Délvilág - Csongrád Megyei Hírlap, 1994. február (51. évfolyam, 26-49. szám)

1994-02-01 / 26. szám

Savanyú földek Megint állami támogatás kellene A Csongrád Megyei Agárkamara nem kisebb horderejű ügyre hívja föl az illetékes tárcák és a közvélemény figyelmét, mint a korszerű talajművelés hiányára. Amire egészen addig odafigyeltek a földből élők, amíg a földadó kifizetését 1994-re föl nem függesztették. Hogy a két dolognak mi köze van egymáshoz? A kérdésre Takács Ferenc, a megyei agrárkamara mezőgazdasági szakértője adott választ. A bizonyítást tartalmazza az a levél, amit többek között az FM, PM és a KVM is megkapott. A kiindulópont pedig egy 1992-es, 17. számú FM-rendelet, amely az egyes környezetkímélő technológiák alkalmazását földadó kedvezménnyel segítette. Annak a gazdálkodónak - akkor még főleg szövetkezetnek -, aki talajmintákat készíttetett, és megfelelően trágyázta a földjét, csak a földadónak a felét kellett befizetnie. Sajnos, a földadó idei fölfüggesztésével a rendelet végrehajtásának anyagi ösztönzése és igénybevételének lehetősége is megszűnt. (A két dolognak szemmel láthatóan semmi köze egymáshoz, de hát így hozták meg a korábbi rendeletet.) Az ügy paradoxona, hogy amíg egyik oldalon a vagyonadó eltörlése helyes célkitűzés, a másik oldalon már semmi sem ösztözi az új tulajdonosokat a talajvédelemre. A megoldás az lenne a Csongrád Megyei Agrárkamara szerint, hogy a föld magántulajdonba adásával egyidőben az állam valamilyen formában vállalja át a környezetkímélő technológiák alkalmazására való ösztönzést. Tehát adják meg a lehetőséget az új tulajdonosoknak, hogy anyagilag is érdekeltek legyenek a korszerű tudomány, a programozott termelés, a környezetkímélő technológiák alkalmazásában. Ez azonban nagy valószínűséggel csak költségvetési pénzekkel érhető el. A háttér mindezekhez a vizsgálatokhoz adott. Ráadásul a növényvédő állomások, szakszolgálatok (Csongrád megyében a szakszolgálati állomás laboratóriuma Vásárhelyen található) a rendelet hatására jelenleg megrendelés hiányában szinte leálltak. A műszerek kihasználatlanul porosodnak, a szakembergárda munkanélküli segélyből él. Jelenleg sokat hivatkozunk arra a bizonyos világpiacra, amelyen a magyar termék is megmérettetik - mondja Takács Ferenc. Ám nem gondolunk arra, hogy az elmaradt talajművelés később gyenge termésátlagokat, rossz minőségű élelmiszereket produkál. Azt, hogy pár év múlva kedvező árakat érjünk el a világpiacon, a kormánynak meg kéne előlegeznie. A rossz talajművelés miatt Csongrád megyében a földek 40-45 százaléka „savanyú”, vagyis mészhiányos. A nélkülözhetetlen kalcium hiánya miatt a talaj az összes tápanyagot leköti, nem adja át a növényeknek. Az adat riasztó. Az agrárkamara minden esetre kíváncsian várja, lesz-e válasz szakmai érvekkel alátámasztott levelére. FEKETE KLÁRA talk 3 rfifer ... repült le hétfőn a csongrádi Fő utcán. Az arra járók meglepetten vették tudomásul: kötélkordon fogja körül az OTP kirakatát, mintha bizony valami történt volna. Aztán aki közelebb ért, az azt is láthatta, hogy fehér törmelék hever a járdán, tekintélyes kupacba seperve. Aztán azt is észlelhette, hogy nem a pénzintézetben történt valami baj, nem amiatt kellett kordont húzni, hanem mert a ház legtetejéről egyszerűen leszakadt a vakolat. Biztosan megáztatta az eső, fellazította a fagy, s így húzta le onnan önnön súlya. Csak a vakolat repült le, nem valami más baj történt. (K) Tráser Ferenc igazgató a tegnapi napig nem kapott hivatalos értesítést a változásról, de nem lepte meg, hisz hónapok óta erre készülnek. A ‘92 decemberében meghatározottak szerint a tavalyi év a decentralizáció jegyében telt. Célul tűzték ki, hogy tiszta profilú, csak őrléssel foglakozó vállalat jöjjön létre, melynek őrlési kapacitása közel akkora, a napi 285 tonna - mint a Békés megyében működő Agrimil Rt.