Délvilág, 1991. április (48. évfolyam, 76-100. szám)

1991-04-24 / 95. szám

— Három kérdés---------------------------------­Vágás Istvánhoz — Akik közelről és szeretettel figyelik ked­ves folyónkat, a Tiszát, meggyőződéssel vallják: már nem a régi. Nem olyan, mint volt. Mi a véleménye erről dr. Vá­gás Istvánnak, a vízügyi igazgatóság főmunka­társának, c. egyetemi ta­nárnak? — Attól függ, hogy mire gondolnak, akik ezt mondják. Az biztos, hogy változott a folyó. Példá­ul, előnyére. A gazdasági recesszió jóvoltából ugyanis, az utóbbi évek­ben tisztább lett a víz. A Maros-torkolatig koráb­ban is első osztályú volt a vízminőség — és ez is javult —, mostanában pedig, a Maros is tisz­tább. A gazdasági vissza­esés következtében ugyanis, csökken az ipari tevékenység a Tisza­­völgyben, kevesebb szennyvíz kerül a fo­lyóba. — Azt is mondják, megváltozott a vízjárás az utóbbi években. Talál­gatják az okát: éghajlati változások, szárazság, duzzasztóművek... — Valamelyest mind­egyik közrejátszik, de egyik sem okoz hosszú távú, maradandó változá­sokat a vízjárásban. Tény, hogy száraz idő­szakot élünk. Utoljára 1981-ben volt komolyabb árvíz. Azóta egyszer sem emelkedett Szegednél 700 centiméterig a vízszint, 650 fölé is csak egyszer­­kétszer. És ez valóban alacsony, hiszen úgy 640 centinél jön ki a víz Sze­gednél a rakpartra. De­­hát, ebből sem lehet messzemenő következte­téseket levonni, hiszen ez már a harmadik hosszabb száraz periódus az utób­bi évszázadban. Az első­ben, 1895 és 1912 között, csak egyszer mértek 700 centiméter fölötti vízál­lást, a másodikban, 1942 és 1962 között, talán há­romszor. Szóval, a száraz periódusok mindig visz­­sza­tértek a Tisza életé­ben. A duzzasztások sem igen befolyásolják a víz­járást. A három duzzasz­tó (Tiszalök, Kisköre és Törökbecse) közül csak a kiskörei ad magasabb duzzasztási szintet, de ár­víz idején az sem. A má­sik kettő — műszaki megoldásai következté­ben — csak kis víznél duzzaszt, 0,5—2 méterrel emelve a­­ vízszintet. En­nek pedig jószerével csak annyi a hatása, hogy ol­csóbb az öntözővíz kivé­tele, kevesebb energia kell hozzá. Igaz, nagyon kis vizeknél, például a törökbecsei duzzasztás következtében, akár felé­re is csökkenhet a vízse­besség. A Tisza azonban így sem válik állóvízzé. Igaz, a víz élővilágában, a mikroorganizmusok összetételében, ilyenkor némi változások követ­keznek be, de a nagy vi­zek ezeket a változásokat eltüntetik. Csak úgy, mint a kis vízsebességnél lera­kodó hordalékokat. És az is kérdéses, hogy e válto­zások igazán károsak-e, hiszen, például Kisköre fölött, ahol szinte áll a víz, ott a legtisztább a folyó, igazi halparadi­csom alakult ott ki. — Mennyire szabad, lehet beavatkozni a Ti­sza életébe? És e be­avatkozások mennyiben befolyásolják a folyót? — A vízminőségről már beszéltem. Más beavatko­zások pedig csak kisebb szakaszokon hatnak. Amikor a múlt század végén beindult a gőzha­józás, fontos cél lett a szükséges vízmélység biztosítása. Például, kő­­sarkantyúkat építettek, hogy azok úgy tereljék a folyót, hogy az a gázló­kat elmossa. A számítás be is jött, a gázló eltűnt, de másutt, lejjebb, újabb keletkezett. Azaz, az ilyen beavatkozások elő­re nem látható következ­ményekkel járhatnak. Mint például, a régi, a háborúban fölrobbantott szegedi Tisza-híd eseté­ben, amelynek volt egy pillérje a meder köze­pén, amit a folyó úgy kö­rülmosott, hogy az már a hidat veszélyeztette. Emi­att csökkenteni kellett a terhelését is. Az új sze­gedi híd mederpillérét e tapasztalat alapján, na­gyon mélyre alapozták. Az viszont látható, hogy e pillér hatására jócskán megváltozott a szegedi partfürdő. SZÁVAY István A fiatalabbak jobbára régi filmekben láthattak olyan jelenetet, amikor a falu ha­tárában kigyulladt egy ka­zal, vagy a településen egy nádtetős ház, és akcióba léptek a helyi önkéntes tűz­oltók. Vitték a lajtoskocsit, a szerkentyűt pumpálva, vízsugárral igyekeztek meg­fékezni a lángnyelveket Ma már ennél modernebb fel­szereléssel dolgoznak a helyi önkéntesek. Egy éve annak, hogy az egyesületek Csong­­rád megyében szövetségbe tömörültek.