Délvilág, 1999. december (56. évfolyam)
1999-12-02
4 A Nap A mezőgazdaság uniós elvárással Vásárhelyen Növényútlevél a garancia A növényegészségügyi kérdésekkel folytatódott szerdán az a négynapos tanácskozás, melynek a vásárhelyi DATE Mezőgazdasági Főiskolai Kar adott otthont. Az előadássorozaton az érdeklődök többek között tájékozódhattak, az Európai Unióhoz való csatlakozással elengedhetetlenné vált, magyar növényvédelemmel kapcsolatos új szabályozásokról, így megtudhatták az érdeklődök azt is: majdan növényútlevél garantálja, hogy a gazdálkodó az előírásoknak megfelelően járt el a termesztés során. Az állategészségügyi kérdéseket követően a növénytermesztés került előtérbe szerdán a vásárhelyi DATE Mezőgazdasági Főiskolai Kar tanácskozássorozatán. A héten zajló konferencián neves hazai és külföldi szakemberek osztották meg véleményüket, s tájékoztatták az érdeklődőket az Európai Unióhoz való csatlakozás szakági tudnivalóiról. Dr. Eke István, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium Növényvédelmi és Agrár-környezetgazdálkodási Főosztályának vezetője például a hazai növényvédelem új szabályozásáról beszélt. Mint azt elöljáróban leszögezte: ezen a téren nyugodtan várhatjuk a csatlakozást, hiszen a hazai növényvédelmi szabályok, mind szakmai, mind tartalmi, mind pedig környezetvédelmi mércével mérve is megfelelnek a nemzetközi követelményeknek. Ennek ellenére persze akadnak tennivalók. Továbbá kifejtette: növényvédelem nélkül, világviszonylatban, egyharmad lenne a termesztés produktuma. Az uniós szabályozás két területen: a növényegészségügyben, vagyis a karanténban, valamint a növényvédő szerek engedélyezése kritériumaiban állít fel követelményeket. Ezek, előbbi esetében arra ügyelnek, hogy megakadályozzák a károsítók bejutását a tagállamokba, illetve az országokon belüli elterjedését. A közösség filozófiája e vonatkozásban teljesen eltér a magyar viszonyoktól. Míg hazánkban a karanténvizsgálati rendszer a végtermék ellenőrzésére terjed csak ki, addig a Európai Unióban a mezőgazdasági termelés, így a növénytermesztés teljes technológiai folyamatában el kell végezni ezt a munkát. Hiszen, ha már az egyes pontokban találnak kivetnivalót, akkor a végtermék sem felelhet meg az előírásoknak. A vizsgálódás végén növényútlevél garantálja mindazt, hogy a termelő a szabályoknak megfelelően járt el. Magyarországon a termelők regisztrációja már nem ismeretlen fogalom, a közösség tagjaként, az Európai Unió területére történő szállításhoz, ez továbbra is kötelező, főként a szaporítóanyagok tekintetében. Dr. Eke István a növényvédő szerek engedélyezési rendszeréről szólva elmondta: az Unióban mindez két szinten: közösség és tagállami szinten valósul meg. Majd biztosította a jelenlévőket arról, hogy a közösségen belül betiltott egyetlen hatóanyag sincs hazánkban forgalomban. A főosztályvezető véleménye szerint nem az a legfőbb gond, hogy a jelenlegi szabályozás hibás, hanem a polgárok jogkövető magatartásának színvonala okozza a problémákat. A változást adminisztratív úton kikényszeríteni pedig nem lehet, inkább olyan közigazgatási rendszert kell biztosítani, mely a környezetvédelmi szempontok maradéktalan betartására ösztönzi a termelőket. Az új törvény, növényvédelmi bírság bevezetésével is párosul, mely az egymillió forintot is elérheti. A konferencia zárónapján, csütörtökön, az érdeklődők egyebek mellett a növényvédő szerekről és a hasznos élő szervezetekről, valamint a biológiai növényvédelemről hallgathatnak meg előadásokat. T. A. Dr. Eke István szerint nem a szabályozás hibái, hanem a polgárok jogkövető magatartásának