-é. A májusban, júliusban és decemberben meghirdetett értékesítések közüt az utóbbi - három vásárhelyi raktár és a szegedi Tisza Malom - átfutási ideje február 8- ig tart. Az érdeklődésre nem lehet panasz. Az átalakulás szervezeti feltételének megteremtése mellett még egy fontos tennivaló akad, a tőkeellátottság megteremtése. Tudatos gazdaságpolitikai lépésként értékelhető, hogy a megyei gabonás cégek közül egyedül a szegedi került be az adósságkonszolidáció első, soronkívüli körébe. Enélkül a hárommegyés dél-alföldi térségben hiányoztak volna a polarizált gazdasági verseny feltételei, hisz az Agrimil tőkeellátottságát tekintve a tulajdonos, külkereskedő Agrimpex révén lényegesen kedvezőbb helyzetben van. Itt Szegeden az ellensúlyt a hosszútávú reorganizáció garantálja. A most alakuló forma viszszatérés a harminc évvel ezelőttihez. A központosított gazdaságban akkor egyesítették a malomipart és a terményforgalmazást. A kisebb malmok magánkézbe adása mellett a két legnagyobb azért maradt együtt, mert külön-külön is képesek a megyei liszt igény teljesítésére. A felesleg kiszállítása összehangoltságot kíván, hisz a szabadjára engedett versengés előbb-utóbb az egyik tönkremenetelét okozná. A gabonakereskedelem is átértékelődött, csak az tud labdába rúgni, akinek pénze van. Erre ma leginkább az Agrimpex és a Gabona Rt. képes. A gabonaipar és a mezőgazdaság egyidejű átalakulásában rejlő buktatók tünete, hogy hosszú évek óta először szünetel a szerződéses kapcsolat. Bár a pénzügyi előleg nélküli szerződések az utóbbi időkben már semmire sem köteleztek. Azt tudjuk, hogy kalászosok vetésterülete elegendő, a másik oldalról meg a Dél-Gabona Rt.-nek mindenképp szüksége lesz az idén is 50 ezer tonna búzára. A konszolidációt követően a szándék az, hogy a ‘95- ös termésre már termeltetési szerződést kötnek. T. SZ. I. • Három évtizednyi kerülő Két malomban őröl a Dél-Gabona Rt. A sajtónak eljuttatott államtitkári értesítés szerint az Állami Vagyonügynökség napokban megtartott igazgatósági ülésén döntés született arról, hogy a Csongrád megyei Gabonaforgalmi Vállalat részvénytársasággá alakul. A Dél-Magyarországi Gabonafeldolgozó Rt. 250 millió forint jegyzett tőkével, száz százalékos állami tulajdonú, egyszemélyes társaságként jön létre. A törzsvagyonhoz tartozó üzemek: a hódmezővásásárhelyi malom és aszegedi Izabella malom. KEDD, 1994. FEBRUÁR 1. • Vajnai Ernő nem akar boltos lenni • Az elnök érdekeltté teszi a szövetkezőket • Molnárok, tejgyárosok, kopaszták kerestetnek Vajnai Ernő mindenekelőtt amiatt sajnálkozott, hogy Forgó Gábor, az ív Rt. vezérigazgatója nem tudott részt venni a találkozón, holott lett volna bőven személyes megbeszélnivaló... Majd a Hódcsillag gazdálkodását mutata be, amelynek sorsa a fennebb való években jobban ment, mint mostanság. A kárpótlási törvény végrehajtása folyamatában azonban a szövetkezetnek módja nyílt arra, hogy részben kárpótlási jegyekért, részben készpénzért és E-hitel fejében hozzájuthassanak az állami tulajdonú vagyontárgyakhoz, így az ív Rt. boltjaihoz. Ezzel kapcsolatban azt hangsúlyozta a szövetkezet elnöke, milyen nagyszerű dolog is, hogy végre magyar ember lehet egy magyar cég tulajdonosa. Az ötlet viszont - mely szerint szövetkezetbe tömörülnek