Délvilág, 1994. április (51. évfolyam, 76-100. szám)

1994-04-01 / 76. szám

1994. ÁPRILIS 1PÉNTEK MOL Rt. - részvénystart A kijelölt értékpapírfor­galmazó cégeknél csütörtö­kön megkezdődött a MOL Rt. osztalékelsőbbségi részvé­nyeinek jegyzése kárpótlási jegy ellenében - közölte az Állami Vagyonkezelő Rész­vénytársaság tegnap. A várható nagy érdeklő­désre tekintettel a vagyonke­zelő szervezet felhívja az ere­deti kárpótoltak figyelmét arra, hogy a jegyzési időszak április 15-éig tart, amit túl­jegyzés esetén sem zárnak le április 7-e előtt. A jegyzés április közepe előtti lezárá­sára pedig csak azt követően kerülhet sor, ha a felkínált 96 ezer 956 részvény mindegyi­két az eredeti kárpótoltak jegyezték le. • Hat márka a fokhagyma kilója Hogyan kereskedjünk Bajorországgal? Szerdán délután Makón dr. Mihály Zol­tán országgyűlési képviselő szervezé­sében a régi városhá­za dísztermében szakelőadás hangzott el: hogyan keresked­jünk Bajorországgal? Bevezetőként az ország­­gyűlési képviselő elmondta, hogy a keleti piacok elvesz­tése után, a hazai menedzs­ment szakembereinek igen fontos feladata a nyugat­európai kereslet feltérképe­zése. Mivel a Hungarofruct és más monopol külkereskedel­mi vállalatok megszűntek, a külföldi kapcsolatoknak is vége szakadt. Helyettünk pe­dig senki sem fogja felkutat­ni, hol és mire vevők a keres­kedők. Ezt követően Hollósi Mihálytól, a Magyar Köztár­saság müncheni kereskedel­mi képviseletének vezető­jétől megtudhattuk, hogy Né­metország egyik legnagyobb felvevőpiacával rendelkező tartománya Bajorország. Ma­kói kérésre közös tanulmány­út keretében nem régen meg­szondázták Münchent és kör­nyékét. A felmérésből kide­rült, hogy termékeinknek még mindig 20 százaléka talál gazdára a német piacon. Hollósi urat megkereste Ulmból egy fiatalember, azzal a szándékbejelentéssel, hogy három céggel társulva vállal­kozna a magyar mezőgaz­dasági termékek felvásárlásá­ra. A lehetőségek tehát most már adottak, csupán egyen­letes, kiváló minőséget és tetszetős csomagolást, pon­tos szállítási határidőket kér­nek tőlünk. Amikor Makón napjainkban is 120 forint a fokhagyma kilója, Német­honban 6 márka. Nem nehéz kiszámolni, hogy a szállítási és egyéb közvetítési költsé­gek után is dupla bevételre számíthatnak a termelők. Az eddig elvetett szántóföldi zöldségfélék, hagyma, petre­zselyem stb. mennyisége arra enged következtetni, hogy őszre túltermelési válság lesz hazánkban, ha előzetes keret­­szerződésekkel le nem kötjük a becsült termékmennyiséget. Ez utóbbival kapcsolatos in­tézkedések állítólag folya­matban vannak több cégkép­viselet részéről. Csak a sok bába között el ne vesszen a gyerek - mondogatják a kis­termelők. Budapesten a bajor HIPO Bank képviseletén ke­resztül 30 napos átutalási ha­táridővel realizálódhatnának ezek az elképzelések. Egyéb­ként a két ország export-im­port forgalma évente kétmil­liárd márka. Több közös vál­lalatunk is üzemel, mint például a Siemens vagy a Boss képviseletei. E szakmai fórumon meg­jelentek Békés megyéből Mezőhegyes szakemberei, üzemvezetői is, akik bejelen­tették csatlakozási szándé­kukat a Csongrád megyei, makói kezdeményezéshez. O. T. • Irtózatosan sok pénzbe kerülhetett. - Ötmilliónál is többe, de ebben benne van az egymil­liós árukészlet, és a nyolc­százezres gépesítettség is. A hűtőgép és az árszorzós mér­leg nyomta meg a berendezés árait, még csak luxusra se szabad gondolni. • Örökség, vagy lottón az ötös? - Feleségem­ öröksége, és az én keresetem. • Aranycsináló volt azelőtt? - Csak autófényező. - Nyertem. Az az arany­­csinálás! De mit akar akkor a bolttal? - Igaza van, nem szerepelt álmaink között az élelmiszer­­bolt, de az autófényezés veszedelmes szakma. A végén már nem győztem rákszűrésre járni. Addig kell abbahagyni, ameddig érdemes. Édesanyám mindig vágyott rá, hogy saját boltjuk legyen, most beáll­hatott a miénkbe, pénztáros­nak. • Szép helyen van, az igaz, vagy csak ez a ki­csike bolt szépítette meg a helyét, de mindenképpen van egy nagy bökkenő. Majdnem szemben vele egy másik élelmiszerbolt. - Gyönge forgalmú, ve­getáló volt