Délvilág, 2000. július (57. évfolyam)

2000-07-31

2 Külföld Közös listával győzelem? Tg­­bontakozni látszik a szeptemberben sorra kerülő ,ló jugoszláviai választások szereposztása, hiszen a hét végi bejelentés után bizonyosra vehető, hogy az utolsó pillanatban mégis lesz közös ellenzéki jelöltlista a kormányzó szocialista párt ellenében. Hogy a lista teljes lesz-e, avagy sem, az most már csupán azon a személyen múlik, aki idén januárban az egységes fel­lépést meghirdette, majd ugyanolyan csinnadrattával kitáncolt belőle. Vuk Draskovics, a Szerb megújhodá­si Mozgalom elnöke jelenleg még tartja magát ahhoz az állásponthoz, miszerint a demokratikus választás feltételei nem adottak. Draskovics azonban az összes szerbiai hírelemző szerint túl van már egy-két pálfor­­duláson, és ha a hatalomba jutás érdekei azt kívánják, valószínűleg nem fog kimaradni a nehezen létrejött egységes fellépésből. Ha az egység létrejön, a szerb ellenzéknek immár komoly esélye van megmérkőzni Milosevics rendszeré­vel. Amit kínálni tudnak, elsősorban nem a másutt főszerepben lévő európai integráció (a NATO bombá­zások nyomai még nem törlődtek ki az emlékeze­tekből), hanem egy olyan politikai rendszer, amely végre jobb közérzetet biztosít a sokat szenvedett jugo­szláv társadalomnak. A közvélemény-kutatások szerint erre most sokkal jobb az esély, mint valaha, hiszen Milosevics poli­tikai adui kifogyni kezdenek, a montenegrói kártya ki­játszásához pedig nagy merészség kellene. A monte­negrói kérdés továbbra is megosztja a jugoszláv közvé­leményt, ám az ellenzéknek sikerülhet pusztán politi­kai, s nem nemzetiségi ügyet csinálni a nyugatbarát vezetésű tartomány problémájából. Amennyiben ez si­kerül, elveszik az élét az elszakadás veszélyéről árado­zó kormánypárti riogatásnak, s két legyet ütnek egy csapásra: megnyerhetik a választásokat, és visszahoz­hatják a többször az elszakadás szélére került tagköz­társaságot. Irak és az olaj Bagdad (MTI) Az iraki olajipari minisz­ter szerint országának a leg­nagyobbak a tartalékai nyersolajból az egész vilá­gon, megelőzve Szaúd-Ará­­biát. Amer Rasid vasárnap nyi­latkozott egy iraki lapnak, de nem fedte fel, milyen nagy az általa világelsőnek neve­zett olajkincs. Szakértők ed­digi becslései szerint körül­belül 100 milliárd hordó le­het, mellyel az ország még mindig csak második a szaú­­diak mögött, hiszen a szaú­­diakkal kapcsolatban 260 milliárd hordós a feltétele­zés. Kiemelkedő kereseti lehetőség - ÉRTÉKESÍTÉSI VEZETŐ munkakörben Ha Ön • rendelkezik vezetői gyakorlattal hirdetésszervezés területén • vonzó kereseti lehetőséget keres Ha Ön • képes hirdetésszervező csoport önálló, helyi irányítására • agilis és meggyőző • rendelkezik saját gépkocsival és jogosítvánnyal Ha Ön * Csongrád megyei lakos, kérjük jelentkezzen nálunk! Ajánlatunk: * havi fix jövedelem + bevétel-arányos hirdetési jutalék • benzintérítés + mobiltelefon • képzés + karrier-lehetőség Kérjük, hogy pályázatát és fényképes önéletrajzát a hirdetés megjelenését követő egy héten belül küldje el WERNER DÖRFLER ügyvezető igazgató címére! Magyar Telefonkönyvkiadó Társaság 2040 Budaörs, Baross u. 89. Fujimori az ellenzéket vádolja Véres zavargások Peruban Lima (MTI) Alberto Fujimori perui elnök szombaton éles sza­vakkal vádolta meg a dél­amerikai ország politikai ellenzéki erőit azt állítva, hogy pénteki államfői be­iktatása idején véres za­vargásokat szerveztek Li­mában. Az elnök az eskütételének tiszteletére rendezett díszebé­den csökönyösnek és őrültnek nevezte politikai ellenfeleit. Mélységes fájdalmának adott hangot­ amiat, hogy a „fe­lelőtlen és bűnÖS” cselekmény­­sorozat hat ember halálához ve­zetett. Véleménye szerint az el­lenzék nem riad vissza sem­mitől sem annak érdekében, hogy megakadályozza az