Délvilág, 1994. július (51. évfolyam, 152-177. szám)
1994-07-01 / 152. szám
1994. JÚLIUS 1., PÉNTEK a Hírlap híre Kölcsönszámítógépek Húsz munkanélküli fiatal százórás számítógépkezelői tanfolyamon vesz részt Vásárhelyen az Állás-Pont szervezésében. A képzés június 21-től július 28-ig tart, ahol a résztvevők megismerkednek a programozás és a szövegszerkesztés fortélyaival. Bár - sajnos - nem új keletű Magyarországon a munkanélküliség, mégis az emberek többsége szorongó szívvel gondol annak esetleges bekövetkezésére. Az iskolapadból kikerülő, pályakezdők esetében ez a gond még súlyosabb lehet. Jó érzés azonban hírt hallani arról, hogy vannak, akik erőt, energiát nem kímélve próbálnak számukra megoldást keresni. Ehhez társul szerencsére olyan segítőkészség, amelyről a Delfin Komputer Kft. mellett a Kossuth Zsuzsanna szakközépiskola, a Bethlen Gábor Gimnázium, valamint egy magánszemély, Gulyás József tanúskodott, amikor számítógépet adott kölcsön a tanfolyam résztvevőinek. Az ilyen törődés és összefogás azt hiszem, manapság végtelenül fontos, hiszen az árak és bevételek a legtöbb esetben nem állnak megfelelő arányban, s nem csak a magánszemélyeknél, de a különböző szervezeteknél, társulásoknál sem. Emiatt pedig csupán remélni lehet, hogy a nehézségek miatt kissé elfásult emberek nem válnak egyben közönyössé is, mert akkor kevés eséllyel pályázhatunk az igazi európaiság elérésére. N. R. I. Hamarosan hatályossá válik a földtörvény A kihirdetését követő 30. napon, július 27-én lép életbe a termőföldről szóló törvény, melyet áprilisban fogadott el az Országgyűlés. A jogszabály megjelenésére az Alkotmánybíróság azon határozata után kerülhetett sor, mely kimondja, hogy a törvény szövegének - a köztársasági elnök által kifogásolt, a tulajdonszerzést korlátozó - szabályai nem ellentétesek az alkotmánnyal. A jogszabály szerint gazdasági társaságok és kevés kivétellel a jogi személyek, valamint külföldiek nem szerezhetnek földet Magyarországon. A belföldi magánszemélyek által megszerezhető földterület nagysága nem hadhatja meg a 300 hektárt, illetve értéke a 6000 aranykoronát. Azokban az esetekben, ahol már jelenleg is ennél nagyobb földterület van egy magánszemély birtokában, a törvény megengedi annak jövőbeni tulajdonlását is. A korlátozás alól kivételt képez a közös tulajdon megszüntetése, valamint az, ha valaki a kisajátított földje után kapott pénzért új földet vásárol. Nem számít tulajonszerzésnek, így korlátozás alá sem tartozik a törvényes öröklés, az elbirtoklás, illetve amennyiben valaki árverésen szerez földtulajdont. A belföldi jogi személyek közül csupán a magyar állam, az önkormányzatok, az erdő- és legelőbirtokossági társulatok és a közalapítványok szerezhetnek földtulajdont. Hasonlóan a belföldi magánszemélyekhez, a külföldi magánszemélyek is elcserélhetik már meglévő termőföldjeiket és kisajátított birtokuk kárpótlásaként kapott jegyen is vásárolhatnk területet. A törvény szabályozza a haszonbérletek nagyságát és idejét is. Eszerint a haszonbéreset általában 10 évre szólhat az erdők és különböző ültetvények kivételével. Utóbbiak esetében ennek időtartama több lehet. A magyar állam és az önkormányzatok azonban korlátozás nélkül köthetnek haszonbérleti szerződésket. Belföldi magán- és jogi személyek legfeljebb 300 hektárt, illetve 6000 aranykoronát vehetnek haszonbérletbe, míg a gazdasági társaságok, illetve a szövetkezetek 2500 hektárt, 50 ezer aranykoronát. Tegnap Szentesen, az Árpád Mezőgazdasági Szövetkezet székházában tartott küldöttközgyűlésen, a szokásoknak és a hagyományoknak megfelelően, az elmúlt évi gazdálkodásról esett szó. Igaz, talán kissé anakronisztikus, hogy nyár derekán tárgyalja meg ez a „parasztparlament” a tavalyi gondokat és eredményeket, de az elhatározásban közrejátszott az is, hogy megvárják, milyen