az csak. Akkor kapcsolt rá az áfész, amikor látta, hogy maholnap meg­nyitjuk a mienket. • Azóta kölcsönösen vár­ják, hogy a másik beadja a kulcsot? - Annyira azért nem, de való igaz, én se bánnám, ha amaz belerokkanna. Gondo­lom, az ottaniak a mienkre mondják ugyanezt. Föltehető azonban, sokáig el kell vi­selnünk egymás öldöklő közelségét. Most egyelőre úgy állunk, hogy az időseb­bek amoba mennek, mert ott szokták meg, mit hol talál­nak, a fiatalok inkább mintha hozzánk húznának. Mi va­sárnap is kinyitunk, és egyre jobb a forgalmunk. Bevás­árlónapokat is tervezünk. # Világvárosi ötlet. Mit kínálnának? - A fizetést követő napo­kon öt százalékkal olcsóbban adunk mindent. Aki a követ­kező fizetéséig a lényeges cikkeket meg akarja venni, tetemes kedvezményt kap, tehát megéri neki. • Annyi mást árulhattak volna. Szeget, csavart, kályhacsövet, vagy hifi­tornyot, televíziót, számí­tógépet, netán, közel a szakmához, autóalkatré­szeket. Miért állt meg a fantáziájuk az élelmisze­reknél?­­ Talán azért, mert a ha­szonkulcs itt látszik kedve­zőbbnek. • Kívül-belül szép. Ki tervezte?­­ Minden szöglete rajz szerint készült, ennek kö­szönhető, hogy tetszetős lett. Szolnokon tervezték. Aki megrajzolta, országos pályá­zatokon is eredményesen szokott szerepelni. Gémes­bolt, sok szeren­csét! Horváth Dezső A mindszenti atomium A mostani üzleti lépcsőzetek azzal szoktak kez­dődni, hogy kitakarítanak valami gazdasági épü­letet, és diszkontot nyitnak benne. Ha megkeresi a bolt későbbi fejlesztésének árát, akkor lehet belőle szebb is, jobb is, ha nem keresi meg, bezárják. Gémesék biztosra mentek, addig ki se nyitottak, amíg teljesen készen nem lett. Gusztusos, szép a bolt belülről is. (Fotó: Enyedi Zoltán) Sokáig vitatott téma volt, hogy a szövetkezetből kivitt részarány földtulajdon kimé­résének költségeit ki viselje. Az erről szóló törvénymódo­sítást, a jogosultság feltéte­leit a március 2-án megjelent Magyar Közlöny részletezi. Az önálló ingatlanná alakí­tással kapcsolatos kiadások térítését az a tulajdonos kér­heti, akinek 1992. január 20- a után adták ki a részarányát. Az igényelhető összeg a költ­ségek 50 százaléka, de 5 hektárig legfeljebb 1800 forint hektáronként. Az 5 és 10 hektár közötti sávban a 9 ezer forintot toldják meg az itt figyelembe vehető hektá­rok 1200 forintjaival. A 10 hektárnál nagyobb birtokok térítése 15 ezer forinttal in­dul, s efölött hektáronként ezer forint vehető igénybe. A kérelmet a föld fekvése sze­rint illetékes megyei FM Hivatalhoz - nálunk Szege­den, a megyeházán - lehet benyújtani. Formanyomtat­vány itt és a falugazdáknál szerezhető be. A beadvány­hoz a bejegyzésről szóló földhivatali határozat máso­latát és a földkimérés költsé­geit igazoló számla másolatát kell mellékelni. Postai fel­adóvevény nem fogadható el. Akinek a Földhivatal már­cius 10-ig bejegyezte tu­lajdonjogát, az május 9-ig kérheti költségeinek részle­ges megtérítését. Akik ké­sőbb kaptak vagy kapnak ilyen határozatot, azok annak kézhezvételétől számított 60 napon belül élhetnek e jo­gukkal. • Költségtérítés, részarányban Támogatom földkimérés Őszibarack, gyereksorban Naiv az az ember, aki azt hiszi, megjön a tavasz, ki­­válgzik a fa, a virágból gyü­mölcs lesz, az megérik, és csak le kell szedni, a zamatos jó termést pedig meg kell enni. Kicsit többet tud, aki azt is hozzágondolja, ta­vasszal meg kell metszeni a fát, időközben permetezni kell, hogy a férgek és a gombák el ne egyék előlünk, de ennél is összetettebb a dolog. Szatymazon, a műve­lődési házban tartott hagyo­mányos őszibarackos tanács­kozáson az jutott tegnap eszünkbe, tovább gondolva az egyik előadó találó mon­datát, hogy nemcsak etetget­­ni kell a gyümölcsfát, lehe­tőleg porciózva, de majdnem­­majdnem azt is elvárja, mint a kisgyerek, hogy időnként megsimogassa a gazda, és gügyögjön is neki valami mesét. Kényes növényünk, kell neki a dédelgetés, és szinte grammra kimérve követeli a maga porcióit, ha azt akarjuk, hogy visszamo­solyogjon ne csak ránk, de a vevőre is, termése pedig olyan legyen, hogy a látvá­nya is gerjedelemre késztesse