Délvilág, 1991. április (48. évfolyam, 76-100. szám)
1991-04-22 / 93. szám
Fémnői képek A hazatérés esélyei Hévéri Endre képeiből és tűzzománcaiból nyílt kiállítás a szegedi múzeum képtárában. „ötletessége a konstrukciók legkisebb elemeiben jut teljes egészé-“ ben kifejezésre. Minden apró részletet fel kell fedezni... Vízfestmény vázlataiban és előtanulmányaiban sokkal jobban érvényesült az a drámai feszültség, amelyik káprázatos színiadomásainak indulatossága és mértani szerkezeteinek logikája között létezett, míg konstrukciói az érzelmek árját megtörő gátépítő tevékenységnek tűnnek”. Czigány Magda ismertette így a Szabad Európa Rádióban Hévézi Endre művészetét. Hévézi Endre most hazatért szülővárosába, hogy a tékozló fiú számot adjon talentumáról. Megtette, hiszen 1988-ban La Corunaban rendezett nemzetközi zománcfestő biennálén első díjat nyert, 1990-ben pedig Madridban a harmadik legjobb volt a kiállítók között A jeles alkotó 1923-ban született Szegeden. Iskoláit is itt végezte. A Baross Gábor Gimnáziumban érettségizett. A második világháború végén, a Műegyetemmel hagyta el az országot és Dániába került. Ott kezdődött művészi pályafutása is. A kezdeti , sikerek után egyéni kiállításokkal jelentkezett Stockholmmban, Koppenhágában és Skandinávia más városaiban, majd Európában is. 1950-ben Angliába költözött a rendkívül szimpatikus művész. Ott nyerte el az Angol Keramikusok Szövetségének ösztöndíját (na meg építészeti diplomát is szerzett). Festői és tűzzománc munkásságára nagy hatással volt az amerikai tanulmányút. Persze mindez csak „hangos meditálás” a művészetről, az igazán „beszédes” dolgok a teremben láthatók. Azok nem szorulnak kiegészítő magyarázatokra, vagy ha igenekkor már régen rossz! De hát ez jelen esetben nem áll! Hévéri izzig-vérig modern festő.Némi konstruktivitás mellett elsősorban a formák tisztasága érdekli. Ezekben az alkotásokban, bármilyen furcsának is tűnik, realista, vagy inkább így mondjuk racionalista. Ám ezeken a műveken is feltűnik ötletgazdagsága és színérzékeny alkotói törekvése. A színek igazi révélete a tűzzománcokban teljesedik ki. Légiesen könnyed, technikailag nagyszerűen megoldott és élményt sugalló valamenynyi műve. Egyszóval, Hévéri a zománc lírikusa, a „tűz” szakértője. Képei, zománcai belülről világítanak, szenvedélye van minden alkotásának és üzenete. Az üzenet lényege: így is lehet — vagy — csak így lehet, így érdemes! A felfedezés örömével lepette meg valamennyiünket Hévézi Endre szegedi szereplése. (polner) Konstrukció Tollas Tibor költőnek, a nemzeti emigráció jelentős személyiségének, a müncheni Nemzetőr főszerkesztőjészek szegedi vendégszereplésével olyan eseményre kerül sor, amely évtizedeken keresztül elképzelhetetlen lett volna Magyarországon. Tollas Tibort 1947-ben alaptalan vádaskodások, rágalmak juttatták börtönbe, egy koncepciós per vádlottjaként tíz évre ítélték. A váci börtönben és a tatabányai rabbányában a porkolábokat kijátszva írta a zsarnokság embertelensége ellen protestáló, a jobb magyar jövőben az embertelen körülmények ellenére is bízó énekeit. A nemzetőrség összekötő tisztjeként vett részt az 1956-os forradalomban és szabadságharcban. Az intervenciót követően, novemberben Bécsbe távozott, és azóta szerkeszti a szabadságharcos írók alapította Nemzetőrt, az emigráció egyik fontos politikai lapját. Münchenben él, több figyelemre méltó, magyarságtudat-formáló kiadvány szerkesztője, így ő rendezte sajtó alá a Füveskert-antológiát, a váci börtönversek gyűjteményét, és a Gloria Victis 1848—49, továbbá a Gloria Victis 1956 című, szabadságharcaink költői világvisszhangját tartalmazó kiadványokat. 