Délvilág, 1991. szeptember (48. évfolyam, 205-229. szám)

1991-09-02 / 205. szám

ÜDVÖZLET GALÁNTÁ­RA. Az Országgyűlés embe­ri jogi, kisebbségi és vallás­ügyi bizottsága táviratban köszöntötte a galántai ma­gyar tannyelvű magángim­názium megnyitását. RENGETT A FÖLD RO­MÁNIÁBAN. Magyaror­szágon is jelezték a műsze­rek a Romániában a hajnali órákban észlelt földrengést — tájékoztatták az MTI-t az MTA Földrengésjelző Obszervatóriumában. A ma­gyarországi szeizmológiai állomásokon mindenhol re­gisztrálták a földmozgást, de sehonnan nem kaptak károkról szóló jelentést. En­nek oka valószínűleg az le­hetett, hogy az 5-ös erőssé­gű földrengés távol a ma­gyar határtól, a Kárpátoktól délkeletre eső területen zaj­lott le. TŐKÉS — TANÉVNYI­TÓN. Az iskolát szentnek tartom; szent kell legyen, ami­­az embert, az életet, s a közjót szolgálja — mondotta vasárnap a­­békéscsabai ta­nítóképző főiskola tanévnyi­tóján Tőkés László nagyvá­radi református püspök. A romániai magyar iskolák­ban 30-40 százalék a szak­képzetten nevelőik aránya. Hasonló a helyzet máshol is, például a református egy­házban 150 lelkészi állás üres, s tízezrek várnak anyanyelvein jogsegélyt, or­­ sepli alapoi magyar húst és gabonát Moszkvának. Százmillió dollár értékű élelmiszer szállításáról írtak alá a hét végén szándéknyilatkozatot a tekintélyes magyar vál­lalkozókat tömörítő New Bank Management konzorcium vezetői, és az oroszországi illetékesek. A küldöttséghez nem hivatalos minőségben az SZDSZ, a Fidesz, az MSZP és az FKGP képviselői is csatlakoztak, és politikai tárgya­lásokat folytattak az oroszországi vezetőkkel. Máris meg­kezdődött az első, mintegy 20 tonnányi élelmiszer árusí­tása Moszkvában. Az első szállítmányban főleg konzervek érkeztek, később húst és húskészítményeket, valamint ga­bonatermékeket hoznak. Varga Mihály, a Fidesz ország­­gyűlési képviselője úgy vélekedett, hogy a magyar ma­gánvállalkozóknak gyakrabban kellene személyes tapaszta­latokat szerezni a szovjet belső helyzetről, mert így job­ban megismernék, milyen törvényi és gazdasági akadályai vannak a szorosabb együttműködésnek. Dr. Ábrahám Ti­bor, az SZDSZ parlamenti képviselője szerint, hiba lenne kihasználatlanul hagyni a szovjet piac adta lehetőségeket, még akkor is, ha tudjuk: fizetési nehézségekkel küzdenek. A jótékony magyar lépések elengedhetetlenek, mert — ha szerény mértékben is —, de segítik az új demokratikus vezetésnek a helyzet stabilizálását célzó munkáját, vesti ellátásit. ."Erdélynek csak ak­kor segítünk — mondot­ta Tőkés László —, ha Er­délynek képezünk díjaikat. Sokan csak ki­vándorolni akarnak, előnyhöz jutni azokkal szemben, akik ott­hon maradnak. Végezetül a püspök isten áldását kérte a főiskola munkájára. A békéscsabai tanítóképző főiskola félezer diákjából mintegy félszáz a kárpátal­jai és az erdélyi tanítójelölt — a 217 elsősből 20-an jöt­tek kisebbségi sorbaL JESZENSZKY TIRANÁ­BA BÚZÁT VITT. A jugo­szláv rendezésről és a ma­gyar—albán kapcsolatok fej­lesztéséről folytatott tár­gyalást Tiranában albán kollégájával, Muhamet Kapilainival Jeszenszky Géza. Magyar részről java­solták, hogy utazzon Ma­gyarországra az albán gaz­dasági kamara elnöke, és al­bán részről kezdeményezze­nek kereskedelemfejlesztő akcióikat a magyar vállalko­zók körében. A két ország között egyébként folynak az előkészítő tárgyalások egy konzuli és egy