Délvilág - Csongrád Megyei Hírlap, 1995. augusztus (52. évfolyam, 178-204. szám)
1995-08-01 / 178. szám
1995. AUGUSZTUS 1., KEDD a Hírlap híre A régi piactér újra működésbe lép A szegvári képviselő-testület múlt csütörtöki ülésén szó volt a régi piactér kialakításáról és üzemeltetéséről is. Szegváron egy kis utca két oldalán láthattunk földön kuporgó „kofákat”. Ez akadályozta a közlekedést és nagy volt a balesetveszély is. Mindezeket figyelembe véve a képviselő-testület döntése szerint meg kell teremteni a lehetőségét annak, hogy a régi piactér megfelelő legyen - egészségügyi és egyéb szempontok figyelembevétele mellett is - funkciója betöltésére. Mindenképp szeretnék elérni, hogy ezt az árusításra kijelölt helyet lehetőleg helyi vállalkozó működtesse, mivel vidékinek nem érné meg a csekély forgalom miatt. Elképzelések szerint pavilonokat állítanának fel, de a végleges kialakítás egyelőre távolabbi feladat. (bm) a Torony alól Kétszáz hektár - százmillió forint Szegváron a legutóbbi testületi ülésen szó esett a július 14-i jégverés által okozott károkról. A veszteséget a polgármesteri hivatal felmérte és a kárbejelentések alapján kimutatást készített. Közel 200 hektáron levő zöldség és takarmánynövény semmisült meg, ami 107 egyéni gazdálkodót, kistermelőt érint. Anyagilag több mint 100 millió forintról van szó. A kimutatást továbbították a Földművelésügyi Minisztériumba, azzal a céllal, hogy a keletkezett károk megtérítése érdekében tegyék meg a szükséges intézkedéseket. Durumbúza fajtajelöltek A száraztésztagyártás magas igényeinek kielégítésére újabb durumbúza fajtajelölteket állítottak elő a MTA Mezőgazdasági Kutatóintézetének nemesítői Martonvásáron. Az Országos Mezőgazdasági Minősítő Intézet kísérleti parcelláin tesztelt öt gabonafajtajelölt a mostani betakarításnál is jól „vizsgázik”: valamennyi télálló, bőhozamú, és nagy a sárga pigmenttartalma. Mivel a fagyot jobban bírják, mint a korai őszi árpák - a gabonatermesztés alternatív növényeiként- termesztésükkel pótolni lehet majd a csökkenő étkezési- és takarmánybúzatermő területet. Állami minősítésükre a kisparcellás kísérletek befejezését követően, várhatóan 2-3 éven belül kerülhet sor. A martonvásári kutatóintézetben valamivel több mint egy évtizede foglalkoznak intenzíven a durumbúza honosításával, nemesítésével. Az 1980-as évek elején szinte valamennyi, a világon fellelhető durumbúza törzset összegyűjtötték, és küzülük aprólékos munkával választották ki azokat, amelyek alkalmasak voltak nemesítésre, illetve honosításra. A kiválasztott törzsek közül különösen két ukrán származású nyerte el kiváló tulajdonságaival a kutatók tetszését. Mindkettőt bejelentették honosításra, és várhatóan az idén megkapják az állami minősítést. Kevés olyan település létezik az országban, amelyik az elmúlt öt év alatt a vásárhelyihez hasonló méretű beruházásokat indított, illetve fejezett volna be. Egy rövid visszatekintésre - Kőhegyi András alpolgármesterrrel együtt - a mától működő új szeméttelep kapcsán vállalkoztunk. • Nagy várakozás előzte meg e korszerű hulladéklerakó megnyitását, hiszen a cigányéri szeméttelepre történt szállítás jó ideje már csak szükségmegoldást jelentett, - így igaz, Vásárhely sok tekintetben hátul kullogott a többi, hasonló méretű városhoz képest, ezért óriási a jelentősége annak, hogy a legszigorúbb nyugat-európai szabványelőírásokat is kielégítő szennyvíztisztító után üzembe lehet állítani az A. S. A. céggel közösen létrehozott új hulladéklerakót. • Mit jelent a gyakorlatban a beruházás első ütemének elkészülte? A másfél hektáros szigetelt lerakófelületre ezentúl rétegesen, folyamatos tömörítéssel kerül a kommunális szilárd hulladék, amelyhez a támasztótöltések szakaszosan, a „beépített” hulladékrétegek növekedésével párhuzamosan épülnek. Mindez a korszerűség és a környezetvédelmi biztonság szempontjainak figyelembevételével történik majd. A 180 milliós