1959- től napjainkig nyolc verseskötete jelent meg; az 1983- ban közreadott, Forgószélben című válogatott versek, és az 1988-as Varázskor című verseskötet szerencsésen összegezi a költő lírai életművének legjavát — ez a két kötet a demokratikus ellenzék, közelebbről a Katalizátor Iroda jóvoltából — most már egy könyvvé szerkesztve — Magyarországon is megjelent. Tollas Tibor költészete a börtönélmények, a megaláztatások ellenére is igen harmonikus. Családpárti és jövőpárti szemlélet hatja át a Tollas-verseket. A Duna menti népek felé való nyitottság éppúgy jellemzi gondolkodásmódját, mint az egyetemes magyar értékek határoktól független vállalása. 1953-ban Vácott, a börtönben írta leghíresebb versét, a Bebádogoztak minden ablakot című rabéneket. Költészete az újabb időkben tovább mélyül, kiteljesedni látszik, a „búvópatak nemzedékkel” való találkozása is megtermékenyítően hat munkásságára. Ma, hétfőn, április 22-én, este 6 órakor a szegedi Royal irodalmi kávéházban a 70 esztendős Tollas, Tiborral személyesen is megismerkedhetnek az érdeklődők. Erre vár mindenkit szeretettel a házigazda: MEDVIGY ENDRE Tollas Tibor-est a Royalban Bebádogoztak minden ablakot 2 14 helyzet változatlan Szabvány Tudom én, hogy a szabvány jó dolog, hisz nélküle mondjuk, úgy kéne esztergáltatnia az embernek egy csavart is az autójába. Csakhogy, amikor az ember gyomrát és az ízlést is szabványosítják ... Még a valaha volt időkben, amikor a jelszavakban ott szerepelt, a legfőbb érték az ember — szóval, akkoriban szabvány született a főzelékekre is. Mármint előírás arra nézve, hogy az üzemi konyhán lesz’ minden dolgozó tányérjára 4, azaz négy deciliter főzeléket kell kimérni. Ha hibádzik belőle akár fél deci is, jól megjárhatja a konyha, amikor jön az ellenőr. Nos, érti is az ember e szigort, hiszen valaha minden volt, csak piac, s így verseny nem. Rendeletek szigorával kellett hát őrködni a vevő érdekei fölött, csakúgy, ahogyan rendeletek és utasítások szabták meg a, ebédért kérhető pénzeket, juttatásokat, nyersanyagnormákat, s tán még a tányér mélységét is. Közben aztán változott a világ. Az árak fölfelé, a bérek relatíve lefelé indultak, a szabályok szigora is enyhült valamelyest, így aztán, hogy az üzemi konyha is megtalálja a számítását, kezdett kifogyni a főzelékből, mi lényege. Azaz, a főzelék. Mivel azonban az a bizonyos négydecis szabvány tovább él, az egészséges táplálkozás jegyében bőséggel fogyasztják az üzemi konyhákon a vizet és a lisztet, hisz valamivel csak ki kell tölteni a merőkanalat. Amikor a legutóbbi zöldborsófőzelékben (4 deci!) mindössze 27 szem borsót számlálhattam meg, elgondolkodtam Szolid számításaim szerint ugyanis a lisztet és a vizet megspórolva akár 34 szem zöldborsóra is futná, mondjuk, vajon párolva. Igaz, az az nem sem adna ki négy decit! (szávay) Zsolnayak lettek A világhírű pécsi porcelángyár alapítójának, Zsolnay Vilmosnak nevét vette fel a város