szállítási egyezmény aláírásáról. A tárgyaláson Jeszenszky be­jelentette: Magyarország kormánygaranciát­­biztosít Albániának 100 ezer tonna búza megvételéhez. Továb­bi százezer tonna búzát az Európai Közösség vásárol Magyarországtól Albánia számára. DÉL-AFRIKAI VENDÉG: Budapestre érkezett vasár­nap a Dél-afrikai Köztársa­ság parlamenti delegációja, élén Louis le Grange e­zök­­kel. A BIRODALOM VÉG­NAPJAI? A köztársaságok önállóságának szombaton is folytatódó kikiáltása után mind valószínűbb, hogy a szovjet népképviselők kongresszusa a gorbacsovi föderatív elképzelésekkel szemben a konföderatív ala­pon szerveződő új szövetsé­gi rendszer emellett voksot. Amennyiben ez bekövetke­zik, akkor a központ eddigi szerepe és hatalma is meg­szűnik. Ezt valószínűsíti az a tény, hogy a Jelcin-féle oroszországi vezetés már a szovjet államfőit megkerül­ve­­tárgyalt és jutott egyez­ségre a legbefolyásosabb köztársaságok első emberei­vel. (Folytatás az 1. oldalról.) nek is érdeke lenne, hogy elkenje az esetet. ) Mi történt a szegedi kli­nikán? Miért lett hangos a sajtó Acsai Pál halála mi­att? Az eddig rendelkezésre álló dokumentumok szerin­t a nem mindennapi esetet így lehet rekonstruálni. A szegedi orvosegyetem új klinikáján az idén ta­vasszal agyda­ganattal mű­tötték a 61 éves beteget. Ál­lapota rosszabbodott­­az ope­ráció után, ezért újabb vizs­gálattal próbálták kideríte­ni a kedvezőtlen folyamat okát. Úgy határoztak a ke­zelőorvosok, hogy érfestés­sel tisztázzák az egészség­­romlást. Az új klinika an­­giográfiás laboratórium­á­­ban április 10-én végezték el a tesztelésit. Acsai Pál a vizsgálat közben rosszabbul lett, ezért a kezelőorvos úgy látta helyesnek, ha a beteg­nek dúsított oxigént ad. Odament a fali oxigéncsat­lakozóhoz, és megnyitotta a csapot. Rövid időn belül a 'beteg férfi 'bőre derékig el­szürkült, vére sötétebb lett. Azonnal cselekedett az or­vos, Acsai Pál szájáról le­kapta a lélegeztetőt és­­bele­szagolt. Igazolódott gyanú­ja, a vezetéken nem oxigén, hanem altatógáz érkezett. Az eset után egy bizottság sietett a helyszínre, és azonnal­­megállapította, a fatális tévedés o­ka: vezeték­­csere. Ugyanis az oxigén feliratú csapból az altató­gáz, az altatógáz nyílásán pedig oxigén jött. Kibontot­ták­­az álmennyezetet, meg­bizonyosodtak, az utolsó métereknél összecserélték a vezetéket. A nem mindennapi ese­ményhez még az is hozzá­tartozik,­­hogy a vizsgálatot kézi lélegeztetéssel fejezték be. A gyógyíthatatlan be­tegségben szenvedő­­beteg magához tért, és 11 nap múlva halt meg szövődmé­nyes tüdőgyulladásban. Az igazságügyi orvosszakértő szerint a hirtelen egészség­­romlás nem ekkor követke­zett be, és a vezetékcsere miatt a­­beteg nem került halálos, tehát kómás álla­potba. Rózsa László vizsgálótiszt megnyugtat, a hibát kijaví­tották, tehát még egyszer ilyen fatális tévedés nem fordulhat elő.­­ Először azt kell kiderí­teni, a vezetéket hogyan cserélhették fel. Hangsúlyo­zom, csak a falivezetéket keverték össze, ugyanis az oxigén- és gázpalackot nem lehet megcserélni. A bünte­tőeljárás, foglalkozás kö­rében elkövetett veszélyez­tetés miatt­­indult. A Szied új klinikája az alapító letétele óta szállítja a szenzációt. Sokan azt is mondták, az új egészségügyi intézmény — építését illető­en — olyan,­­min­t az állator­vosi ló, amelyen minden betegséget lehet tanulmá­nyozni. A 400 ágyas klinikai tömb ma az ország legmo­dernebb intézménye. Hogy ez a beruházás két és fél éves késéssel, 1,5 milliárd forintos költséggel készült el, leginkább a volt rektor, dr. Szilárd János emlékszik, aki 1986-tól ez év júliusáig­­töltöt­te be a sok idegességet és szorongást okozott funk­ciót.