Délvilág - Csongrád Megyei Hírlap, 1993. február (50. évfolyam, 26-49. szám)
1993-02-01 / 26. szám
• SZDSZ-pártnap • Gondolnak a falura is Képviselőiről: a kevesebb több lenne (Budapesti tudósítónktól.) Nyilvános pártnapot tartott szombaton az SZDSZ országos tanácsa és parlamenti képviselőcsoportja a szabad demokraták óbudai párhelyiségeiben. Véleményük szerint a múlt hétvégi párttanácskozás, amelyet az MDF rendezett több napon át, eredménytelen volt, mert a legnagyobb kormánypárt - az SZDSZ szerint - akkor is csak saját belügyeivel foglalkozott, s nem azzal, hogyan lehetne Magyarország bajait orvosolni. Az SZDSZ legújabb tanácskozásán tizenöt pontba szedték, hogy a 94-es választásokig hátralévő tizenöt hónap alatt mi mindennek kellene megtörténnie. Sajtótájékoztatójukon erről beszélt a pártelnök Pető Iván, s a három frontember: Tamás Gáspár Miklós, az országos tanács elnöke, Tardos Márton frakcióvezető, és Bauer Tamás gazdasági szakértő. Az SZDSZ szerint a mostani parlamenti ciklusban le kellene zárni a III/III-asok és az igazságtétel ügyét. A jövő partlamentjében 250-re kellene csökkenteni a képviselők számát, s ugyancsak csökkenteni kellene a választási kampányok költségeit. Javaslatuk szerint elfogulatlan és tárgyilagos elemzést kellene készíteni a gazdaság állapotáról. Két miniszternek is be kellene számolnia: a pénzügyi tárca veztőjének arról, hogyan teljesült az idei költségvetés első négy hónapja, a nemzetközi gazdasági kapcsolatok miniszterének pedig az expó előkészítéséről, s ennek függvényében, a Parlament szükség esetén mérlegelje a világkiállítás tervének felülvizsgálatát... A szabad demokraták gondolnak a falura is! Javasolják a földforgalom könnyítését, annak érdekében, hogy több legyen a gazdálkodó tulajdonos. Enyhíteni szeretnék a munkanélküliséget is, a válságrégióban ipari parkok létesítését javasolják, valamint azt, hogy az ifjúság tizennyolc éves koráig járjon iskolába, és az új felvételek érdekében a vállalatok korengedménnyel is nyugdíjazhassák alkalmazottaikat. Benne van a 15 hónapos SZDSZ csomagban a képviselői összeférhetetlenség citromszelete is: parlamenti képviselők ne lehessenek benne állami tulajdonú többségű cégek vezérkarában. Ezzel összefüggésben: az állami vállalatok felső vezetőinek ne lehessen saját magánvállalkozása. (A tudósító megjegyzése: állami tulajdonú vagy többségű cégek felső vezetőségében jelenleg a kormánypárti képviselők jutnak nem jelentéktelen apanázsokhoz, az ellenzék pedig magáncégeknél tölt be hasonlóan kellemes funkciókat...) Javasolja az SZDSZ azt is, hogy szüntessék meg az egyházak költségvetési finanszírozását. A szabad demokraták szerint legfrissebb javaslataik a kormány számára is elfogadható indítványokat tartalmaznak. • A veszély elhárult Tűzszünet a gátnál A főzsilipek kinyitásával a horvát mentőalakulatoknak sikerült elhárítaniuk egy emberek ezreit fenyegető katasztrófát a dalmáciai tengerparton. A robbantásoktól megrongálódott gáton megfeszített erővel és állandó életveszélyben dolgozó embereknek sikerült a zsilipeket kinyitniuk, és ezáltal a perucai víztároló vizének szintjét gyorsan csökkenteniük. Ezzel elhárították a gát átszakadásának közvetlen veszélyét. Félegyháziné Somogyi Éva, a pénzügyi bizottság nevében felhívta a figyelmet az intézmények szükséges felülvizsgálatára is, az olcsóbb és takarékosabb működés javára. Ez a folyamat - mondhatni - már a testületi ülésen