Délvilág, 2000. április (57. évfolyam)

2000-04-01

Szombat, 2000. Ápr. 1. Bányabezárás Feketevölgy (MTI) A borsodi szénmedence egyik legnagyobb aknájában, a feketevölgyiben pénteken dolgoztak utoljára a bányá­szok, a gazdaságtalanul mű­ködő aknára ugyanis a kor­mány elmúlt évi döntése sze­rint lakat kerül, az utolsó csil­le szenet az éjszakás műszak szombaton hajnalban hozta a felszínre. Feketevölgyön a termelés 1954-ben kezdődött, összesen 17 millió 100 ezer tonna szenet bányásztak. A földben maradt szénvagyon mennyisége meghaladja a 40 millió tonnát, ám kitermelése már veszteséges. Holt-Tisza: horgászati tilalom Kecskemét (MTI) A tőserdei Holt-Tiszára el­rendelt horgászati tilalom to­vábbra is érvényben marad, miután a kormánybiztosi hi­vatal elutasította a megyei horgászszövetség kérését a feloldásról. A szövetség a na­pokban a Szarvasi Halte­nyésztési Kutatóintézet és a Kiskunsági Nemzeti Park szakértőinek bevonásával fel­mérte a tőserdei holtág halál­lományát. Megállapították, hogy a holtágat nem érte el a Tiszán levonuló cián- és egyéb nehézfém-szennyezés. A vizsgálat szerint a holtág­ban főként tenyésztett halfa­jok élnek, mint például a tük­rös tógazdasági pontyok, a növényevő - és a Tiszába is tájidegen - busák, és az ikra­­falásuk miatt kifejezetten kár­tékonynak tartott törpehar­csák. Kongresszusi turizmus Eger (MTI) A legfontosabb elem eb­ben az évben a Gazdasági Minisztérium stratégiájában a turizmus, az ágazat fejleszté­sére 16 milliárd forint van a költségvetésben - mondta Kraft Péter, a GM turisztikai helyettes államtitkára Eger­ben. A tervezett egri kong­resszusi központ kapcsán megtartott Kongresszusi Tu­rizmus Konferenciát Katona Béla, az Országgyűlés ide­genforgalmi bizottságának el­nöke nyitotta meg. A konfe­rencián Kraft Péter a turiz­mus eredményeiről szólva el­mondta: jelenleg a GDP 10 százalékát adja ez az ágazat, és 300 ezer embernek teremt munkalehetőséget, a növeke­dési dinamikája eddig kétsze­rese a teljes magyar gazda­ságnak. Környezeti hatások Győr-Gönyü (MTI) A Győr-Gönyű kikötő épí­tésének, fejlesztésének várha­tó környezeti hatásairól a té­mában érintett szakemberek tartottak fórumot. Pintér Ákos, a Győr-Gönyű Kikötő Rt. vezérigazgatója ismertette a fejlesztési elképzeléseket, aláhúzva, hogy a környezet kímélése szempontjából is nagyon fontos, hogy a közúti fuvarozás egy részét az egyébként is olcsóbb szállí­tást kínáló vízi útra tereljék. A gazdasági számítások sze­rint a mostani forgalom több­szörösére lenne igény. A ha­jókikötés, a dokkolás szem­pontjából kedvező lenne, ha a meglévő parti kikötőt meden­céssé alakítanák. Mi lesz az alföldi laktanyák sorsa? Parancsnokváltás Vásárhelyen Mától Bozó Tibor ezre­des a vásárhelyi Bercsé­nyi Miklós Gépesített Lö­vészdandár parancsnoka. A korábbi dandárpa­rancsnok, Juhász István ezredes, aki jelenleg is idegen nyelvet tanul, egyenlőre rendelkezési ál­lományba kerül, s várha­tóan a vezérkarban foly­tatja pályafutását. Az új parancsnokot tegnap ün­nepélyes állománygyűlé­sen fogadták. Juhász István ezredest, a vásárhelyi Bercsényi Miklós Gépesített Lövészdandár 1997 decemberében kinevezett pa­rancsnokát mától új dandárpa­rancsnok, a soron kívül ezre­dessé kinevezett Bozó Tibor váltja fel. A tegnapi ünnepé­lyes állománygyűlésen - me­lyet megtisztelt Urbán Lajos altábornagy, a honvéd vezér­kar főnökének helyettese, Nagy Béla vezérőrnagy, a szá­razföldi vezérkar általános he­lyettese és Havril András ve­zérőrnagy, a 3. gépesített ha­dosztály parancsnoka felol­vasták Szabó János honvédel­mi miniszter parancsát. Ebből kitűnik, hogy Juhász István ezredes - aki jelenleg is nyelv­­tanfolyamon tanul, s