Délvilág, 1993. április (50. évfolyam, 76-100. szám)

1993-04-19 / 90. szám

------—-------------------------------------------------------------------­ Álljunk meg egy hétre! H­ogy kompromisszum kell, meg konszolidáció, hogy a lobbyk, a frakciók, és platformok, hogy a kompeten­cia, a doktrína, a tolerancia, meg az integráció, nem be­szélve a korrupcióról, az ideológiáról, a rehabilitációról, az identitásról, infrastruktúráról, aztán az információ, az akk­­reditáció, az inkrimináció, az orientáció, meg az offenzíva, a demilitarizáció, a centrum és a centalizmus, végül a dik­tatúra, a kommunizmus, sőt még a demokratizmus is. Itt van aztán a tévé, a Tipplista, a Prizma, az Aktuális, vannak regionális híradók, van Elektor kalandor, Traffic jam, talk-show, Vasárnapi turmix, Bak-elit, Klip-mix, Mé­­dia-mix, Sztáro(c)k, Aerobic, PC-abc, Enter, Rockpódium, Telexpo’93. S a rádió, úgy mint Eco-mix, Oxigén, Pop-mix, Szonda, World Music, Rockpanoráma, Drogambulancia, Infrahang, Szociokrim­i, Jazz-lista, Heavy-metal híradó, XXL, Popreál. Aztán meg a barter, a szponzor, és a produktivitás, ho­vatovább kapacitás, kvalifikáció, konvertibilitás, és recesz­­szió, import, export, meg az invenció, az infláció, a deval­váció, a profit s a privatizáció meg az oktatási tréner, az ezüstfényű holding s a kérges marketing. A derék shop center, a drágu jó szupermarket, a music center, az euroshop, az akció, a számtalan tours, tre­­vel, trade, a poli, a szuper, az extra, az exclusiv, meg a ser­vice, a manager (úgymint projekt, general, stock, producti­on, branch és marketing változatban), a lízing, a kecses diszkont, a record, mindez az utca frekventált részén, aztán a flipper, a bróker s a mikrosütő, a bájos, és tovább, Dzsi­­ájdzsó eksönforsz és Szindi s az ő májvéje, hadd tisztí­­sa az árodat, a night dance s a coopok sorban, a videojour, a barokk disztribútor, a kérges marketing, a kényszerzubbo­­nyos díler, a bauty-farm meg az kutyás importőr, s a kor­rektül magyarosított termékek. Most már álljunk meg egy hétre. A magyar nyelv hete következik. Juhász Gyula-díjasok Az MSZOSZ kampány­nyi­tó nagygyűlésén adták át szom­baton délután a Juhász Gyula díjat a MÁV Művelődési Ház­ban. Tóth József, az MSZOSZ megyei szervezetének vezetője méltatta a díjazottak munká­ját: a szakszervezeti tevékeny­ségben, a szervezői feladatok végzésében és a lakosság tájé­koztatásában. Az immár 15. alkalommal kiosztott Juhász Gyula-díj idei nyerteseinek dr. Nagy Sándor, a szakszervezet országos elnöke adta át az elismerést jelentő plakettet. A díjazottak: Újszászi Ilo­na, lapunk újságírója, Bereg Tiborné, az Éliker szakszerve­zeti titkára, Benkőné Ürmös Ilona, a MÁV Művelődési Ház igazgatónője, Szalainé Galli Jusztina és Szentandrásiné Szél Margit, a vásárhelyi Ha­dikör alakalmazottai, valamint Reigl Endre, a Textil Újság újságírója. Képünkön: Újszá­szi Ilona, lapunk munkatársa átveszi a Juhász Gyula-díjat Nagy Sándortól, az MSZOSZ elnökétől. Fotó: Nagy László (Folytatás az 1. oldalról.) Szombaton a politikai nyi­latkozat vitájával folytatódott a kongresszus, majd kilenc szek­cióban találkoztak a küldöttek. Vasárnap került sor az agrár- és az önkormányzati frakciók munkáját összegező beszámo­lókra, majd elfogadták a politi­kai programnyilatkozatot. Ezután átküldöttek meg­kezdték a szavazást az elnök személyére s a jelöléseket a tisztségviselőkre. A 411 le­adott szavazatból 73 érvényte­len volt, 338-an pedig Orbán Viktorra szavaztak, így ő lett a Fidesz megválasztott elnöke. Orbán Viktor kifejtette: mindent megtesz azért, hogy a Fideszt a legnagyobb sikerre vezesse. „Ha kellő támogatott­ságot fogok kapni az országos elnökség tagjaitól, a leendő megyei és helyi elnököktől, a Fidesz aktivistáitól, valamint tagjainktól, akkor ez a párt to­vábbra is olyan párt marad, amelyet úgy foglalhatunk össze: szabadelvű, mérsékelt, nemzetileg elkötelezett közép­párt. És egy ilyen pártnak kell nyernie