Délvilág, 1996. január (53. évfolyam, 1-26. szám)
1996-01-02 / 1. szám
1996. JANUÁR 2., KEDD A honfoglalás 1100. évfordulójára Kedves Hívek! Ebben az esztendőben emlékezik magyar népünk arra a kiemelkedő történelmi eseményre, amikor őseink ezeregyszáz évvel ezelőtt bejöttek a Kárpát-medencébe, ahol a gondviselő Isten jóságából szép hazát nyertek. Ezt a földet egy évszázad alatt hazává és országgá formálták, majd zivataros századokon át védelmezték. Őseink mindig abban a meggyőződésben éltek, hogy Magyarország a keresztény Európa pajzsa és végvára. Népünk a gondviselő Isten ajándékának és áldásának tekintette hazáját. A honfoglalás évtizedeiben ez a föld olyan terület volt, ahol más népek nem tudtak tartósan megmaradni és államot alapítani. A magyarok pedig megélhetést és megnyugvást találtak itt. Nem hatalmas hadjáratok vérveszteséges csatáiban foglalták el ezt a földet, hanem békésen együtt éltek és keveredtek az itt maradt lakossággal. Ekkor formálódott a magyarság más népeket befogadó nemzetté és ez végigkísérte egész történelmünket. A gondviselő Isten művét ismerhetjük fel abban is, hogy az ősök szokásaihoz ragaszkodó nép hitvilága és erkölcsi érzéke közel állt az evangéliumi tanításhoz. A magyarok lelkét, mint jó földet, már előkészítette az evangélium magvetésének befogadására az egy Isten hitre mutató vallásosság, a családi élet erkölcseinek megbecsülése, a bűntudat és bűnbánat lelkiismeretet alakító ereje. A Kárpátok felé vándorló őseink kapcsolatba kerültek a bizánci kereszténységgel, amelynek jelenlétét megtapasztalták új hazájukban is. A magyarok szívéhez rövid idő alatt utat talált a krisztusi tanítás. Ősi imáink kifejezésvilága, a faragások, a díszítések motívumai, és a kereszténység előtti kultúránk más elemei tovább éltek az új hitben, és gazdagították a vallásosságot. A magyarok letelepedését segítette az európai népek mélységes válsága is. Kelet és Nyugat keresztényei között szakadás támadt. Róma és a pápaság politikai krízisektől szenvedett, Nagy Károly keresztény birodalma szakadozott. A történelem Ura nagy megrázkódtatások között készítette elő Európa megújulását. A keresztény nemzetek vallási megtisztulása, az új nemzetek Krisztus hitére való megtérése ebben az évszázadban vajúdott és született meg. E folyamatban lett a kalandozó magyar nemzetségekből országot alapító keresztény nemzet. A magyar nép megtérése hozzájárult Európa békéjéhez, megújulásához és új rendjének megszilárdításához. A magyar honfoglalás és letelepedés ideje egész Európa evangelizációjának nagy korszakához tartozik. A földrész egysége, népeinek egymást elfogadása ebben a misszióban született meg. A magyarság Európa népeinek családtagja lett, elfogadott testvérnép, amely más népekkel való kapcsolatait éppen kereszténysége által tudta megszilárdítani. Ami a honfoglalással elkezdődött, azt egy évszázaddal később Szent István királyunk fejezte be, aki országot szervezett, egyházmegyéket alapított, szerzeteseket telepített le. Amikor a honfoglalásra emlékezünk, szeretett híveink emlékezetébe idézzük azokat az eseményeket, amelyek során a gondviselő Isten a kereszténység felvételére és az Anyaszentegyház közösségébe vezette őseinket. Ma, ezer év múltán hasonlóak a feladataink. Kereszténységünknek meg kell újulnia, hogy meggyőzően hirdethessük az evangéliumot. Szentatyánk, II. János Pál pápa ezért sürgeti Európa újraevangelizálását. Egykor a