Délvilág, 1998. április (55. évfolyam)
1998-04-01
A poklok pokláról - Szentesen Drogos vallomások • Munkatársunktól Jelesre vizsgázott Szentesen az egészségügyi alapellátás intézménye és a védőnői szolgálat. Hiszen egyhamar aligha felejti el az 500-600 lány és fiú azt a sokkoló műsort, amelynek kedden lehettek tanúi a Tóth József Színházteremben. De miként is lehetne feledni azoknak a fiatalembereknek az önmarcangoló vallomását a drogról, akik megjárták a poklok poklát? Torokszorító volt látni a még remegő kezeket, melyeket a nagy bajban már megfogtak valakik. Nekik, úgy tűnik, sikerül megállniuk a lejtőn. Náluk hitelesebben senki sem állíthatja, a drog bizony nem játékszer. Aki hallgatta az ő históriájukat, meg a szakemberek előadásait, annak talán sohasem jut eszébe, hogy kipróbálja a narkót. Mert azzal - mint mesélték a fiúk - nem csupán magukat teszik tönkre, hanem a környezetüket is. (Tudósításunk az 5. oldalon.) E fiatalember históriája is azt tanúsítja: vigyázzatok, a drog nem játékszer. (Fotó: Enyedi Zoltán) • Az ÁPV Rt. bűne Cukorgyári búcsú • Sarkad (MTI) Nem április elsejei tréfa, hanem a valóság: ma teszik utcára a Sarkadi Cukorgyárban a mindeddig ott dolgozó 220 embert, így - bár az utolsó munkanapjuk április 20. - április elsején már nem kell dolgozniuk. A többi magyar cukorgyár sorsára, külföldi kézbe jutott üzem élt 86 évet, s ezzel temetjük a magyar cukorvertikumot is - búcsúztatta kedden az MTI-nek nyilatkozva a békés-bihari kisváros és a térség életében majd egy évszázadon át oly nagy szerepet betöltő üzemet Sarkad polgármestere, Tóth Imre. A cukorgyár távozó dolgozói 15 havi bérük mellé egy mázsa cukrot és egy munkaruhát kapnak végkielégítésül. A gyárban péntek óta leszerelik a gépeket s folyik a műhelyek átadása, az ajtók lepecsételése; a jelek szerint a mezőhegyesi után a sarkadi cukorgyár is befejezi pályáját. Pénteken fél órán át szólt, rekviemként, a gyári kürt. Tavaly még 12 ezer hektáron termelt a megye a két cukorgyárnak répát, az idén már csak 4,5 ezer hektárra volt szerződésük; előbb-utóbb azt is megérjük, hogy a nyugat-európai parasztoktól veszik meg gyáraink a cukorrépát - mondta a polgármester. A kabaiak korábban azt nyilatkozták, hogy valameddig még működni fog a sarkadi cukorgyár, ám a polgármester kételkedik abban, hogy ha fontos gépsorokat leszerelnek, újra lehessen indítani a termelést. Középtávú üzemeltetést ígértek, az szerintünk legalább 2-3 év, ők azonban máris bezárják. Kevés újrafoglakoztatásról szó lehet, 30-50 embert talán visszavesznek - fogalmazott Tóth Imre. A sarkadi polgármester az ÁPV Rt.-t hibáztatja a kialakult helyzetért, ugyanis véleménye szerint úgy került külföldi kézbe a részvények többsége - az osztrák Agrana-cégen keresztül a franciaosztrák érdekeltségű Kádái Cukor Rt.-hez -, hogy nem írtak elő az új többségi tulajdonosnak semmilyen foglalkoztatási kötelezettséget. Mint a polgármester elmondotta: nem a lehetősséget élő nagy nemzetközi cégeket, hanem a magyar államot, a hazai magánosítási gyakorlatot hibáztatják, s amiatt értetlenkednek, hogy máig nincs cukoripari rendtartás, nincsenek termelési kvóták sem, így a gazdálkodók teljesen kiszolgáltatottak. A sarkadi üzemben az MTI nem talált olyan vezetőt, aki nyilatkozott volna, a kábai cukorgyárban pedig elérhetetlenek voltak az illetékesek. • Munkatársunktól Az 500-asok Klubjába történt meghívása után újabb jelentős elismerést kapott a vásárhelyi Protetim Orvosi Műszergyártó Kft. Az EMRC (Európai Piackutató Központ) ugyanis a közelmúltban e céget jelölte kategóriájában az Euro-Piaci Díjra. A nagy szakmai tekintéllyel bíró díjat május 25-én, a brüsszeli Hilton fotelben veheti át a Átfogó útrehabilitációt végez a Csongrád Megyei Állami Közútkezelő Kht. a 43-ason. Jelenleg csatornahidat tesznek balesetmentesebbé Apátfalva mellett, Magyarcsanád belterületén pedig nemsokára gyalogosvédő létesítményeket hoznak létre. Életveszélyes „bukkanó” zavarja a közlekedést a 43-as út Makó és Apátfalva közti szakaszán, a