Délvilág, 1994. október (51. évfolyam, 230-255. szám)

1994-10-01 / 230. szám

322 Vásárhelyen a lap! • Hetvenéves a Gabonatermesztési Kutatóintézet Nemesítési tradíciók - nemzetközi hírnév A szegedi Gabonatermesz­tési Kutatóintézet 70 éves. Az utóbbi időben az ország ügyes-bajos dolgai közepette kevés szó esik a kutatásról, ezen belül a növényneme­sítés helyzetéről. Pedig a ha­zai termőtájon az adaptált nö­vényfajták és nemesítési tra­díciók együttesen jelentenek garanciát a vetőmagokat használó termelők, forgalma­zók, valamint a végterméket fogyasztók részére. Az évfor­duló alkalmából tartottak ün­nepi tudományos ülést teg­nap Újszegeden. A megjelenteket - köztük Ványai Éva alpolgármester asszonyt - Proszka János igazgatóhelyettes köszöntöt­te elsőként, majd Magassy Dániel FM-főosztályvezető beszélt a magyar agrárkutatás helyzetéről, benne a gabona­kutató középtávú feladatai­ról. Szerinte az intézmény­­hálózat - az egyetemek és a főiskolák tudományos mun­kában betöltött szerepére is gondolva - bővítésre nem szorul. A kutatóhelyeket azonban egyrészt jobban kell szakosítani, másrészt na­gyobb figyelmet kell szentel­ni a termőtájak különleges adottságainak feltárására. Frank József főigazgató ünnepi köszöntőjében egye­bek mellett hangsúlyozta, hogy az intézet kapcsolatai közel harminc országra ter­jednek ki, a GKI fajtáit kül­földön folyamatosan teszte­lik, folynak a kölcsönös ho­nosítási és közös fajtaelőállí­tási programok. A nemesítést szolgáló biotechnológiai ku­tatások révén az intézet Euró­pában másodikként, a vilá­gon negyedikként állított elő államilag minősített és ter­mesztett búzafajtát. A GKI- ben 16­ egyetemi szoktor, 16 kandidát,t£ ak­ikémiai doktor dolgozik, a legna­gyobb nemzetközi elismerés közepette. A költségvetés mindössze 10-15 százalék­ban finanszírozza az intéze­tet, a működéshez szükséges összegek döntő hányadát sa­ját bevételeikből teremtik meg. A szakmai előadások sorá­ban a kukoricanemesítés ag­rotechnikai vizsgálatairól be­szélt Szél Sándor, a kukorica igazgatóság vezetője, míg Matúz János, a búza igazga­tóság első embere „Kutatások a több és jobb búzáért, ke­nyérért” címmel tartott elő­adást. Pálvölgyi László fő­osztályvezető az­ olajnövény­­kutatás hazai és nemzetközi együttműködését mutatta be. Az előadások után köszön­tötték a GKI partnereit, vala­mint „Baross Gábor” emlé­kérmeket adott át Frank Jó­zsef főigazgató. A részvevők még ebéd előtt megtekint­hették az évfordulóra rende­zett kiállítást, majd délután Trogmayer Ottó múzeumi fő­igazgató kalauzolásával Ópusztaszerrel ismerkedtek. K. A. Fotó: Révész Róbert A nagymértékű kávéáreme­léseket a kiszámíthatatlan brazíliai időjárás, az árutőzs­de-manipulációk, az afrikai kávétermelő országokban meglévő bizonytalan politi­kai helyzet, illetve a jelentős árutartalékot felhalmozó ke­reskedők tették elkerülhetet­lenné. Ugyanezek az okok in­dokolták a júniusi és agusz­­tusi áremeléseket is. Előreláthatóan a közeljö­vőben nem mérséklődik a nyerskávé világpiaci ára, amely négyszerese a tavalyi árnak, az árfolyam továbbra is ingadozó, és összességé­ben emelkedést mutat. A helyzetet tovább nehezíti a forint 8 százalékos leértéke­lése. Az adott piaci körülmé­nyek között csak alacso­nyabb minőségű kávé előál­lításával lehetett volna kikü­szöbölni a nagymértékű ár­emelést, ez azonban nem egyeztethető össze a Com­pack Douwe Egberts politiká­jával, amely az egyes termé­kek