­­ A klinika nem akarta eltitkolni az utóbbi szeren­csétlen esetet sem. Április 10-én vizsgálat közben fe­dezték fel a sajnálatos mű­szaki hibát, és mi még ak­kor postáztuk a feljelen­tésit, amikor Ácsai Pál élt. Sajnos, felmerült a gyanúja annak is, hogy korábban egy­­balesetet szenvedő fiatalem­ber halálánál közrejátsz­hatott a vezetékcsere. A rendőrségi vizsgálat min­dent eldönt, remélhetőleg minél előbb. — Úgy tudom, ön egy percig sem habozott, nem akarta szőnyeg alá söpörni az ügyet... — Néhány felelős vezetőt összehívtam. A megbeszélé­sen többek között ott volt a főmérnök, a gazdasági igaz­gató, a radiológiai intézet tanszékvezetője és még so­kan mások. Közöltem velük, hogy az esetet nem lehet szó nélkül hagyni. Mindenki he­lyeselte a feljelentést. A vezetékcsere ügye így ke­rült nyilvánosságra. Az eset után azonnal készí­tettünk jegyzőkönyvet a sajnálatos tévedésről. A szerelést vég­ző Aga Gáz Kft. .már a helyszínelés után elismerte, ■hibázott, felcserélte a veze­téket, ebben vita nem volt.­­ Az angiográfiás la­boratóriumot tavaly nyá­ron vette birtokba az egyetem. Miként fordul­hat elő, hogy a hibát csak az idén tavasszal észlel­ték? — Az­t már az eddigi vizs­gálat is tisztázta, hogy az orvosokat nem lehet elma­rasztalni. "Nem az ő dolguk, hogy kipróbálják, vagy el­lenőrizzék, mennyire biz­tonságos egy műszer. A rendőrség kideríti, hogy mennyiben felelős a kivite­lező, vagy a tervező a­­mű­szaki mulasztásért. A dolog szépséghibája, amikor az angiográfiá­t átvették, a helyiség még nem volt­­kész. HALÁSZ MIKLÓS Oxigén helyett altatógáz jött 2 Biblikus konferencia Szegeden Apokalipszis, most ! Professzor úr, elöl­járóban arra kérem, meg­lepetéseimre tessék ma­gyarázatot adni! — Biblikus konferenci­­ákra az elmúlt évtizedekben tényleg nem került sor, mert nem kerülhetett, a mostani szegedi tudományos találkozó azonban hál’ Is­tennek második már az ilyen jellegű magyarországi sorban. Hogy a Szentírás nagy egészéből most miért éppen az apokalipszisről, más néven János Jelenések könyvéről értekezünk? Ahogy mondani szokták, a körülmények olyanok, hogy szükségessé teszik az e kér­déskörrel való tudományt, foglalkozást. A katolikus egyház ugyanis nem enged­heti meg magának azt a lu­xust, hogy amikor úton-út­­félen ezzel­­az apokalipszis­­hangulattal, s éppen a Je­lenések könyvére hivatko­zással riogatják az embere­ket, néma maradjon. Bibli­kus k könyvszociológiai ta­nulmányaimból tudom, hogy világok összeomlása­kor, mint például az I. és II. világháború előt­t, meg­nő az érdeklődés ezen köny­vek iránt. Az ilyen bizony­talan társadalmi és történel­mi szituációk közepette megemelkedik azon embe­rek száma is, aki ezt a könyvet, mint Isten előre kiadott, fenyegető jövendö­lését tálalják a többiek felé.