Délvilág - Csongrád Megyei Hírlap, 1995. február (52. évfolyam, 27-50. szám)

1995-02-01 / 27. szám

1995. FEBRUÁR 1., SZERDA a Hírlap híre Álmok magyar realitással Nemrégiben sikeres vevőankéntet tartott Vásárhelyen az Alföldi Porcelángyár Rt. Az ország számos részéből eszmecserére hívott kereskedőket a részvénytársaság elmúlt évi eredményeiről és idei terveiről tájékoztatták a gyár vezetői. Elmondták egyebek között: termékfejlesztéseiknél a magyar igényeket és lehetőségeket veszik figyelembe. Évi négymilliárd forintos árbevételt vár az idén a fürdőszobai szanitert és burkolót gyártó Alföldi Porcelángyár Részvénytársaság. Álmuk az - hangzott el egyebek között a konferencián hogy az elkövetkező években semminemű struktúrában nem csökkentik piaci részarányukat, sőt növelni szándékoznak azt. Bíznak magukban, s az elhangzottak, de leginkább az eredmények alapján úgy tűnik, joggal. Hiszen ezen az alaposan megcsonkult és szerény mutatókkal bíró ipari palettán ma német minőségi szabványok szerint dolgoznak. Hamarosan területi képviselőket állítanak munkába, hogy minél jobban megismerhessék a fogyasztói igényeket. Öszszehangolt fejlesztéseket hajtanak végre, hogy megfelelő választékot leljen a vevő. Árpolitikájukkal - tíz-tizenöt százalékos, áprilistól tervezett emeléssel - a magyar piaci realitásokat veszik figyelembe, így is lehet. Hogy az egyre laposodó pénztárcájú magyar fogyasztó ne csak álmodjon arról, ami valójában földönjáró joga. Joó Erzsébet • VPOP-OTP együttműködés Forintkártya-olvasók Az OTP-csekk fizetőeszközként történő elfogadásáról szóló szerződést írt alá az OTP Bank Rt. a Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnokságával. Február 1- jétől a magánforgalomra is érvényes lesz az azonnali vámfizetési kötelezettség, ami azt jelenti, hogy a külföldről hazatérőknek a határon kell kifizetniük a megállapított vámot és a járulékos költségeket. Ugyanakkor a magyar állampolgár maximum 10 ezer forintot vihet ki a határon. Ebből előfordulhat, hogy nem tudja rendezni fizetési kötelezettségét. Erre kínál megoldást az OTP-csekk elfogadása. A pénzintézet és a vámhatóság arról is megállapodott, hogy kezdetben Hegyeshalomnál, illetve utóbb még tíz határátkelőhelyen OTP-forintkártya elfogadására alkalmas kártyaleolvasó automatákat helyeznek el. Ezek az úgynevezett P.O.S. terminálok lehetővé teszik, hogy a lakossági folyószámlával, illetve az e szolgáltatáshoz kapcsolódó OTP forintkártyával rendelkező utasok kártyájuk segítségével egyenlíthessék ki a megállapított vámösszeget. A hegyeshalmi kártyaleolvasó a remények szerint a jövő héten már működik. Az Arany János utcai kis ház kertjében találom, éppen valamit bütyköl a traktoron. A konyhában ülünk le beszélgetni, miközben a két és fél éves Krisztián mesefilmet néz a tévében, Judit, a feleség a szobában tüsténkedik, időnként ki-kinéz, besegít a beszélgetésbe. Kaszás László eddigi élete nagyobb részét szülei tanyáján élte meg. Az általános iskola elvégzése után mi sem volt természetesebb, hogy továbbtanulásra olyan helyet válasszon, ami a mezőgazdaság közelében tartja. Beiratkozott hát Csongrádra a szakiskolába, növénytermesztő gépész szakra, ösztöndíjasként. Három év után, tanulmányai befejeztével visszatért Székkutasra, és a termelőszövetkezetben helyezkedett el, ahol édesapja is dolgozot traktorosként. Megtetszett neki is a gépezés, és nyolc évig traktorosként dolgozott. Kilencvenhárom őszén azt mondták, menjek munkanélkülire, de én így nem akartam, hanem fizetés nélküli szabadságon vagyok. Kivettem harminc aranykoronát és azon kezdtem gazdálkodni, meg jószágot tartok. Édesanyámék meg nagymamámék is kivették ami járt, azt elfeleztük a húgommal, de közösen műveljük. • Milyen jószággal foglalkozik? - Most csak sertéssel, régebben volt tehén és bika is, de itt nem nagyon lehet, mert szólnak érte a környékbeliek, hogy büdös a trágya, meg nem is nagyon van hol tárolni. Jobb volna tanyán lakni. • Nincs rá lehetőség? - Ilyen