Délvilág, 1993. november (50. évfolyam, 254-279. szám)
1993-11-13 / 265. szám
Berkó Istvánnal, a Gregus Máté Mezőgazdasági Szakközépiskola igazgatójával és Németh Krisztin Tibor gyakorlatioktatás-vezetővel együtt keressük fel a gorzsai tanüzemet. Útközben az igazgató úr meggyőzően beszél arról, hogy néhány környező gazdaság szakképzési alapjának támogatása és pályázati pénzek mankója mellett jórészt saját erejükből, nagyon takarékosan élnek. A majdan virágzó gazdaság megteremtéséhez „magad, uram, ha szolgád nincsen” alapon alkalmasint a tanárok ülnek gépre, és vetnek, aratnak, míg a diákok a gyakorlati foglalkozásokon kapálnak, szüretelnek, illetve az állattenyésztés munkáit látják el. - Három, meglehetősen rossz állapotban lévő, elhagyott épületet kaptunk a Gorzsai Állami Gazdaságtól, és 80 hektár földet is, amelyen gazdálkodhatunk - mondja az igazgató. - A vásárhelyi önkormányzat ugyanakkor 10 hektár földet adott ingyen, hogy boldoguljunk. De higgye el, nem könnyű kikubikolni a pénzt, amikor 34 ezer forintba kerül egy hektár föld beműveltetése. Arról nem is beszélve, hogy az idén tíz perc alatt tíz hektár búzánkat verte el a jég-Nagyot huppan alattunk a kocsi, amikor leállunk a termőföldek közepén. A szorgos és bizakodó munkát jelzi a fekete és harsányzöld színek játéka. Körülöttülnk 45 hektáron szépen sorol a búza és az őszi árpa, mellette 3 hektáron a tavaszi lucerna. A szántás már a befejezéséhez közeledik - int a közelben zümmögő traktor felé Berkó István, majd folytatja: - igyekszünk mindennel foglalkozni, ami egy kis pénzt hoz az iskolának, mert ebből tudjuk finanszírozni a termelést, valamint a technikai-technológiai fejlesztést. Majd meglátja, milyen szerények most körülményeink, de mindenképpen azon vagyunk, hogy a legszükségesebb tudnivalókat a gyakorlatban is megtanulják a diákok. Bárhová veti is őket a sors, alkalmazni tudják az ismereteket. Ideális körülményt teremt viszont a beszélgetéshez a verőfény és a friss levegő. Talán ezért is kalandozunk el egy kicsit a kaszától-kapától, és az elméletre terelődik a szó. - Általános mezőgazdasági technikusok képzése folyik az iskolában, amelyben egyaránt helyet kap a növénytermesztés és az állattenyésztés - mondja az igazgató. - A négy év szakmai képzés után közismereti tantárgyakból érettségi vizsgát tesznek a diákok. A magyar, történelem, matematika és biológia kötelező tananyaga mellett szabadon választhatják érettségi tantárgynak az angolt vagy a németet. A diákok sikeres vizsa esetén szakközépiskolai érettségi bizonyítványt kapnak. Amennyiben nem állnak munkába, vagy nem tanulnak tovább, akkor beiratkozhatnak az ötödik évfolyamra, ahol megszerzik a technikusi képzettséget. - Általában elmondható, hogy a negyedik év végén tanulóink felét felveszik az egyetemekre, főiskolákra. Tavaly kilencven végzős gyerekből negyvenhat került felsőfokú intézménybe - veszi át a szót Németh Krisztin Tibor. - A felvételi arányt tekintve - a statisztikai kimutatás szerint - az ország ezer különféle középiskolájának rangsorában az első tízben vagyunk, míg a szakközépiskolák mezőnyében az első helyet foglaljuk el. Ezzel nem dicsekedni akarunk, de tény, hogy így van. Egyébként gyakran ér vád bennünket amiatt, hogy direkt az egyetemre, főiskolára készítjük fel a diákokat. Én erre azt mondom: ha egyszer tehetséges és jó képességű az a fiatal, akkor minden segítséget meg kell adni képességei kibontakoztatásához, adott esetben segíteni kell továbbtanulását. Emellett természetesen legfőbb célunk, hogy felkészítsük a gyerekeket az egyéni gazdálkodásra, a vállalkozás gyakorlatára, a nagyüzemekben, kutatóintézetekben, növényvédő állomásokon való hasznos tevékenységre. Ezt a célt szolgálják az elméleti oktatásba illesztett hetenkénti és nyári összefüggő gyakorlatok. A foglalkozások - a körülmények révén is - mindenképpen alkalmasak a munkára nevelésre. Közben zötykölődve megérkezünk a tanüzembe, amelynek területén vagy környezetében éppúgy megtalálható a telepített gyümölcsös - benne alma, cseresznye, szilva, meggy, őszi- és kajszibarack, kuróziumként pedig tizenöt mandulafa -, mint a sertés- és birkatelep, kecskefarm és méhes. A növények közül megterem még a fűszerpaprika, a burgonya, a napraforgó és még vagy negyvenféle gyógynövény. A diákok