Délvilág - Csongrád Megyei Hírlap, 1993. február (50. évfolyam, 26-49. szám)

1993-02-23 / 45. szám

• Másfél millió a makói egyházi iskolának Adható vagy kötelező? Dr. Keczer Tamást, az önkormányzat humánpolitikai osztályának vezetőjét kértük fel, ismertesse, milyen megoldást született. A képviselő-testület úgy döntött, hogy az iskolának másfél milliót biztosít egyszeri támogatásként működési feladatainak megoldásához. Ugyanakkor Katona Pál esperes szóban előterjesztett egy olyan kérelmet, hogy jöjjön létre megállapodás az önkormányzat és az egyházi iskola fenntartója között, mely szerint váljon ez rendszeres támogatássá. Ennek mértéke a mindenkori tanulói létszámhoz biztosított fejkvóta plusz annak a húsz százaléka legyen. A képviselő-testület ezt a kérdést nem tárgyalta, hanem megígérte az egyszeri támogatást. Pontosítsunk: a jogszabály értelmében kinek jár tartós és kinek egyszeri támogatás? A törvény különbséget tesz az adható és a kötelező támogatás között. A fenntartó ebben az esetben nem az önkormányzat. Az önkormányzatnak tekintettel kell lennie arra, hogy mivel hozzájárult ennek az egyház által működtetett iskolának a fenntartásához, egyben az alapellátásban való kötelezettséget is megosztotta. Ez fontos kérdés, mert, az alapellátási kötelezettség megosztása biztosítja az egyházi iskolának azt a jogot, hogy az általa kiadott bizonyítványok államilag azonos értékűek legyenek a többi világi iskoláéval. Magában foglalja ez azt is, hogy az önkormányzatnak állandóan ügyelnie kell arra, hogy - a lakosság érdekeit sem tévesztve szem elől - színvonalában ez az iskola legalább azonos legyen a többi önkormányzatilag támogatott iskola színvonalával. Ezért hagyja meg a törvény ezt a lehetőséget, hogy támogatást adhat, hogy ezeket a különbségeket adott esetben megszüntesse. Félretéve érzelmeinket, azért létrejött egy olyan kapcsolat az önkormányzat és az iskola között, hogy ők bemutatták költségvetésüket és tájékozódás céljából meghívták a gazdasági felügyeletet is. Eme tájékozódási lehetőség fogja biztosítani, hogy a jövőbeni kérelmek elbírálásánál ne személyre szóló vita folyjon, hanem tényadatok alapján összehasonlítható legyen ennek az iskolának is a gazdálkodása a többiével. • Milyen paraméterek figyelembevételével történik majd az összehasonlítás? - Általánosítással nem lehet az oktatás gazdaságosságát kezelni, mert egy adott számú gyerek és pedagógus költségvetés szempontjából minden iskolában más-más mutatószámokat produkál. Ugyanis az épületek fenntartása különböző feltételekhez kötött. Például, ahol távfűtés van, ott rendkívül magasak a költségek, ahol belső rendszerrel, gázkazánnal oldották meg ugyanezt, ott jóval alacsonyabbak. Ilyen értelemben az azonos létszámú intézmények is összehasonlíthatatlanok. Úgy lehet esetleg relatív módon összevetni őket, hogy tekintetbe vesszük a gyereklétszámot, meg azt, melyik iskolához hasonlítható leginkább a vizsgált oktatási intézmény. Az egyházi iskola jelen pillanatban nem távfűtéses, tehát olyannal kell párhuzamba állítani, amely leginkább hasonlatos hozzá. Ezután következik az, hogy milyen csoportbontással dolgoznak, milyen szakmai színvonalat produkálnak stb. Mindezek figyelembevételével tehát, relatív módon lehet csak összehasonlítani az iskolákat. Katona Pál esperes úrnak erről egy kicsit más véleménye van. Nem vitatkozom sem az önkormányzattal, sem a humánpolitikai osztállyal, de annyi biztos, hogy az egyházi iskola esetében is az önkormányzatnak biztosítania kell az alapellátást, ha az nem tud másként működni. Az egyház ugyanis feltételekkel vette át az alapellátás biztosítására vonatkozó