a termelők és a kereskedők - nyugati mintára született meg. Ennek pedig az a legfőbb lényege, hogy a terméket előállító és értékesítő szakembercsoport között kimaradjon a sok, árut drágító láncszem. Íme - mondta -, itt van például a szövetkezet csokoládéüzeme, amely folyamatosan termel, s bizony jó lenne hozzá egy közvetlen és biztos piac, amellyel a fogyasztó is jól járna. Ezzel kapcsolatban magam is megkérdeztem Vajnai Erisőt: hogyan gondolja az újszerű szövetkezést? Mire az elnök elmondta, hogy a gazdaság rendelkezik azokkal a piacképes árukkal - így például a tejjel, cukorrépával, búzával, baromfiféleségekkel -, amelyeket szerződéses feldolgozókon keresztül szeretnének a boltokba juttatni. A feldolgozók - malom, mini vágóhíd, tejüzem - szövetkezeti tagokból vagy kívülálló üzletrésztulajdonosokból álló, szerződéses vállalkozók lennének, akik a minőségi, piacképes és olcsó termékek előállításában éppúgy érdekeltek, mint az üzletek boltvezetői a Hódcsillag-áruk eladásában. Itt többek A hódmezővásárhelyi Kossuth Zsuzsanna Finommechanikai, Műszeripari és Gépészeti Szakközépiskola és Gimnáziumban a napokban helyezték üzembe azt a nyolcmillió forint értékű robotgépet, ami különböző alkatrészek összeszerelésére és mozgatására alkalmas. Ilyen robotokat használnak a Ford autógyárban is - tudtuk meg az iskola igazgatójától. között azt hangsúlyozta Vajnai úr: „Ne legyen gyanús, ha valaki egy harmadiknak, adott esetben a vevőnek, akar segíteni, persze, nem önzetlenül”. Azt is kiemelte az elnök: higgyék el a kereskedők, hogy a híresztelések ellenére ő nem akar profilt váltani, azaz: boltos lenni. Egy jól, olajozottan működő kereskedelmi hálózat csak tegye azt, amit eddig is jól csinált. Ezt legfeljebb fokozni kell! Mindehhez persze a kereskedőknek is volt némi megjegyzésük. Baranyi László, a legnagyobb vásárhelyi bolt, a Hód-ABC vezetője például kifejtette: „Nem olyan szép azért a menyasszony, mint amilyennek látszik. Az elmúlt bő fél év tapasztalatai ugyanis azt mutatják, hogy pótlólagos eszközökkel tartani sem lehet a piaci részarányokat, nemhogy növelni. Ha az eddigi folyamatok tovább tartanak, kiürülnek a boltok.” Nagy problémát jelent az is — mondta még —, hogy a gazdasági és átalakulási nehézségek megtörték a boltvezetők bizalmát, akik most nem látnak maguk előtt perspektívát. A kereskedői ambíció, az üzleti atmoszféra megteremtése mellett és ehhez kapcsolódóan, szükség van az üzletek technikai színvonalának fejlesztésére, a drága ívárak leszorítására, a bőséges, minőségi árukínálatra. Kollégája, a szentesi Baranyi István a szakmai érvek mellett azt hangsúlyozta: „Az eddigi eredmények alapján megbízhat a leendő, új tulajdonos is a kereskedőkben, akik azonban a jó munkáért viszonylagosan jó bért várnak el. Mindezzel együtt kézi vezérlés nélkül, önállóan, felelősséges, nyugodt körülmények között szeretnének dolgozni.” Bár a megbeszélés folyamán kétség kívül oldódott a szorongás a résztvevők soraiban, mégis ott bujkált a bizonytalanság és a várakozás az arcokon. Engem is foglalkoztatott a kérdés a pusmogások miatt, így hát a legkényesebbet kiragadva fordultam az elnökhöz. • Mi az igazság az ÁVÜ-protekcióról? - Semmi a világon - mondta Vajnai Ernő határozottan. - Nekem nincsenek ott közeli ismerőseim, úgyhogy a telefonkagylót is csak akkor emeltem fel, amikor kénytelen voltam információt kérni ügyünkben. Sőt, a szóbeszéddel szemben, inkább én kérdezhetném: vajon miért csak a harmadik fordulóban juthattunk az ír Kereskedelmi Rt. részvénycsomagjához, amikor az első