Délvilág, 1997. június (54. évfolyam)

1997-06-13

4 A Nap • Hangban is és képben is Sass Sylvia kettős szerepe • Munkatársunktól Csongrád legújabb jóté­konysági hangversenyének a közönség által kedvelt fősze­replője, Sass Sylvia operaé­nekes a Covent Garden, a Metropolitan és a milánói Scala és pesti Operaház után föllép az Uránia moziban is június 16-án délután 5 óra kezdettel. Az igényes műsorban közreműködik: Fekete Ká­roly (bariton) és Simon Iza­bella zongorán. A szerve­zőktől megtudtuk: a zene­kedvelőknek különleges meglepetésben lesz részük. A hangverseny teljes bevéte­le egyébként a csongrádi ze­neiskola hangszerbővítését szolgálja majd. Sas Sylvia este 7-kor a Tiszai Galériában „lép föl”, második szerepében, mint festőművész, ahol alkotásai­ból kiállítás nyílik. A nem mindennapi tárlatot Bereczki Lóránd művészettörténész, a Magyar Nemzeti Galéria fő­igazgatója nyitja meg. Díszpolgár festőművész kiállítása • Szeged (MTI) Takácsli Lajos festőmű­vész kiállítását péntektől te­kinthetik meg az érdeklődők Szegeden, a Móra Ferenc Múzeum 2. emeleti kiállító­termében. A 81 éves festőművész szülővárosában, Szentesen él, munkássága elismerése­ként a város az idén díszpol­gárává választotta. Képző­­művészeti tanulmányait a 40-es évek elején az Orszá­gos Magyar Királyi Képző­­művészeti Főiskola festő szakán végezte, mestere Koszta József és Rudnay Gyula volt. Maga is tanított. Koloris­taként tartják számon, szín­gazdag képein a szentesi környezet népi és természeti jellegzetességeit örökítette meg posztimpresszionista stílusba illő egyéni forma­nyelven. Zenekalózok az Interneten • MTI Panoráma A Német Zeneműkiadók Szövetsége (DMV) új tech­nikát fejlesztett ki az Inter­neten megtalálható, illegális zenei ajánlatok felderítésé­re, mivel a Szövetség sze­rint az Interneten csak zenei téren több tízezer olyan ajánlat szerepel, amely sérti a szerzői jogot, s a kották és zene nem jogszerű közzété­telével száz milliós károkat okoz a kiadóknak. Peter Hanser-Strecker, az összesen mintegy évi 800 millió márkát forgalmazó, 450 kiadót tömörítő DMV elnöke elmondta, hogy pél­dául Carl Orff Carmina Bu­­rana című remekműve több mint 400 helyen található meg az Interneten. A jogok tulajdonosa, a mainzi Schott kiadó éppen nemrég érte el peres úton, hogy a hongkon­gi online szolgáltatók nem kínálhatják többet a Carmi­na Buranát az Interneten. Hanser-Strecker szerint az Internet-kalózok fenye­getik az egész kottaüzletet, amely egyedül Németor­szágban évi 170 millió már­kás forgalmat jelent. _ ­ • Jön: A dzsungel könyve Fullajtár a sztár Minden valószínűség szerint ennek a színvo­nalas színházi hétnek a leginkább felemelő órá­ját élhették át, akik lát­ták szerdán éjszaka Ful­lajtár Andreát. A legte­­átrálisabb „esemény" is szerdán éjjel volt: Má­­csai Pál­ Cipolla mutatvá­nyaira emlékezni fog a Kass kávézó közönsége. A Katona József Színház Kleist-produkciójára, Az el­tört korsóra dugig telt a ka­maraszínház. Zsámbéki Gá­bor finomságokra aprólékos gonddal ügyelő, cizzellált és semmiféle aktualizálásra nem törekvő, „csak” nagyon pontos rendezése arra döb­bentett rá, hogy a Kleist-da­­rab micsoda félelmetesen időszerű. Még mindig. Vagy: már megint. A rafinált hatalmi gátlástalanságokkal szemben a kiszolgáltatottság teljes reménytelensége - egyszerűsítve ezt a képletet mutatta a Kleist-hű előadás. Ami döbbenetesen aktuális benne, az a hatalmasok és a kiszolgáltatottak azonos re­akciója: tudomásul veszik, így élnek. Haumann (Ádám bíró) uralta a színpadot, dú­­sabb volt a kelleténél - a kö­zönség imádta. Zsámbéki vi­szont rendelkezik egy aláza­tos-áldozatos, fegyelmezett, remek csapattal, amelyből Máté Gábornak volt alkal­­ma­ tehetsége kiemelkedni