feladatok ellátását. Örömmel vállalta, hogy hitoktatást végezhet, de minden más feladatot is átvállalt az oktatásban. Amikor ez megtörtént, a polgármester úr egy levelet küldött az iskolát vezető nővéreknek, melyben az olvasható, hogy az egyházi iskola is ugyanazokat a támogatásokat kapja majd, mint minden más oktatási intézmény. Ezt én természetesnek is tartom, hisz hozzánk is ugyanazon adófizető állampolgárok gyerekei járnak, mint a világi iskolákba. Ezért véleményem szerint az alapellátást az önkormányzatnak ugyanúgy finanszíroznia kell, mint mások esetében. Amennyiben az egyháznak több pénze lenne, ezt természetesen nem igényelné. • Mennyire tekinthető tartós megoldásnak ez a mostani? - A Magyar Katolikus Püspöki Kar megbízott püspökével baráti kapcsolatban állok. Ő írta egy helyütt, hogy mihez van joguk az egyházi iskoláknak. Szerintem nem ez a fontos, hanem a minisztériumban kell elintézni, hogy tartós megoldás szülessen ez ügyben, ne kelljen nekünk az önkormányzatokkal vitatkoznunk. Meg is ígérték, hogy tárgyalni fognak, és az egyházi iskolák részére elkülönítenek bizonyos összeget, amiből biztosítják majd működésüket, egy másik alapból pedig a renoválási és egyéb költségeket fedeznék. Ez jó megoldás lenne, vagy pedig az, ha meghatározzák: a normatív támogatás fölött annak tizenöt százalékát kapja az egyház. Milyen jelenleg az egyház és az önkormányzat közötti viszony? - A jóváhagyott támogatással és a város vezetőivel kialakított kapcsolattal elégedett vagyok. Átnéztem jómagam is a város költségvetését, és láttam, hogy igen szűkös anyagi lehetőségekkel rendelkeznek, ezért megértéssel fogadtam, hogy a kétmillió helyett másfelet kapjunk. Az olykori viták ellenére is jó az együttműködés közöttünk. TÚRI TIBOR A Makói Szent István Téri Általános Egyházi Iskola azon kérelméről, hogy az önkormányzat biztosítson nekik kétmillió forint támogatást az intézmény idei működéséhez már beszámoltunk. Az ügy heves vitát váltott ki a képviselő-testület ülésén, azóta azonban úgy látszik, csillapodtak a kedélyek, és sikerült mindenki számára elfogadható kompromisszumos megoldást találni. Dr. Keczer Tamás Katona Pál. (Fotó: Révész Róbert) 2 Sándorfalvi (erő)vonalak Lesz-e telefon? A Szeged környéki települések közül Sándorfalván van a legtöbb vállalkozó telefon nélkül. A nagyközségben ugyanis a több, mint hétezernyi lakosnak csak 0,5 százaléka rendelkezik telefonnal. A községben jelenleg már 578 igénylő vár vonalra. Közel tíz éve próbálkoznak azzal, hogy változzék ez a helyzet. Eddig sikertelen volt minden kérés, levelezés, tárgyalás. Ezért is kísérte fokozott érdeklődés a képviselő-testület legutóbbi ülését, ahol a sándorfalviakat irritáló, áldatlan „telefonhelyzet”-ről is szó esett. A testület elé terjesztett tájékoztatóból az derült ki, hogy idén január 29-én a Matáv illetékes vezetőivel a fejlesztésekről konkrét időpontokban állapodtak meg. Eszerint az önkormányzat telkén, a mozi kertjében ez év május 15-ig megépítik a telefonközpontot. A vezetékeket még ebben az esztendőben - augusztus 19- ig- kiépítik, s ezzel párhuzamosan végik az új vonalak, állomások bekötését, az utolsót december 15-én. A fejlesztés önerős lenne - a lakosság és az önkormányzat fizetné, nem a Matáv - , ami azt jelenti, hogy ha 800 bekötés lenne, egy-egy új telefon 40 ezer forintba kerülne az igénylőknek. (Ezt a költséget tetézheti - 7 vagy 12 ezer forinttal - ha a telefonnal együtt a kábeltévé kiépítésére is igényt tartanak.) A telefontársaságnak az ülésen résztvevő képviselői nem biztatták a sándorfalviakat a költségek „lefaragásával”. Aki telefont akar, annak ki kell fizetnie a tetemes