kifogástalan és egyenle­tesen magas minőségét te­kinti elsődleges szempont­nak a magyar piacon. A kávé ára több ízben emelkedett Európa-szerte az elmúlt néhány hónap során. Magyarországon az áremelést több tényező befolyásolja, például a 20 százalékos fo­gyasztói adó és 25 százalé­kos áfa - míg Ausztriában csupán 6 százalék áfa terheli a kávét. Nyilvánvaló, hogy Magyarországon a nyers­anyagár-emelkedés nyomán az adóterhek jelentősen fokozzák az áremelés mérté­két. A 32 százalékos áremel­kedésből csupán 16 százalék­ban részesedik a kávéfeldol­gozó vállalat, a maradék 16 százalék az államkasszába kerül. • Kávéárhullám Feketézik a költségvetés Átlagosan 32 százalékkal emelkedik a kávéter­mékek ára - jelentette be a Compack Douwe Eg­berts az október 3-án hatályba lépő áremelést. Forgalomszámlálás Vásárhelyen Forgalomszámlálást vé­geznek október 4-én és 7-én 6 órától 18 óráig a budapesti székhelyű Közlekedéstudo­mányi Intézet megbízottai - tájékoztatta lapunkat tegnap az intézet. Lapunk kérdésére válaszolva dr. Vörös Attila, az intézet munkatársa el­mondta: a munkát a vásárhe­lyi önkormányzat megbízásá­ból végzik, a városi rendőr­­kapitányság, a közúti igazga­tóság és középiskolás diákok segítségével. A Hódmezővá­sárhelyre érkező 11 úton, a lakott területet jelző táblák közelében a rendőrök minden hatodik-nyolcadik járművet kiintik a forgalomból, a for­galomszámláló diákok pedig arra kérik a sofőröket, vála­szoljanak néhány kérdésre. A megállított járművek idő­­vesztesége nem fogja megha­ladni a három percet, ám a menetrendszerű autóbuszjá­ratokat és az idegen rendszá­mú gépjárműveket nem állít­ják meg. A diákok arra várnak választ, honnan érkezik a jár­mű, hová tart, illetve, melyik úton valon hagyja el a várost. A „kikérdezéses forgalom­­felvétel” ideje alatt kereszt­metszeti forgalomszámlálást is folytat az intézet, nemcsak az említett tizenegy ponton, hanem a városon belül is, öt­ven ponton. Ez a mérés sem­milyen formában sem fogja zavarni vagy akadályozni a közlekedőket. B. A. A Szántó Kovács János ut­cán a víztoronnyal szemben lévő pad alatt és környékén nagyon sok a szemét - pa­naszolta a közelben lakó T. V. olvasónk. A Hódi Pál utcáról a Lázár utcára nehéz nagy ívben balra kanyarodni - mondta M. F.­­né. A sűrű lombú fák és a sar­ki üzlet reklámtáblája ugyan­is akadályozza a kilátást. Ez és a nagy forgalom igen bal­esetveszélyessé teszik a ke­reszteződést - hívta fel figyelmünket olvasónk, aki maga is gyakran kerékpá­rozik arra. K. G. olvasónk azzal a kér­déssel hívta rovatunkat: a Lá­zár és Dózsa György utca sar­kán miért verték fel újra lég­­kapoccsal az útburkolatot? Azt is elmondta: körülbelül egy hónappal ezelőtt a víz­művek felbontotta az utat, majd a munka befejeztével betemették a gödröt. Az út most mégis járhatatlan, mert a napokban egy légkala­páccsal élőbről kezdték az egészet. Olvasónk nem érti, miért nem egyszerre végezték el a két munkát? Az önkormányzat műszaki irodája a hozzá tartozó észre­vételekre a következőket vá­laszolta. A víztoronnyal szemben eltakaríttatják a sze­metet. A Lázár és Hódi Pál ut­ca kereszteződésében felm­érik az állapotokat, és ha va­lóban szükséges, intézked­nek. K. G. kérdésére pedig el­mondták: azért kellett ismé­telten felbontani az utat, mert a régi vezetéket az újjal csak most lehetett összekötni. A napokban elvégezték a veze­ték nyomáspróbáját is, így az útburkolatot hamarosan helyreállítják. Műszakilag