Délvilág, 1993. július (50. évfolyam, 151-177. szám)

1993-07-01 / 151. szám

Gyeginszky János tiszteletes úr a tótkomlósi, ambrózfalvi templomok helyreállítása után az albertit is újravakoltatja, meszelted, a rendelkezésére álló pénzügyi keretek erejéig. Kovács Sándor békéssámsoni festő- és mázoló kisiparosmes­ter sógorával és gyerekeivel már egy hete csinosítja a belső falsíkokat. Kijavítják a kisebb vakolathibákat, azután több­szöri fehér meszeléssel látják el a hajdan szebb napokat meg­ért épületmatuzsálemet, mert a mintegy méteres vastag, fel­­nedvesedett falak más techno­lógiával nem kezelhetők. A magaslati munkák befejezése után felszabaduló gördülő cső­állványzatot átadják a tótkom­lósi bt. vállalkozó kőműves brigádvezetőjének, Majzik Ist­vánnak és társainak. Igyekezni kell a mestereknek, mint azt Tinkoczi János szlovák nemze­tiségű, 73 éves presbiter-haran­­gozó elmondta, hiszen hosszú idő óta először tartanak majd egyházi esküvőt a kicsinosított templomban. Zatykó Csaba nagylaki vámtiszt és leendő márkája itt kel egybe. Szep­tember 12-én pedig a területi felügyelő püspök úr szenteli fel a helyreállított templomot. Az ünnepségre a Szlovákiába elszármazott, illetve onnan ide települt rokonok, szülők és test­vérek érkezését várják. A több százezer forint érté­kű restaurálási költséget a hí­vek, az önkormányzat adomá­nyaiból, a műemléki felügyelő­ség támogatásával, valamint az egyházi tartalékkeretből fede­zik. A legnagyobb problémát az jelenti, hogy lassan kiöreg­szenek, elfogynak a faluban az evangélikusok. Már csak negy­venen fizetnek rendszeresen egyházi adót, és a kéthetenkén­ti szertartásra öt-hat 80 év kö­rüli ember jár el. OLASZ TIBOR • Evangélikustemplom-felújítás Csanádalbertin Új köntösben a százéves matuzsálem Hallótávolságban a szegvári telefon Szegváron a nyári időszak­ban sem „pihen” a településfej­lesztés. Több közhasznú elkép­zelés foglalkoztatja a helyi képviselő-testületet és termé­szetesen a polgármestert is. Tőle, vagyis dr. Nébik István­tól érdeklődtünk a legújabb fejlemények iránt.­­ Ha igaz, akkor a jövő esz­tendő elejére­­bekapcsolják Szegvárt a távhívásos telefon­­hálózatba! Remélhetőleg való­ság lesz a korábbi ígéretekből. Már elkészült a községen átha­ladó úgynevezett fénykábel, és erre elméletileg, illetőleg mű­szakilag rá lehetne csatlakozni. Nem nagyon értem a Posta ál­láspontját, hogy késlekedik a bekötéssel, amikor megvan rá a lehetőség. Olyasmi dolog az, mintha a MÁV korszerű vona­tot állítana forgalomba, de nem engedne rá senkit felszállni. - Más kisebb-nagyobb építkezés vagy mindenkit érdeklő újdonság?­­ Sorolhatnám például azt, hogy az egészségházat - fűtés szempontjából - a gázenergia használatára állítják át. Kisebb karbantartás, illetve felújítás történt a művelődési­ háznál. Közel 500 ezer forint ráfordí­tással korszerű nyelvlaborató­rium működik majd a központi általános iskolában. Tíz-tizen­­négy tanya villamosítása van napirenden a Derekegyház irá­nyába eső határrészen. A me­zőgazdasági szövetkezet és az önkormányzat is nyújt anyagi támogatást, de az érdekeltek