színvonala jelenti a problémát. (Fotó: Tésik Attila) Ambrus Attila szökése A belügyből segítettek? Budapest (MTI) Ambrus Attila egy magas beosztású, a Belügyminisztérium állományába tartozó személytől kapott a július 10-i szökését segítő információkat, sőt a fogda épületének pontos tervrajza is a birtokába jutott ettől az illetőtől - derült ki a „whiskys rabló" néven ismertté vált Ambrus Attila szerdán a Fővárosi Bíróság Katonai Tanácsa előtt tett tanúvallomásából. Ambrus Attila annak a három fogdaőrnek a tárgyalásán tett tanúvallomást, akiket az ügyészség azzal vádol, hogy fogdaőrként, kötelességszegéssel elősegítették júliusi szökését a BRFK Gyorskocsi utcai épületéből. Ambrus Attila, akit kommandósok kíséretében, szigorú őrizet mellett vezettek a bíróság elé, elmondta: a rendelkezésére álló információk birtokában a világ legkönnyebb dolga volt „kisétálni” a Gyorskocsi utcai fogdából. Szökése részleteinek ismertetése után közölte: amikor már az utcán volt, a Margit híd irányába indult, és elérve a budai hídfőt, villamossal utazott át Pestre, ahol két rendőrrel is összefutott, de gond nélkül tovább sétált. Ambrus Attila leszögezte: a három vádlottnak semmi köze nem volt szökéséhez. • A Budapesti Rendőrfőkapitányság véleménye szerint Ambrus Attila szerdai, bíróság előtt elhangzott vallomása nem más, mint a média érdeklődésének újbóli felkeltésére irányuló, a hatályos jogszabályok szerint büntetendő kijelentés, amelynek nincs valóságtartalma éskizárólag a rendőrség és a Belügyminisztérium lejáratását szolgálja - nyilatkozta Dézsi Mihály, a BRFK szóvivője. A tanúként elmondottakat, illetve Ambrus Attila állításait az ellene és az őrök ellen folyó büntetőeljárás adatai is cáfolják - jelentette ki Dézsi Mihály. Amennyiben bebizonyosodik, hogy Ambrus Attila valótlan kijelentéseket állított a bíróság előtt, a bírónak kell hamis tanúzás miatt feljelentést tennie - közölte a szóvivő. Dézsi Mihály leszögezte: a rendőrség birtokába nem jutottak olyan tények, adatok, amelyek alátámasztják Ambrus Attila állítását, sőt „minden cáfolja, hogy az ő állítása igaz lenne” - tette hozzá. Különlegesek-e a mentőkutyák? MTI Press Mancs és társai a romok alól embereket mentő kutyák sokszor szerepeltek mostanában az újságok címoldalán. Nem érdemtelenül, hiszen „emberségüket" példának állíthatjuk e mind közömbösebbé és durvábbá váló világban. Csak különleges kutya tanítható be ilyesmire? Megkérdeztük a gazdáját, Lehoczki Lászlót, a Spider miskolci Speciális Mentőalakulat csoportvezetőjét. - Milyen fajtájú kutya alkalmas a speciális mentőfeladatra ? - Szinte bármilyen! Leginkább meghatározó a kiválasztáskor a kutyák mérete. A kisebb kutyák nehezebben mozognak a nagy gazban, nagy hóban, viszont könnyebben beférnek a résekbe. A nagytestű kutyák kitartóbbak, jobb a szaglásuk, nagyobb területet tudnak bejárni. Figyelembe kell venni a kutyák általános egészségi állapotát, az idegrendszerük szilárdságát, de még bundájuk minőségét is. Azt, hogy melyik kutyát választja a leendő oktató gazda, csak ennyiben tudatos, a többit személyes benyomás alapján dönti el. A kutya családtagnak számít, saját tulajdona és a gazdája mellől megy „nyugdíjba”. Az értéke nem fejezhető ki pénzben, mint ahogyan a megmentett életeké sem - állítja Lehoczki László. - Milyen kortól kezdik a kutyákat kiképezni? - A szoktatási időszak 9- 10 hetes kortól kezdődik. Már ebben az időszakban olyan körülményeket kell imitálni, mint amilyennel éles helyzetekben találkozhatnak az ebek (pl. vékony pallón kell végighaladniuk, nehezített terepen kell átmenniük stb.) Három-négy hónapos koruk előtt még