árak mellett hogy építsen az ember? Bele se merek kezdeni, pedig az volna az igazi. • Hogy megy most a disznó? Hát most még valahogy, ha így maradna az ár, talán ki lehetne vele jönni. Na, meg ha termés is lenne, nem úgy, mint tavaly, hogy a búza ugyan bejött, de a kukorica sehogy. Mert ha az ember megtermelné saját magának a gabonát és a jószágba beleetetné és így értékesítené, akkor valahogy ki lehetne jönni. Aztán ne is beszéljünk az üzemanyagokról az autóba, traktorba. • Milyen gépei vannak? Nekem csak egy traktorom van, a többi nem az enyém, hanem a család többi tagjáé, anyósoméké az egyik traktor, az ő földjüket is én csinálom. • Mire számít, mit szeretne? Hát ha így emelik az árakat, akkor semmi jóra nem számíthatok. Szeretném én sokféleképpen. Csinálni egy tanyát a földre, és szépen kialakítani egy kis gazdaságot. Kölcsönt venni nagyon rizikós. Az volna az igazi, ha ki lehetne költözni, mindent másképpen tudna csinálni az ember. A föld közelsége, az állatok, meg minden másképpen adja magát, ha ott van az ember. Meg aztán az is félő, hogy elviszik az ember dolgait. Azért se merjük kint tartani a gépeket. Mennijönni, ez is pluszköltség. Közben egy szusszanásnyi időre bejön Judit is. Ő a gyes előtt egyéni gazdálkodó volt, de mint mondja, gondolkodik a dolgon, mert magas az esztéka, nincs piaca semminek. Szarvasmarhái voltak, leszerződött tejre, csakhogy annak is az átvevő ára olyan alacsony, hogy nemigen adja ki a ráfordítást. Most aztán közösen gyakorolgatják a mezőgazdaságot. „Merthogy itt is meg kellett fizetni a tanulópénzt”, az az igazság, hogy az a jó csak, ha maga csinálja az ember, mert a ve• Hogy telnek most a téli napok? Telelünk, várakozunk, tervezgetünk és hisszük, hogy lesz valami jó is a jövőben, mert semmi mást nem akarunk, csak dolgozni, abból megélni. Várjuk, hogy minél több csapadék legyen, meg akkor, amikor kell, paprikára, amikor virágzik, kukoricára, amikor hányja a címert. • Mi van most a földben? Búza meg árpa, kis kukorica, paprika. • Látom a falon a szépen keretezett lovasfogatot ábrázoló képeket. Éltem én a lovakat is, de hát most már nem lehet a földeken használni őket. Meg úgy vagyok vele, hogy ha a ló megbetegszik, hívja az ember az állatorvost, és kiderül, hogy nem lehet rajta segíteni, a gépen meg ha eltörik valami, csak meg lehet javítani. Igaz, azt mondják - látván a gépeket -, hogy de jól megy nekik, pedig hát ez csak a látszat. Nagyon kell kuporgatni, hogy egyáltalán üzemeltetni lehessen őket, a vetőmagot megvenni, szóval van mit gondolkodni. Dehát mit csináljunk, ezt szeretjük, ezt éljük... Kép és szöveg: Ocsovszky László Jártomban-keltemben hallom, hogy kevés fiatal veszi manapság a bátorságot, hogy egyedül boldoguljon a mezőgazdaságban. Nem látnak sok reményt, vagy talán a kedvük sem olyan, mint az idősebbeké, akik még bíznak, hisznek. A kevesek közül való Székkutason Kaszás László, alig 28 éves fiatalember, aki csak a földközelben tudja elképzelni életét, tőmaggal is úgy jártak, hogy becsapták. • Arab áldozati arab felbujtó Soproni bérrablók „dolgoztak" Szegeden A főkapitányság elhatárolódik a korrupciótól Felbérelték a rablókat, akik Sopronból érkeztek Szegedre, hogy lebonyolítsák az akciót. Majd, mint akik jól végezték dolgukat, távoztak. A rablás egy héttel ezelőtt történt a Belvárosban a Zrínyi utca 10. szám alatti épületben. Szíriai férfi üzemelteti a betéti társaságot, amely fénymásolással és egyéb szolgáltatásokkal foglalkozik az említett címen. Bizonyára úgy gondolta, hogy az a legbiztonságosabb, ha az ember magánál tartja megtakarított pénzét. Az arab férfinek volt egy Szegeden tanuló egyiptomi ismerőse, E. D. M. D. egyetemi hallgató. Ő tudott róla, hogy a vállalkozó nem azok közé tartozik, akik húsz forinttal zsebükben indulnak el otthonról reggelente. Az egyiptomi kitűnő ismeretségre tett szert a büntetett előéletű P. Mihály (Szeged, Kereszttöltés utcai lakos) személyében. Együtt tervelték ki, hogy a szírt