Délvilág, 1995. október (52. évfolyam, 231-255. szám)
1995-10-24 / 249. szám
1995. OKTÓBER 24., KEDD • Szegedi emlékezés „Még élnek, akik megbocsáthatnak" A megyei és a szegedi önkormányzat, valamint az 1956-os szervezetek a forradalom 39. évfordulója alkalmából ünnepi megemlékezést tartottak tegnap délelőtt a városházán. A Himnuszt követően Lehmann István, a megyei közgyűlés elnöke köszöntötte a megjelenteket, majd felkérte Szalay Istvánt, Szeged polgármesterét ünnepi beszéde megtartására. Még élnek azok az emberek, akik a kölcsönös megbocsátást megtehetik és ezzel igen nagy mértékben gyorsíthatják azt a folyamtot, amit a történelem úgy is elvégez - mondta beszéde elején a polgármester. Történelmi példákat említett, amikor a szereplőknek nem állt módjukban a kiengesztelődés, míg az 56-os nemzedéknek ez megadatott. Ha tisztáztuk és elfogadtuk '56 forradalmi megítélését, kötelességünk vállalni azokat, akik ezért áldozatot hoztak, akik áldozatul estek. A század kiemelkedő jelentőségű történelmi eseménye, amelyre tegnap emlékeztünk - hangsúlyozta a polgármester. Összehasonlította az 1848-49-es szabadságharccal. Mindkettőben az ifjúság vállalt főszerepet, mindkettőben az idegen hatalom ellen küzdöttek. Ezen túl mindekettőnek meghatározó szerepe volt a történelem formálásában. Ha nincs '56, akkor nincs rendszerváltás sem - érvelt Szalay István. Felhívta a figyelmet arra, hogy a demokráciának ára van. Nehéz a helyzet, mert a két rendszer ütközési időzónájában vagyunk. A régi rendszernek nem csak a hátrányait veszítettük el, hanem az előnyeit is. Ami a szocializmusban „járt”, azért ma fizetni kell. Hosszú út vezet a demokráciához, amelynek alapja az állampolgári fegyelem, a törvények tisztelete, a polgári tisztesség és az egyéni felelősségvállalás. Bár az út hosszadalmas, nem rövidíthető le zsákutcákkal, amelyek nem a demokrácia nyomvonalán haladnak. Elmondta, hogy kezdeményezni fogja Szeged történeti kronológiája újabb részének megírását, megszerkesztését, amely az 1944. október 11-től - ekkor foglalták el a várost a szovjet csapatok - 1990. október 23-áig, a köztársaság kikiáltásáig terjedő időszakot dolgozza fel. A kötet '97. május 21-re jelenne meg, így két esztendő múlva az október 23-i ünnepségen a forradalmi eseményeket már hiteles forrásból idézhetik fel, harag és részrehajlás nélkül. Ez jelentős lépés lenne abba az irányba, hogy a nemzeti ünnepet senki ne sajátíthassa ki, hisz az mindannyiunké, a magyar népé - mondta végezetül Szalay István. Az ünnepi beszéd után Ványai Éva alpolgármester pályadíjakat adott át azoknak, akik - bár megvalósításra egyetlen művet sem fogadtak el, így eredménytelen volt a pályázat - kiemelkedő munkával szerepeltek az 1956-os emlékmű tervpályázaton. A 100-100 ezer forintos jutalmat Bors István, Ócsai Károly valamint a Seregi György vezette alkotó csoport vehette át. Ezt követően a POFOSZ megyei elnöke Fejér Dénes és elnökségi tagja, Juszt István - aki elmesélt egy történetet: amikor a Csillagban sétáltak árpolitikai foglyok, abban reménykedtek, hogy az utánuk jövő nemzedék érezni fogja, érte tették, amit tettek - a Hazáért Érdemkereszt kitüntetéseket adott át. Posztumusz tüntették ki Benedek Tamást, Csányi Józsefet, Daróczi Imrét, Köbölkúti Mihályt, Nagy Jánost, id. Salánki Istvánt, Sulyok Mihályt és Tunyogi Csapó Jánost. A Hazáért Érdemkereszt kitüntetést vehette át a tegnapi ünnepségen a POFOSZ- tól Bagi Sándor, Boér Lajos, Csonka István, Erdei Ferenc, Fazekas János, Juhász