az 1994-es választáso­kon” - mondta a résztvevők ütemes tapsától kísérve Orbán Viktor, a Fiatal Demokraták Szövetségének első elnöke. A kongresszus áll tagú el­nökségbe 8 tagot választott meg, akik a párt alelnökei lesz­nek. Alelnökök: Áder János, Deutsch Tamás, Fodor Gábor, Molnár Péter, Németh Zsolt (Budapest), Rockenbauer Zol­tán, Tirts Tamás és Trombitás Zoltán. Az elnökség tagjai to­vábbá: Orbán Viktor, a párt el­nöke, valamint a parlamenti frakció vezetője, akit várható­an ma, hétfőn választanak meg, s a leendő választmány majdani elnöke. Az elnökség póttagja lett: Medgyessy Ba­lázs és Selmeczi Gabriella. A Fiatal Demokraták Szö­vetségének V. kongresszusa Kósa Lajos zárszavával vasár­nap délután fejeződött be. Orbán Viktor a Fidesz első elnöke HÉTFŐ, 1993. ÁPRILIS 19. Segítségre várnak az egyházi műemlékek is • Püspök úr! A római katolikus egyház mennyire kíván élni azzal a törvény adta lehetőséggel, amely biztosítja az egykori egyházi ingatlanok visszaszerzését?­­ Az erről folyó, országos tárgyalásoknak magam is ál­landó résztvevője vagyok, így elmondhatom, hogy a legtöbb épületünkre igényt tartunk, amennyiben megfelelő módon tudjuk hasznosítani azokat. Sajnos, azonban egy részük, elsősorban a szerzetesrendi épületekre gondolok, sok eset­ben igen elképesztő állapotban vannak. Visszaszerzésüknek ugyan nincs akadálya, de hely­reállításuk már komoly gond­dal jár, hiszen sok-sok milliót kellene rájuk fordítani. Ez az összeg viszont nem áll rendel­kezésünkre, arra pedig a tör­vény értelmében nincs lehető­ségünk, hogy a megkapott in­gatlanok egy részét értékesít­sük, s az így befolyt pénzt a többi helyreállítására fordítsuk. Csak hasznosítás esetén vehet­jük ismét birtokba régi épülete­­ ­­inket, felújításukra csak azon rendek esetében van jó esély, amelyek nemzetköziek, így számíthatnak külföldi támoga­tásra. Mindez pedig amellett, hogy elősegíti a rendek újrain­dulását, országos értékeink megmentését is szolgálja. • Az ön által elmondot­takból arra is lehet követ­keztem, hogy nem túl sok segítséget kap az egyház azon állami költségvetési keretösszegből, amely a műemlékek helyreállítását hivatott támogatni, - így igaz. Bár hangsúlyoz­nom kell, hogy természtesen voltak és vannak olyan műem­lékek, amelyekre a műemlék­­védelmi hivatal sok gondot fordít. Megyénkben ilyen a kiszombori körtemplom, a ma­kói templom és tavaly az alsó­városi, illetve az óföldeáki templom is kapott támogatást. Persze, mindez nagyon csekély összeg, ezért elfogadhatatlan­nak tartom, hogy ugyanakkor szigorú kikötésekkel élhetnek a műemlékisek, ha rendbe kíván­juk hozatni értékes épületein­ket. Bizonyos felsőbbrendű­séggel nyilvánítják ki akaratu­kat, amelyekkel szemben éve­kig kiszolgáltatottak voltunk. Az általuk indokként említett kutatások fontossága persze nem vitatható, de akkor leg­alább az emiatti költségtöbble­tet vállalniuk kellene, így vi­szont csak évekig húzódnak a felújítások, hiszen ha elfogy a pénz, leállnak a munkával. Mi­vel nekünk sem engedik a tata­rozás befejezését, az általunk erre szánt összeg az infláció miatt egyre kevesebb kiadás fedezésére elegendő. Ilyen helyzet alakult ki Óföldeákon is, ahol már évek óta romos ál­lapotban van a templom. Sőt ez esetben még külön szóvá le­het tenni azt a gondatlanságot, amely a tető beázását és így a templombelső megrongálódá­sát eredeményezte Úgy gon­dolom, ilyen értékek esetében több felelősséggel kellene ren­delkeznie az ott dolgozóknak, vagy talán a jelenleginél szigo­rúbban felügyelni az anyagfel­használásra, illetve a munkák minőségére! • A rendszerváltás sem hozott kedvező változást a műemlékisekkel való együtt­működésben?