új kormány működését, és olyan tüntetésre szólította híveit, amelyet nem tudott féken tarta­ni. A perui fővárosban heves összecsapások törtek ki pénte­ken Fujimori államfő újbóli be­iktatásának napján. Az estig tartó incidensekben hatan meg­haltak, hetvenkilencen megse­besültek és négy középület (kö­zöttük a nemzeti bank épülete) leégett. A rendőrök 157 tüntetőt őrizetbe vettek. Az ellenzék szerint Fujimori államfő csalások sorozatának köszönheti májusi újraválasztá­sát, s emellett azzal vádolják őt, hogy a parlament feloszlatásá­val gyakorlatilag megszegte a korábbi alkotmányt, amely csak két elnöki időszakot engedélye­zett. Ezért az ellenzéki vezetők Fujimori beiktatása alkalmából tiltakozó megmozdulást szer­veztek a perui fővárosba - ám a tüntetők még csak gyülekeztek a város központjában, amikor kisebb csoportok máris inciden­seket robbantottak ki, össze­csapva az elnöki palota és a parlam­ent épületéhez vezető út­vonalakat lezáró rendőrökkel. E csoportok tagjai gyújtották fel a négy középületet, azaz az igaz­ságügyi palotát, egy bíróság épületét, a legfőbb választási ellenőrző testület székházát és a nemzeti bank épületét. A hat ember a nemzeti banknál vesz­tette életét - s a feldühödött támadók még a tűzoltókat is megakadályozták, hogy meg­próbálják eloltani a lángokat. Fujimori riválisa, a második választási fordulót a csalásokra hivatkozva eleve bojkottáló Alejandro Toledo egyébként nyugalomra szólította fel a la­kosságot, s az erőszakos inci­denseket, különösen a középü­letek felgyújtását provokátorok akcióinak minősítette. A feldühödött ellenzéki tüntetők Molotov-koktélokkal felgyújtották a jegybank épületét, amelyben hat biztonsági őr bennégett. (MTI Telefotó/AP/Quique Del Olmo) Belgrád (MTI) A vezető szerb ellenzé­ki pártok túlnyomó több­sége szombaton hivatalo­san is úgy döntött, hogy közösen indul a szeptem­beri választásokon, bár jugoszláv elnökjelölt­­jükről csak később kíván­nak dönteni. Jugoszláviában csütörtökön írtak ki választásokat: jugo­szláv elnök- és szövetségi par­lamenti választásokat, szerbiai helyhatósági és vajdasági par­lamenti voksolást, vala­mennyit szeptember 24-ére. A vezető szerb ellenzéki pártok ötórás belgrádi tanács­kozásukon határoztak az indu­lásról, amit közleményben nyilvánosságra hoztak. A dön­tés értelmében az ellenzék kö­ Tusnádfürdő (MTI) Orbán Viktor miniszter­­elnök részvételével szom­baton a romániai Tusnád­fürdőn véget ért a XI. bál­ványos­ nyári szabad­­egyetem.A magyar kor­mányfő síkra szállt a kö­zép-európai építkezés, a gazdasági és politikai együttműködés mellett. Állásfoglalása szerint Ro­mánián múlik, hogy part­ner lesz-e az erre vonat­kozó magyar ajánlatban. A kétoldalú kapcsolatokat értékelve Orbán Viktor fordu­lópontnak nevezte az 1996-os romániai választásokat, amely után antikommunista, európai elkötelezettségű polgári kor­mány alakult az RMDSZ rész­vételével. 1996-ban megszűnt a központi kormányzatból irá­nyított magyarellenes hangu­latkeltés - fejtette ki. A miniszterelnök közlése szerint Magyarország támo­gatja Románia NATO-csatla­kozását, amely azonban jelen­leg nem szerepel a szövetség politikai napirendjén. Az eu­rópai integrációról szólva Or­bán Viktor leszögezte: az unió történelmi lehetőséget sza­lasztott el 1990-ben, amikor belső szerkezetének átalakítá­sát helyezte előtérbe a nyugat­hoz szervesen köthető közép­európai államok beemelése helyett. „A magyar kormány egyben látja a Kárpát-meden­cei magyarságot” - hangsú­lyozta a kormányfő. Értékelé­se szerint most először van olyan gazdasági és geopoliti­kai helyzet, amelyik lehetővé teszi, hogy a megmaradás és a gyarapodás programja való­sággá váljon a határokon túl élő magyarság számára. A szombati előadásokat kö­vető vitában a kérdésekre vá­laszoló Orbán