Imre, Kádas Tibor, Koncz Imre, Koncz József, Lippai Ferenc, Major Attila, Otoltics Vidtor, Simor Ferenc, Somi Imre, Szentágotai Károly, Szögi Zoltán, Tokaji Béla, Zádori Iván és Zádori Lajos. Az ünnepi megemlékezés - amelyen közreműködött a Bartók Kórus, valamint a nemzeti színház művészei: Fekete Gizi és Rácz Tibor - a Szózat hangjaival ért véget- V. F. S. - E nemzeti ünnepünk időben legközelebb áll hozzánk. Ez azt is jelenti, hogy itt élnek, itt élhetnek közöttünk résztvevői, harcosai, akik 1956 október 23-tól egy nemzetmegújulási gondolat harcosai voltak. De azt is jelenti, hogy a történelem tisztázó rostáján ezek a gondolatok, ezek az események nem tisztultak még le kellőképpen. Nem elég karakterisztikusan jelennek meg, hogy mi történt akkor, miért ünnep ez nekünk, mi az előremutató jelentősége e napok eseménysorozatának, amely nemzeti ünnepeink folyamatosságában előkelő helyet biztosít neki. E mondatokkal kezdte ünnepi beszédét tegnap Vásárhelyen dr. Rapcsák András polgármester, országgyűlési képviselő az 1956-os forradalom és szabadságharc 39. évfordulójának ünnepségén, amelyen a Kereszténydemokrata Néppárt országos megemlékezése is zajlott. A történelmi eseménysorozat ellentmondásos megítélését kompenzálandó a továbbiakban az 1990. évi 28-as törvény ünnepre vonatkozó rendelkezéseit idézte, amelyek kimondják egyebek között: „A szabadon választott új országgyűlés halaszthatatlan feladatának tartja, hogy törvénybe foglalja az 1956. októberi forradalom és szabadságharc történelmi jelentőségét. Az újkori magyar történelem e dicső cselekménye csak az 1848-49-es forradalomhoz és szabadságharchoz mérhető. 56 őszének forradalma megalapozta a reményt, hogy létrehozható a demokratikus társadalom és a haza függetlenségéért semmilyen áldozat nem hiábavaló.” „Az országgyűlés az 1956. évi forradalom és szabadságharc emlékét törvényben örökíti meg. Október 23-dikát az 1956. évi forradalom és szabadságharc kezdetének, valamint a Magyar Köztársaság 1989. évi kikiáltásának napját nemzeti ünneppé nyilvánítja.” - A száraz paragrafusokon átüt a nemzet tisztelete, átüt az, hogy nem kell kételkedni, nem kell keresni a gondolatok és tettek különféle magyarázatát - hangsúlyozta dr. Rapcsák András. Három nemzeti ünnepünkre utalva kiemelte: - Mindegyik jelképe nemzetünk töretlen fennmaradásának, előrelépésének és előrelépése igényének. Összefüggéseiket tekintve különös jelentősége van az októberi történéseknek.Büszkék lehetünk arra, hogy voltak olyan elődeink, akik felismerve egy bukott eszme hibáit, időben kívántak szót emelni és fellépni ellene. Beszédében a továbbiakban a mártír miniszterelnök Nagy Imre forradalom előtti társadalomról alkotott gondolataiból idézett, kiemelve a közéleti tisztaság elengedhetetlen voltát. Végül a nemzeti összefogás tanulságára hívta fel a figyelmet. A szónoklatot követően az ünnepség résztvevői elhelyezték a megemlékezés virágait a Nagy Imréről elnevezett utca 31. számú épületének falán. A Bethlen Gábor Református Gimnázium diákjainak szavalatai után dr. Giczy György, a Kereszténydemokrata Néppárt elnöke, országgyűlési képviselő tartotta meg beszédét. - Ezerkilencszázötvenhatról szólni nagy felelősség - kezdte felszólalását mert ez a nap az egyik legnagyobb nemzeti ünnepünk, amikor minden méltó emlékezésnek valóságos lehetőséget kell nyújtani. Azért, hogy nemzeti történelmünk e sorsfordító eseményéből erőt meríthessünk mindennapjainkhoz és legnemesebb küzdelmeinkhez egyaránt. Ugyanis 