ráfordításból azonban nem csupán a szemételhelyezés gondja oldódott meg, hanem elkészültek a szükséges kiegészítő infrastrukturális beruházások is. Ezek közül, a teljesség igénye nélkül említhetem a szociális épületet, a kerék-, a konténer- és a járműmosót, az üzemi utakat. • A telep az eredeti elképzelések szerint regionális célokat is szolgálna. Van erre mód a most átadott területen is? A szemétlerakó egy hónapig csak a vásárhelyiek szemetét fogadja, augusztus 31-én lesz az első ütemben meghatározott terület második részének műszaki átadása. Ezt követően a térség kommunális szilárd hulladéka is helyet kaphatott. Sőt, ha a tervek szerint megépül - egyelőre a negyvenből csupán húsz hektáron - a lerakó, akkor annak kapacitása évtizedekig kielégítené a várható igényeket. A vegyes vál • Újabb beruházás realizálódott Vásárhelyen • Új szeméttelep fogadja a városi hulladékot Rekultiválják a cigányok lerakói falat persze a szemét elhelyezése mellett még annak összegyűjtését, szállítását is el tudná végezni a régióban. Városunkban ezt a feladatot jelenleg is ellátja, higiénikus műanyag kukákat, a közterületeken pedig a szabványnak megfelelő új, nagy konténereket helyezett el és öntömörítős járművekkel kerül a hulladék a tárolóhelyre. • A lakosság meg tudja-e fizetni a színvonalkülönbség többletköltségét? A szerződés értelmében az A. S. A. 15 évre úgy kapta meg a szemétszállítási és -elhelyezési feladatot, hogy mindössze a hivatalosan kimutatott infláció mértékét veheti figyelembe a szolgáltatás díjának megállapításakor. De el kell mondanom: ez úgy lehetséges, hogy a város átvállalta a szállítási költségek egy részét. • Szó esett a szennyvíztisztítóról is. Az ennek jobb kihasználhatóságát garantáló csatornázási program beindulása mikorra remélhető? Ez egy 35 millió DM-es beruházás lesz, amelyre - mivel nem kaptunk rá központi támogatást - külföldi befektetőt kell keresni. Úgy tűnik, most már ez a probléma szintén megoldódik, azaz „házasságkötés előtt” állunk egy német befektetőcsoporttal, így reményeink szerint októberben elindulhat a várva várt kivitelezési munka. Említést érdemel az is, hogy a városi informatikai rendszer szintén csak külföldi pénzügyi csoport segítségével képzelhető el. Az önkormányzat, illetve a lakosság ugyanis ezzel már nem terhelhető. Amennyiben a folyamatban lévő üzleti tárgyalásaink eredményre vezetnek, a város intézményei egységes hálózatra kerülhetnek - a 14 végpont kiépítésével -, valamint a stúdióminőségű kábeltévés jelszolgáltatás is biztosított lenne. Végül, de nem utolsósorban az elmúlt öt évben megkezdett beruházások sorába tartozik a geotermálprogram is. Ezen kétszázmillió forintos fejlesztéshez a város a saját tőkerészét német szénsegély hitelből fedezte, mivel az egyéb támogatási kérelmünket nem fogadták el. Ennek ellenére a geotermálerőmű átadását a fűtési szezon beindulása előtti időre tervezzük. N. Rács Judit Kőhegyi András alpolgármester. (Fotó: Hárs László) Az iskola igazgatói posztját - egyedüli pályázóként - Árva László nyerte el, aki a Bethlen Gábor Gimnáziumban érettségizett, majd magyar-történelem szakos óraadó tanárként több vásárhelyi középiskolában tanított; később, 1988-ban a Bethlen gimnázium tanárává vált. Elsősorban arra voltunk kíváncsiak, hogy az oktatásügy területén tapasztalható bizonytalanság idején milyen tervekkel készül a munkájára a hódtói iskola új igazgatója. Árva László elmondta, hogy a Bethlen gimnáziumban némi tapasztalatra tett szert a nyolc évfolyamos gimnáziumi osztály elindításában. Most ezeket a tapasztalatokat szeretné kamatoztatni. Egy olyan programot készítettem, mely, úgy tűnik, a fenntartó tetszését is elnyerte. Tartalmazza az egyelőre még csak készülő NAT elveit, valamint egy másik oktatás-fejlesztési elképzelés elemeit is. A célom az, hogy elébe menjek a csak ezután bevezetendő terveknek - mondja Árva László. Hosszú távú elképzelése szerint a Hódtói