a tanácsos szerepében, mind a többiek korrekt összjátékot mutattak. Köztük volt Fullajtár Andrea, Éva szerepében. Aztán átmentünk a kamara­­színházból egy pincébe, s ugyanez a Fullajtár Andrea a szemünk láttára valami fan­tasztikus átváltozáson esett át. Az egészre nincs jobb szó, csoda történt. Sok évig járhat az ember színházba, amíg egyszer-egyszer ilyes­mit átélhet. A színésznő Csalog Zsolt szövegét mondta. Az író ta­lálkozott egy hajléktalan asszonnyal, aki elmesélte neki az életét, így született a monodráma, főiskolások foglalkoztak vele Zsámbéki tanár úr irányításával, aki utóbb úgy látta, egyik nö­vendékének az előadásában ez közönség elé is kerülhet... így kaptuk Fullajtárt, illetve Etelkát, a csövest. A fiatal színésznő nem csinált semmi mást, „csak” mondta Etelka szövegét, és egyszerre csak azt vettük észre: Etelkát lát­juk, őt hallgatjuk. Megrázó élmény. Egészen más, de kétségte­lenül élmény a Mario és a varázsló című produkció is­­ a különleges körítésével. Mácsai Pál embertelen fel­adatot vállalt, amikor bele­ment, hogy Cipollaként két­szer egymásután manipulálja közönségét. Összesen két se­gítőtársa volt: a helyszín és a közönség. A Kass elképesz­tő (fényes múltat nyomok­ban őrző, lerobbantságában kifejezetten költői) belső te­rébe úgy illeszkedett a dísz­let, mintha ide tervezték vol­na. Egyébként hamarosan kiderült, hogy nem nagyon terveztek itt semmit! Mácsa­­it annyira magára hagyták, hogy az még neki is sok volt, mégis „esemény” lett mindkét előadás. A közeg­­ a Kass kívül és belül, a he­lyükre tülekedők, a sörrel egyensúlyozó pincérek, a bámészkodók, a helyszűke miatt méltatlankodó elit, a bliccelő intellektuel­­ önma­gában rettentő érdekes volt, asszociatív és attraktív. Ci­­polla pillanatok alatt „belak­ta”. Mácsai az átláthatatlan viszonyok között képes volt összpontosítani és improvi­zálni. Nem volt démoni, de azért varázsló. A közönség pedig hálás. Tegnap megint megdup­láztak egy nagy várakozással övezett előadást: az Elnök­nők, Pogány Judit, Szirtes Ági és Csákányi Eszter két­szer egymás után vállalták, hogy megmutatják sirnivaló álmaikat és valóságukat. Ascher Tamás rendezése, a Katona József Színház elő­adása a zsinagógában volt. Ma, pénteken a kecskeméti­ek jönnek A dzsungel köny­vével, a soproniak A salemi boszorkányokkal, s a debre­ceniek az írtás című darab­bal. A Tisza szállóban Bálint András, Kovács István, Má­csai Pál, Pogány Judit talál­kozik a közönséggel, 16 óra­kor. Egy órával később Ka­­mondi Zoltán, a Médeia va­riációk című, tegnap látott miskolci produkció rendező­je lesz a Grand Café vendé­ge. A fesztiválon kívül, este 7-kor a Tiszában adja a sze­gedi opera a Lombardokat, délután 4-kor kezdődik a Ju­hász Gyula Művelődési Központban a most ötéves Szegedi Színkör Sirály-elő­adása. A színházi találkozó ese­ményei most először a világ bármely részén nyomon kö­vethetők, hiszen az Intemet­­to Szeged (www.tiszanet .hu/intemetto) naponta friss tudósításokkal, digitális fényképezőgéppel készített, színes fotókkal jelentkezik. Oldalairól elérhetők a feszti­vál előadásairól az évad köz­ben megjelent kritikák is. S. E. Csákányi Eszter tegnapelőtt Márta asszonyt játszotta a Kleist-darabban, utá­na hajnali ötig ismerkedett a többiekkel (Kass), tegnap délelőtt vitázott a kriti­kusokkal (képünkön, Kertész Péterrel), este pedig Mariedl volt az Elnöknők­­ben. Kétszer egymás után. (Fotó: Miskolczi Róbert) Ha Ön rendszeresen utazik az NIS-es autópályán/ váltson Gyakori Használó Kártyát! Az AKA Rt. kártyáival kedvezményesen használhatja az M5-ös autópályát. További kártyáink: Helyi Lakos Kártya, Flotta Kártya Kevesebbet —kényelmesen:­­ KÁRTYÁVAL További információval készséggel állunk