kereskedelmi és vendéglátóipari szakiskolája, ahol az ősszel kezdődő új tanévtől szakközépiskolai szintű, integrált képzés kezdődik. A Zsolnay család leszármazottainak részvételével megtartott névadó ünnepségen Herold Gyula, igazgató emlékezett meg Zsolnay Vilmosról, aki sikeres kereskedőből, szorgos munkával és kitartó tanulással az Osztrák—Magyar Monarchia múlt század végi legnagyobb kerámiagyárának vezetője lett, munkásságát a bécsi és a párizsi világi kiállításokon elért sikerek és a francia becsületrend koronázta meg. ... üvöltötte szombat éjjel az egyik banda a szentesi MÁV-kultúrházban az amatőr rockzenekarok országos találkozóján. Sérv, de mitől? Persze, a tizenéves lelke is fájhat / vagy lehet, hogy csak az fáj igazán /, de a Szürkebaráttól kipirult arcokról nehéz vol leolvasni az okokat. A farmexzakókon imittamott fityegő ősi Nlago: törzsgárda-jelvények aligha kaptak politikai jelentést, maradtak díszek, a vagányság jeleként. Szépen csendben tomboltak az ifik feléjük sem szagoltak el rendőrök. Minek is tették volna?- aeve.. elejének dühöngőifjúságát. Hiába már ők is konszolidálódtak, bár kétségtelen, a zsűri véleményével ellentétben — melyben ezen sorok írójának az ítélete is benne foglaltatik — nyerő volt a pusztító erejű thras zene, és a post punk. Az Engraver tiszaföldvári, valamint az orosházi Kulturális Szemle bandák az extázis szélére sodorták a tiniket, akik arra akérdésre, hogy miért tetszik, viharos tapssal válaszoltak. Az egyébként elnagyolt szövegből ilyesmit lehetett kiszűrni: elnyomásban élünk, ne akarj engem betörni, ha már nem leszek, a tiéd leszek ... A középmezőnyben futott a Tolnából érkezett Spes, melyben a dobos kiemelkedőt nyújtott. A szegedi Nyerset is újráztak, de még ennél is viharosabban ünnepelték a szintén szegedi Nemtelen Erotikát. A Bohóc című számuk már-már emezre érett, előadásmódjuk kulturált, figyelmet érdemel a basszusgitáros és az együttes énekese. Szégyen, de négy órai zsarorkodás után úgy éreztük, ahogy anóta mondta, sérvünk van. Akkor hátra volt még a 14- ből hét banda. Levezetésként bóklásztunk a városban, melyet egyébként a múlt hét végén megszálltak, az ifik, diákszínjátszók találkoztak, vízilabdások mérkőztek. Még mondja valaki, hogy Szentes öreg és halott város! Szeged felé közeledvén jutottak eszembe a rockhétvége egyik motorjának, Bocskai Pistának az elejtett mondatai: az ilyen bulikon kell összehozni a fiatalokat, itt őrjöngjenek, itt álljanak közönség elé. Kedves Pista, megnyugtatlak benneteket — a Fantatic-szervezőket —. Sikerült. — p. bodzsár — Rockhétvége Szentesen i|B pl hs^^£%STS servem van Emlékhangok Kardos Pálnak Claude le Jeune francia komponista egyik kórusművének kezdő sorait idézve, köszöntötte Szőnyi Erzsébet zeneszerző a Tisza Szálló koncerttermében összegyűlt közönséget a Kardos Pál Emlékhangversenyen. Elmúlik minden? Kérdezhetjük, s a válasz, az élő, az emlékező ember válasza csak tétova lehet, tétova tagadás... Nem, nem múlhat el minden, amíg ember él a földön Akkor is, ha tudjuk, Pilinszky János Zsolozsmája mondja ki a teljes igazságot: „Igen, ahogy a semmi ágyat vet, figyeljük és jónak tartjuk, ahogyan végül is megpihen, ahogyan végül is megpihenünk .. Az emlékhangverseny méltó volt Kardos Pál művészi eszményeihez, etikus