi rendőrkapitányság előtt bármiféle gyanúba keverednék, sürgősen közölnöm kell: nem az építőipari vállalat Tanácsköztársaság téri, központi épületébe akartam behatolni egy ködös éjszakán. Pusztán a cég Hóvirág és Dobi István utca között, ott a kőfalnál található raktártelepébe szerettem volna bejutni. Este volt, tapogatództam a térdig érő sárban, s fél kézzel hozzáértem egy lakattal leláncolt kapuhoz, majdnem bedőlt az egész „tákolmány”. A tartóoszlopot alig bírtam visszaráncigálni a helyére. Istenemre mondom, komolyan megrémültem: mi lesz, ha erre jár egy „nyakkendős” URH-s kocsi? Az igazi kapun azután egyik ismerősöm engedett be. Nevét nem árulom el, mit lehet tudni, eme fene nagy demokrácia közepette nem esik-e valami baja szegény embernek? Amit a jótékony félhomályban láttam, alig vagyok képes szavakkal kifejezni : mindenfelé szétheverő, de használható transzformátorok, ép csövek, jó kábelek, alkatrészek, nagy értékű szendvicspanelek, irodabútorok, munkavédelmi szempontból abszolút szabályellenesen tárolt hegesztőkészülék (mellette, a földön, a palackok) és sorolhatnám tovább. Botorkálunk még egy kicsit az udvar „vendégmarasztaló” pocsarában, azután bementünk a melegedőnek nevezett bodegába. Eleddig volt annyi sejtésem, hogy az építőipar soha sem tartozott a patikatisztaságú munkahelyek sorába, ám amit abban a helyiségben tapasztaltam, az bizony ép ésszel alig felfogható: piszkos falak, mocskos padló, az asztalon több hónapja lerakodott koszréteg, évek óta nem használt pufajkák, szagosabbnál szagosabb bakancsok. A telep persze „töksötét”, csak a bodega előtti térség van megvilágítva, ahol egy konténerben, állítólag értékes eszközöket raktároznak; a többit viheti az, aki akarja? Ez a raktártelep azóta létezik, mióta a környéken, körülbelül tizenkét esztendeje felépültek az első lakóházak. Bizonyára, nyaranta, kitűnő patkányfészek volt. A múlt időt viszont talán most elfelejthetjük, hiszen úgy hírlik: a polgármesteri hivatal műszaki irodája kötelezte a Csomlépet a terület kiürítésére és elhagyására. Időszerű intézkedés volt. Kár, hogy a közelmúltban, amikor már szintén sokat beszéltünk a környezetvédelemről, erre a lépésre nem került sor... NAGY ATTILA Csak egy oszlopon múlt Majdnem betörtem a Csomléphez