kormánya lesz a következő évekre az országnak. Úgy tűnik, szövetkezetbarát politikára számíthatunk. A küldöttközgyűlésen elsoroltatott, hogy mit csinált a szövetség, a különböző választmányok, milyen nehéz volt talpon maradni a gazdaságoknak a kedvezőtlen politikai és közgazdasági körülmények közepette. Például az átalakulás nehézségei, a hitelhezjutás kanosszajárásai, de ami lényeges, a társadalmi, politikai és gazdasági átalakulás - vagyis a rendszerváltás - nem okozott lényeges törést a megye szövetkezeteinek 15 százalékában. Főleg azért, mert pénzügyileg vizsgálva, megfelelő tartalékokkal rendelkeztek, a piac kívánta termelési szerkezetet módosították, s nem utolsósorban a tagi kiválások mértéke igen alacsony volt náluk. A szövetkezetek legnagyobb csoportját azonban azok a gazdaságok alkotják, amelyek eszközeik és korábbi földterületeik egy részét elveszítették, így tevékenységük beszűkült. Ezeknek a szövetkezeteknek az aránya 50 százalékra tehető. A megváltozott méretekben drasztikusan csökkent a foglalkoztatottak száma, nincs elegendő tartalék, és sajnos, a továbbiakban bizonyos részének, e gazdálkodási körnek, szembe kell néznie az ellehetetlenüléssel. A Csongrád megyei szövetkezetek harmadik csoportját azok alkotják, ahol már nincs is, vagy nagyon minimális a közös tevékenység. Arányuk 15 százalékot képvisel. Leginkább a meglévő vagyon őrzésével foglalkoznak és az ingatlanok hasznosításával. Képtelenek a termelési alapok megújítására, marad a felszámolás, végelszámolás. Negyedik csoportba - a gazdaságok 20 százaléka - azok sorolhatók, ahol már a felszámolás, illetve végelszámolás megkezdődött. Valószínűsíthető, hogy mivel az eladósodottságuk olyan, a jogi, gazdasági procedúra befejeztével a hajdani tagság még maradék vagyonhoz sem jut. Szomorú gesztusa ez a magyar sorsnak, hiszen azok az emberek, akik hajdanán így vagy úgy, de a közös utat választották, végigdolgozták olcsójánosként az életüket, felhalmozva az úgynevezett szövetkezeti vagyont, most vihetik oda, ahová akarják a szövetkezeti üzletrészjegyüket, kicsit gúnyorosan szólva: a magántulajdonukat is. A küldöttközgyűlés jövővel foglalkozó vitájában körvonalazódott az a javaslatcsomag, amelyet az érdekképviseleti szervezet a jogszabály-módosítások során érvényesíttetni kíván, így a szövetkezeti törvény, a földtörvény, a kárpótlási törvény módosításánál, de az adójogszabályok, a cégbírósági eljárás, s a privatizáció ügyköréhez is készítettek javaslatcsomagot. Csak legyen, aki figyel is rá, ne adj' isten, cselekszik! Sz. Lukács Imre a Küldöttközgyűlés Szentesen A jövőről is szó van Éppen Péter Pálra időzítette küldöttgyűlését a Mezőgazdasági Termelők Csongrád Megyei Érdekvédelmi Szövetsége. Ezen a tájon ilyenkor már mindig aratnak, s az idén még korábban érett kasza alá a kalászos. A Megyei Jogú Városok Szövetsége a közelmúltban tartotta soron következő ülését, amelyen Hódmezővásárhelyt Novák Imre polgármester-helyettes képviselte. A tanácskozáson elhangzottakról őt kérdeztük. • Milyen témák megtárgyalásával foglalkozott ez alkalommal a szövetség? - Szó volt a gazdasági kamarák, a gyógyszertári központok, a közterület-felügyeletek gondjairól, valamint egyéb szervezeti és területfejlesztési kérdésekről, illetve a polgármesterek jogállásáról szóló törvénytervezetről. A legfontosabb azonban mégis az volt, hogy áttekintettük az önkormányzatok gazdálkodási feltételeit, és megállapí- tásainkat egy állásfoglalásban összesítettük. • Mit tartalmaz ez a dokumentum? Mivel rengeteg feladat hárul az önkormányzatokra, amelyeknek nincs meg minden esetben az éves, illetve középtávú fedezete, ezért fontosnak tartanánk a központi adóbevételek helyben maradó részének ötven százalék fölé emelését. Ezenkívül a közcélú beruházásoknál az áfamentességet, sőt indokolt volna az is, hogy az