megkezdődött, amikor például a bölcsődei férőhelyek kihasználtságát firtatták. Havonta 18 ezer forintjába kerül a városnak egy bölcsődei férőhely, és talán az édesanyák jobban járnának, ha ennek a pénznek bizonyos részét megkapva, otthon maradhatnának a gyermekükkel. Dr. Kovalovszki Lajos képviselő is rákérdezett arra, hogy szerepel vagy nem a bölcsődei költségvetésben az egészségügyi alapellátó intézmény dolgozóinak a bére? Az volt a válasz, hogy ezt a költséget most akarják elismertetni a társadalombiztosítással. Simon Tamásné képviselő az oktatási és művelődési intézmények közötti pénzügyi tartalékok és kifizetések egyenlőtlenségéről beszélt. Tivady a bérmegtakarítások keretében átlagosan bruttó összegben és személyenként 46 ezer forintot osztottak ki a városi könyvtárban, több mint 38 ezret a művelődési központban, közel 7 ezret a gimnáziumban és csaknem 6 ezret a Pollák Antal nevét viselő szakközépiskolában. Valamennyi intézményt együttvéve a teljes összeg meghaladja a 23 millió forintot - miként az ülés után is pontosította az adatokat. Ferwagner Péterné dr. megkérdezte, hogy milyen a kapcsolat az intézményi szakszervezetekkel az érdekegyeztetésben. Mire Orbán István, a közgazdasági osztály vezetője azt felelte, hogy először tudni kellene, kikkel történhet az egyeztetés. A költségvetés tárgyalásánál több érdemi dolog ment végbe - egyeztetések, közös állásfoglalások kialakításának formájában a szünetekben, mint a testületi ülésen. Az első változatban több mint 90 millió forint forráshiány volt, majd ezt - a már említett szünetek egyikében - „eltüntették”, és végül is - nem kevés vitával - megszületett a város érvényes idei gazdálkodási programja. Szirbik Imre képviselő először a költségvetési javaslat visszavonását ajánlotta fel a közgazdasági osztály vezetőjének, majd megfogalmazta, hogy a bevételek és kiadások nincsenek szinkronban, és ezért nincs más hátra, mint a visszavonulás, a hiányok szétosztása, egyes intézményi feladatok elhagyása stb. Ezt dr. Rébel Sz. József polgármester öngyilkos felfogásnak nevezte. Nem az intézmények bezárásáról kell gondolkodni, hanem arról, hogy így vagy úgy, de működjék a város, és a lakosság ne nélkülözze az alapvető szolgáltatásokat! Erősen reméli, hogy a kormány még az idén enyhíti az önkormányzatok pénzügyi nehézségeit. Orbán István osztályvezető hozzáfűzte, hogy ő nem politikai, hanem közgazdasági fejjel gondolkodik, miként Szirbik Imre. A megszólított képviselő ezután utalt arra, hogy a tervezési metodikáról már korábban konzultált az osztályvezetővel, és most végeredményben lehetőség van a kompromisszumos megoldásokra, az elfogadható költségvetés érdekében. Az egyik felmerült javaslattal kapcsolatban dr. László Ferenc megjegyezte, hogy a testület nem utasíthatja az újságokat az ülésről bejelentés nélkül hiányzó képviselőtársak nevének megjelentetésére, mert ez ellentmond a sajtószabadságnak. Szabó Tibor képviselő szerint tartózkodni kell az ilyenfajta megbélyegzéstől. Simon Tamásné hozzátette, hogy a sajtó munkatársai majd eldöntik ezt a kérdést. Bejelentették, hogy Regionális Fejlesztési Társaság szándékozik igénybe venni a volt Panoráma presszó helyiségeit, banki tevékenységre. Szükség van a külterület rendezési tervére a farmergazdaságokat és kitermelőket szolgáló tanyaépítkezések miatt. Hajléktalanok szálláshelyét tervezik kialakítani Kaján-Újfaluban. A város tulajdonba kapta a megyeháza és a volt