pályázat beadásakor 70 millióval, a másodikban 6, a harmadikban pedig a licitáláskor 3 millió forinttal kínáltunk többet a versenytársaknál?... Kérdezhetnénk, de a végeredmény a lényeg... JOÓ ERZSÉBET Összeboronálják a gazdákat és a kereskedőket A hirtelen szervezett randevú helyén - a batidai Kovács-tanyában - mintha egy kicsit elbújtak volna a valaha fénylő Hódcsillag Szövetkezet vezetői és az ír Kereskedelmi Rt. meghívott boltvezetői. Az egyébként idilli környezetben - hatalmas fák ölelésében - ugyanis diszkréten húzódik meg a hatalmas ház, amely, mint megtudták a jelenlévők, a szakmai tanácskozások mindenkori színhelye. A teremben érezhető feszültség ellenére rendben zajlott a „barátkozás”, amelynek keretében Vajnai Ernő, a szövetkezet elnöke azzal a konkrét információval állt elő, hogy végre aláírták a szerződést a Hungaroholding Rt.-vel. A papír immár feljogosítja a szövetkezetet arra, hogy megvásárolja az adott feltételek szerint az Iv Rt. tíz saját jogú és tíz bérlemény jogviszonyú boltját. Tényleges tulajdonos azonban csak a vételár teljes kifizetését követően lesz. Bár az összeg a szövetkezet rendelkezésére áll - mondta be ismerve az Ügyintézés útvesztőit, ebből feltehetően csak néhány hónap vagy fél év múlva lesz valami. (Minderről rövid tudósításban már tájékoztattuk olvasóinkat.) A Vásárhelyen Robot a Kossuthban Hajdú János azt is elmondta, hogy a budapesti Kandó Kálmán Műszaki Főiskola oktatási projektjének keretein belül, a Művelődési és Közoktatási Minisztérium közvetítésével, pályázat útján nyerték a gépet a világhírű KUKA robotgyártó cégtől. Magyarországon jelenleg összesen tizenegy - Budapesten kilenc, Nagykanizsán és Hódmezővásárhelyen pedig egy-egy - ilyen robot működik. A KUKA azzal a feltétellel adta ingyen és bérmentve a dél-alföldi mezőváros tanintézményének a modern technikát, hogy annak kezelésére 1995 nyaráig két - egy diák és egy felnőtt - csoportot kell kiképezni. Ha az iskola eleget tesz a feltételnek, akkor öt év múlva a Kossuthé lesz a robot tulajdonjoga. — szesz - Áremelkedések Február 1-jétől 14 százalékkal emelkednek a belföldi menetrendszerinti távolsági autóbuszközlekedés tarifái, 25 százalékkal a belföldi táviratszolgáltatás díjai és ugyancsak 25 százalékkal az állami vízi közművekből szolgáltatott ivóvíz és csatornadíjak - közölte tagnap a Közlekedési Hírközlési és Vízügyi Minisztérium. A távolsági autóbuszközlekedés viteldíjának növelése az üzemanyag árának emelkedését, a dolgozók bérfejlesztését és az autóbuszpark rekonstrukciójához szükséges források növelését ellentételezi majd. Ugyanakkor a vasúti menetjegyek árai nem emelkednek, így a távolsági menetrendszerinti személyszállítás vasúti díjai 15-20 százalékkal lesznek alacsonyabbak az autóbusz tarifáinál. A táviratszolgáltatás díjai átlagosan 25 százalékkal emelkednek. Egy ötszavas távirat a korábbi 95 forint helyett 115 lesz. A posta új szolgáltatásaként az ügyfelek ezentúl minden táviratfajta hétvégi kézbesítését kérhetik, ezért a korábbi 400 forint helyett csak 300 forint különszolgáltatási díjat kell fizetniük. Szombati napokon a posta minden településen vállalja a kézbesítést, vasárnap és munkaszüneti napokon azonban csak a miniszteri rendeletben felsorolt 51 nagyobb helységben. Továbbra sem kell megfizetni a hétvégi különszolgáltatás díját az egészségügyiintézményeknek, amenynyiben a feladott távirat véradásra szólít fel vagy haláleseti értesítést tartalmaz. Az önkormányzati tulajdonú vízművek szolgáltatásainak díját január 1-jétől az önkormányzatok határozzák meg.