szja ötven százalékát - átengedett bevételként - kapják vissza az önkormányzatok. • Készült-e az önkormányzati feladatokra, működési feltételekre vonatkozó, nemzetközi öszszehasonlítás? - Igen, s az eredmény számunkra egyáltalán nem kedvező. Ezért is javasoljuk a helyhatóságokra háruló tennivalók újragondolását. Ennek kapcsán rögzíteni kellene a feladatellátás és -finanszírozás felelősségét, elkerülve ezzel azt, hogy kormányzati vagy ágazati jogalkotással fedezet nélküli többletfeladatokat kapjanak az önkormányzatok. Ezeken kívül célszerű lenne, ha az Országgyűlés folyamatosan vizsgálná a törvényjavaslatoknak az önkormányzatok költségvetésére gyakorolt, tényleges hatását, így például a közalkalmazotti, köztisztviselői és közoktatási törvények esetében. Felhívtuk továbbá a parlamenti pártok figyelmét a településfejlesztés, településmenedzselés és a szociálisbérlakás-építés szükségességére is. Mindezeket ugyanis a helyi képviselő-testületek a legnagyobb jóindulat mellett sem tudják csupán döntésükkel elősegíteni. Ezért nagyon bízunk benne, hogy észrevételeink, javaslataink meghallgatásra találnak majd. N. Rácz Judit • Tanácskozott az MJVSZ Számítanak a parlamenti tagok segítségére Közvetlen környezetünkben az elmúlt időszakban a közélet több szereplőjéről jelent meg olyan fotó és cikk, ami adott esetben sértette vagy sérthette az érintett politikus személyét. A politikusok forgatagában egyre több helyen látunk karikatúrákat, fotómontázsokat és fotókat, amelyek az egyes politikusok testi vagy szellemi problémájára mutat rá. A bíróságok gyakorlata rámutat arra, hogy a közélet szereplőinek fokozottan kell számolniuk azzal, hogy céltáblái lesznek különböző szatirikus ábrázolásoknak. Az Alkotmány rögzíti a sajtó szabadságát, amiből fakad a kritikához és a szatírához való jog. Mindennek, így a sajtószabadság gyakorlásának korlátja azonban a mások személyhez fűződő jogainak védelme, amit a Polgári Tér paragrafus Jogsértés vagy szatíra? Magát megnevezni nem kívánó újságíró azt a kérdést tette fel, hogy miután megyénk egyik ismert politikusáról olyan tartalmú cikket és fotót jelentetett meg, ami az érintett személy rosszallását váltotta ki, milyen lépéseket tegyen és az általa közöltek milyen következményekkel járhatnak? Kérdésére dr. Kecskés Ákos ügyvéd válaszol. Ténykönyv 80. paragrafusa az érintett politikus teszi egyértelműen rögzít. fogyatékosságának szatiri-Az említett esetben, tehát kis megjelenítése sérti az illető személy személyiséghez fűződő jogait, aminek következménye lehet többek között a helyreigazítás, a sértő gyakorlattól való jövőbeni eltiltás, de nem vagyoni kártérítésre is kötelezhető az illető újságíró a Polgári Törvényköny 84. paragrafusa alapján. A bíróság a jogsértőre olyan bírságot is kiszabhat azonban, amit közérejű célra kell fordítani. Mindezek alapján azt tudom javasolni újságíró barátunknak, hogy az érintett politikussal lehetőleg peren kívül egyezzen meg, mert egy bírósági eljárásban a fenti jogkövetkezményekkel számolhat, és a fentieket ajánlom mindazok figylemébe, akik a közélet szereplőivel szemben a szatirikus kritika eszközéhez nyúlnak. mmhmmmmm Elvágták Vásárhelyen a kábelvezetéket Több mint kétezer lakás maradt csütörtökön kábeltévéadás nélkül Vásárhelyen - tájékoztatta szerkesztőségünket Hegedűs Tibor. A Hódinfó vezetője elmondta: annak ellenére, hogy minden részletes közműtérképen rajta szerepel a városi kábelvezeték, a területen folyó közművesítési munkák során a Démász dolgozói elvágták a vezetéket. Vásárhelyen a lap!3 a Torony alól Országos fuvolástábor nyílik Országos fuvolástábor nyílik július 2-án, 18.30 órakor Vásárhelyen a Zeneiskolában. A tábort Novák Imre polgármester-helyettes nyitja meg. Ezt követően 19.30 órakor Matúz József fuvolaművész hangversenyét hallgathatják meg a jelenlévök■ K. E.