­­ Akkor talán máris nézzük, mit ígér a szep­tember 2—3-i konferencia, mely bárki érdeklődő szá­mára nyilvános? — A konferencia valóban 2-án kezdődik, este 6 órakor Gyulay Endre püspök úr megnyitójával, melyre kü­lön is várjuk az érdeklődő­ket, de az igazi munkanap azonban másnap, harmadi­­kán lesz. Kilenc órakor kez­dünk Jakubinyi György elő­adásával, aki az Eukharisz­­tia és a Jelenések könyve cí­mű értekezésével a t téma irodalmára igyekszik ráirá­nyítani a figyelmet, benne arra, hogy az ősegyházban miként tekintettek a szent­ségeikre. A Jugoszláviából reméljük szerencsésen megérkező dr. Rókay Zol­tán az apokaliptika ószövet­ségi gyökereiről, illetve Za­kariás könyvével való kap­csolatáról tart előadást, míg Gál Ferenc azt igyekszik be­bizonyítani, hogy a Jelené­sek könyve valójában nem pesszimista, hanem ellenke­zőleg, optimista könyv. En­nek eklkleziológiai értel­mezését már a Bécsből ér­kező In­ptay György adja, aki egyébként a nap folya­mán bemutatja­­több éves munkásságának egyik leg­szebb gyümölcsét, a héber— magyar szótárt. Délután 3- tól még két előadás lesz, ne­vezetesen a Jelenések köny­ve hét egyházáról és ar­cheológiájáról, valamint az Isten országa megjelenítésé­ről. Az előbbinek Györki László, az­­ utóbbinak Schmatovich János lesz az előadója. Programunk és szándékaink szerint szeret­nénk egy olyan helyesírási tanácsadó szótárat is szer­keszteni, mely a Biblia ma­gyar fordításaiban eltérő módon használt személyne­veket egységesítené. S még egy kiegészítő programot említenék, ahová azokat a levelező teológiai hallgató­ikat hívtuk össze, akik óriá­si munkával 36 füzetnnyi kommentárt fordítottak le angolból a Szentíráshoz. Ezek kiadását szeretnénk előkészíteni. Az előadások egyébként itt, a szegedi hit­­tudományi főiskolán lesznek a Dóm stér 6. szám alatt.­­ Professzor úr, enged­jen meg még egy kérdést: a Bibliát örökérvényű alapműnek tartjuk, miért kell akkor folyton magya­rázni? — A magyarázás nem csű­­rés-csavarásit jelent, hanem pusztán annyit, hogy a Szen­tírásban, mint irodalmi műben minden korok embe­­rének keresnie kell azt az intenciót, mely örökérvényű. Vagyis, le kell róla fejteni azt a nyelvi közeget, mely a régi kultúrához, szokásmód­hoz, gondolkodáshoz, vagy akár a szerző egyéni stílu­sához köti. Az emberi szó mögött kutatjuk, s kíván­juk meglelni Isten szavát, s ezt kínáljuk az emberélcnek a „fix” pontok nélküli vi­lágban eligazodásul. - Örsi - A minap kapott meghívó kétszer is meglepett. Egy­részt, mert biblikus konferenciára invitál — amire az elmúlt bő négy évtizedben nem kerülhetett sor —, másrészt a témája miatt, ugyanis az apokalipszis témakörét igyekszik körbejárni. Ezek után tán érthető, első utam Benyik György teológiai professzorhoz, a konferencia egyik szervezőjéhez vezetett. pártvilág Újra együtt Egy hét múlva, szeptem­ber 7-én, szombaton (visz­­sza) egyesülési nagygyűlést tart az újszegedi Sportcsar­nokban a Független és a Nemzeti Kisgazda és Pol­gári Párt. Ezzel egy éles vitákkal, veszekedésekkel, perekkel teli korszak érhet véget. A valamikori „sza­­kadárok”, a nemzetiek fő­ügyészével, dr. Bába István­nal beszélgettünk. — Azt mondják, a szín­falak mögött már minden eldőlt, sőt az új felállásban a majdani párttisztségeket is elosztották. — Ami most történik, nem más, mint a természe­tes állapot visszaállítása. Mi, nemzeti kisgazdák, az eddigi hónapokat mindig is átmeneti állapotnak tekin­tettük. Közben bíztunk ab­ban, hogy előbb-utóbb meg­teremtődnek a visszatéré­sünk feltételei. Magunkat a Független Kisgazdapárt élő lelkiismeretének tekintet­tük. A tisztségekről majd az egyesült párt novemberi kongresszusa dönt.