­­ Százhúsz évvel ezelőtt alakult meg Magyarországon a tűzoltószövetség, és szé­pen, eredményesen is dolgo­zott 1948-ig, amikor is meg­szüntették. A falvakban és a munkahelyeken az önkén­tes csoportok léteztek — a hivatásosok munkáját segí­tendő —, de érdekképvisele­tük lényegében nem volt Megyénkben az önkéntesek létszáma 4-4 és fél ezer. Ezek az emberek önként vállalták fel a nagy közös­ség szolgálatát ezért megér­demlik, hogy érdekeiket kü­lönböző szinten képviseljék, tegyenek lépéseket a felsze­relésük javításáért stb. Ez­zel a céllal alakult meg ta­valy márciusban a Csong­­rád Megyei Tűzoltó Szövet­ség — tájékoztatott Csete György ny. tűzoltó ezredes, a szövetség elnöke. Szűkebb pátriánkból kez­deményezték az országos szövetség megalakítását Létre is jött fél évvel ez­előtt és 200 ezer önkéntes tűzoltót képvisel különféle fórumokon. A megyei szö­vetség titkára, Lengyel György, és az elnök szerint az országos vezetőség nem tett meg idáig mindent azért, hogy az önkéntesek tényke­dését kellően elismertessék. A megyei szervezet alapít­ványt hozott létre, amelyhez az első forintokat a volt megyei tanács, a gabonaipa­ri vállalat, a paprikafeldol­gozó és a megyei tűzoltó­­parancsnokság adta. Utóbbi, amiben csak tud, segíti az önkéntesek munkáját. Mert a felszerelésen mindig akad javítani­ és javítgatnivaló is. Az alapítvány hozadékát éppen a berendezések pót­lására fordítják. Az önkor­mányzatok is az önkéntesek mellé álltak. A társközségek szétválása után valamennyi településen működik egyesü­leti És hogy van értelme a munkának, azt az is bizo­nyítja, hogy az elmúlt évek­ben a tűzesetek húsz száza­lékánál részt vettek az ol­tásban. A megyei szövetség két vezetőjét a gondokról, a to­vábbi elképzelésekről is kérdeztem. A szakmai kép­zést szeretnék megreformál­ni és átvenni. Szerintük az önkénteseket ugyanúgy kell kiképezni, mint a hivatáso­sokat. Igaz, hogy ők társa­dalmi munkában végzik a tűzoltómunkát, de mindig „kéznél vannak”. Nem biz­tos, hogy minden tűzhöz a hivatásosakat kell riasztani. Az önkéntesek helyzetén az adózás szabályainak módosí­tásával lehetne segíteni, hi­szen, ha szabadidejükben el­végeznek egy feladatot, és azért kapnak tiszteletdíjat, abból is lecsippentenek. Persze, gondok is akadnak. Az egyik, ami a legnyomasz­tóbb, az utánpótlás hiánya, ezért a jövőben a fiatalok megnyerésére törekszik a megyei szövetség. A másik probléma pedig a felszere­lések elöregedése. Ezek fia­talítására, kicserélésére nin­csenek meg a forintok, és a szállításra se, hogy egy-egy versenyre elutazhassanak az egyesületek. Várhatóan a bemutatókon, versenyeken csökkenni fog a résztvevők száma, márpedig a szakmai felkészültség szinten tartásá­hoz ezek a gyakorlatok el­engedhetetlenek. — A megyei tűzoltószö­vetség mit ígér az egyesüle­teknek? — tettem föl a kér­dést Csete György elnöknek. — Továbbképző tanfolya­mokat szervezünk, s egyál­talán rendszeres informá­cióval látjuk el őket. Segít­séget nyújtunk az anyagbe­szerzésben. Bizonyára a me­gyei parancsnokság a jövő­ben is rengeteget segít majd. Bár az országos is így áll­na hozzá , V. F. S. ha önkéntesek A KOMAngyvílsztékbe, OLCSÓ OGAJUTTA (pld.