Délvilág - Csongrád Megyei Hírlap, 1994. január (51. évfolyam, 1-25. szám)

1994-01-11 / 8. szám

Beetetés S­zokni kell még azokat a dolgokat, amelyek a tervutasítá­sos gazdaság után köszöntöttek ránk. Kóstolgatjuk a piacgazdaságot és ami vele jár: a reklámfogásokat. Hogy menjen a bolt, mindenfélét kitalálnak a kisebb-nagyobb cé­gek. Például: sampont, leveskockát, mini mosóport meg min­denfélét süllyesztenek a leveles ládákba. Tessék kipróbálni, hátha megszereti! - jelszóval. A lakók aztán - tisztelet a nagyszámú kivételnek - , mivel még nem szokták meg iga­zán az ilyesmit, igyekeznek egymás szekrényéből kipiszkálni ezeket a beetető mütyüröket, mert minek az ottan. A beetetés újabb formájával találkoztam a minap. Az is­kolából hoztak haza a gyerekek egy papirost. Ezen közlik a kedves szülővel, hogy amennyiben átigazol a szóban forgó biztosítóhoz „gépjárműileg” , akkor a jutalékot nem más, mint a nebuló iskolája kapja meg. Hurrá! G­ondolom, az ötlet kipattintója gyakran jár színházba és onnan tudja, hogy a gyerek szerepeltetése fél sikert je­lent. Nálam ez most nem jött be. (Gyermekeim iskoláját egyéb formában van lehetőségem támogatni, a most je­lentkező biztosítót viszont nem kívánom.) A beetetések kö­zül eddig ez feküdte meg legjobban a gyomromat... Módosított cégbejegyzés Hétfőtől lépett hatály­ba az igazságügy-mi­niszter azon rendelete, amely néhány ponton módosítja a cégbejegy­zés korábbi szabályait. Ennek legfontosabb ré­szeit Kovács László, a Fővárosi Bíróság polgári kollégiumának vezetője mondta el az MTI ér­deklődésére. A módosítás értelmében a cégek képviselőinek a kérelem benyújtása előtt tájékozódniuk kell arról, hogy az általuk vá­lasztott névvel az ország te­rületén más cég már működi­k­­e, ugyanis a név viselésének joga azt illeti meg, aki először kérte annak bejegyzését. Erről a cégbíróság minden esetben felvilágosítást ad. A módosított jogszabály szerint a cégbejegyzést kérő­nek a nyomtatványon fel kell tüntetnie a cég adószámát, és ez a külföldi székhelyű cégek­re is vonatkozik. Új fogalom­ként került be a rendeletbe a közhasznú társaság, amely ez év január 1-jétől alapítható. Cégbejegyzése ugyanúgy tör­ténik mint a kft.-ké, azzal a kü­lönbséggel, hogy meg kell je­lölni, hogy mely tevékenységét végzi közhasznú céllal, s me­lyet üzletszerűen. A kérelem­nél azt is fel kell tüntetni, ha a közhasznú társaság szerződést köt a tevékenységi körében il­letékes felelős intézménnyel. Mind a hitelezők, mind a tagság biztonságát szolgálja az a változtatás, amely előírja, hogy az apportról az ügyveze­tők nyilatkozatát és a könyv­­vizsgálók véleményét is mellé­kelni kell. Ez a kiegészítés a természetbeni szolgáltatásokról azért lényeges, mert így az ap­port nagysága például a hitel­­fedezetek szempontjából a ko­rábbinál jobban ellenőrizhető. A fantomcégek ellen került be a jogszabályba kiegészítésül az a rész, amely a hirdetmény útján való kézbesítés lehetősé­gét tartalmazza. Az önkormányzat megala­kulása óta Szentesen is kellő „várostörténeti távlat” adódik a testületi munka megítéléséhez, a kedvező és esetleg nem elő­nyös tapasztalatok kimondásá­hoz. Ezért fordultunk az egyik illetékes képviselőhöz, Cseuz Lászlóhoz, aki így kezdte: - Kicsit túl van lihegve, hogy léteznek a testületben kormánypártiak és ellenzékiek. Hiszen teljesen érthető dolog, hogy a koalíciós képviselők többnyire a polgármesteri hiva­tal elképzeléseit támogatják. Ugyanakkor én - mint az el­lenzéki oldalon lévő képviselő - normális kötelességnek tar­tom, hogy korrigáljuk a beter­jesztett anyagokat, ha azok ép­pen hibásak, nem korrektek, javításra szorulnak. Azt is je­leznünk kell, ha nincs elegendő idő a téma tanulmányozására.