kölyöknek tekintjük a kutyákat és így is foglalkozunk velük. A szoktatás általában 6 hónapos korig tart, utána a fegyelemre helyezik a fő hangsúlyt a tanításnál, (pl. láb mellett kell haladnia, feltétlen engedelmességet várunk el tőle). Később kezdődik a speciális felkészítés. A kutyának elsősorban a szaglását használják fel. Eleinte meg kell tanulnia megkülönböztetni az élő személyeket az élettelen tárgyaktól. A jól képzett kutya különbséget tud tenni élő és élettelen személy között. A célszemély behatárolása egy méteres pontossággal történik. A kutya nem tudja, hogy a megtalált ember sérült-e vagy sem, és azt sem, hogy hány személy tartózkodik a romok alatt. Ha élő emberre bukkan, akkor heves ugatásba és kaparásba kezd, ahogy gazdái mondják: ilyenkor “aktív”. Halottnál fintorgó grimaszokat vág, nyalogatja magát, nem ugat, hanem nyüszít. Ilyenkor úgy fekszik le a kutya, hogy hátsó fele néz afelé a hely felé, ahonnan a szagot érzi. Ezek a magatartásformák nem tanítottak, hanem ösztönösek A kutya a gazdáén kívül a csapattársak parancsait is elfogadja, de csak azokat, amelyeket már korábban begyakoroltak. - Mennyire elismertek a magyar mentőalakulatok és kutyáik? - Törökországban nagy tisztelet övezi a magyar kutyákat, mindazok ellenére, hogy vallási és emberi okokból félnek tőlük - meséli Lehoczki László, hozzátéve: - Köszönő leveleket kapunk Tajvanból, keresnek minket Japánból, Törökországból és még több helyről. A legnagyobb elismerés az volt, hogy Törökországban minket kértek fel arra: ellenőrizzük, hogy ahonnan levonultak a külföldi mentőalakulatok, nem maradt-e a romok alatt valaki. Ha rábólintottunk, akkor jöhettek a romeltakarító gépek. Ez azt jelenti, hogy valóban elismerik a szaktudásunkat. Azt viszont szeretném hangsúlyozni, hogy a sikert nem egy-egy ember vagy kutya éri el, hanem a csapat. Mindenkinek meghatározó fontos szerepe van a keresés során. A kudarc mindannyiunké és a sikereket is együtt vívjuk ki. Jármi Hilda Csütörtök, 1999. Dec. 2. Mivel „gyógyítják" a csongrádi egészségügyet? Az ország füle hallatára... A csongrádi járóra e teg - szakrendelés ügye mind kuszábbá válik. A kisváros nevét ismét hallhatta az egész ország, a Kossuth Rádió „Magyarországról jövök" című műsora tegnap este részletesen foglalkozott a kérdéssel. A legújabb fejlemények „érdekes" része ezt megelőzően, a helyi képviselő-testület legutóbbi ülésén is felvetődött. Az egyedi humoráról ismert Témás László csongrádi városatya a testület legutóbbi ülésén, az interpellációk során a helyi egészségügyi ellátásban kialakult helyzet legújabb fejleményével, az egyesített egészségügyi intézmény igazgató-főorvosának és intézetvezető főnővérének helyzetével (a „Létezik-e boszorkányüldözés Csongrádon?” hangzatos címet megfogalmazva) foglalkozott. A polgármester ugyanis felszólította dr. Szalay Lászlót, hogy a főnővérrel fennálló összeférhetetlenséget (hiszen férjről és feleségről van szó) szüntesse meg. A képviselő felvetésében a következőket mondta: „A polgármester 1997-ben intézkedett ez ügyben, s akkor úgy tűnt, sikerült a problémát megoldani, amit bizonyít az is, hogy három éven keresztül e téma nem került napirendre. Nagyon szomorú lenne a szakrendelés kft. formájában való működtetését összekeverni ezzel az üggyel, de azért méltánytalan, hogy pont most került elő ez a kérdés.” Arról is szólt, hogy az összeférhetetlenség megszüntetése érdekében jelenleg az intézményvezető helyettese gyakorolja a munkáltatói jogokat. Témás László kérdést is megfogalmazott: a polgármester véleménye szerint fennáll-e az összeférhetetlenség, avagy sem, szerinte ugyanis