emberségéhez. A ceglédi Kardos Pál Pedagógus Énekkar Alta trinita beataja tiszta intonációjával, Bartók Négy szlovák népdala stílusos előadásával és jó tempóival nyerhette el a közönség tetszését A tanárképző főiskola immár Kardos Pál Női Kara nagyon szépen kidolgozott hangzásvilágával hívta föl magára afigyelmet Légiesen suhanó, és szép volt Szőnyi— Pilinszky Zsolozsmája, és valóságosan Kodályi a Pünkösdölő hangulata és lendülete. A szegedi Bartók Kórus méltó volt eddigi hazai és nemzetközi sikereihez, és alapítója, Kardos Pál emlékéhez. Árnyalt és áttetszően tiszta hangzása egyenesen lenyűgöző volt különösen Kodály Sík Sándor Te Deumában. Csak dicséret illeti a karnagyokat: Soltészné Lédeczi Juditot, Holló Gyulát, Ordasz Pétert és Rozgonyi Évát, miként Mozart négy kézre írt f-moll fantáziájának előadóművészeit Bódás Pétert és Delley Józsefet. összességében csodálatos este volt Felidézte előttünk Kardos Pál tiszta emlékét aki sokszor vezényelte kórusait a Tisza Szállóban. Felidézte a sokat szenvedő embert, akit közvetlen környezete, a főiskola ének-zene tanszékén, sokszor nem akart megérteni. Akinél tisztességesebb, szókimondóbb, a munkájáért, a zene mindenhatóságáért rajongóbb embert eddig még nem ismertem. Aki nagyon szeretett élni, lobogott lángok égett! És, sajnos, nagyon korán elégett... Elmúlik minden? TÓTH PÁL JÓZSEF * Hangverseny közben, a Firitzi Mihály által készített Kardos Pál Emlékéremmel jutalmazták Szőnyi Erzsébet, Kardos Pálné, Mohay Miklós, Delley József, Bódás Péter, Rozgonyi Éva, Holló Gyula és Ordasi Péter munkásságát. Szombaton délelőtt a Bartók Béla Művelődési Központban a kiváló karnagy, művészi, pedagógai és tudományos tevékenységének hatását emlékülés vizsgálta, Maklári József vezetésével. Felkért hozzászólók voltak: Nagy Olivér, Párkai István, Rozgonyi Éva, Tillai Aurél és Varga Ferenc. Vásárhelyi tinigazda • Földműves, ÁSZ-pálmában Az ÁSZ ifjúsági magazin az ország összes városait járja, s mindig más és más helyről jelentkezik, s mutat be olyan fiatalokat, akik valamiben különlegesek, illetve valamilyen kiugró teljesítményt tudnak produkálni. Tehát ÁSZ-ok, nyerők a korosztályukban. Az ÁSZ stábja és jókedvű műsorvezetője Geszti Péter szombaton Hódmezővásárhelyen járt, s élő egyenes adásban mutatták be Vásárhely ÁSZ- jelöltjeit. A kereskedelmi szakközépiskola aulájába bezsúfolódott érdeklődők megismerkedhettek négy fiúval, akik fantasztikus teljesítményt hajtottak végre. Négy keréken (görkorcsolyával) négy nap alatt értek le Székesfővárosunkból Hódmezővásárhelyre. Szerepelt a jelöltek között egy ifjúsági EB-t nyert taekwando kislány, aki imád lejárni a fiúk bokszedzésére, ugyanis, mint mondta, felülre szeretne még erősíteni ezekkel a plusz edzésekkel. A jelöltek között szerepelt még egy sportember, egy 17 éves futballbíró, aki az ifjúsági és serdülő mérkőzéseken kívül nagy szeretettel vezet felnőtt mérkőzéseket is. Az ÁSZ-jelöltek közül végül egy 16 éves kisgazda fiú — aki egy kis darab földet művel, amit ő vásárolt összegyűjtött pénzéből — vitte el a pálmát A szombati műsorban Délhusa Gjon, mint sztárvendég és a vásárhelyi Zeneiskola fúvósegyüttese szórakoztatta a közönséget. Este pedig a városi Ifjúsági Házban tartott nagy sikerű ÁSZ-diszkót Geszti Péter. HÉTFŐ, 1991. ÁPRILIS 22.