Délvilág - Csongrád Megyei Hírlap, 1993. január (50. évfolyam, 1-25. szám)

1993-01-02 / 1. szám

2 1992 - sorokban, képekben Évtizedünk eleje hihetetlen méretű változásokat hozott a világtörténelemben. A szovjet birodalom fölbom­lása, a kelet-európai földindulás újraírta a történelmet. S bár ezen események legfontosabbjai már 1989-91 között lezajlottak, mégis tanulságos visszatekinteni 1992-re is. Íme: Január 7. Kohászati csődök Elsőként a nagyvállalatok­ között öncsődöt jelentett az Ózdi Acélmű Rt., amely még 1991-ben újra állami tu­lajdonba került, azt követően, hogy az első üzleti év egymilliárdos vesztesége után a német tulajdonosok kivonultak belőle. Január 9. Megszületett a megállapodás a kor­mány és a Bányaipari Dolgozók Szakszer­vezeti Szövetségének sztrájkbizottsága között, hogy a még működő 22 mélymű­velésű szénbányából hármat az idén, másik hetet pedig 1995-ig bezárnak. Ez minimum tízezer ember munkahelyét érinti. Január 15. Elismerték Horvátországot és Szlovéniát Az Európai Közösségek 12 tagállama és más országok (köztük Magyarország is) független államként ismerték el a Ju­goszláviától tavaly nyáron elszakadt Szlovéniát és Horvátországot. Február 4. Gönczöt megfeddték „A köztársasági elnöknek bizonyos kérdésekben nem osztottak lapot" - fej­tette ki Katona Tamás azzal kapcsolatban, hogy Göncz Árpád londoni útja során a Külügyminisztérium tudta nélkül ta­lálkozott az elhunyt Robert Maxwell sajtómágnás fiával. Jeszenszky külügy­miniszter pedig arra figyelmeztette az államfőt, hogy külföldi hivatalos beszédei külügyminiszteri ellenjegyzéshez vannak kötve. Az államfői hivatal ezt az alkot­mányra hivatkozva visszautasította. február 25. Éhséglázadás Albániában Élelmiszerüzletek kifosztásával kez­dődtek azok az albániai zavargások, amelyek később általános pusztítássá fa­jultak. A márciusi választásokat követően hatalomra került új kormány is legfon­tosabb teendői közé sorolta a lakosság élelmiszerellátásának biztosítását. Február 27. Bejegyezték az expót A Világkiállítások Nemzetközi Irodája, figyelemmel a magyar kormány teljes körű garanciavállalására, bejegyezte az 1996-os budapesti világkiállítást. A Világkiállítási Programiroda élére márciusban Barsiné Pataky Etelka (MDF) került. Az ő nevével fémjelzett koncepció szerint az expo a Kommunikáció egy jobb világért címet viseli. Február 29. Súlyadó A gépkocsitulajdonosoknak legkésőbb ezen a napon kellett benyújtaniuk adóbe­vallásukat. A szabályok szerint a gépjármű súlyának minden megkezdett 100 kilója után évi 200 forintot kell fizetnie a tulajdonosnak. Az adó fele az önkor­mányzatot, fele a kincstárat illeti. Mintegy 8 milliárd forint bevétellel számoltak 1992-re. Bírósági viták Vihart kavart, hogy Balsai igazságügy­miniszter sok megyében olyan embereket nevezett ki a megyei bíróságok élére, akiket a bírói testület alkalmatlannak tartott e posztra. Az ellenzék, veszélyez­tetve érezve a bíróságok függetlenségét, az Alkotmánybírósághoz fordult az ügyben, ahol még nem született döntés. Március 13. Az első Opel Astra A General Motors szentgotthárdi gyárában elkészült az első, Magyaror­szágon összeszerelt Opel Astra személy­­gépkocsi. A beruházás mintegy 400 millió márkát emésztett föl. Március 16. Leértékelték a forintot Ezen a napon került sor az év első, ezúttal 1,9 százalékos forintleértékelésére, amit még kettő követett, 1,6, majd ismét 1,9 százalékkal. Március 17. Népszavazás Dél- Afrikában A tét az apartheid fenntartása, vagy a demokratikus átalakulás volt. A szavazásra jogosult mintegy 3,3 millió fehér állampolgár 70 százaléka a