Délvilág, 1994. július (51. évfolyam, 152-177. szám)

1994-07-01 / 152. szám

1994. JÚLIUS 1., PÉNTEK a Hírlap híre Kölcsönszámítógépek Húsz munkanélküli fiatal százórás számítógép­­kezelői tanfolyamon vesz részt Vásárhelyen az Állás-Pont szervezésében. A képzés június 21-től július 28-ig tart, ahol a résztvevők megismer­kednek a programozás és a szövegszerkesztés fortélyaival. Bár - sajnos - nem új keletű Magyarországon a munkanélküliség, mégis az emberek többsége szo­rongó szívvel gondol an­nak esetleges bekövetke­zésére. Az iskolapadból kikerülő, pályakezdők esetében ez a gond még súlyosabb lehet. Jó érzés azonban hírt hallani arról, hogy vannak, akik erőt, energiát nem kímélve próbálnak számukra meg­oldást keresni. Ehhez tár­sul szerencsére olyan se­­gítőkészség, amelyről a Delfin Komputer Kft.­ mellett a Kossuth Zsu­zsanna szakközépiskola, a Bethlen Gábor Gimnázi­um, valamint egy magán­­személy, Gulyás József tanúskodott, amikor szá­mítógépet adott kölcsön a tanfolyam résztvevőinek. Az ilyen törődés és össze­fogás azt hiszem, manap­ság végtelenül fontos, hiszen az árak és bevé­telek a legtöbb esetben nem állnak megfelelő arányban, s nem csak a magánszemélyeknél, de a különböző szervezetek­nél, társulásoknál sem. Emiatt pedig csupán re­mélni lehet, hogy a nehéz­ségek miatt kissé elfásult emberek nem válnak egy­ben közönyössé is, mert akkor kevés eséllyel pá­lyázhatunk az igazi euró­paiság elérésére. N. R. I. Hamarosan hatályossá válik a földtörvény A kihirdetését kö­vető 30. napon, július 27-én lép életbe a termőföldről szóló tör­vény, melyet április­ban fogadott el az Országgyűlés. A jog­szabály megjelené­sére az Alkotmánybí­róság azon határoza­ta után kerülhetett sor, mely kimondja, hogy a törvény szöve­gének - a köztársa­sági elnök által kifo­gásolt, a tulajdonszer­zést korlátozó - sza­bályai nem ellentéte­sek az alkotmánnyal. A jogszabály szerint gaz­dasági társaságok és kevés kivétellel a jogi személyek, valamint külföldiek nem szerezhetnek földet Magyar­­országon. A belföldi magán­­személyek által megszerez­hető földterület nagysága nem hadhatja meg a 300 hektárt, illetve értéke a 6000 aranykoronát. Azokban az esetekben, ahol már jelenleg is ennél nagyobb földterület van egy magánszemély bir­tokában, a törvény megen­gedi annak jövőbeni tulaj­donlását is. A korlátozás alól kivételt képez a közös tulaj­don megszüntetése, valamint az, ha valaki a kisajátított földje után kapott pénzért új földet vásárol. Nem számít tulajonszerzésnek, így kor­látozás alá sem tartozik a törvényes öröklés, az elbir­toklás, illetve amennyiben valaki árverésen szerez föld­­tulajdont. A belföldi jogi személyek közül csupán a magyar állam, az önkormányzatok, az erdő- és legelőbirtokossági társu­latok és a közalapítványok szerezhetnek földtulajdont. Hasonlóan a belföldi ma­gánszemélyekhez, a külföldi magánszemélyek is elcserél­hetik már meglévő termő­földjeiket és kisajátított bir­tokuk kárpótlásaként kapott jegyen is vásárolhatnk terü­letet. A törvény szabályozza a haszonbérletek nagyságát és idejét is. Eszerint a haszon­béreset általában 10 évre szólhat az erdők és külön­böző ültetvények kivételé­vel. Utóbbiak esetében ennek időtartama több lehet. A ma­gyar állam és az önkormány­zatok azonban korlátozás nélkül köthetnek haszonbér­leti szerződésket. Belföldi magán- és jogi személyek legfeljebb 300 hektárt, il­letve 6000 aranykoronát vehetnek haszonbérletbe, míg a gazdasági társaságok, illetve a szövetkezetek 2500 hektárt, 50 ezer aranykoronát. Tegnap Szentesen, az Ár­pád Mezőgazdasági Szövet­kezet székházában tartott küldöttközgyűlésen, a szoká­soknak és a hagyományok­nak megfelelően, az elmúlt évi gazdálkodásról esett szó. Igaz, talán kissé anakronisz­tikus, hogy nyár derekán tár­gyalja meg ez a „parasztpar­lament” a tavalyi gondokat és eredményeket, de az el­határozásban közrejátszott az is, hogy megvárják, milyen