­­ Az ellenzékiség tehát részben tartalmi kérdés is? - Igen. Tulajdonképpen egy koalíciós képviselő is lehet „el­lenzéki", ha a helyes döntés ér­dekében például szót emel a rosszul beterjesztett határozati javaslatokkal szemben. Azzal a jelszóval nem megyünk sem­mire, hogy „a város fejlődését ne akadályozzuk” észrevéte­leinkkel, mert akkor minek küldtek bennünket a testület­be? - Ön időnként szavaza­taival is „kilóg a sorból” az ellenzéki oldalon. Érte már ezért szemrehányás? - Már megtörtént velem, nem is egy alkalommal. Vi­szont nem vagyok hajlandó a tőlem jobbra vagy balra ülő emberek intelmére úgy szavaz­ni, hogy ne legyek meggyő­ződve az igazságról! Nem állí­tom, hogy ezt mindig hibátla­nul teszem, de törekszem a mi­nél nagyobb tájékozottságra, a tények alapos ismeretére a döntések meghozatala előtt. Ezért is tartozom azok közé, akik viszonylag gyakran jelent­keznek szólásra. • Ezt mintha nem min­dig vennék jó néven... - Esetenként előfordul, hogy a koalíciós oldalon nem egészen elfogadható módon nyilvánítják ki nemtetszésüket. A polgármester néha megsza­kítja szavaimat, ahelyett, hogy végighallgatná, amit mondok. Ez talán azért is van, mert már több mint harminc éve ismer­jük egymást. Én türelemmel vagyok mindenki iránt, és azt sem tartom kivetnivalónak, hogy a koalíciós oldal képvise­lőinél érdeklődjünk a hiányzó információk iránt. • „Kilóg a sorból", de... Tiszteli a tényeket ! Vegyünk egy konkrét esetet! A bölcsődék racio­nalizálása legutóbb elsősor­ban az ellenzékiek maga­tartásán bukott meg. Ön ekkor is a kívánatos átszer­vezés mellett voksolt. Mi­ért? - Tarthatatlan pazarlás a vá­ros pénzéből egyszerre két böl­csődét is fenntartani, amikor kihasználtságuk lecsökkent! Tudomásom szerint körülbelül nyolcvan gyermek jár a böl­csődékbe, és az ottani dolgo­zók létszáma eléri az ötvenet. A bölcsődék problémája már régóta a racionális dolgozói létszámmal függ össze. Ebben állást kell foglalni, akkor is, ha emberek sorsáról van szó.­­ A testület működésé­vel kapcsolatban mit tart kiemelkedő városfejlesztési eredménynek? - Az utak építését minden­képpen. A repülőtér igazi ha­tását még nem látom. Ugyan­így folyamatos információra van szükség, hogy a testület tisztán lássa a Selye­ Alapít­­vány tervezett könyvtárát és az építendő orvosegyetemet. Az utánunk következő önkor­mányzat számára rendeznünk kell az egyházi iskolák jogállá­sát. Ide tartozik a várost megil­lető kártalanítás kérdése is. - Többen szóvá tették a városban, hogy ön régi sportember létére kritiku­san szemléli a vízilabda­sportnak nyújtott anyagi tá­mogatást. - Ez megint korrektség kér­dése. Az önkormányzatnak jo­ga van arra, hogy tudomást szerezzen az általa átutalt pénzösszegek felhasználásáról. Ennyi. Egyébként indokolatla­nok az ellenem felhozott meg­jegyzések, mert például a tes­tületi ülésen az elsők között álltam fel annak idején, hogy a város anyagilag is ismerje el a BEK-győztes női vízilabda­csapat sikerét! 9 Az a hír kering a vá­rosban, hogy Cseuz László lesz a Fidesz országgyűlési­­képviselő-jelöltje. Ez igaz? - Ebben az ügyben valóban felkerestek, de ennél többet most nem tudok mondani. 9 Mint a Fidesz helyi csoportjának vezetője, ho­gyan fogadta Fodor Gábor kiválását az országos irá­nyításból? - Számomra Orbán Viktor és Fodor Gábor együttesen ad­ta a Fidesz imázsát. A politiká­ban persze egymást váltják az események, a koncepciók, és most már az a lényeg, hogy a Fidesz tovább erősítse népsze­rűségét a választópolgárok kö­rében. - Korábban nevezetes kerékpártúrákat tett az or­szágban és külföldön. Ter­vez valami hasonlót az idén? - Talán ország körüli útra megyek a gimnázium diákjai­val. A távolabbi tervek még nem egészen alakultak ki ná­lam - fejezte be szavait Cseuz László, akinek „civil” munka­helye a szentesi Horváth Mi­hály Gimnázium. SZABÓ RÓBERT Fotó: Enyedi Zoltán KEDD, 1994. JANUÁR 11. Ismét viharos közgyűlés Vásárhelyen (Folytatás az 1. oldalról.) Rt. igazgatótanácsának képvi­selő tagjai megpróbálnak ja­vaslatot tenni a terhek enyhíté­sére. Az ülés első, fő napirendi pontjának első fele már egy­szerűbb „ügy” volt. A testület ugyanis vita