ezért nem is volt jelen az ünnepségen - április elsejétől, azaz mától, rendelkezési állományba ke­rül, hogy hamarosan vezérkari iskolába menjen. Helyébe Bo­zó Tibor alezredest nevezte ki, s egyúttal mától soron kívül előléptette ezredessé. Urbán Lajos altábornagy beszédében értékelte a dandár munkáját, kiemelve, hogy a parancsnoki tisztet huzamo­sabb ideje Balogh László alez­redes, parancsnokhelyettes lát­ta el, jó színvonalon. Az altá­bornagy kiemelte: az új pa­rancsnok kinevezésével meg­szűnik ez az átmeneti állapot, így a dandár állománya felké­szülhet az idén előtte álló kü­lönféle feladatokra, melyek szép számban várnak a vásár­helyi dandár katonáira. Az állománygyűlést követő sajtótájékoztatón Bozó Tibor ezredes elmondta, egy hónapja ismerkedik a dandár életével s helyzetével, így mától zökke­nőmentesen veheti át annak irányítását. Urbán Lajos altábornagy kifejtette, hogy ő még semmit sem tud a honvédség tervezett létszámcsökkentéséről, s az egykori politikai tisztekkel kapcsolatos híresztelésekről is csak az újságokból értesült. Arról pedig nem tudott konk­rétumokat mondani, mely dél­alföldi laktanyákat zárják majd be. Bozó Tibor ezredes, az új parancsnok 1981-ben végzett a katonai főiskolán, 1990-ben fejezte be az összfegyvernemi katonai akadémiát, 1995-96 között volt gépesített lövész­­dandár parancsnok, angolul és oroszul beszél. Korom András „Ez az első ezredesi fotóm." Bozó Tibor, az új parancsnok és Balogh László parancsnokhelyettes az átadás-átvételen. (Fotó: Tésik Attila) Kecskemét (MTI) Féltékenységből nyakkendő­vel fojtotta meg alvó férjét egy balotaszállási nő - közölte pén­teken a Bács-Kiskun Megyei Rendőr-főkapitányság ügyelete­se. Elmondta, hogy csütörtökön délután hat óra körül lakásában holtan találták a 69 éves D. Sándor balotaszállási lakost. A rendelkezésére álló adatok alap­ján felesége ellen indított embe­rölés bűntettének alapos gyanú­ja miatt eljárást a Bács-Kiskun Megyei Rendőr-főkapitányság. A rendőrségi információ szerint a házaspár között napirenden voltak a viták, a feleség gyakran rendezett féltékenységi jelenete­ket. A rendőrség indítványozta D. Sándorné előzetes letartózta­tásba helyezését. Nyakkendővel fojtogató... M­it jelent manapság az emberiségnek a labda­rúgás? Többek között egy olyan közös nyelvet, szó- és viszonyulási készletet, amelyet a bőrgömbbel való találkozá­sától hajlott koráig tanul az ember, ezért mindig jobban tud másnál, s kifogyhatatlan változatokban tud róla beszél­ni - ha hagyják, ha nem. A labdarúgás nem rendszerfüg­gő, s elviseli a rendszerek tor­zulásait. Az amerikai információs hivatal, a CIA egyik, minden sajtóterméket figyelő elemzője a hetvenes években felfigyelt arra, hogy egy szibériai kisvá­ros focicsapata szédületes iramban ugrott osztályról osz­tályra a szovjet bajnokságban. A városkáról egyéb hír soha, sehol nem jelent meg... A gya­nút az irányított műholdfelvé­telek igazolták: titkos nukleá­ris központot építettek a vá­roska mellett, s az odaáramló „emberanyag” (no meg a pénz) lendítette a labdarúgó­csapatot is szibériai magassá­gokba. A labdarúgás tehát nem rendszerfüggő, a mi focink csúcsévtizedei ezért tehetők az 1936-56. közötti időszakra. Ez alatt két vb-n vettünk részt, mind a kétszer a döntőben maradtunk alul, legendákat teremtve. A mítoszgyártás a foci szerves része, újkori hő­sök termőtalaja. A mai globa­lizáció előhírnökei a magyar focisták és edzők voltak ebben az időszakban - ezrével ontot­tuk és herdáltuk el a tehetsé­geket. Történelmünk hozadéka, hogy voltak és vannak olyan magyarok, akik soha, semmi­lyen formában nem járulhat­tak hozzá az anyaország sportdicsőségéhez, de