kormánya lesz a következő évekre az országnak. Úgy tűnik, szövetkezetbarát poli­tikára számíthatunk. A küldöttközgyűlésen el­soroltatott, hogy mit csinált a szövetség, a különböző választmányok, milyen nehéz volt talpon maradni a gazda­ságoknak a kedvezőtlen po­litikai és közgazdasági kö­rülmények közepette. Például az átalakulás nehézségei, a hitelhezjutás kanosszajá­­rásai, de ami lényeges, a tár­sadalmi, politikai és gazdasá­gi átalakulás - vagyis a rend­szerváltás - nem okozott lé­nyeges törést a megye szö­vetkezeteinek 15 százaléká­ban. Főleg azért, mert pénz­ügyileg vizsgálva, megfelelő tartalékokkal rendelkeztek, a piac kívánta termelési szer­kezetet módosították, s nem utolsósorban a tagi kiválá­sok mértéke igen alacsony volt náluk. A szövetkezetek legna­gyobb csoportját azonban azok a gazdaságok alkotják, amelyek eszközeik és koráb­bi földterületeik egy részét elveszítették, így tevékeny­ségük beszűkült. Ezeknek a szövetkezeteknek az aránya 50 százalékra tehető. A meg­változott méretekben drasz­tikusan csökkent a foglal­koztatottak száma, nincs elegendő tartalék, és sajnos, a továbbiakban bizonyos ré­szének, e gazdálkodási kör­nek, szembe kell néznie az ellehetetlenüléssel. A Csongrád megyei szö­vetkezetek harmadik csoport­ját azok alkotják, ahol már nincs is, vagy nagyon mini­mális a közös tevékenység. Arányuk 15 százalékot kép­visel. Leginkább a meglévő vagyon őrzésével foglalkoz­nak és az ingatlanok haszno­sításával. Képtelenek a ter­melési alapok megújítására, marad a felszámolás, végel­számolás. Negyedik csoport­ba - a gazdaságok 20 szá­zaléka - azok sorolhatók, ahol már a felszámolás, il­letve végelszámolás megkez­dődött. Valószínűsíthető, hogy mivel az eladósodott­ságuk olyan, a jogi, gazda­sági procedúra befejeztével a hajdani tagság még maradék vagyonhoz sem jut. Szomorú gesztusa ez a magyar sorsnak, hiszen azok az emberek, akik hajdanán így vagy úgy, de a közös utat választották, vé­gigdolgozták olcsójánosként az életüket, felhalmozva az úgynevezett szövetkezeti vagyont, most vihetik oda, ahová akarják a szövetkezeti üzletrészjegyüket, kicsit gú­­nyorosan szólva: a magántu­lajdonukat is. A küldöttközgyűlés jövő­vel foglalkozó vitájában körvonalazódott az a javas­latcsomag, amelyet az érdek­­képviseleti szervezet a jog­szabály-módosítások során érvényesíttetni kíván, így a szövetkezeti törvény, a föld­törvény, a kárpótlási törvény módosításánál, de az adójog­­szabályok, a cégbírósági el­járás, s a privatizáció ügykö­réhez is készítettek javaslat­­csomagot. Csak legyen, aki figyel is rá, ne adj' isten, cselekszik! Sz. Lukács Imre a Küldöttközgyűlés Szentesen A jövőről is szó van Éppen Péter­ Pálra időzítette küldöttgyűlését a Mezőgazdasági Termelők Csongrád Megyei Ér­dekvédelmi Szövetsége. Ezen a tájon ilyenkor már mindig aratnak, s az idén még korábban érett kasza alá a kalászos. A Megyei Jogú Városok Szövetsége a közelmúltban tartotta soron következő ülését, amelyen Hódmezővá­sárhelyt Novák Imre polgár­mester-helyettes képviselte. A tanácskozáson elhangzot­takról őt kérdeztük. • Milyen témák megtár­gyalásával foglalkozott ez alkalommal a szö­vetség? - Szó volt a gazdasági ka­marák, a gyógyszertári köz­pontok, a közterület-felügye­letek gondjairól, valamint egyéb szervezeti és területfej­lesztési kérdésekről, illetve a polgármesterek jogállásáról szóló törvénytervezetről. A legfontosabb azonban mégis az volt, hogy áttekintettük az önkormányzatok gazdálko­dási feltételeit, és megállapí-­ tásainkat egy állásfoglalás­ban összesítettük. • Mit tartalmaz ez a dokumentum?