összeget. (Ha már olyan „szerencsés”, hogy Sándorfalván lakik, adjon egy olyan vonalért negyvenezret, amihez a szegediek tizenkétezerért is hozzájuthatnak!?) Ha egyáltalán úgy dönt a falu, hogy ilyen áron legyen telefonfejlesztés. A képviselőfőtestület - érthetően - nem vállalta magára a határozást (hiszen mindössze 3 millió forinttal tudná segíteni a beruházást). A „telefonhelyzet” megvitatására lakossági fórumot, közmeghallgatást hívnak össze a közeli napokban a nagyközségben. Az ottani közösségi döntés függvénye, hogy lesz-e vagy sem telefonhálózat fejlesztés Sándorfalván az idén. SZ. M. A Bild-Zeitung értesülése szerint Jasszer Arafat, a PFSZvezetője 300 ezer dollárt helyezett letétbe Svájban Egon Krenz, az egykori Német Szocialista Egységpárt hajdani első embere számára. Ezzel az összeggel lehetővé akarta tenni, hogy Krenz feleségével együtt külföldre menekülhessen, mivel Németországban vádat emelhetnek ellene választási csalás címén. Ráadásul Krenzet azért is felelősségre vonhatják, hogy egyike a legfőbb felelősöknek az egykori NDK határán elkövetett gyilkosságokért. A 300 ezer dollár egy bankszámlán van, és Krenz akkor veheti fel, ha felmutatja útlevelét és egy bizonyos ,,jeligét" kimond. A jószívű Arafat Több, mint egy esztendeje annak, hogy először hallattak magukról a szegedi soroptimisták. Akkor alakult meg ugyanis a városban - a budapesti után - a második hazai klub, amelyben a nemzetközi szervezet tagjaként értelmes életre törekvő nők egy csoportja tevékenykedik. Céljuk, miként a földkerekség 30 országában működő mintegy százezer klubnak, az, hogy a jóakarat és a megértés szellemében segítesenek bárhol a világon, ahol erre szükség van. A szegediek eddig jótékonysági hangversenyeket szerveztek a mozgássérült gyerekek javára, megajándékoztak menekülteket, időseket, könyveket ajánlottak föl a határainkon túl élő magyar diákoknak. Nemzetközi kapcsolataik révén decemberben kapcsolatba kerültek a francia testvérszervezettel. A levélváltás eredménye: a carcassonne-iak fölajánlották, hogy országuk 50 klubjában gyűjtést szerveznek, a pepignaniak pedig vállalták, hogy megraknak egy kamiont mindazzal, amire csak a csongrádi menekülttábor lakóinak szükségük lehet. A példás összefogást tett követte, s a hét végén megérkeztek a szegedi soroptimisták vendégei a szállítmánnyal, amellyel tegnap útnak indultak Csongrádra. A Nemzetközi Soroptimist és a Nemzetközi Jóakarat és Egyetértés Szervezet francia tagozata jóvoltából mintegy 3000 francia klubtag adománya előtt tárult ki hétfőn a menekülttábor kapuja. A ruhaneműket, meleg cipőket, evőeszközöket, tisztálkodási szereket, játékokat, tartós élelmiszereket és iskolai eszközöket tartalamazó csomagokkal szinte megteltek a volt laktanya raktárai. A főápolónő a Pharmaciens Sans Frontiéres küldeményeit, antibiotikumokat, gyermektápszereket, vitaminokat vett át. Legnagyobb meglepetést azonban a nyolc, vadonatúj mosógép és a szárítómasina okozta a tábor bosnyák lakóinak, hiszen 460 ember, köztük 176 gyermek ruháinak tisztán tartása, teregetése okozza ebben a kemény télben a legtöbb gondot. Guite Mouret, a perpignani klub képviselője fölajánlotta még, hogy téli ruhaneműket, meleg lábbeliket, gyógyszereket azonnal útnak indítanak ismét, ha valamelyik magyar cég vállalja a fuvarozást.. Ha tehát bárki árut szállít a közeljövőben bármelyik francia városba, visszafelé pedig üres rakodótérrel jönne, és szívesen segítene, jelezze ezt szerkesztőségünkben. Készséggel vállaljuk a közvetítő szerepét. CH. Á. • A soroptimisták összefogásával: ta® ®§tel`atewifeisEllÉá Hódmezővásárhelyen Természetvédelmi rizstermesztés