1956. olyan szellemi és erkölcsi tőkéje ennek a nemzetnek, népnek, amelyik évszázadokra hat, és amiből a nehéz időkben, így napjainkban is erőt lehet meríteni. Hangsúlyozta: - Hiszem és vallom, hogy napjaink Magyarországa is sorsfordító pillanatokat él át, nem kisebb gondokkal küszködve, mint 1956 nemzedéke. De, mintha már kiveszett volna belőlünk az a meggyőződés, az az akarat, amely a történelmi jelentőségű tettek véghezvitelének elengedhetetlen feltétele. A KDNP hiányolja az ország fontos politikai, társadalmi és gazdasági kérdéseiben a nemzet lehetőség szerint egységes álláspontjának, a nemzeti érdeknek következetes képviseletét. Ezért 1956 szelleméhez híven, éppen a nemzeti egységet reprezentáló ünnep alkalmából, és éppen a széles körű összefogást példázó városban arra hívja fel a hazájukért felelősséget érző állampolgárokat, hogy tegyenek meg mindent a közös célokhoz szükséges széles körű társadalmi összefogás megteremtéséért. Joó Erzsébet • A KDNP országos ünnepén tisztelgett Nagy Imre emléke előtt Vásárhely példamutató a széles körű összefogásban Dr. Rapcsák András: „Nem elég karakterisztikus, hogy mi az előremutató jelentősége e napok eseménysorozatának." • Vásárhelyen sokan méltatták október 23-a szellemi örökségét A kegyelet virágai Nagy Imre emlékére. (Fotó: Tésik Attila) Vasárnap 10 órától a Tisza Művelődési Házban emlékeztek az 1956-os forradalomra a mindszentiek. A Központi Általános Iskola tanulóinak műsorát követően Tóth Ferenc képviselő mondott ünnepi beszédet. Felidézte a huszadik század magyar történelmének a világháborút követő eseményeit, melyek elvezettek ahhoz az '56-os sorsfordulóhoz, amikor is a nemzet magára talált, és vizsgát tett magyarságból és demokráciából.,, Erre a vizsgára felemelt fejjel emlékezhet mindenki.” — hangsúlyozta. A beszéd után Mindszent történetében immár második alkalommal jutalmazták Pro Urbe-díjjal a város két polgárát, Demeter Lajosné iskolaigazgatót és Bereczki András nyugalmazott polgármestert, akiknek a díjat Kecskeméti János polgármester nyújtotta át. Ezt követően ismertették a könyvtár átal meghirdetett „Ötven éve ért véget a II. világháborús pályázat eredményeit. A felnőttek közül megosztott első helyezést ért el: Mihály Lászlóné és Tóth Ferencné, második lett: Seres Ferenc. A középiskolások közül különdíjban részesült: Pölös Zsófia, míg az általános iskolás kategóriában első lett: Fuksz Máté, második: Jenei Anikó, harmadik: Papp Anikó. Az ünnepség következő aktusaként katonai tiszteletadás mellett avattak emléktáblát a Szabadság téren, a II. világháborúban elesettek és vitéz Takács István vadászrepülő tiszteletére. Avató beszédet mondott dr. Horváth István, miközben díszrepüléssel tisztelegtek a mai repülősök Mindszent szülötte, vitéz Takács István emléke előtt. A máig jeltelen sírban, ismeretlen helyen nyugvó bajtársuk emlékét, Nagy István és Török Lóránt idézték fel. Az I. világháborús emlékművön elhelyezett II. világháborús emléktáblát Kopasz István plébános áldotta meg, majd az ünnepség résztvevői helyezték el a kegyelet virágait, koszorúit. Az ünnepség résztvevőivégezetül a városháza falán lévő, az 1956-os forradalom emlékét megörökítő táblát, és a városháza kertjében álló kopjafát koszorúzták meg. (K) Emlékműavatás Mindszenten Díszrepülés az emlékmű felett. • A koszorúzás pillanatai. • Fekete Emil és Török Lóránt hajt fejet '56 emléke előtt. • A Központi Általános Iskola diákjai műsora. (Fotó: Tésik Attila) Katonai tiszteletadás a városházánál