honfoglaló magyarok közé bátor és áldozatos misszionáriusok érkeztek. Ma arra van szükség, hogy a magyar keresztények - papok, szerzetesek és világiak - bátor tanúságtétellel és áldozatos szeretettel segítsenek mindenkit, aki hazánk polgára és vendége, vagy aki itt talál menedéket. Megújult élettel mutassuk meg nekik a krisztusi élet gazdagságát, hogy jövőjük és üdvösségük érdekében ők is felismerjék és elfogadják azt. Nemzetünk történelme és mai keresztény küldetésünk egyaránt erre kötelez minket. Isten áldása és a Magyarok Nagyasszonyának közbenjárása segítsen,mindannyiunkat, hogy magyar népünk újraevangelizálásán eredményesen munkálkodhassunk. Ezekkel a gondolatokkal köszöntjük a jubileumi év első napján kedves híveinket. A Magyar Katolikus Püspöki Kar • Huszt vára „visszatért" Szigetre A Hollósy-festmény különös sorsa A magyar művelődési kormányzat visszaszolgáltatta Romániának Hollósy Simon" Huszt vára című festményét, amelyet egy máig ismeretlen személy lopott el 1992-ben a máramarosszigeti múzeumból. Az alkotást Fodor Gábor művelődési miniszter pénteken adta át Ioan Donocinak, a Román Köztársaság budapesti nagykövetének. Fodor Gábor az eseményen utalt a két ország közötti politikai nézetkülönbségekre. Úgy vélte, hogy ez az aktus a két ország közeledését szolgálja. A román nagykövet is örömnyugtázta az esemény létrejöttét és a kép átadását a Románia által kezdeményezett történelmi megbékélés részének nevezte. • Hollósy Simon Huszt vára című 2x3 méteres képét 1992- ben lopták el a máramarosszigeti múzeumból. A bűncselekmény elkövetőjét azóta sem találják. A képet megvásárló műgyűjtő az alkotást 1994-ben felajánlotta a Magyar Nemzeti Galériának. A galéria munkatársai jól ismerték a képet, tudták, hogy az a romániai múzeumból származik, és azonnal feljelentést tettek a rendőrségen. A Romániai Legfőbb Ügyészség bűnügyi jogsegély keretében kérte a kép visszaszolgáltatását. A hatályos magyar jogszabályok alapján erre nem volt lehetőség, mert a képet nem az elkövetőtől, illetve a tőle átvevő személytől foglalták le. A visszaszolgáltatás a két állam művelődési kormányzatának hatáskörébe tartozik az 1970-ben Párizsban elfogadott UNESCO egyezmény alapján, amelyhez mindkét állam csatlakozott. Ezért a Művelődési és Közoktatási Minisztérium kulturális helyettes államtitkára - az egyezményre hivatkozva - levélben értesítette a román Kulturális Minisztérium államtitkárát arról, hogy Magyarország a festményt vissza kívánja szolgáltatni jogos tulajdonosának. A Magyar Nemzeti Galéria jövőre a nagybányai művésztelep - amelynek egyik alapítója Hollósy Simon - megalapításának centenáriumát kiállítással ünnepli. Reményeik szerint a romániai múzeumból is kapnak kölcsön festményeket. (MTI) • A szegedi kamionparkolók kiürültek? Kaposvár: piros lámpás támaszpont „Jönnek az amerikaiak - harsant fel a kiáltás november végén egész Magyarországon, amikor a Pentagon választása Kaposvárra és a közeli taszári repülőtérre, a szovjet Vörös Hadsereg egykori támaszpontjára esett. Ahogy a fény magához vonzza a lepkéket, úgy vonzotta azonnal a vállalkozók, kalandorok és széplányok százait a kisváros, mely addig a hó alatt csendes téli álmát aludta. A budapesti éjszakai lokálok és a szegedi kamionparkolók kiürültek, mert a szerelmet árulók mind az addig ismeretlen Kaposvárra siettek” - írta a La Stampa. Az amerikaiak kétezer munkást igényeltek, ami mennyei