­­ Mivel rengeteg feladat hárul az önkormányzatokra, amelyeknek nincs meg min­den esetben az éves, illetve középtávú fedezete, ezért fontosnak tartanánk a köz­ponti adóbevételek helyben maradó részének ötven száza­lék fölé emelését. Ezenkívül a közcélú beruházásoknál az áfamentességet, sőt indokolt volna az is, hogy az szja ötven százalékát - átengedett bevételként - kapják vissza az önkormányzatok. • Készült-e az önkor­mányzati feladatokra, működési feltételekre vo­natkozó, nemzetközi ösz­­szehasonlítás? - Igen, s az eredmény szá­munkra egyáltalán nem ked­vező. Ezért is javasoljuk a helyhatóságokra háruló ten­nivalók újragondolását. En­nek kapcsán rögzíteni kelle­ne a feladatellátás és -finan­szírozás felelősségét, elkerül­ve ezzel azt, hogy kormány­zati vagy ágazati jogalkotás­sal fedezet nélküli többlet­feladatokat kapjanak az ön­­kormányzatok. Ezeken kívül célszerű lenne, ha az Ország­­gyűlés folyamatosan vizsgál­ná a törvényjavaslatoknak az önkormányzatok költségve­tésére gyakorolt, tényleges hatását, így például a közal­kalmazotti, köztisztviselői és közoktatási törvények eseté­ben. Felhívtuk továbbá a parlamenti pártok figyelmét a településfejlesztés, település­menedzselés és a szociális­­bérlakás-építés szükségessé­gére is. Mindezeket ugyanis a helyi képviselő-testületek a legnagyobb jóindulat mellett sem tudják csupán döntésük­kel elősegíteni. Ezért nagyon bízunk benne, hogy észrevé­teleink, javaslataink meg­hallgatásra találnak majd. N. Rácz Judit • Tanácskozott az MJVSZ Számítanak a parlamenti tagok segítségére Közvetlen környezetünk­ben az elmúlt időszakban a közélet több szereplőjéről jelent meg olyan fotó és cikk, ami adott esetben sértette vagy sérthette az érintett politikus személyét. A politi­kusok forgatagában egyre több helyen látunk karika­túrákat, fotómontázsokat és fotókat, amelyek az egyes politikusok testi vagy szel­lemi problémájára mutat rá. A bíróságok gyakorlata rámutat arra, hogy a közélet szerep­lőinek fokozottan kell szá­molniuk azzal, hogy céltáblái lesznek különböző szatirikus ábrázolásoknak. Az Alkot­mány rögzíti a sajtó szabad­ságát, amiből fakad a kriti­kához és a szatírához való jog. Mindennek, így a saj­tószabadság gyakorlásának korlátja azonban a mások személyhez fűződő jogainak védelme, amit a Polgári Tér­ paragrafus Jogsértés vagy szatíra? Magát megnevezni nem kívánó újságíró azt a kérdést tette fel, hogy miután me­gyénk egyik ismert politiku­sáról olyan tartalmú cikket és fotót jelentetett meg, ami az érintett személy rosszallását váltotta ki, milyen lépéseket tegyen és az általa közöltek milyen következményekkel járhatnak? Kérdésére dr. Kecskés Ákos ügyvéd vála­szol. Ténykönyv 80. paragrafusa az érintett politikus teszi egyértelműen rögzít. fogyatékosságának szatiri-Az említett esetben, tehát kis megjelenítése sérti az illető személy személyiség­hez fűződő jogait, aminek következménye lehet többek között a helyreigazítás, a sértő gyakorlattól való jö­vőbeni eltiltás, de nem va­gyoni kártérítésre is kötelez­hető az illető újságíró a Pol­gári Törvényköny 84. parag­rafusa alapján. A bíróság a jogsértőre olyan bírságot is kiszabhat azonban, amit köz­­érejű célra kell fordítani. Mindezek alapján azt tu­dom javasolni újságíró ba­rátunknak, hogy az érintett politikussal lehetőleg peren kívül egyezzen meg, mert egy bírósági eljárásban a fenti jogkövetkezményekkel szá­molhat, és a fentieket aján­lom mindazok figylemébe, akik a közélet szereplőivel szemben a szatirikus kritika eszközéhez nyúlnak. mmhmmmmm Elvágták Vásárhelyen a kábelvezetéket Több mint kétezer lakás maradt csütörtökön kábel­tévéadás nélkül Vásárhelyen - tájékoztatta szerkesztő­ségünket Hegedűs Tibor. A Hódinfó vezetője elmondta: annak ellenére, hogy minden részletes közműtérképen rajta szerepel a városi kábelve­zeték, a területen folyó köz­­művesítési munkák során a Démász dolgozói elvágták a vezetéket. Vásárhelyen a lap!3 a Torony alól Országos fuvolástábor nyílik Országos fuvolástábor nyílik július 2-án, 18.30 órakor Vásárhelyen a Zeneiskolában. A tábort Novák Imre polgármester-helyettes nyitja meg. Ezt követően 19.30 órakor Matúz József fuvolamű­vész hangversenyét hallgathatják meg a jelenlé­vök■ K. E.

Next