­­ Az újraközeledésük legelső nyilvánvaló jele volt az, amikor dr. Torgyán Jó­zsef megjelent a nemzetiek kisteleki nagygyűlésén. Ez is közrejátszott abban, hogy az akkori frakcióvezetőt he­teken belül leváltották. Az­tán jött a fordulat, a me­nesztett parlamenti irányí­tóból pártelnök lett. Mek­kora szerepe van dr. Tor­­gyánnak az újraegyesítés­ben?­­— Nyilvánvaló, a Függet­len Kisgazdapárton belül megindult és mára jelentő­sen előrehaladt egy tisztu­lási folyamat. Ez azért tör­ténhetett így, mert Torgyán József szigorú következetes­séggel lépett fel a kommu­nista rendszer személyi és működési mechanizmusai­ban mutatkozó átmentési kísérletekkel szemben. — Kiknek az érdekeit képviseli majd a taglét­számban növekvő, erősödő párt? — Eddig is a kisgazda­­párt volt az egyetlen a par­lamenti pártok között, amely nem ideológiák vagy mítoszok mentén szervező­dött, hanem egy társadalmi csoport, a tulajdonosok ér­dekeinek képviseletét vál­lalta fel. Ez az érdek a tu­lajdon, a tőke szabadságát jelenti. Azt, hogy a tőkét termelési hajlandóságában ne korlátozzák. Ma az egész magyar társadalom érdekei­vel ez esik egybe, hiszen ez az előfeltétele annak, hogy megteremtődhessen az az anyagi bázis, amelyből bármilyen szociális progra­mot finanszírozni lehet. Csak ezután lehet szociális piacgazdaságról beszélni. A jelenlegi kaotikus helyzet jogosítja fel a kisgazdapár­tot arra, hogy a munkásér­dekek (legalábbis a legalap­vetőbbek) képviselőjeként is fellépjen. Béralkut csak az a munkás folytathat, akinek van kivel béralkut folytatnia. — Ma, politikai szem­pontból talán a kisgazdák vannak a legnehezebb hely­zetben. — Valóban. Hiszen, mint­egy belső ellenzéke vagyunk a kormánykoalíciónak. A koalíció felmondásának be­láthatatlan következményei­ért nem vállalhatja a fele­lősséget. Viszont a fenntar­táshoz szükséges kompro­misszumokat egyre nehe­zebb vállalni. Az Antall­­kormány (és az MDF) az állami bürokráciának és a fiskális (kincstári) értelmi­ségnek az érdekeit képvise­li, amelynek működési elvei — sok esetben maguk a személyek is — kísértetie­sen azonosak a leváltani vélt kommunista rendszeré­vel. Ezért mondhatta dr. Torgyán József teljes jog­gal, hogy az „MDF elárulta a rendszerváltást”. Azzal semmiképpen nem lehet megvádolni a pártelnököt, hogy a kommunista ihletésű hatalom gyakorlásában vét­kesek között cinkos, néma lenne. — Önök most az egyesü­léssel egy csapásra ellenzé­kiekből hatalmon levő kor­mánypártiakká lesznek. — Ha igazán a hatalmat akarnánk, akkor a vissza­­csatlakozással vártunk vol­na addig, amíg a koalíció stabilizálódik. Csakis az el­veinkhez való ragaszkodás az, ami a Független Kisgaz­dapártba való visszatéré­sünket motiválja. Szerintem a következetesség politikai­lag is jó befektetés. A kis­gazdapárt növekvő befolyá­sa és népszerűsége ezt lát­szik igazolni. — Az egyesülés előtti utolsó megbeszélés pénte­ken botrányba fulladt Bu­dapesten. Önök mégis ké­szülnek a jövő szombati eseményre. — Semmiképpen sem ma­rad el a szombati nagygyű­lésünk. Meggyőződésem, hogy Hatvani Zoltán ma­gánakciójáról van szó. Az ő nézeteit, stílusát hiba lenne a Független Kisgaz­dapárt egészével azonosíta­ni. Biztos vagyok benne, hogy a hátralevő napokban sikerül minden félreértést tisztáznunk, így jövő szom­baton Szegeden egyesülhet a két kisgazdapárt. BÖLE ISTVÁN HÉTFŐ, 1991. SZEPTEMBER 2.

Next