is hozzájárulnak a kiadásokhoz. • Azt mondják, hogy francia szakemberek jártak az elmúlt napokban Szeg­váron. - Igen. A mezőgazdasági szövetkezetben jártak, ahol üzleti kapcsolatokat akarnak kialakítani a külföldi felvevő­piaccal. A szabályozatlan me­zőgazdasági termelésnek véget kell vetni. Meg kell találni az utat­­ a termékek minőségében és mennyiségében - nyugatra éppen úgy, mint keletre. A me­zőgazdasági cikkek értékesíté­sénél elengedhetetlen a termé­kek osztályozása, csomagolása és választéka. Ez a követel­mény mind a közösségi, cso­portos, mind pedig az egyéni gazdálkodásra egyformán vo­natkozik - fejezte be szavait Szegvár polgármestere. SZ. R. Szerkesztők a bankelnöknél A megyei napilapok főszer­kesztői, illetve gazdasági ro­vatvezetői ebédeltek tegnap délben hideget Bod Péter Ákos, a Magyar Nemzeti Bank el­nöke jóvoltából Budapesten. A házigazda elsősorban a jegy­bank és a megyei lapok szoro­sabb együttműködéséről, vala­mint az aktuális pénzügyi kér­désekről beszélgetett a meghí­vottakkal, kötetlen légkörben és valamivel kötöttebb időtar­tamban. Két órába mindent be­le kellett sűríteni, hiszen az el­nök 13 órákkor már az IMF- delegáció vezetőjét fogadta. Talán természetes, hogy a pénzelméleti alapvetések - mit csinál és mit nem csinál az MNB - után, a délutáni tárgya­lás esélyeiről is kérdezték a vendéglátót. A válasz tökélete­sen igazolta azt a régi megfi­gyelést, mely szerint a banká­rok sokat tudnak és keveset be­szélnek. Annyi azért kiderült, hogy az IMF nem mumus, nem zsinóron rángat bennünket, de függünk tőle, valamint nem mindenáron kell a megálla­podás, de jó lenne. Az elnök úr szóba hozta új váltópénz-sorozatunkat, el­mondta, sok-sok munka fek­szik bennük, valamint beval­lotta, felesége - nem a nagy­mamája! - is tévesztette már össze­fizetéskor az érméket. Mindamellett 3 milliárd pénz­érme van jelenleg Magyaror­szágon forgalomban, és mire az újak teljes körűen felváltják a régieket, semmi bajunk nem lesz az érmékkel. A kétszá­zassal azonban most is akad dolga a jegybanknak, találtak már maszek gyártmányt, azaz hamisítványt is, amit alumíni­umból öntöttek és sokkal könnyebb, mint az igazi. A két óra alatt esett szó ál­lamkötvényről, árfolyampoliti­káról, átütemezésről, bankfelü­gyeletről, devizabetét-kama­tokról, forrásadóról, fizetési mérlegről, japán hitelről, ka­matrésről, kötvénykibocsátás­ról, leértékelésről, társadalom­­biztosításról, valutakeretről, zsírórendszerről. Az utóbbira például azért lenne szükség, hogy az OKHB veszprémi fiókjából az OTP szegedi fiókjáig ne két hétbe kerüljön - azt hiszem, ha gyalog vinnék, az is gyorsabb lenne­­ a pénz átutalása. KOVÁCS ANDRÁS 2 Helmut Kohl kancellár, Német­ország Kereszténydemokrata Unió­jának (CDU) elnöke szeptember elején részt vesz a konzervatív-ke­reszténydemokrata eszmeiségű pártokat tömörítő Európai Demok­ratikus Unió (EDU) pártvezetőinek budapesti konferenciáján, a CDU az erkölcsi-politikai támogatás mellett minden bizonnyal technikai segítséget is nyújt a Magyar De­mokrata Fórumnak (MDF) az Segít a CDU 1994-es magyarországi választások