nélkül, többségi szavazattal elfogadta a bíráló bizottság javaslata alapján az Ifjúsági Park igazgatói posztjá­ra jelölt Kissné Urgyán Mária - egyetlenként beérkezett - pá­lyázatát és kinevezete őt öt év­re az intézmény élére. Kevésbé simán zajlott a Németh László Könyvtár igazgatójának kivá­lasztása. A beérkezett három pályázatot ez esetben is egy héttagú szakmai, szakértői bi­zottság bírálta el, amelynek eredményét Rátkai Erzsébet, a Somogyi-könyvtár osztályve­zetője, a Csongrád Megyei Könyvtáros Egyesület elnöke ismertette a közgyűlés résztve­vőivel. Eszerint hatan az eddigi igazgatót, Almási Istvánt je­lölték az első helyre. Farkas Ferenc képviselő azonban - a több diplomája miatt - Kiss Ibolyát tartotta volna alkalma­sabbnak. Mindezek aztán ko­moly vitát váltottak ki a képvi­selők körében, majd részletes tájékoztatást is kértek Rátkai Erzsébettől a bíráló bizottság tagjainak egyéni véleményéről, indoklásáról. Elhangzott, hogy Almási István szakmai és em­beri tulajdonságai, valamint eddigi munkája mind­amellett szól, hogy ő maradjon a jövő­ben is a könyvtár igazgatója. A 21 igen szavazattal szembeni 5 tartózkodás azt bizonyította, hogy a képviselők zöme maximálisan egyetértett és el is fogadta a bíráló bizottság javaslatát. A közgyűlés ezután - a lap­zártát követően - arról tárgyalt, hogy a közalkalmazottak mi­ként kaphatják meg a bér­táblázat szerinti béreket, illetve mekkora összeget tud a város áldozni a módosítással ma­gasabb fizetési kategóriába so­rolható több mint 200 személy bérének fedezésére. N. RÁCZ JUDIT Kissné Urgyán Mária és Almási István újabb öt évre igazgató lett Hegyi Mihály mondandóját érdeklődéssel hallgatják a város vezetői. (Fotó: Révész Róbert) A nyomozást vezető Fekete Béla alezredes elmondta, hogy a négynél több álarcos férfi - miután a házőrző ebet harckép­telenné tették — akadály nélkül jutott be a nyitott ajtókon Né­­methék orosházi családi házá­ba. Az egyik hálószobában a két - nyolc- és tízéves - kisle­ány, a másikban a feltehetőleg tévét néző édesanya pihent (a férj nem volt otthon). A táma­dók előbb bántalmazták, majd megfojtották az asszonyt, aki­nek a sikolyára kijött a szobá­jából a két gyermek, akiket a bűnözők megbilincseltek. Édesanyjuk megölését nem lát­hatták. A bűnbanda átkutatta a házat s magával vitt több mint egymillió forint készpénzt, va­lamint két aranyórát. A női karóra Cartier típusú arany fémcsattal, felhúzója apró kék köves, számlapján római szá­mok s nap­mutató látható (az értéke nyolcszázezer forint); az aranyozott férfi Zenith karóra automata, 81 köves, hónapo­s nap­kijelzéses, három műkö­désszabályzója van s a szíja fe­kete színű, ennek értéke félmil­lió forint. A „négynél több" bűnöző fekete, a szemnél kivágott sí­sapkát viselt. Közülük az egyik középmagas, zömök testalkatú, lila színű, kékes árnyalatú me­legítőben volt, melynek a bal mellén színes alak látható. Egy másik rablógyilkos 18-20 év körüli, az előbbinél magasabb (körülbelül 180 centiméter ma­gas), mint utóbb kiderült, két­oldalt és hátul erősen fölnyírt, „kocka” frizurájú, barna hajú, az egyik fülében karikát viselő, sötétkék farmernadrágos és fe­kete bőrdzsekis fiatalember volt. A rendőrség valószínűnek tartja, hogy a rablógyilkosok - akik feltehetően az utóbbihoz hasonló öltözetben voltak - gépkocsival távoztak. (A leá­nyok ezt követően értesítették telefonon a rendőrséget). A nyomozás igen nagy erő­vel folyik az Orosházán köz­­tiszteletben álló üzletasszony gyilkosainak a kézrekentésére, s a rendőrök kérnek mindenkit, hogy aki bármilyen gyanús kö­rülményről tud, arról értesítse őket. A kézrekerítők jutalma kétmillió forint, és a segítők nevét nem hozzák nyilvános­ságra. A nyomozás eddigi ada­tai szerint nem zárható ki, hogy a bűnözők (akik a tetthe­lyen a Guszti nevet említették) egymást közt a magyar mellett más nyelven is beszéltek. Az ügy nem függ össze Farkas Helga elrablásával 3

Next