megkülönböztetések ellen szavazott. Ennek következtében megszűnt Dél- Afrika nemzetközi elszigeteltsége. Április 1. Vámszigorítások Mintegy 139 milliárd forint kinnlevősé­ge gyűlt össze a kincstárnak a vámtartozá­sok következtében. Menesztették a Vám- és Pénzügyőrség országos parancsnokát. A vámhivatalok folyamatosan szigorí­tották a vámeljárásokat, melynek követ­keztében november végére, becslések szerint, a kinnlevőségek kétharmadát sikerült behajtani. Április 8. Csődszéria A januárban hatályba lépett csődtör­vény szerint a tartozásukat 90 napon belül kiegyenlíteni nem tudó vállalatoknak kötelezően öncsődöt kell jelenteniük. Ez a nap volt a határidő, amelyen a fizetés­­képtelen cégeknek be kellett jelenteniük az öncsődöt. Augusztusig közel 3700 csod­ás több mint 7000 felszámolási indítvány érkezett a bíróságokhoz, közülük azonban csak 1800 csőd- és nem egészen 1100 felszámolási eljárás megindításáról született döntés. Az eljárások, becslések szerint, a foglalkoztatottaknak mintegy negyedét érintik. Április 16. : Nadzsibullah bukása Miután fegyvereseinek egy része a mudzsahedek oldalára állt, megbukott a szovjetek által hatalomra segített utolsó afgán államfő, Nadzsibullah is. A 14 éve zajló polgárháború, amelyben több mint egymillió afgán halt meg, ezzel azonban nem ért véget, az egyes mudzsahed csoportok között harcok kezdődtek a hatalomért. Április 20. Expo Sevillában Több mint 40 millió látogatója volt a sevillai expónak, amelyet ezen a napon nyitottak meg. A világkiállítás költségei a tervezett 700 millió dollárral szemben két és egynegyed milliárd dollárra rúgtak. Igaz, az összeg java megtérült a bevéte­lekből, ám a kapcsolódó infrastrukturális beruházások mintegy 8 milliárd dolláros számlája, melyet a spanyol állam állt, máig is nagy gondokat okoz. A kincstár jelentős szigorításokra kényszerült, és megtorpant a korábban oly látványos spanyol gazdasági fejlődés is. Április 30. Genscher távozott A világ legrégebben hivatalban lévő külügyminisztere. Hans-Dietrich Gen­scher, aki 18 évig volt a német külügy­minisztérium élén, váratlanul benyújtotta lemondását. Május 15. Ettől az időponttól járt az orvosoknak az összegyűjtött társadalombiztosítási kártyák alapján az úgynevezett kártya­pénz. A díjazást alapvetően az orvosnak leadott, és havi 20 forint alapértékben beszámítható kártyák száma határozza meg. Május 24. Kormánypárti kudarcok Az időközi választásokon Békéscsabán az SZDSZ, Kisbéren pedig az MSZP jelöltje szerzett mandátumot. A kormány­pártok kudarcát külön is figyelemre méltóvá teszi, hogy Békéscsabán Kádár Béla külgazdasági miniszter maradt alul a választási küzdelemben. Május 31. ENSZ-embargó Az ENSZ megítélése szerint a hor­vátországi és boszniai háborúért első­sorban Szerbia és a Jugoszláv Néphad­sereg a­ felelős. Ennek következtében az ENSZ Biztonsági Tanácsa megtiltotta a tagállamoknak, hogy stratégiailag­ fontos cikkeket szállítsanak Kis-Jugoszláviának, illetve az országtól bármit vásároljanak. Június 3. Riói csúcs Százhetvenöt kormány képviselői vettek részt az ENSZ riói környezet­­védelmi csúcsértekezletén, amelyen iga­zán nem sikerült sokat tenni a világszerte folyó környezetrombolás és -pusztítás ellen. Június 11. Kisgazda-háborúságok Németh Béla főtitkár fölmentette Torgyán József pártelnököt, aki azonban hívei védelmében elbarikádozta magát a Belgrád rakparti pártszékházban. Novem­berben pedig a Legfelsőbb Bíróság is megerősítette Torgyánt pártelnöki tisz­tében. Bankcsődök Bombaként robbant a magyar gazdasági életben az első három bankcsőd. Az Ybl Bank, az Általános Vállalkozási