mivel nem tagadták meg magyar voltukat, árnyalták a rólunk kialakult, világszerte ellent­mondásos képet. Most, hogy egy kis sportlélegzethez jutot­tam, három ilyen személyiség­ről ejtek szót. Néhai Kovács István (a la­tin nyelvű médiákban, újsá­gokban: Stefan Covaci) be­vallotta: ahhoz, hogy az élet minden árnyalatához tudjon alkalmazkodni, a kisebbségi lét volt a tanítómestere. A te­mesvári családban Kovács Miklós, az idősebbik testvér volt a többszörös román válo­gatott, István az ő árnyéká­ban nevelkedett, majd a má­sodik világháború után a bel­giumi Charleroiban profisko­­dott. Az otthoni négy nyelvhez továbbiakat tanult, készülve a sportvezetői pályafutásra. Ami fényesre sikeredett, Ba­ráti Lajosnak is köszönhető­en. Kovács István kolozsvári és bukaresti csapatok edzője­ként mehetett volna nyugdíj­ba, ha a BEK-győztes Ajax (rendkívüli módon) nem hir­det pályázatot az edzői poszt­ra. Kovács pályázott, s mikor az Ajax vezetősége Barátinál érdeklődött az ismeretlen Ko­vács személye felől, az akkori magyar szövetségi kapitány nyugodt lélekkel ajánlotta a később BEK-győztes, majd francia és román szövetségi kapitányi rangra emelkedő Kovácsot. A magyar nem volt ellensége-ellenfele a magyar­nak... Bölöni László a maga 108 válogatottságával sokáig ro­mán csúcstartó volt. Hogyan maradhatott tíz évig a spic­cen? A dicsőszentmártoni születésű kisdiákot Marosvá­sárhelyre csábították, ahol szerencséje volt: minden isko­láját anyanyelvén végezhette, ugyanis az orvostudományi egyetemen (Romániában csak ott) az anyanyelvén tanulha­tott. Több mint 50 válogatott­sággal a háta mögött, Jenei Imre hívásának engedve iga­zolt a Bukaresti Steaua csa­patához, s nyerték meg a BEK-et a Barcelona ellené­ben. Családja nem tartott vele a fővárosba - felesége kikö­tötte, hogy nem hagyja el Ma­rosvásárhelyt... Játékospálya­futása alkonyán a francia Nancyba igazolt, ahol kivéte­les intellektusának köszönhe­tően edzőnek marasztalták. Legújabban a Nancy csapata két tizenéves szombathelyi kisdiákot igazolt, a jövőt épít­ve. Bölöni „hazanyúlt”... A hazai közvéleményt az utóbbi időben Sebestyén Zoltán (német lapokban és té­véadókban: Sebescen...) esete izgatta leginkább. S ezzel a mához értünk. A kisebbik stuttgarti csapatban, a Kic­­kersben feltűnt tehetséges csatárt a Wolfsburg igazolta le, s mivel kettős, magyar-né­met állampolgár, az őszi Deb­­recen-Wolfsburg UEFA-ku­­pa mérkőzés után felmerült, esetleg meghívják a magyar válogatottba. A németek azonnal lecsaptak rá, „lefog­lalták” egy válogatottsággal. A továbbiakban a hasonló esetekben az „aki gyorsabb, nyer” elve érvényesül. Sebestyén Zoltán német válogatott labdarúgó ettől függetlenül magyar maradt. Pataki Sándor Magyarnak lenni (31.) Covati, Bölöni, Sebesten Belföld 3 jegyzet Dzsidípíár A közgazdaságtudomány egyik bűvös kifejezése a GDP, azaz a bruttó hazai termék. Egy gazdaság fejlettségét, dinamizmusát kevés szám mutatja meg pontosabban, mint ez. Akad hát okunk az örömre, amikor azt halljuk, négy és fél százalékkal emelkedett ez a fontos mutató. Akár sikerpropagandának is gon­dolhatnánk, amit hivatásos „píárosok” gerjesztenek, ám a statisztikai hivatal aligha szorul arra, hogy szá­mokat szidolozzon annak reményében, hogy szívderí­tőbb kép rajzolódjék ki gazdaságunkról Úgy tűnik, végre éppen itt az ideje, hogy félretegyük megszokott pesszimista hangulatunkat, s együtt örül­jünk a sikernek. Már hallom is, amit megrögzött káro­gók azzal érvelnek, hiába fejlődik szépen a gazdaság, a zsebünkön ezt aligha érezzük. Hát tessék, higgyünk ez esetben is a számoknak: tavaly ugyanis a statiszti­kai kimutatások szerint 4,6 százalékkal nőtt a hazai