Nyereségre egyelőre nem számítva kezdik újra a rizstermesztést a Hódmezővásárhelyi Állami Tangazdaságban, annak érdekében, hogy elkerüljék a két éve felszámolt „vizeságazat” megszüntetésének kedvezőtlen ökológiai hatásait. A mezőgazdasági nagyüzem gazdasági és természetvédelmi szakemberei ezzel elősegítik, hogy a rizstelephez kapcsolódó holtágban, vízerekben állandó legyen a vízszint, ami a természetvédelmet szolgálja, hiszen csakis így nyújthatnak megfelelő életteret a régió értékes vadjainak, például a vidráknak, ritka madaraknak. Az ágazat több millió forintot igénylő újraindításához - a minimálisan szükséges 56 hektáros rizstelepítőhez - segítséget várnak a szaktárcáktól, pályázatot nyújtottak be a vízdíj elengedésére vagy anyagi támogatásra, aminek elnyeréséhez kérték a Vadvédelmi Világalap, a Kiskunsági Nemzeti Park és a helyi vízügyi igazgatóság közreműködését. A tangazdaságban 30 éven keresztül 400 hektáron termesztettek eredményesen rizst. Ehhez évente körülbelül 6 millió köbméter vizet használtak fel, egyszersmind biztosítva a sok kilométerenyi vízellátó- és vízgyűjtőrendszer átmosását, felfrissítését, növényzetének táplálását. Kedvezően hatott ugyanakkor az összefüggő vízfelület a város klímájára is. A vízdíjak és a járulékos költségek többszörös megemelkedése, valamint a rizs átvételi árának változatlansága miatt azonban tavalyelőtt felhagytak a rizstermeléssel, és helyette költségtakarékosabb növényi kultúrákkal hasznosították a területet. Ez azonban a tájvédelmi körzet vízi élővilágának pusztulását okozhatja. • A megye élen jár „Gépesített" bírák A gépesítés 1987-ben kezdődött. Először a bíróság gazdasági hivatalába, majd a cégbíróságra kerültek komputerek, ma pedig a Széchenyi téri épület minden bírája IBM-en dolgozhat. Az átalakítás egyszerűbbé teszi a bírói munkát, mert a rendszer központi jogszabály-nyilvántartásából számítógépen bármilyen törvény, bírósági határozat lehívható. Országos címlista áll a felhasználók rendelkezésére. Az MS Word szövegszerkesztő program és a Hewlett-Packard tintasugaras nyomtatók segítséget nyújtanak a határozatok elkészítésében. A városi bíróságokon hasonló rendszer működik, egyelőre önálló gépeken. A gazdasági hivatal modemes összeköttetésben van a minisztériummal, a cégbírósági gépek pedig országos hálózatba csatlakoznak. A kompjuterizálás anyagi fedezetét a bíróság saját költségvetéséből gazdálkodta ki. Az 1986-ban alakult Digitál Kft. kedvező árajánlataival és minőségével lett az igazságszolgáltatás első számú szállítója. A számítógépek mellett ők gondoskodtak a perifériákról és a programok egy részéről is. A bírósági hálózat növeli 3.11-es operációs rendszer alatt működik, de kapcsolhatók hozzá Unix alapú. A szegediek - úgy tűnik - élen járnak az igazságszolgáltatás számítógépesítésében. Két szempontból is: a szegedi Digitál Kft. végezte el az Igazságügyi Minisztérium, a megyei bíróságok és a Legfelsőbb Bíróság számítógépes hálózatának tervezését és kivitelezését, a Csongrád Megyei Bíróság munkatársai pedig az országban elsőként kaptak számítógépet, itt jött létre először adatbank, IBM, Apple vagy más gyártók gépei is. A központi adatbankot az Igazságügyi Minisztériumból érkező új jogszabályokkal havonta frissítik. Az illetéktelen behatolás elkerülése végett a munkahelyi gépekbe nem, csak a központi kompjúterbe telepítettek floppyegységet. A hardverek gyártója a tajvani Datex Corporation. A bíróság tervezi, hogy a könyvtárát is számítógépre viszi és kompjuteres nyilvántartást készít a szakértőkről. A bírói ügyvitel ellenőrzésében is szerepet játszhat majd a hitech. KECZER KEDD, 1993. FEBRUÁR 23.