Esze Tamás laktanya épületét, amelyek elősegítik a Selye Alapítvány nagy jelentőségű működését. SZABÓ RÓBERT • Olcsóbb és takarékosabb intézményeket • Szállás a hajléktalanok részére Csak a vállalkozókra szól a helyi adó Szentesen HÉTFŐ, 1993. FEBRUÁR 1. A Himnusz eléneklése után elsőnek István József református lelkész, az FKgP országos alelnöke, országgyűlési képviselő emelkedett szólásra, aki elhozta 4500 somogyi kisgazda üdvözletét a csongrádiaknak. Előbb a keresztény nemzeti összefogásról beszélt, majd arról, hogy a kisgazdák többsége hiányát érzi a nemzeti erőnek, s ezért tiszta kezüket nyújtják mindazoknak, akik sajátjukat nem piszkították be. Torgyán József a jelenlévők köszöntése után azt mondta, hogy nem a múltról akar beszélni, hanem arról, hogyan lehet az országot a kataszrófahelyzetből kivezetni. Eddig mindig fővároscentrikus politika folyt, mely a kisgazák számára elfogadhatatlan. Ennek ugyanis az lett az eredménye, hogy a vidék leromlott állapotba került... Van egy csillogó, villogó fővárosunk és van egy rendkívül elszegényedett vidéki környezet, pedig az Írrszág lakosságának négyötöde vidéken él... Egy út van előttünk, ez pedig a vidék fölemelése. Ez az alapja annak, hogy az országban többségi kormányzás jöjjön létre. Ha majd a vidék fölemelkedett Budapest színvonalára, akkor lehet arról szó, hogy mi Európa nyugati feléhez integrálódjunk... Akkor lehet szó arról, hogy ez az ország boldog legyen... 1996-ban Világkiállítás lesz Magyarországon, de vajon ez Csongrád, vagy szülőföldem, Mátészalka fényét fogja emelni? - tette fel a a szónoki kérdést Torgyán József, majd így folytatta: a jelenlegi hatalom, mely népinek és nemzetinek hazudja magát, miért nem tett eddig semmit a vidékért? Önmaga felemelésével foglalkozott, miközben az ország elszegényedett... Nem lehet elfogadni azt, hogy szűk rétegek óriási vagyonhoz jutnak, de nem munkával, nemönmaguk tehetségével, hanem a nép terhét növelve... Ki merem mondani, hogy ami a szövetkezeti átalakulási törvény jegyében lezajlott, az nem más mint a falu törvényesített kirablása... (Nagy taps.) A tulajdon azok kezébe csúszott át eközben, akik a kommunista rendszerben elárulták és kifosztották a népet. (Torgyán ezt úgy fogja fel, hogy a múlt rendszer privilégizáltjait eképp jutalmazták meg...) A tsz-elnök, a főkönyvelő és a párttitkár jutott milliós vagyonhoz, míg a tagoknak egy-két százezer forint maradt csak... A falun élő emberek így egyik napról a másikra ellehetetlenültek. A szónok utalt arra, hogy nem az a szélsőség, ha ezt szóváteszi, hanem a nép arcátlan kifosztása... Ha az FKgP 1994- ben kedvező választási eredménnyel kerül be a hatalomba, akkor a törvényesített kirablásokat felülvizsgálja s a népnek igazságot szolgáltat... (Nagy taps.) Kifejtette véleményét a gazdasági helyzetről, a mezőgazdaság jövőjéről, melyet másképp képzelnek el, mint ahogy a mostani kormányzati politika. Egy kérdezőnek válaszolva, aki a földművelési miniszter leváltását követelte, azt mondta: nem könnyű, mert olyanok pártfogolják, mint a maguk csongrádi képviselője, Pintér István... Azt is kérte valaki, hogy az árulókat ne vegyék vissza a pártba... Válasz: erről mindig helyben döntenek! Szót kapott dr. Endrey Antal, a Magyar Keresztény Mozgalom országos elnöke is. A háromórás gyűlés a Szózat hangjaival ért véget. B.GY.GY. • Csongrádon járt Torgyán Törvényesítették a falvak kifosztását! Fotó: Enyedi Zoltán 3