az még 1997-ben megszűnt. Mivel a felvetés a nyilvánosság előtt hangzott el, Molnár József nyomban válaszolt: „Fennáll az összeférhetetlenség. Alapvető okom van arra, hogy visszavonjam a méltányosságból adott, az összeférhetetlenséget ’97-ben megszüntető hozzájárulásomat.” Ehhez azt is hozzátette: „az összeférhetetlenséget több módon lehet megszüntetni, a feladat most az intézményvezetőre vár.” • A csongrádi járóbetegszakellátás vállalkozás formájában történő továbbműködtetésével, mint privatizációs eljárással csütörtökön a Kossuth Rádió is foglalkozott. A „Magyarországról jövök” című műsorban elhangzott: a csongrádi városvezetés még a nyáron úgy döntött, az országban az elsők között magánkézbe adja a járóbeteg szakellátás működtetését. A riportban elsőként egy asszisztens sorolta a sérelmeket, miszerint a kft. alapítói körében elhangzott: „az öregeket kirugdossák, de mivel végkielégítésre nincsen pénz, a céljuk a dolgozók átvétele, majd utána, a lehető legrövidebb időn belül pedig megszabadulnak tőlük”. A riporteri kérdésre, miszerint ezt honnan tudják, az asszisztens annyit mondott: „ez a kft-alkalmazottak szájából hangzott el”. A harminchat éve Csongrádon belgyógyászként dolgozó dr. Szabó Anna is hasonló félelmeket fogalmazott meg, mivel a kft. vezetése szerint többek között az ő alkalmazása (a kora miatt) nem kifizetődő. Az igazgató főorvos arról szólt, hogy az ellátás kft.-ben történő működtetése a tulajdonosoknak jó lesz, de szerinte ez esetben „valaki nem járhat úgy jól, hogy mások ne járnának rosszul”. A kft. alapítói részéről dr. Klucsai Róbert elmondta: elképzelhető, hogy valamikor a nyár folyamán voltak olyan hangok, mint amiről a kirúgást emlegetők beszéltek, de ma már nem teljesen ez a helyzet. Mint mondta: szükségük van az idősebbekre is, jóllehet, ha már nyugdíjba mennek, vagy már „kiöregszenek”, s nem vállalják tovább a munkát, az ő pótlásuk komoly feladat lesz. A polgármester a kialakult helyzetről kifejtette: az intézményen belül érdekellentétek vannak, de személyeket nem kívánt megemlíteni. Mint mondta: ha a dolgozók többsége nem kíván a kft. munkatársa lenni, természetesen nem élnek majd semmi kényszerrel, ám ő maga nem tudja garantálni, hogy az intézmény későbbi működésénél a költségcsökkentési lehetőségeket nem használják ki. Riporteri felvetésre, miszerint erre a dolgozók azt mondják, hogy zsarolás, Molnár József annyit mondott: ha zsarolás „az intézményen belüli normális gazdálkodás megkövetelése”, akkor nevezzék ezt annak. A riportban az igazgató főorvos is zsarolásról beszélt, mivel az intézetvezető főnővér és a közte fennálló összeférhetetlenség megszüntetésére őt felszólító polgármester arra sarkallja, hogy a főnővér felesége, vagy ő maga mondjon le a tisztségéről. Szalay dr. szerint ennek legfőbb oka, hogy „ő maga a privatizációt ellenzők táborába tartozik”. Megszólalt Szalayné Péter Ildikó is, aki felelevenítette, hogy férjével 1997- ben kötöttek házasságot, ám már ’96 július elsejétől intézetvezető főnővér volt. A polgármester ugyanakkor emlékeztetett: Szalay doktort ő „hozta” Csongrádra, mint szemorvost, akkor lett igazgató főorvos, amikor ő városvezető volt, s Péter Ildikó akkor került az intézménybe, amikor ő polgármester volt. Mint mondta: most jutott el arra a pontra, hogy az utóbbi időben gyűrűződő problémákat le kell zárnia, s az összeférhetetlenséget ki kell mondania. A Kossuth Rádió „Magyarországról jövök” című műsora révén a kisváros „egészségügyi viharával” megismerkedhetett az egész ország. A csongrádiak is hallgathattak, ám ők bizonyára találkoznak még e problémával. Morzsik János