megszabadítják „zsebpénzétől”. Ők azonban nem akartak, nem mertek vállalkozni a piszkos munkára, ezért bérrablókat fogadtak fel. A négy erős fiú 800 ezerért vállalta a munkát. Január 24-én egy Toyotával futottak be Szegedre. A részleteket a Gödör étteremben beszélték meg a két megrendelővel, felbujtóval. Ezt követően egy férfi az utcán figyelt, hárman pedig bementek az irodába. A tulajdonost falhoz szorították, elvitték táskáját. Zsákmányuk 3 millió 570 ezer forint, 7 ezer márka, 10 ezer dollár volt. Amikor a pénzt megszerezték, elinaltak. Újra étteremben találkoztak a megrendelőkkel, akiknek viszont azt mondták, hogy csupán másfél milliót sikerült elrabolniuk, így, lényegében, megfelezték a pénzt. A rendőrség a bérrablással alaposan gyanúsítja Czibók Csaba soproni lakost, aki ellen körözést adtak ki. Bűntársai egyelőre ismeretlenek. A szegedi rendőrkapitányságon tartott tegnapi sajtótájékoztatón dr. Szőke Péter ezredes az asztalra terítette az ötezresekből, dollárokból, márkákból álló pénzhalmot, amit a nyomozás során eddig sikerült lefoglalniuk. A sajtótájékoztatón más témában szót kapott dr. Imolya Imre, a Szegedi Ügyészségi Nyomozóhivatal vezetője. Elmondta, hogy az utóbbi napokban olyan híradások jelentek meg a sajtóban a rendőrségről, amelyek a testületet azonosítják egyes személyekkel. Konkrétan azzal a három volt rendőrrel, akik a megyei főkapitányság igazgatásrenedészeti osztályán dolgoztak és azzal gyanúsíthatók, hogy külföldieket letelepedési engedélyhez segítettek pénzért. Ebből kiindulva nem lehet általánosítani, hogy a rendőrök korrumpálhatók. A nyomozóhivatal eddigi információi alapján az említett három rendőrön kívül a testületen belül senki másra nem vetődhet a gyanú árnyéka. A megyei főkapitány, dr. Salgó László is kifejtette véleményét ez utóbbi témában. Elmondta, hogy a főkapitányság eddig sem hallgatott el semmiféle információt a sajtó elől, sőt, nem szoktak reagálni a médiumokban megjelenő apróbb-nagyobb tévedéskre sem. Nem fognak 1300-an - ez a megyei állomány létszáma - lehajtott fővel járni, mert néhányan megbotlottak, akikről viszont nem lehet ezt egyértelműen kijelenteni, amíg a bíróság meg nem állapítja. A főkapitányság egyelőre a jelenségtől határolja el magát. V. Fekete Sándor Dr. Szőke Péter ezredes az asztalra terítette az ötezresekből, dollárokból, márkákból álló pénzhalmot. (Fotó: Nagy László) Vásárhelyen alap! Már nem integetnek, megint pecsételnek Megszűnt az úgynevezett „integetős” ellenőrzés a magyar határállomásokon, elsősorban a nemzetközi bűnözés visszaszorítása érdekében. Krisán Attila ezredes, a Határőrség szóvivője kedden elmondta, hogy valamennyi belépő külföldi állampolgár útlevelét elkérik és abba bepecsételik a belépés napját. A kilépő külföldiek útiokmányát is ellenőrzik annak érdekében, hogy megállapítsák: jogszerűen tartózkodtak-e a Magyar Köztársaság területén. A szigorított ellenőrzés a magyar állampolgárokat is érinti, azzal a különbséggel, az ő útlevelükbe nem pecsételnek. Az „integetés” a magyarok esetében is megszűnt, mert útlevelüket a határőrök személyazonosítás miatt minden esetben elkérik. a Torony alól A kórháznál várakozni tilos... Péntek óta a vásárhelyi kórháznál megváltozott a forgalmi rend: a jobb oldalon várakozni, a Kertvárosnál pedig megállni tilos ezután - tájékoztatta lapunkat Kalocsai Géza, a közterület-felügyelet vezetője. A változtatásra Kószó Péter önkormányzati képviselő interpellációja nyomán került sor. A városatya azt kifogásolta, hogy a mentőket gyakran akadályozzák a parkoló autók. Kalocsai Géza arra is emlékeztetett, mit tekint a KRESZ megállásnak: a ki- és beszállást, az egy helyben tartózkodást, melynek ideje nem haladhatja meg az öt percet, és a vezetőnek ez idő alatt egyfolytában a járműnél kell tartózkodnia. Ha tehát valaki két percre otthagyja a kocsiját, az már várakozásnak minősül. Súlyos esetekben azonban a beteget szállító személyautó ezután is behajthat a kórház területére.