háztartások fogyasztása. Hogy ezt nem mindenki vette észre, azon csöppet sincs mit csodálkozni. Egyrészt azért, mert az átlagot vonó számok tengerében mindig akad ellenpélda, másrészt a lassan növekvő jövedel­mekkel szemben ugrásszerűen megnőtt a kínálat is. Van már hol elkölteni óvatosan felfelé araszoló jöve­delmeinket. Aki járt a március 15-i ünnepen Szeged hipermar­­ketjében, az tanúsíthatja, mozdulni alig lehetett egész nap a húszezer négyzetméteres áruházban. Ezek után nehéz lenne azt állítani, mindenki szegény ebben az országban. De elég csak arra utalni, hogy több évi fo­lyamatos félelem ellenére az autószalonok egyre több és több új autót értékesítenek. Tavaly harminc száza­lékkal növelték eladásaikat. M­ondom, lassan akár optimisták is lehetnénk. Ezt erősíti a gazdaság színeváltozása, átrendeződése is. Hosszú ideje első alkalommal csökkent a pénzügyi szolgáltatások szerepe, s nőtt kiugróan az ipari ágaza­tok termelése. Lassan az ipar kezdi el húzni a hazai gazdaságot, ami hosszú távon is dinamikusabb fejlő­dést garantálhat. Egyszer talán mindnyájan észre is vesszük... u trapézlemez, síklemez ■ ereszcsatorna-rendszer ■ cserepeslemez ■ könnyűszerkezetes épületek, csarnokok kivitelezése. SZAPPANOS ÉP-KER, Hódmezővásárhely, Zrínyi u. vége. Tel.: 62-241-209, 62-230-446. A M­D­AB TERMÉKEK KIEMELT MÁRKAKERESKEDŐJE! Az ipar húzza a gazdaságot Budapest (MTI) A bruttó hazai termék 5,9 százalékkal nőtt 1999. IV. negyedévében, így a múlt évre számított éves GDP-emelkedés 4,5 százalék volt - jelentette be Mellár Tamás, a Köz­ponti Statisztikai Hivatal elnöke sajtótájékoztatón pénteken.­ ­ A tavalyi IV. negyedéves GDP-növekedés a magyar gazdaság eddig mért legmaga­sabb negyedéves volumenin­dexe volt - hangsúlyozta Mel­lár Tamás. A GDP az első ne­gyedévben 3,5 százalékkal, a második negyedévben 3,9 szá­zalékkal, míg a III. negyedév­ben 4,5 százalékkal nőtt. A KSH elnöke közölte: a bruttó hazai termék 1998-ban a vég­leges adatok alapján 4,9 száza­lékkal nőtt - közölte az elnök. Elmondta azt is: a bruttó hazai termék értéke folyó áron ta­valy megközelítette a 11500 milliárd forintot. Az elnök ismertette: a me­zőgazdaság teljesítménye 1,3 százalékkal elmaradt az 1998. évitől. Ezzel szemben az ipar ágazatai továbbra is átlag fel­etti ütemben növelték termelé­süket, 1999-ben 8,2 százalék­kal. A IV. negyedéves ipari növekedés 13,1 százalék volt. A feldolgozóiparon belül to­vább nőtt a gépipar szerepe, tavaly 31,3 százalékkal több bruttó hozzáadott értéket állí­tott elő, mint egy évvel koráb­ban. Elhangzott az is, hogy a szolgáltatási ágazatok hozzáa­­dottérték-termelése tavaly 3,3 százalékkal haladta meg az 1998-ast. Ezen belül a keres­kedelem és javítás teljesítmé­nye 9,2 százalékkal emelke­dett, a távközlésben regisztrált növekedés pedig 7,4 százalé­kos volt, míg a pénzügyi szol­gáltatások szerepe csökkent. Mellár Tamás ismertette, hogy tavaly a IV. negyedév­ben a háztartások fogyasztása 4,4 százalékkal növekedett az előző év azonos időszakához képest. Éves szinten a fo­gyasztásbővülés 4,6 százalék volt.­­ Egy évvel korábban a háztartások fogyasztása 4,9 százalékkal nőtt. A kismértékű csökkenés oka a természetbeni társadalmi juttatások növeke­dési ütemének visszaesése volt - mutatott rá Mellár Tamás. Elmondta azt is, hogy az 1998-ban folyó áron számított GDP értéke 10087 milliárd for­­­rintot tett ki, míg a bruttó nemzeti jövedelem a GNI 1998-ban 9213 milliárd forint volt, reálértéken számítva 4,6 százalékkal magasabb az elő­ző évinél. A GDP és a GNI közötti 875 milliárd forintot kitevő különbözetnek közel a felét a külföldi tulajdonosok újra befektették tőkejövede­lemként.

Next