érkezésünkkor a legprózaibb, de az állattenyésztéshez szorosan hozzátartozó istállótrágyázást - almozást - végzik, közülük néhányan kőműves- és szerelőkiképzést kapnak. Nagy János tanár irányításával építik, bővítik, csinosítják az ólak környékét. A negyedikesek vannak most gyakorlaton, lakóhelyük szerint makói, szegedi, zsombói, vásárhelyi illetőségűek. Amikor közelgő pályaválasztásukról kérdezem őket, meglehetősen érdekes képet kapok: Rádi Norbert rendőrtiszti főiskolára, Tóth Csaba az orvosegyetemre akar menni. Borbola Csaba szülei zsombói magángazdaságát erősíti majd, míg Oláh Enikő a szakma valamelyik ágában szeretne elhelyezkedni. Rácz Szilvia egy hollandiai kertészeti gyakorlatról álmodik, amelynek révén nemcsak angol nyelvtudásának gyarapodását várja, hanem a virágkötészet titkainak elsajátítását is. Később pedig - mondja - irány a tanárképző! Színes tehát a vágyak, álmok palettája, de föltehetően mind a realitások talaján mozog. Erre leginkább a hallottak és a diákok véleménye a garancia, miszerint bármerre is keressék a megélhetés lehetőségét, biztos és jó alapokat nyújt ehhez a Gregus Máté Mezőgazdasági Szakközépiskola, amely diáknyelven csak ÁSZ, vagyis: nyerő. JOÓ ERZSÉBET • Gregus Máté „unokái" a gazdaszvalóságot tanulják A tanárok vetnek, a diákok aratnak Ha a prózai valóságot - finoman szólva - az almozás alkalmankénti gyötrelmeit megélve is, de mégiscsak reménykedhetnek a vásárhelyi mezőgazdasági szakközépiskola diákjai, hogy maguk is hűek lesznek névadójukhoz, Gregus Máté gazdálkodóhoz. Az 1800-as évek végén született, egyszerű parasztember - akinek nevét a közelmúltban vette fel az intézmény - folyamatos tanulással, hangyaszorgalommal és töretlen vállalkozókedvvel virágzó gazdaságot alakított ki a vásárhelyi pusztában. Fákat telepített tanyája köré, epreskerteket, valamint gyümölcsös és állattartó parasztbirtokot alakított ki, öntözéses intenzív gazdálkodást folytatott, példát mutatva ezzel a környezetében élteknek a megélhetésben. Berkó István igazgató és Németh Krisztin Tibor gyakorlatioktatás-vezető büszke a gyümölcsültetvényre. A szakmai gyakorlaton „tananyag” az építkezés és a takarítás is. A képen Nagy Gábor, Bálint Szörénd, Borbola Csaba, Rácz Szilvia és Oláh Enikő. • Széles körben figyelmet keltett, hogy amíg korábban a Fidesz általában élesen bírálta a szocialistákat, Orbán Viktor a minap elismerően szólt a Békesi László nevével fémjelzett gazdasági elképzelésekről. Mi volt az az átütő újdonság a koncepcióban, ami ezt a véleményt indokolta? - Nem újdonság volt, hanem kontraszt ahhoz képest, amit korábban az MSZP mondott. Ha valaki elolvassa bármelyik korábbi programjukat, azok tele vannak szociális ígérgetésekkel. Olyan dolgokat ígértek a választópolgároknak, amelyek végrehajtása teljesen lehetetlen. Például a Horn-féle újsághirdetésben. Az MSZP-t korábbi programjaik alapján ezért nem tarthattam egy komolyan vehető, szavahihető pártnak, más részről pedig veszélyesnek tartom a szociális ígérgetést. Ez az ország már átment egy nagy csalódáson 1990 óta. És ha most újra olyasmit ígérnek, ami nem tarható, az rövid időn belül másodszori illúzióvesztésre vezet. És félő, hogy a demokrácia még egy ilyen érzelmi vihart nem bír ki. A Békési program ezzel szemben egyetlen olyan ígéretet nem tesz, ami nem tartható. Ez az újdonság teszi figyelemre méltóvá számunkra. • Ez azt is jelenti, hogy módosulnak a Fidesz lehetséges koalícióra vonatkozó nézetei? - Nekünk a koalícióra vonatkozóan van egy elképzelésünk. A liberális blokk négy pártja. Magunkon kívül az SZDSZ-t, a Vállalkozók Pártját és az Agrárszövetséget soroljuk ide. Ennek a blokknak a megerősítése és igazi kormányzati alternatívaként való föltüntetése a Fidesz első számú pártpolitikai célja. Emellett viszont sok szó esett manapság a választási eredményektől függő lehetséges koalíciós kényszerekről. Ebbe a képbe hogy fér bele például az MDF gazdaság- illetve társadalomfilozófiája vagy mondjuk az MSZP? Az MDF-fel az a helyzet - és ezt a Parlamentben az előttem ülő pénzügyminiszter és államtitkár közbeszólásaiból szűrtem le -, hogy minden egyes mondatomra azt mondták: mi is ezt mondjuk. Hát, lehet hogy ezt mondják, csak az ellenkezőjét csinálják. Az MDF-fel az a gondom, hogy amikor gazdaságpolitikai