mannaként jött Kaposvárnak, ahol több mint 5 ezer munkanélkülit tartanaknyilván. De a város polgárMagyarország kaszinóval és bordéllyal várja az amerikai katonákat - írta a La Stampa című olasz napilap. A torinói újság budapesti tudósítója szerint Kaposvár európai Bangkokká változhat, miután ezt a kisvárost választották a boszniai IFOR-műveletben részt vevő 20 ezer amerikai katona logisztikai támaszpontjának. mestere és a helyi klérus nem látja rózsaszínűnek a város jövőjét: a munkalehetőséggel és a dollárözönnel együtt várható a valutázók megjelenése és az erkölcsök hanyatlása. Szita Károly polgármester már Budapestre is sietett, hogy a magyar kormánytól rendőri erősítést kérjen - sorolta a városra leskelődő veszélyeket a torinói lap. Az olasz lap budapesti tudósítója - kissé elkeveredvén a magyar történelem elmúlt évtizedeinek változásaiban - példát is ad a La Stampa olvasóinak. „Tipikus a most nyílt Diófa nevű penziónak otthont adó épület története. Az ötvenes években kubai és vietnami textilgyári munkásnők szállása volt, majd az AVO titkosrendőrség székhelye lett. A fordulat után horvát menekülteket fogadott be, majd a Dallos Ida nevű szexmozi működött itt. Most egy amerikai tévétársaság ideiglenes szállása, s hamarosan táncosnők, konzumnők és magányos lánykák szálláshelye lesz. Akikből egész hadsereg található, egy éjszakai bár nyolc táncosnőt keresett, több mint 150-en jelentkeztek. Mint Bangkokban: munka, pénz és szex.” (MTI) Az amerikai katonák is tudják: munka után édes a pihenés. (MTI Telefotó) Megbízott elnök A Liberális Polgári Szövetség Vállalkozók Pártjának országos elnöksége az év végén Kecskeméten tartott ülésén Gonda József személyében megbízott elnököt választott a közelmúltban lemondott Zwack Péter helyébe. Gonda József - aki kecskeméti vendéglőtulajdonos, városszerte ismert közéleti ember - arról is tájékoztatta az MTI munkatársát, hogy a párt március 23-án Debrecenben tartja majd kongresszusát. (MTI) A kormányfő úgy vélekedett: a kabinet tavaly teljesítette azt, amit az év elején vállalt. A kormány tevékenységének eredménye, hogy megállt a válság mélyülése és az ország jó útra lépett. Horn Gyula ugyanakkor elismerte: március előtt hosszú ideig tétovázott a gazdaságpolitikai döntések meghozatala előtt, mivel a kormány előtt nem volt olyan meggyőző erejű javaslat, amely mellett ki lehetett volna állni. Márciusban azonban Bokros Lajos és Surányi György olyan terveket tett az asztalra, amelyeket vállalni lehetett. A döntések nyomán csökkent a munkanélküliség és egyre több ágazat indul meg az átalakulás útján. A változásokat azonban kevesen érzik, de biztos, hogy a piacgazdaságra való áttérésnek egyre több nyertese lesz. A feketegazdaság elleni harcról a miniszterelnök elmondta: attól nem lehet azonnali és látványos eredményeket várni. Nagy gond az is, hogy ezekben az ügyekben a vádemeléstől hosszú idő telik le a bírósági ítéletek megszületéséig. A sztrájkok és tüntetések kapcsán a miniszterelnök leszögezte, hogy a megmozdulások „kemény, de nem sokkoló” hatással vannak rá, ugyanis megérti az embereket, ismeri problémáikat. A sztrájkolók és demonstrálók sokszor teljesíthetetlen követeléseket fogalmaztak meg, annak ellenére a kormány és az érdekképviseleti szervek is keresték a megegyezés lehetőségét. Így született meg a megállapodás a kabinet és az egészségügyi dolgozók között, és remélhetőleg a vasutasokkal is