Sámson-Apátfalvi főcsatorna fölött, mely csatornát közhasználatúan „csorgó”-nak neveznek. Most már azonban nem sokáig teszi ezt: javában dolgoznak balesetmentesítésén a Csongrád Megyei Állami Közútkezelő Kht. dolgozói. A csatorna fölött átvezető híd íve az úthoz képest túl magasan van, akadályozza a vezetőt az előre látásban, s túl azon, hogy lassítja a forgalmat, számtalan balesetet is okozott. „Kiküszöböljük” e bukkanót, mégpedig úgy, hogy a híd előtti és utáni, jókora szakaszt mintegy „fölemeljük” a híd szintjére. Azaz „rátörtünk” az útra. • Útfölújítás Apátfalván, Magyarcsanádon Híd a „csörgő" föl .ob így enyhébb, fok tnjta lesz az emelkei me£ dr. bítműbe,területén is Hoz Magmunkákba kezd a cég. A 43- asnak a falun átvezető részén gyalogosvédő szigetek, kerékpársáv, kerékpárút létrehozására kerül sor. Nem véletlenül. A Nagylak felől érkező, külföldi kamionok itt akarják behozni az esetleges késlekedést. Óriási sebességgel haladnak át Magyarcsanád és Apátfalva összefüggő, hat kilométeres akott területén - indolta a gyalogosvédő lésítmények megépítésének szükségességét dr. Rigó Mihály. A polgármesteri hivatal, az iskola, a bolt időnként csak balesetveszély árán érhető el az út túloldaláról. Ha viszont az úttesten való áthaladás közben, „feleúton” védelmet talál a gyalogos a nagy kamionforgalomban, rögvest lecsökken a balesetveszély. E létesítmények egyébként méginkább fölhívják a sofőrök figyelmét arra, hogy lassítaniuk kell, mert lakott területen vannak; utóbbit egyébként maguktól is illő lenne észrevenniük. A 43-as út rehabilitációinak sorába még beletartozik két szegedi munka is, a Temesvári körút, s a nagykörút egy szakaszának felújítása, amit szintén a kht. végez. - Kérjük az érintett területeken élők megértését — mondta még dr. Rigó Mihály. - Az említett, óriási pénzekbe kerülő munkák elvégzésére most van lehetőségünk, és ezzel élnünk kell. Mindenkinek jobb, ha kevesebb lesz a baleset. F. Cs. ---------------- _ v. A közútkezdő kht. a balesetszám-csökkentés Enyhébb lesz az erre sz a munkát. (Fotó: Karnok Csaba) Protetimsiker cég tulajdonosa, Juhász Imre, méghozzá Fernand Herman belga minisztertől. Az díj odaítélőinek indoklása szerint a Protetim kiemelkedő termékminőséget produkálva, a technológiai és kereskedelmi fejlesztésekre nagy hangsúlyt helyezve érdemesült az elismerésre. A díjátadási ceremónia egy háromnapos konferencia csúcspontja lesz. Az ugyancsak Brüsszelben megrendezendő Euro-Piaci Fórumon olyan neves szakemberek tartanak majd előadásokat, mint Spiros Vogadzis, a Világbank elnöke, Douglas Gustafson, az IFC igazgatója, és Yuri Poluncev, az EBRD ügyvezető igazgatója. CSONGRÁD, Hódmezővásárhely, Makó, Mindszent, Szentes ÉS KÖRNYÉKÉNEK LAPJA. A DÉLMAGYARORSZÁG tiszántúli kiadása Kedd, 1998. Április 1.Alapítva: 1944. október 23-ánÁra: 33 Ft „Maszatol" a hivatal? A rendőrség tette a feljelentést (4. oldal) (7-10. oldal) Hagyd abba és nyersz! CINDI-program: újra indul a dohányzás elleni kampány. (6. oldal) • Végkielégítés helyett fakanál Ambrózfalvi „békétlenek" • Munkatársunktól Békétleneknek maga Kovács Józsefné, Ambrózfalva és Csanádalberti körjegyzője nevezte azokat az ambrózi asszonyokat, akik, hibásnak találva az önkormányzat munkáját, a közigazgatási hivatalhoz fordultak. Azt is elmondta a körjegyző asszony, amikor felhoztam az asszonyok panaszát, hogy míg a Bánk bánban szereplő lázadók jó ügyet szolgáltak, az ambrózi békétlenek csupán önös érdekeiket nézik. Én pedig elgondolkodtam: furcsa, hogy Katona József drámájában a békétlenek a királynő ellen szervezkednek, Ambrózfalván pedig részben épp a körjegyző asszony áll a bírálatok középpontjában. Az ambrózi konfliktus egyáltalán nem jellemző a hasonló nagyságú településekre. E sorok írója, miután mindkét felet meghallgatta, azt gondolja, hogy talán még most sem lenne késő megbeszélni a vitás ügyeket. (Bakos András írása a 4. oldalon.) Végkielégítést nem kaptunk. De legősibb ezt ne kaptuk volna helyette - mutatja Molnár Andrásné. (Fotó: Karnok -sóba)