nyálmirigyeinket. Mielőtt a metszőolló csattogni kezdene - most van a szezonja éppen, virágzás idején gondoskodni kell a talaj termőképességéről, de hozzá kell gondolnunk, hogy ez csak az alap, a tápanyagok igazi pótlása a már említett adagolásban történik, és ezt megelőzően is permetezni kell. Cifrája a dolognak, hogy a tavaszi lemosóperme­tezést is megelőzi legalább egy őszi, de még jobb, ha ab­ból is kettő van. A tápanya­gok pótlása történhet mű­trágyával, tápoldatozással, levéltrágyázással, termé­szetesen öntözéssel kombi­nálva szükség szerint. És erre jön még a szinte minden percet figyelő növényvé­delem. A tegnapi tanácskozás vázlatos összefoglalása he­lyett - a sűrítés nem mindig hasznos - csak néhány gon­dolatot emelnénk ki. Ősidők óta riogatja fáinkat a guta­ü­tés veszélye. A sárgabaroknál még inkább, de az őszinél is gyakori. Már tudjuk, vírusok, baktériumok, gombák, é­s megint gombák okozhatják, és a vírus például a virágpor áthurcolásával is terjedhet. Elvileg már megvan az ellen­szere, az előbb említett gon­doskodás az egyik, és az időben történő lemosó per­metezés a másik, de aki a gya­korlatban szokott vele talál­kozni, és nem elméletben, még nehezen hiszi. A metszéssel okozott apróbb­­nagyobb sebek a fertőződés pontjai, de például a lomb­hulláskor keletkező aprócska sérülések is kapui lehetnek, ezért kell az őszi, lehetőleg kétszeri permetezés. Másik veszedelme a levélfodroso­­dás. Képes kipusztítani a fá­kat is, ha nem figyelünk rá kellőképpen, és ha csak ki­csit figyelünk, már akkor is kevesebbet terem, és csúnyát. A lemosó permetezés ellene is az alapvédekezés, ha üte­mezett védekezés követi. Az ütemezés egyúttal azt is jelenti, hogy a fölszívódó szereket csak akkor használ­juk, ha már van lomb, ami fölszívja. A tanácskozás kísérője volt a különböző gépek és szerszámok kiállítása is, és metszési bemutató követte. Öt koronaforma metszésmód­ját mutatták be, ecsetelve mindegyiknek az előnyeit és hátrányait is. Annyian gyűl­tek össze most is, tele lett a művelődési ház nagyterme. H. D. Szél István metszeni tanít. (Fotó: Somogyi Károlyné) T­T • Aláírták Pick Rt.-é a Herz Mint ismeretes, a Budapes­ti Húsipari Rt. rövid lejáratú adóssága tavaly már megha­ladta a cég 2 milliárd forintra tehető saját vagyonát. A tár­saság ellen kétszer is csőd­eljárás indult. A második csődbejelentés után a cégnél megszűnt a termelés, ezért az ÁV Rt. bérbe adta a létesítmé­nyeket. A Herz Szalámigyár üzemét a Pick vette bérbe. A csődbe jutott Budapesti Húsipari Vállalat ügyeinek intézésére hitelezői választ­mány alakult, melynek fel­adata lett a cég értékesítése. A hitelezői választmány úgy döntött, hogy a Budapesti Húsipari Rt. Herz szalámi­gyártó üzemét a Pick Rt. és az osztrák-magyar érdekeltségű Landhoff Kft. veheti meg. Az Állami Vagyonkezelő Rész­vénytársaság ügyvezetése azonban először ezt a döntést versenypolitikai szempont­ból visszautasította, mivel a Pick már korábban megnyerte a Gyulai Húskombinát 50 százalék plusz 1 szavazatot képviselő tulajdonát is. Ezzel a társaság monopolhelyzetbe került volna a hazai piacon. Végül a választmányi ülé­sen a hitelezői választmány képviselői és az ÁV Rt. kö­zött kompromisszum szüle-A Pick Szeged Rt. és Budapesti Húsipari Rt. között - az Állami Vagyonkezelő Rész­vénytársaság felhatal­mazása alapján - ko­rábban létrejött meg­állapodásnak megfe­lelően a Herz szalámi­gyárra vonatkozó adásvételi szerződést csütörtökön aláírták. tett. Ennek lényege, hogy a Pick Rt. lemondott a Gyulai Húskombinát többségi tulaj­donrészéről, azért hogy meg­vehesse a Herz Szalámigyárat, s egyben kötelezettséget vál­lalt arra is: aláveti magát a versenyhivatal döntésének. A versenyhivatali eljárás megindítására márciusban a Pick Szeged Rt. és a Budapes­ti Húsipari Rt. egyeztetett kérelmet adott be. Ebben a tervezett fúzióról kérték a versenyhivatal álláspontját. A Pick Szeged Rt.-nél el­mondták, hogy az adásvételi szerződés megkötése feltétele volt a versenyhivatali eljárás lefolytatásának, ugyanis a versenyhivatal csak egy meg­kötött szerződésről hozhat döntést.

Next