létrejön egy három évre szóló egyezség. Horn Gyula reményét fejezte ki, hogy további megállapodások lesznek a jövőben, és 1997-től a reálbérek is növekedni fognak. A kormányfő egyúttal cáfolta azokat a vádakat, amelyek szerint a kabinet oktatásellenes lenne. Mint mondta: a kormányzat nem a tanári kar leépítését akarja, hanem az ágazat mostani rendszerének az átalakulását kívánja elérni. A társadalom ugyanis nem képes tovább finanszírozni a jelenlegi, korszerűtlen struktúrát. További leépítés várható viszont a köztisztviselői karban, a megtakarítások döntő részét azonban a fizetések emelésére fordítják majd. A kormányfő elismerte: az értelmiség egy jelentős része eltávolodott a koalíciós pártoktól. Ennek oka, hogy az emberek nagy része annak alapján dönt: mi van a zsebében. Szerencsétlen volt az a terv, amely a honoráriumokat akarta kiegészíteni a tb-járulékkal - tette hozzá Horn Gyula. Ugyanakkor leszögezte: tapasztalata szerint az emberek többsége szeretné, ha a kormány végigvinné reformjait. Horn Gyula a kormány külpolitikájáról elmondta: azt minden nyugati partnerünk fordulatként értékelte, a szomszédos országokkal a feszültségek mellett is javultak kapcsolataink. A Budapestre küldött Clinton-levélről szólva leszögezte: Washington elismerése fokozhatja a külföldi befektetők bizalmát. Horn Gyula hangsúlyozta: hazánk előtt nincs más út, mint a csatlakozás Európához, e nélkül ugyanis a kontinens gazdasági peremére szorulunk. Nem szabad kihasználatlanul hagyni az előttünk álló lehetőségeket, ugyanis jelenleg vetélytársaink között az elsők vagyunk. A mostani politika eredményei 1997-re be kell, hogy érjenek. Amennyiben a kormány lépésről lépésre javít a helyzeten, akkor a baloldal a következő választás után is meghatározó ereje maradhat az országnak - jelentette ki végül a miniszterelnök, aki az elkövetkező napokban az idei tennivalókat összegzi, hogy január második felében megkezdődhessenek a konkrét szakmai tárgyalások. (MTI) Horn és az eredmények Nemsokára szakértői egyeztetés kezdődik arról, miként lehet a legcélszerűbben felhasználni a terveken felül befolyt privatizációs pénzeket. A konkrét javaslatot január végén kaphatja meg a szocialista frakció és a párt koalíciós partnere, de a végső döntést az Országgyűlés mondja ki. Erről Horn Gyula beszélt a Kossuth Rádió hétfő délelőtti élő adásában, amelyben az elmúlt év eredményeit és az ország idei kilátásait összegezte. Kiskőrös ünnepelt Kiskőrösön a három éve felújított hagyományokhoz hűen az idén is éjszaka emlékeztek a város nagy szülöttjére, Petőfi Sándorra. Az éjféli koccintást követően rövid időre szinte kiürültek a lakások és a szórakozóhelyek. Az új esztendőt köszöntő polgárok a költő szülőháza előtti téren együtt ünnepelték nagy nemzeti költőnk világrajöttének 173. évfordulóját. Az emlékbeszéd után az önkormányzat, a költő nevét felvett oktatási intézmények, valamint a Petőfi Sándor Társaság képviselői helyezték el koszorúikat a Petőfi-szobornál és a szülőháznál. Az utóbbi az idén is kívül-belül nappali fényhez hasonló világosságban tündökölt. Belül azért, mert - az elmúlt esztendőkhöz hasonlóan - a múzeumi emlékhely ezúttal is az éjszakai ünnepség végéig fogadta a látogatókat. Kívül pedig az emlékezők sokaságának égő gyertyái világították meg a nádtetős, fehér falú épületet. (MTI) 12 A görögök dolga ik , ám a társadalmi felelősségérzet, amelytől hajtva Elektra végül