­­ Inkább az intézmény át­szervezésével, az Országos Műemlékvédelmi Hivatal felál­lásával érezhető, hogy egy tár­gyalóképesebb kapcsolat jött létre köztünk. Amíg az OMF egy mindenek felett álló szerv­ként járt el, addig most az OMVH szakértőivel már em­­berközelibb együttműködés van kialakulóban. Ennek így is kellene lennie, mivel néhány égetően sürgős ügyben együtt kellene fellépnünk, ellenkező esetben visszafordíthatatlan következményekkel számol­hatunk. • Csongrád megye azon részén, amely az ön püs­pökségéhez tartozik, melyek a legégetőbb gondok? - Alapvető nehézséget je­lent számunkra az elmúlt negy­ven évi elhanyagoltság mellett az, hogy régi épületeink zöme vizesedik. A kisteleki, Szent István király tiszteletére épült templomra is elsősorban emiatt kellett rengeteget költeni. Per­sze az, hogy a pesti úton van, szintén veszélyt jelent, a lég­­szennyezés káros, rongáló ha­tásai miatt. Szegeden a Szent Dömötör-toronnyal kellene mi­előbb tenni valamit. Én ugyan aláírtam egy nyilatkozatot, amelyben lemondunk e műem­lékről, de azért csak szólnom kell a problémáról. Ez az épü­let is igen felnedvesedett, a víz már az első emelet szintjéig húzódott fel, így viszont a fest­mények teljesen tönkremen­nek, és már potyognak az ablakzsaluzatok is. Lehet, hogy a torony maga nem omlik össze, de a károsodással pótol­hatatlan értékek mennek veszen­dőbe. Az alsóvárosi ferences templom és kolostor fő ellen­sége szintén a víz, hiszen a pince - feltehetően csatorná­zási problémák miatt - állan­dóan el van árasztva. Az ön­­kormányzat ígéretet tett e gond okainak felszámolására. Re­méljük, erre mielőbb sor kerül. A Dóm téri építészeti együttes legjelentősebb eleme, a foga­dalmi templom nyugati segít­séggel kapott új tetőzetet. Az altemplomnak az a része, ame­lyiket mi használjuk, most már szintén rendezett, de amit a sza­badtéri bérel, egyben bitorol, az rettenetes állapotban van. A püspöki palota tetőfelújítása és a felsővárosi templom külső tatarozása a konviktus épületé­vel együtt néhány esztendővel ezelőtt szintén megtörtént. A magyarcsanádi templomunk nincs ugyan műemlékké nyil­vánítva, de a mondhatni, Szent Gellért-i időket idéző stílusá­val, jól illeszkedik az ottani ro­mán és szerb templomokhoz. A szőregi templom szintén megszépült. Ott korábban a dombcsúszás okozott riadal­mat, remélem, a forgalom elle­nére sem ismétlődik meg ez a probléma. Makón a Szent An­­na-kápolna, valamint a Szent István téri templom rendezet­ten várja látogatóit. A helyreál­lításhoz egyébként a műemlék­­védelmi hatóság is adott anya­gi segítséget. A városban lévő püspöki nyaraló és kápolna vi­szont igen megsínylette az el­múlt negyven évet, de most már ezek is használhatóak. A kápolnát különösen szépen felújították, bár a belső részben nem volt igazán szerencsés do­log megépíteni a lourdes-i bar­langot, így Csongrád megye hozzám tartozó egyházi mű­emléki értékeiről összességé­ben elmondhatom: néhány kivételtől eltekintve megfelelő állapotban vannak úgy az épü­letek, mint a szobrok. Sajnos azonban ennek többségét a külföldiek és a hívek, de nem a magyar állam kiemelt támoga­tásával tudtuk megóvni a pusz­tulástól. Most is félő, mikorra ver igazán gyökeret a köztu­datban, hogy a műemlékek ér­tékét nem az határozza meg, ki a tulajdonos, hiszen azok - nemzeti kincsek lévén - ettől függetlenül érdemelnének or­szágos figyelmet, törődést. N. RÁCZ JUDIT Beszélgetés Gyulai Endre megyés püspökkel Fotó: Nagy László Fotó: Enyedi Zoltán Eltemették Kállay Miklós volt miniszterelnököt Végakaratának megfelelően, szombaton Kállósemjénben, egykori birtokán helyezték örök nyugalomra Kállay Mik­lós volt magyar miniszterelnök hamvait. Az egykori politikus - aki 1932 -35 között földmű­velésügyi miniszter, majd 1942 márciusától 1944 márciusáig, a német megszállásig magyar ki­rályi miniszterelnök volt - 1967-ben, 80 éves korában hunyt el az Amerikai Egyesült Államokban. New York mel­lett temették el, ahonnan földi maradványait húsz évvel ké­sőbb átszállították Rómába, a Máltai Szövetség ottani sírbolt­jába. Végakaratát, miszerint Magyarország idegen hatalom katonai megszállása alóli fel­­szabadulása után itthon temes­sék el, most teljesíthette a csa­lád. 3

Next