kampányában, a választások várha­tóan májusban lesznek - közölte szerdán egy sajtóbeszélgetésen Le­­zsák Sándor, az MDF ügyvezető elnöke, aki küldöttség élén Peter Hintzenek, a CDU főtitkárának meg­hívására két napot töltött Bonnban. Mivel akkor kiürítették a büdzsét, ezért mostanra ha­lasztották a mesés összeg „be­vetését”. • Mi ösztönözte a rész­vénytársaságot erre az üz­leti fogásra? - kérdeztük Tarnay Tamás területi igaz­gatót. - Semmi más, mint a játékkedv növelése volt a cé­lunk. Ha többször van ötös, akkor kisebb a „láz” is. • Vagyis lecsökken a forgalom? - Szó sincs róla. Ha ösz­­szevetem területünk tavalyi hasonló időszakának a forgal­mát az ideivel, akkor jelentős árbevétel növekedésről be­szélhetek. • Úgy látszik van pén­ze a Szerencsejáték Rt.­­nek...­­ Ez a 75 millió forint kö­rüli összeg, amivel felkerekí­tettük százra a nyereményala­pot, tulajdonképpen adva volt, s a következő forrásból jött össze: a tartalékalapból, a kerekítésekből, valamint a fel nem vett nyereményekből. Ez utóbbira előírás van, hogy vissza kell áramoltatni a fo­gadókhoz. • Megpróbálkoztak gépkocsisorsolással is. Az nem jött be? - Nem teljesen. A nagyobb nyerési lehetőség jobban csá­bítja az embereket. • Mi van akkor, ha most nem lesz ötös? Visz­­szaveszik a pénzt? - Szó sem lehet róla! Akkor a 100 millió növeke­dik a „megmaradt ötös” ré­szével. . . • Úgy tudom, hogy a totó sokat veszített népsze­rűségéből. Nem az lett vol­na a logikus, hogy ott eme­lik a tétet? - Azt tapasztaltuk, hogy a totóban a nyereményalap emelése, papírforma-eredmé­nyekkel, nem jelent akkora pénzt, mint a lottóban, ahol a legtöbbször csak 1-2 ötös van. A totójátékunkban is ke­ressük azonban azokat a le­hetőségeket, amelyekkel nö­velni tudjuk a játékos kedvet. Ezt a célt szolgálta a 12+1- esek külön jutalmazása, vagy az, hogy a 27-37. közötti hé­ten a 0 találatosok között 10 darab gépkocsit sorsolunk ki. Továbbá, a 30. héten a 10 ta­lálatosok nyereményalapját is emeljük. SÜLI JÓZSEF Apa ^aifj 3zííszíjjn\\ÍZ¡­ÍJTJ^:|jLJÜ‘LÍ“'y • Szentesen Vita az óvodák körül A szentesi önkormányzat legutóbbi ülésén megtárgyalták az intézményi felülvizsgálattal kapcsolatos javaslatokat is. Ezeknek az a céljuk, hogy a le­hető legjobb egyensúlyba hoz­zák a lakossági ellátást szolgá­ló feladatokat és a költségve­tési támogatások összegét. A racionális működés elősegíté­sére számos indítvány született az intézmények elövendő mun­kájával kapcsolatban. Az írásos anyagban olvasha­tó, hogy a pedagógiai feladatok hatékonyabb megoldása és a vezetői munkakörök egyenle­tesebb terhelése érdekében idő­szerű bizonyos óvodák össze­vonása, így az eddig önálló óvodaként működő Árpád ut­cai és dr. Mátéffy Ferenc utcai intézményeket javasolják összevonni a Kisér városrész­ben lévő, illetve a Köztársaság utcai óvodai munkáltatói kör­zettel. A nagyobb áttekintés ér­dekében meg kell jegyezni, hogy jelenleg a város 16 óvo­dájában 55 csoport létezik, mintegy 1300 gyermekkel. Kö­zel kétszáz felnőtt dolgozó van az óvodákban, és az itteni ve­zetők gyakorolják a gazdálko­dáshoz és a munkáltatáshoz