Általános Iskola és Gimnázium 6+4+2 rendszerben működne. Ez egyelőre azt jelenti, hogy az általános iskolai oktatás folytatása mellett szeptembertől egy gimnáziumi osztály is indul. Ebbe, az eddig ide járó általános iskolások mellett a város más iskoláiból is várják a végzett hatodikosokat. A hódtói gyermekek szüleinek ma, kedden és csütörtökön délelőtt, a nem hódtóiak számára a jövő héten kedden és csütörtökön tart tájékoztatót az új igazgató. A legfőbb félelmet a gimnáziumi osztállyal kapcsolatban az a feltételezés táplálja, hogy ha a szülő meggondolja magát, és ki akarja venni gyermekét a gimnáziumból, az máshová kerülve hátrányt szenved, mert nem járt hetedikbe és nyolcadikba. Ez a félelem alaptalan: a hetedikes és nyolcadikos anyagot meg fogjuk tanítani a gimnazistákkal. A plusz pedig: két nyelvet fognak tanulni, osztott csoportban, emelt óraszámban, később pedig arra is módjuk lesz, hogy igény szerint akár egy harmadik nyelvet is tanulni kezdjenek. Emellett a matematikát is osztott csoportban oktatjuk. Persze, nem fogjuk túlterhelni őket, bizonyos, a továbbtanulás szempontjából nem annyira lényeges tantárgyak átcsoportosításával könnyítjük meg a tanulásukat. Nagy előny, hogy ők ebben az iskolában kapják meg érettségi bizonyítványukat is, nem okoz törést tanulmányaikban az új közösségbe való beilleszkedés nehézsége. Arra a kérdésre, mely szerint a tantestület milyen változáson megy keresztül, míg a tervek megvalósulnak és várhatók-e elbocsátások, az új igazgató elmondta: - Kevéssé ismerem az itteni testületet. Amikor idekerültem, volt, aki megkérdezte, hogy „kiket hozok”; nos, én egyedül jöttem, nem hoztam senkit, és lehetőleg ezzel a testülettel - mely többnyire fiatalokból áll - szeretném megvalósítani az elképzeléseimet. A törvény megengedi, hogy e gimnáziumi osztály első két évfolyamát főiskolai végzettséggel rendelkezők is oktathatják, az egyetemi végzettség csak később lesz szükséges. Bár bizonyos tantárgyak esetében már szeptembertől szeretnék - óraadóként - egyetemi végzettségűeket alkalmazni. Elbocsátást tehát nem tervezek; lehet, hogy később szükség lesz több egyetemi végzettségű pedagógusra és a tantestület bizonyos átszervezésére. Bakos András ✓Uj igazgató az új vásárhelyi gimnázium élén Hat plusz négy plusz kettő a Hódiéban «ÄS«»"* 5S* iflliS töl Árva László: - Én egyedül jöttem, nem hoztam senkit... Az ország 4716 ezer hektáros szántóterületéből ez év május 31-én 4525 ezer hektár volt bevetve. A vetetlen terület aránya az 1993. évi 8,7 százalékról 1995. tavaszára 4,1 százalékra csökkent a Központi Statisztikai Hivatal jelentése szerint. A gabonafélék vetésterülete - a búza kivételével - többéves emelkedés után ismét visszaesett. Búzát 1107 ezer hektáron vetettek, 46 ezer hektárral nagyobb területen, mint egy évvel korábban. Az árpa vetésterülete 425 ezer hektárról 398 ezer hektárra csökkent. Rozsot 78 ezer hektáron vetettek, 12 ezer hektárral kevesebbet mint tavaly. A zab vetésterülete 54 ezer hektár, kismértékben ez is csökkent. A kukorica vetésterületének elmúlt négy évre jellemző emelkedése után megtorpanás tapasztalható. Az idén 1098 ezer hektáron vetettek kukoricát, 13 százalékkal kevesebbet mint tavaly. A cukorrépa vetésterülete 18 százalékkal nőtt - 125 ezer hektárra -, ami a privatizált cukorgyárak növekvő igényeinek köszönhető. A napraforgó vetésterülete 501 ezer hektár, majdnem 20 százalékkal több mint tavaly. Burgonyát 59 ezer hektáron, a tavalyival közel azonos területen vezettek az idén. A termelők és különösen a parlagon magántermelők egyre inkább előnyben részesítik a zöldségfélék termesztését. Az idén már 119 ezer hektáron, a tavalyihoz képest 17 százalékkal nagyobb területen termelnek zöldségféléket, s a terület négyötöde az egyéni gazdaságokban van. Ezen belül a magángazdaságokban termesztett paradicsom és zöldpaprika vetésterületi részesedése 93-95 százalékos. Kevesebb föld van