nem mítoszbeli sorsát, a boldog házasságot választja, hanem zsupsz, leveti magát egy kőbánya szakadékaiba, mert a szabadító testvérrel, Oresztésszel nézeteltérése támadt a béke és büntetés eszméiről Nincs miért nyugtalankodni, Szophoklész, illetve Euripidész Élektráját és Aiszkhülosz Oresztész-triógiáját változatlanul az ismert ógörög történet szerint játsszák; ez a kvázimitológiai sajnálatos eset egy magyar kőbányában történt valamikor a nyár folyamán, de a képernyőre csak karácsony előnapján került az „Elektra mindörökké” című rockoperaként megfilmesített produkcióban. Élektra és Orsztész mítosza egyike a nagy lelkiismereti tragédiatörténeteknek. Atyjukat, a Trója alól visszatérő Agamemnónt felesége, Klütaimnésztra és annak szeretője megöli. Oresztész a szomszédos király udvarában nevelkedik, Elektra pedig szenvedi a kegyetlen anya és a zsarnoki gyám elnyomásától. Orsztész titokban hazatér és Élektrával találkozva - Apollón isten parancsára - végez a gyámmal majd anyján is megbosszulja atyja halálát. Lelki válsága is innen származik: válhat-e anyagyilkossá az ember? Oresztész a fúriáktól tépett lélekkel menekül a vád elől, mígnem az attikai nép az első areiopagoszon felmenti, s még ezután is ki kell állnia egy nehéz próbát, hogy békén élhessen, így a görög történet, amelyben Oresztész bűnhődése alatt Élektra férhez megy és neki jóra válik minden. Koltay Gergely rendezőnél azonban Élektra öngyilkos lesz. A rockopera Élektrája, aki a zsarnok elnyomása alatt tűr, pedig apját amaz megölte, amint a zsarnokon betelik a bosszú, különösebb előzmény nélkül oly hevesen demokratikus ambíciókat kezd táplálni, hogy leveti magát a szakadékba, mert összeveszett (a rockoperabeli) Oresztésszel, aki inkább békét akar, mint az átkos rendszer cinkosainak megbüntetését. Oresztész álláspontja a békés haladásról, éppolyan idegen ettől az ősi világtól, amelyben még egy éve sincs, hogy minden aggály nélkül dúlták fel és fosztották ki Tróját, mint Élektra action gratuit öngyilkossága, miután ő viszont a leszámolás pártján állt. Már nem lehet több mint öt perc a szegényes rendezés medrében csordogáló rockoperafilmből, amikor az Oresztész-sors lelki konfliktusaira addig is csak mérsékelten érzékeny film egy csapásra rátér erre a „mi legyen a volt kommunistákkal” problémára. És ezzel slussz, ennél időszerűbb poénja is lehetett volna a rockoperának, ha az ógörög Argoszban mindezek tetejébe kitör a taxisblokád, a pár évvel későbbi parlamenti választáson hatalomra jut a megölt zsarnok, Aigiszthosz embereinek pártja és egy nagybajszú adószedő lesz a pénzügyminiszter, a demokratikus jobboldal választási programja pedig nemzeti ünnepnek javasolja Élektra mártírhalálának napját. Hogy Oresztész bűne kire száll, az ugyebár a görögök dolga. • Szlovák tűz, magyar oltás Sátoraljaújhely, kettős kötésben A magyar tűzoltóknak kellett eloltaniuk egy tüzet, amely Sátoraljaújhely szlovákiai oldalán keletkezett egy lakóházban. A legközelebbi szlovák tűzoltóállomás ugyanis 30 kilométerre volt a helyszíntől. A magyar tűzoltók dolgát is megnehezítette, hogy a legközelebbi határállomás zárva volt, így a kocsiknak mintegy 6 kilométert kerülniük kellett. Az esetnek a tűzoltók gyorsaságának hála -sérültje nem volt, de mint később kiderült, a mentés résztvevői közvetlen életveszélyben dolgoztak, mert a házban egy gázpalackot is találtak, amely könnyen felrobbanhatott volna. (MTI)