kapcsolódó jogköröket is. A már említett legutóbbi testületi ülésen Félegyháziné Somogyi Éva képviselő azt indítványoz­ta, hogy az óvodák részben önálló intézményként, de egy városi vezető irányításával mű­ködjenek a közeljövőben. Cse­­uz László képviselő ezt nem tartotta szerencsésnek, mert ilyen alapon egyetlen főigazga­tó vezethetné például a város valamennyi középiskoláját. A polgármesteri hivatal művelő­dési osztályának előadója, Mi­hály Béláné ugyancsak ellenér­veket sorakoztatott fel az óvo­dák átszervezésével szemben. Dr. Gombos András képviselő pedig megkérdezte, hogy most mi indokolja az óvodáknál a részleges összevonást. Geréby József képviselő pedig annak a tartalmát firtatta, hogy tulaj­donképpen mit jelent a „peda­gógiai feladatok hatékonyabb megoldása” az óvodai átszer­vezés egyik érveként. A részleges, illetve az átfo­gó szervezési változások a költségvetés számára ott jelen­tenének megtakarítást, hogy több helyen például nem kelle­ne vezetői pótlékot fizetni. Ugyanakkor egyes vezetői megbízatások visszavonására is sor kerülhet. Ezeket a kérdé­seket tárgyalják meg részle­tesen és végső döntéshozatal céljából a szentesi képviselő­­testület legközelebbi ülésén, amely holnap, július 2-én, pén­teken reggel 8 órakor kezdő­dik. SZ. R. • Makón 40-50 új lakás épül a „Csipkeházban"? Fiatal házasok előnyben Testületi határozat is előirá­nyozza, hogy a Makó központ­jában lévő Csipkeház tetőterét beépítik, s ezáltal mintegy 40- 50 új lakásra tehetne szert a város. Ez ügyben tárgyalt teg­nap a polgármester a szakma képviselőivel, építészmérnö­kökkel, jogászokkal, továbbá jelen volt a Meszeszolg Kft., amely nagy szervezési tapasz­talattal rendelkezik (lásd: üz­­letház), de esetleges kivitelező­ként is érdekelt az üzletben. A polgármester elképzelése szerint az önkormányzathoz folyamodó fiatal házasokon le­hetne elsősorban segíteni ezál­tal, de az érdeklődés és a piac majd úgyis megmutatja, mi­lyen a kereslet, milyenek az igények. Mindenesetre nem csak 54-55 négyzetméteres la­kások jöhetnek számításba, ha valaki például 150 négyzetmé­tereset igényel, zöld tetővel, ez is megoldható. Mindenekelőtt azonban rendezni kell a tulaj­donjogi viszonyokat, az alapító jogi okiratokat, konzultálni az építészekkel, felmérni a piac igényeit, több terv­variáció kö­zül kiválasztani a legjobbat, természetesen figyelembe véve a városépítési szempontokat, papírra vetni, mennyibe kerül az egész vállalkozás, és kik lesznek a leendő tulajdonosok, milyen kedvezményben része­sülnek stb. Jó volna mielőbb választ kapni ezekre a kérdé­sekre, mert a város jövő évi költségvetéséből a lakástámo­gatásra szánt összeg egy részét már erre fordítanák. A lakás­építésre vonatkozó kormány­­program értelmében pályáza­tok útján támogatást lehet kér­ni a szakminisztériumtól e cél­ra. A Meszeszolg Kft. utánanéz a jogi vonatkozású dolgoknak, és tíz napon belül jelentkezik. Makón 40-50 új lakás felépíté­se nem kis dolog, ha sikerülne megvalósítani a tervet, a város lakásproblémái is nagymérték­ben enyhülnének. T. T. CSÜTÖRTÖK, 1993. JÚLIUS 1.

Next