­ Sophiac 34 Ft, Syntphora 31 Ft) tozne­lsaok, édeségek, fastafti, játékok. DOHÁNY-AJÁNDÉK BOLT, Vá­sárhely, Bajcsy-Zs. u. 39. (ötemeletes sarka) Nyitva: hétfőtő—péntekig, 13—18 óráig. SZERDA, mi. Április 24. Akar ön Nyugatról autót behozni? Segítünk megvásár­lásában is, és kedvezményes vá­moltatásában is. Érd.: 06/1/1851-444/7, 16 óra után.­­ Az F+F Kft. megvételre felk­ínálja korszerű kivitelű MM hétvégi házait. A minta megtekinthető telephelyén: Hódmezővásárhely, Makói út, Csomlép-ipartelep. Telefon: 62/42-281. , Radványi Géza mint­ha itt is forgathatta volna a Valahol Európábant. — Nézd, bennünket 1988-ban Szentesen lehetetlenné tettek. A harmincnégy­tagú vezetőségünk jó ideig illegalitásban működött, pe­dig mi nem akarunk, nem akartunk egyebet, minden tizenévesnek legyen esélye, hogy felnőtt rangú ember legyen. Momentán, úgy há­romszázan vagyunk, és az önszerveződés eredménye, hogy van színpadi csopor­tunk, előadói műhelyünk, menedzserkurzusunk, rock­zenekarunk ...­­ Ahogy elnézem a gyerekeket, itt nekik jobb, mint otthon. Talán, épp a sikereitek miatt akarnak benneteket innen kitenni? — Az ürügyekre, esetleg a valódi okokra vagy kíván­csi? — Mindkettőre! — Néhány környéken lakó úgy döntött, hogy még az imádkozást sem tűri a pin­cében. Közben a hivatal azt is felismerte, hogy az ide­­járók, mint potenciális bű­nözők, állandó veszélyt je­lenthetnek. Megdöbbentő számomra ez a fiataloktól való félelem. A másik ok az, hogy miután rendbe hoztuk a pincét, kiderült, érték, ami valószínűleg, jó volna kocs­mának.­­ Miért fontos a mara­dásotok? — A vérünkkel, veríté­künkkel csináltuk meg ezt a búvóhelyünket. És most, tessék, kitesznek az utcára. Elkeserítő a helyzetünk, úgy érezzük, most a társadalom ifjúságellenesebb, mint va­laha. A pince megtartása számunkra elvi-politikai kérdés. Ezt mi csináltuk, magunknak, azaz a miénk, nem vehetik el tőlünk.­­ Mikor Várható a ki­lakoltatásotok? — Május végén, egyébként két hét alatt kitehetnek bennünket az utcára. 0 Talán oda mégsem! — Valóban, az önkor­mányzat nagylelkűen próbál nekünk helyet keresni. De, mi nem adjuk a pincét! 0 Hogyan tudjátok ki­védeni a támadásokat? — Az egyik ürügy az, hogy hangosak vagyunk. Er­re mi, elszigeteltük az abla­kokat, és ritkítjuk a kon­certeket. És, hogy nincs vé­cé? Az néhány nap alatt kész lehetne. 0 Mi lesz végül is ve­letek? — Maradunk. 0 És ha jön a „karhata­lom”? — Akkor sem mozdulunk! Ott jártunkkor, szombaton éjjel, természetszerűleg nem beszélhettünk Szentes pol­gármesterével, Rébeli Szabó Józseffel. Telefonon kértünk tőle információkat. — Miért lakoltatják ki a VEGA-sokat? — Mi a szervezetnek segí­teni akarunk, ellenben a la­kosság, és rendőrség, igen nagy nyomást gyakorol ránk. Jelenleg keressük a megoldást, más helyre kí­vánjuk költöztetni a fiatalo­kat. A felszámolásukról egyébként szó sincs. Olyan körülményeket­­ próbálunk teremteni, melyek mindenki­nek megfelelnek.­­ De hiszen, a VEGA- sok több százezer forintot rákentek a pincére. Kárté­rítik őket? — Erről szó sem lehet, mi ugyanis nem kértük őket az átalakításra.