nem volt lehetséges a vezeték egy időben való építése és át­adása. Ezért a vízművek két lehetőség közül választha­tott, vagy hosszú időre nyit­va hagyja a munkagödröt, vagy betemeti és újra ki­bontja. Ők a második válto­zat mellett döntöttek, hogy a forgalom minél zavartala­nabb legyen. forró drót Hétfőtől Kakuja Eszter kollé­ganőnk várja hívását. Ne feledje! A telefonszámok: 341-905, 342-236, 342-419. Mindennap délelőtt 10 és 12 óra között! Csörögjön bátran! Várjuk hívását! V_____________________________ 1994. OKTÓBER 1 SZOMBAT cHié Mcérd­és. Mi a véleménye a paprikaügyről? Az őrölt fűszerpaprika vár­hatóan hét-tíz napra eltűnik a boltokból - adták hírül a teg­napi lapok. Dunai Imre, az ipari tárca közigazgatási államtit­kára elmondta: az országos ellenőrzés után megállapít­ható, hogy a nagy élelmiszer­­ipari üzemekbe, a magyar ex­porttermékekbe nem került hamisított fűszerpaprika, a szennyezettség azonban or­szágos mértékű. A kormány csütörtöki ülésén ezzel kap­csolatban úgy döntött, hogy bevonja a kereskedelemben forgalmazott paprikát is, a vámszervek pedig szigorúan ellenőrzik a paprikabehoza­tali tilalom betartását. A bel­ügyminiszter bejelentette: a rendőrség nagyon szigorúan jár el az ügyben, paprikaha­misítási és „tudatos kereske­delmi tevékenységért” 5 évig terjedő szabadságvesztés is kiszabható. Pénteken délelőtt megkér­deztünk három vásárhelyi polgárt, mi a véleményük a történtekről. Tatár Imréné: - Mi várjuk a további központi utasításo­kat, és természetesen bevon­tuk a pultokról az őröltpap­rika-készletet. Nem tudom, kinek higgyek, a tévében a kalocsaiak és a szegediek azt mondták, az ő paprikájuk nem hamisított. Azt is mond­ták, csak egy káefté forgal­mazott mérgező őrleményt, az exportáruba azonban nem ke­rült ilyen fűszer... Nem tu­dom. Várom a további fejle­ményeket. Németh Margit: - Engem nem érint igazán, mert van megbízható minőségű tarta­lékom, így igazából nem tu­dom elképzelni, mit tesznek most azok, akik a boltban vették a paprikát... Az biztos, hogy a történtek ismeretében nem a piacra megyek a fű­szerért. Ferenczi Attila: - Nagyon meglepett, hogy az üzletek­ből is bevonták ezt a fűszert... Régebben azt hallottam, hogy nem érdemes bizonyta­lan helyen paprikát venni, mert téglaport kevernek bele, hogy jobb legyen a színe. Még szerencse, hogy mi olyan ismerősöktől kapjuk a paprikaőrleményt, akik nem kevernek bele se téglaport, se festéket. B. A. Fotó: Tésik Attila • Cigányszerelem vagy politika?­ ­ „Leváltásom” oka a ci­gánycsaládok közötti vi­szálykodás. Az történt, hogy a fiam, Matyi családból vá­lasztott magának feleséget, és pillanatnyilag mosolyszünet van a fiatalok között - nyi­latkozta lapunknak Irhás Jó­zsef, vásárhelyi etnikai szó­szóló. Mint ismeretes, a múlt vasárnap megtartott roma­gyűlésen a jelenlévők levál­tották Irhást a Csongrád Me­gyei Cigányok Szociálde­mokrata Érdekvédelmi Szö­vetségének elnöki tisztségé­ből. Irhás ezt a lépést úgy értékeli, hogy a gyűlésen jelenlévők egy új, vásárhelyi cigányszervezetet hoztak létre. - Nagy baj, hogy azt a te- Irhás félti a piramisát­ kintélyt, azt a piramist, ame­lyet én négyéves munkámmal emeltem, ők le akarják rom­bolni - hangsúlyozta a ci­gánypolitikus. Ezt követően lapunk kér­désére válaszolva elmondta: eleget tesz a vasárnapi gyűlé­sen megválasztott öt ember meghívásának, természetesen fölkeresi október 5-én, 15 órakor a szervezet irodáját. B. A.

Next