rendelkezésére. AKA Rt. Magyar Intertoll Rt. Telefon: (1) 214-0014, (29) 372-156 Péntek 1997. jún. 13. Új kisbolygó, szokatlan pályán • Torontó (MTI) Új, szokatlan pályán keringő kisbolygó pá­lyaadatait határozták meg a torontói York egyetem csillagászai. Az 1986-ban felfedezett, 3753-as sorszámot vise­lő aszteroida, amelynek pályáját eddig sosem si­került pontosan megál­lapítani, 385 évenként 10 millió kilométerre kö­zelíti meg a Földet, majd ezt követően 200 millió kilométerre távolodik el bolygónktól - jelentette az AFP a Nature című brit szaklap csütörtökön megjelent írását ismer­tetve. Mint dr. Érdi Bálint, az ELTE csillagászati tanszéké­nek a docense elmondta, a szakemberek feltételezése szerint a kisbolygó a Nap- Föld rendszer valamelyik úgynevezett Lagrange-pont­­ja körül keringhet. (A Lag­­range-pontok a Föld pályája mentén, a Föld előtt, illetve mögött 60 fokkal elhelyez­kedő pontok, úgy hogy a Nap, a Föld és a Lagrange-pont egyenlő oldalú három­szög csúcsait alkotja, a há­romszög oldala mintegy 150 millió kilométer.) A kisboly­gó, miközben megkerüli a Napot, a Lagrange-pont kö­rül is körbefordul, s mivel a Földdel együtt a Lagrange­­pont is kering a Nap körül, a kisbolygó pályája furcsa hurkokból álló görbe lesz. Ilyen pályán az aszteroida egyszer közeledik, majd tá­volodik a Földtől, amellyel azonban nem ütközhet össze. Hasonló jelenséget a Nap-Jupiter rendszerben már régóta ismernek, itt a Lag­­range-pontok körül mintegy 200 kisbolygó található. Né­hány éve a Mars egyik Lag­­range-pontjánál is felfedez­tek egy kisbolygót, az Euré­­kát. A Föld esetében azon­ban most először bukkantak valószínűleg ilyen jelenség­re. A torontói tudósok - Paul Wiegert és Kim Innanen - a pálya meghatározásánál fel­használták Seppo Mikkolá­­nak, a finn Turku egyetemén dolgozó csillagásznak a szá­mításait is. Innanen és Mik­­kola határozta meg az Euré­­ka pályáját is. e Alapítványi bállal zárnak a vásárhelyi testsek Lélekben-testben egészségesen Még 1991-ben hozták létre a vásárhelyi Test­nevelés Tagozatos Álta­lános Iskolában az Egészséged Testben, Lé­lekben Alapítványt azért, hogy támogassa a gyerekek kulturált és egészséges életmódjá­nak kialakítását. A különféle iskolai okta­tástechnikai eszközök egy részét is az alapítvány segít­ségével szerzik be. Jutott már pénz számítógépre, magnetofonra, rádióra s az idén videóra is. Lévén, ezt az iskolát sem veti fel a pénz annyira, hogy nyugodtan és bőségesen pótolja az elhasz­nálódott felszerelést, avagy a század végének megfelelő színvonalra hozza fel a tech­nikai eszközeit. Manapság ez pusztán az állami­, önkor­mányzati normatívából sehol sem kivitelezhető. • Mire képes az alapít­vány?­­ Egy-egy plakettet ado­mányoz év végén a jó tanuló nyolcadikosoknak és jó sportolóknak. A legeredmé­nyesebb gyerekek könyv- és pénzjutalomban is részesül­nek - mondta Pópa Mária igazgató. - Az év végi ala­pítványi bál (amilyet szom­baton is rendezünk) bevéte­léből gyarapítjuk évről évre a tőkét. Emellett az egyik évben irodalmi (ahogy az idén a centenárium tisztele­tére), a másikban sportmű­sort szervezünk ennek érde­kében. • Mekkora sikere van egy-egy ilyen bálnak? - Általában kétszázan kétszázötven vesznek részt rajta. • Hogyan született an­nak idején az alapítvány gondolata? - 1991-ben kezdtem el ta­nítani az egészségnevelést, az Egészséged testben, lé­lekben című amerikai prog­ramból. Akkor jutottunk arra a döntésre, hogy az alapít­ványnak ezt a nevet adjuk. Azt szerettük volna, ha egy­fajta fizikai és szellemi több­letet ad a diákoknak. Az is­kola tanulóinak rajzait fel­használva az alapítvány egy kétezerig szóló drognaptára is kiadott. B. K. A Lógnak a szeren... (Fotó: Tésik Attila)

Next