Bank és a Gyomaendrődi Vállalkozói Takarék­­szövetkezet krachjának következményeit azóta sem sikerült minden tekintetben rendezni. Június 20. Cseh­ szlovák válás Ezen a napon állapodtak meg a 74 évet megélt Csehszlovákia alkotmányos úton történő válásáról a köztársasági par­lamentek győztes pártvezetői. Ez azonban még csak szándék volt, a föderáció meg­szüntetését csak novemberben mondta ki a szövetségi parlament. A válás időpontja 1992. december 31. éjfél. Július 1. Megnövelt valutakeret Eddig évi 50 dollárt vehettek igénybe évente a magyar turisták. Ettől a naptól a felnőttek további 300, a 14 éven aluliak pedig 100 dollár kiváltására lettek jogo­sultak. Július 3. ,.. .. Menekülthullám Boszniából Ausztria július 1-jétől vízumkényszert vezetett be a jugoszláv útlevéllel rendel­kezőkkel szemben. Ennek következtében egyetlen napon mintegy másfél ezer boszniai menekült rekedt Magyaror­szágon. Decemberig körülbelül 5500-an szegeztek hazánkban menekültstátust. Új elnök Ausztriában A Néppárt által támogatott Thomas Klestil fölényes győzelmet aratott a vá­lasztáson, és ő lett Ausztria új elnöke. Július 13. Új kormány Izraelben A választások eredményeként, másfél évtized után, kiesett a hatalomból a jobboldali Likud-tömb és baloldali kormány került hatalomra Jichak Rabin miniszterelnök vezetésével. Ezzel intenzí­vebbé vált a párbeszéd az arabokkal a kö­zel-keleti béke megteremtése érdekében. Július 14. Panic miniszterelnök lett A Kis-Jugoszlávia elnökévé választott Dobrica Cosic az Amerikában élő szerb üzletembert, Milan Panicot jelölte kormányfőnek. Panic és a szerb elnök, Milosevic viszonya folyamatosan éle­ződött, míg végül ellenfelekként kerültek szembe a december 20-i szerbiai elnök­­választásnál, amelyen Panic alulmaradt. Ez kormányfői székébe került. Július 25. Olimpia Barcelonában A XXV. Nyári Olimpiai Játékoknak a katalán főváros, Barcelona adott otthont. Augusztus 20. E napon látott napvilágot Csurka István hírhedté vált pamfletje, amely az MDF új programjának kidolgozását sürgette Többen az MDF-ből is náci ideológiai alapvetéssel vádolták meg Csurkát, aki magyar élettérről beszélt, Göncz Árpádot tel-avivi ügynöknek aposztrofálta, Antall Józsefet pedig felszólította, hogy­ jelölje meg utódját, s betegsége miatt még a választások előtt távozzon az MDF éléről. Augusztus 22. Erőszak Rostockban A németországi Rostockban idegen­­ellenes erőszakhullám vette kezdetét, melynek következtében decemberig 17-en vesztették életüket, és több százan megsebesültek. Szeptember 1. Magasabb nyugdíjak Átlagosan mintegy 6,5 százalékal nö­vekedtek szeptembertől az idei harmadik nyugdíjemelés során a nyugellátások, a saját jogú öregségi nyugdíjak minimuma pedig 6000 forintra emelkedett. Szeptember 8. * Cigányellenesség Kétegyházán lerombolták egy cigány­­család házát és bántalmazták a falu ré­meként számon tartott család két tagját. Az önbíráskodást követően négy nappal egy mezőőr Túrán négy cigányt körtelo­páson ért, kettejüket lelőtte. Szeptember 10. Szakszervezeti vagyon Hat szakszervezeti szövetség meg­állapodott egymás között a szakszervezeti vagyon megosztásáról. Ez nagy lépés volt annak érdekében, hogy a szakszervezetek függetleníthessék magukat a befolyó­ Bányabezárások Március 1. Kártyapénz Június 19. Csurka Január 9. Göncz Árpád Szentesen dr. Brusznyai Árpád emléktábla-avatásán az özveggyel Február 4. A pápai nuncius Acerbi érsek Szegeden Gyulay Endre megyéspü­spökkel Március 1. Kisgazda-nagygyűlés a sportcsarnokban Április Antall József­vásárhelyen felavatta az új hősi emlékművet SZOMBAT, 1993. JANUÁR 2.

Next