kérdésekről beszélünk Takács Gyulával, Szabó Ivánnal vagy Becker Pállal, akkor kiderül, hogy rengeteg kérdésben a megközelítési mód vagy a javaslat hasonló. De amikor azt nézzük, hogy mi a tényleges kormányzati cselekvés, az pont az ellenkezője. Azaz az MDF esetében nagyon nehezen tudom egymásra vetíteni a szavakat és a tetteket. Ennek ellenére azt kell mondjam: a Fidesz álláspontja azonos a szocialista pártéval - Horn Gyula valószínűleg a mi programunkból kölcsönözte, miszerint mi minden demokratikus párttal el tudjuk képzelni a választások utáni együttműködést. Ez a mi hivatalos programunk. Az MDF és a KDNP demokratikus jellegének megkérdőjelezése pedig nem indokolt ebben a pillanatban. Ez rendkívül fontos, mert a kormányalakításkor az ország stabilitása lesz a legfontosabb. A fórumon Orbán Viktor kifejtette, hogy elkerülhetetlenül szükséges a gazdasági növekedés beindítása. Valóban. És többek között ebben is mást vallunk, mint más pártok. És hogy miért elkerülhetetlen? Amíg 1990-ben lényegében nem volt költségvetési hiány, 1991-ben már 115-120 milliárd volt a hiány, az idén 250 milliárd körüli lesz, 1994-re pedig a költségvetés tervezete 350 milliárd körüli hiánnyal számol. Ez a növekedés nemcsak riasztó, hanem elviselhetetlen is. Hiszen a költségvetésből külföldi adósságokra már most mintegy 110 milliárdot, a belföldi adósságok finanszírozására pedig 110-130 milliárdot kell kivonni. Ez elviszi az egész személyi jövedelemadót. Ilyen összegeknél már nem elégséges az MDF takarékossági-válságkezelési programja és végképp nem lehet szociális ígérgetősdit játszani. Mert a hiány további növekedése elkerülhetetlenül a költségvetés összeomlásához vezet. Kiutat csakis a gazdaság növekedése adhat. Ennek a feltételeit pedig meg kell teremteni például a jelenleginél intenzívebb tőkebevonással, és mondjuk azzal, hogy a vállalkozók leírhassák nyereségadójukból a beruházásokat. • Növekedés kereslet nélkül elképzelhetetlen. Igaz, de erre is vannak elképzeléseink. Bár nagyon sok múlik azon, milyen lesz a költségvetési törvény. Mert a leendő kormány ettől a költségvetési törvénytől függő állapotban veszi majd át a gazdaságot. A gazdaság állapota rendkívül rossz ebben a pillanatban. Azért még vannak lehetőségek, bár a manőverezés terei beszűkültek. Azt gondolom, lehetséges négy esztendő alatt tíz milliárd dollárt bevonni a gazdaságba, talán még valamivel többet is, és ebben az esetben akár már 95- ben elképzelhető a gazdaság egy-két százalékos növekedése. Bár az ember kétségtelenül nagyot tévedhet, mert nagyon sok múlik azon, milyen lesz a külpiacok fölvevő képessége. Ezért is javasoljuk például egy olyan európai alap létrehozását, amelyből évenkénti elszámolással fedeznék a régió országainak egymással szembeni tartozásait. Például Magyarország megkaphatná a ki nem fizetett szállításaiból keletkező orosz adósságok összegét, amit az alap az oroszországi privatizációban vásárolhatna le. Ez nagyban föllendíthetné újra a keleti kereskedelmet, jelentős piacbővülést hozhatna és gazdasági növekedést indíthatna el ezekben az országokban. Igaz, egyelőre nem lelkesednek az ötletért, pedig néhány év alatt egy ilyen módszer alkalmazása megalapozhatná a gazdasági föllendülést. Dehát ezért is nagy szükség lenne a hagyományosan kultúraközpontú külügyi vonal fölváltása erőteljes gazdasági diplomáciával. És azt vallom, hogy bár minden nagyobbszabású reform legföljebb csak évek múltán hoz komolyabb eredményt, ebből nem következik az, hogy a reformokat nem kell beindítani. Mert ha például már 1990-ben elkezdtük volna, ma azt mondanánk, hogy már csak négy-öt év kell a kilábaláshoz. SZÁVAY ISTVÁN • Orbán Viktor gazdaságrólpártprogramokról és koalíciós lehetőségekről kiutat csak a növekedés hozhat Szerdán délután a Forrás szállóban vállalkozókkal találkozott Orbán Viktor, a Fidesz elnöke. A fórum során kifejtette a fiatal demokraták gazdaságra vonatkozó elképzeléseit, hangsúlyozva, hogy szerintük az ország válságos helyzetében önmagában a válságkezelés nem jelenhet megoldást. Amennyiben nem sikerül átgondolt gazdaságpolitikával rövidesen beindítani a gazdasági növekedést, elkerülhetetlen a súlyos válság. A fórumot követően Orbán Viktor interjút adott lapunknak. Fotó: Schmidt Andrea SZOMBAT, 1993. NOVEMBER 13. 5