­­ Valóban, a pince he­lyén kocsma lesz? — Egyelőre nincsenek ilyen terveink. * Érzésünk szerint,­ PINCE- ügyben újabb ütközet vár­ható. Nem fenyegetésképp, de ha egyszer háromszáz if­jú kivonul az utcára, a pol­gármesteri hivatal elé, talán mégiscsak mindezt megaka­dályozandó, már most ille­nék keresni valamilyen elfo­gadható megoldást. P. BODZSÁR ERZSÉBET Jön a „karh­atalom,” — Ha kell, tüntetnek is Szentesen A tizenéveseknek aligha lehet jobb búvóhelye, mint a szentesi PINCE. Igen, így csupa nagybetű­vel. Hónapokon át ugyanis az a több száz fiatal te­remthette meg ezt az otthonát, akik menekülvén a családból, a kocsmákból, annak idején a KISZ-ből a Vékásokhoz csapódtak. És most, amikor már belak­ták a volt megyeháza pincéjét, aminek az értéke az átalakítások nyomán 700-800 ezer forinttal megnőtt, ki akarják űzni a Vegásokat a föld alatti pa­radicsomból. Egyik vezetőjük Korom Pál, őt kér­deztük a krimibe illő történetről. Történt pedig, hogy egy vásárhelyi polgár, nevezete­sen Rá­cz György, még­ a ’90-es évek elején házat vá­sárolt a Makói út és az Er­zsébet utca kereszteződésé­ben. A vásárláskor még minden biztosítva volt (a vízelvezető mély árok, az út és a ház között fekvő zöld övezet). Aztán a városi tanács 1985-ben — a ház helyzetét figyelmen kívül hagyva — kerékpárutat létesített a közúttal párhuzamosan. Gondolom mindenki tudja, hogy mivel jár egy új út (le­gyen az kerékpárút) építé­se. Folyamatos mérések, földmunkáik, buldózerek stb. A szakemberek nem foglalkoztak azzal a tény­nyel, hogy Rácz György há­za közelebb áll a műúthoz, mint a többi. És ez az óriá­si hiba volt mindennek az okozója. A­­tulajdonos lakása 3 mé­terre van a közúttól. Ez volt a helyzet az építés előtt is. De! Az építésnél föltöltőd­ték az árkot, és megemelték a talajszintet, illetve eltűn­tették a zöld övezetet. Mind­azt tönkretették, ami a rez­gést csatapí­tja, és elnyeli (aránylag nagy forgalmú útról van szó).­­Helyette kis lefolyókat építettek, és a ta­lajt ledöngölték, ami egye­nesen „vezeti” a rezgést. Megépült az út! Harminc centiméterre a lakás falá­tól, a víz befolyik az udvar­ra (de ki nem), a falak fo­lyamatosan repednek a re­zonanciától. Rácz György a sokszor bokáig érő vizet szippantóval hordta ki az udvarból............. — Áldatlan állapotok uralkodnak, és főleg télen — mondta. — Nekem a vá­ros okozta a kárt! öt évvel ezelőtt elindult, és kilincselt (azóta is tart) az ő igazát bizonyító építés­ügyi véleménnyel. A váro­si tanácsnál (ahol a Só ne­vű hivatalba küldték), az építésügyi minisztérium­nál. Megúnta. Bírósághoz fordult, s kapott 60 ezer fo­rintot. De! Hogy háza lak­hatóvá váljék 200 ezer fo­rintra lenne szüksége — mondta. Nem kér ő mást, csak hogy a víz kifelé foly­jon, és a ház előtti részt szi­geteljék, csökkentve így a rezgést. Februárban a helyi ön­­kormányzathoz írt levelet, ahol megállapították, hogy Rácz Györgynek igaza van, de idézve Nagy­ György Já­nos utolsó leveléből: „Állás­pontom szerint annál na­gyobb anyagi áldozatot, mint amire az ítélet kötele­zett, az önkormányzat sem köteles vállalni — különö­sen a mostani igen nehéz anyagi helyzetünkben.” Tehát az ügy ugyanúgy tovább húzódik, a probléma viszont marad. Beázik és összedől a ház Ha valame­lyiket lebontják, talán ak­kor szűnik meg ez az álla­pot. Vagy a lakást, vagy a kerékpárutat. Rácz György mindenesetre készül. A pénteki éhségsztrákjra. Ha addig nem­­történik semmi. SZABÓ C. SZILÁRD Összedől a vásárhelyi ház Rácz György éhségsztrájkra készül Import és hazai PVC-padló kapható széles választékban. 20- 40 %-kal olcsóbban darabvégek kaphatók. Háztartási bolt: Vásárhely, Felszabadulás—Nyizsnyai u. sarok. Nyitva: 8-12 óráig, 14-17 óráig. IrGsMQoS —n | PMVATP^ruw^Trrror Elektronikából. --televíziók, - rádiósmagnók. . . - audio- és videokazetták olcsók! ÁSDl KOMOR^ BEATRIX ^rállmező Szegett, Budapesti krt&B, 21-822. H*O,IpM»lTtkrf«:(65)12m 3

Next