Viktor minisz­terelnök „dőreségnek” nevezte újból és újból felemlegetni a szabadegyetemen rendre elma­radt román-magyar miniszter­­elnöki találkozók ügyét, mert a tábort a közös ügyek megtár­gyalásáért hozták létre, és nem csúcstalálkozók szervezéséért. Értelmetlen lett volna talál­koznom Isarascu kormány­fővel, mert tavasszal abban ál­lapodtunk meg,­hogy néhány határátkelőhely megnyitásá­nak lehetőségén túl nincs olyan ügy, amely megoldódna az őszig - tette hozzá a ma­gyar miniszterelnök. Orbán Viktor elmondta, hogy az Eu­rópai Unión kívül is van élet, de azért jobb belül lenni. A kormányfő véleménye szerint nem szabad minden eszközzel csak a csatlakozásra töreked­ni. Létezik egy közép-európai hitvallás is - tette hozzá. A miniszterelnök véleménye szerint nem szabad elhitetni magunkkal, hogy „kicsik és kevesen” vagyunk, mert ön­magunk boldogulása tehetsé­günkön és a dolgok iránti hoz­záállásunkon múlik. A ma­gyar nép magának köszönheti az 1990 és 2000 között elért gazdasági eredményeket - ál­lította a kormányfő, majd hoz­zátette: „fontos a Phare-támo­­gatás is, de az elenyésző”. A magyar kormány munkához köti a szociális segély odaadá­sát, mert csak munkával lehet jólétet biztosítani - állította Orbán Viktor. Orbán Viktor az RMDSZ helyhatósági vá­lasztásokon elért eredményét úgy értékelte, hogy az RMDSZ több polgármesteri tisztséget és tanácsnoki helyet szerzett, mint korábban, ugyanakkor Marosvásárhe­lyen az eredmény nem úgy alakult, ahogy azt a magyarok akarták. A magyar külpolitika to­vábbra is mérvadónak tekinti Markó Béla RMDSZ-elnök kijelentését, miszerint a szö­vetségi elnök tervei között nem szerepel a kormányzási szándék, amennyiben a jelen­legi ellenzék győz. „Kívánom az RMDSZ-nek, hogy a most következő heteket próbálja a legjobb tudása szerint és az RMDSZ-en belül fellelhető minden erkölcsi, szellemi, lel­ki és intellektuális erő mozgó­sítása révén egy olyan tíz évre szóló és az erdélyi magyarság életlehetőségeit taglaló prog­ram kidolgozásának szentelni, amelyre bátran támaszkodhat a választási kampányban és a választások után is, amikor Bukaresttel vagy Budapesttel kell tárgyalnia” - mondta Or­bán Viktor. „A magyar kormány egyben látja a Kárpát-medencei magyarságot" Orbán Viktor Tusnádfürdőn A szerb ellenzék és a választások Nem lesz bojkott­ ­ös listával indul a szerbiai helyhatósági és a vajdasági parlamenti választásokon. A jugoszláv parlamenti választá­sokra szintén egységes fellé­pést ígértek, bár Zarko Ko­­racs, a Szociáldemokrata Unió elnöke nem zárta ki, hogy egyes körzetben esetleg két ellenzéki jelöltlista is lehet. A jugoszláv elnökválasz­tásra szintén közös jelöltet kí­vánnak állítani, de konkrét személyről várhatóan csak a hét végén, a nyugatbarát mon­tenegrói kormánypártokkal szerdára beharangozott tárgy­alásuk után ejtenek szót. Az ellenzéki színtéren eddig több név is felmerült, de egy köz­vélemény-kutatás Vojiszlav Kosztunicsa mérsékelten jobboldali politikust tartotta olyan személynek, aki teljes ellenzéki támogatás esetén legyőzhetné Szlobodan Milo­sevics jugoszláv elnököt. A Vuk Draskovicsnak, a Szerb Megújhodási Mozga­lom (SPO) elnökének a felhí­vására januárban létrejött el­lenzéki egység mára viszont felbomlott. Az SPO két hó­napja kivonult az ellenzéki kerekasztalról (a szombati ta­nácskozáson sem vett részt), mert a többi párt az összes vá­lasztáson­ való indulás mellett kardoskodott. Az SPO erede­tileg a voksolás kiírása után ígért végleges döntést, de az elmúlt napokban azt hangsú­lyozta, hogy hiányoznak a de­mokratikus választások felté­telei. A szerbiai kormánypártok közül a két baloldali párt pén­teken döntött indulásáról és Szlobodan Milosevics jugo­szláv államfőt jelöli a most először közvetlenül tartandó elnökválasztásra. Szombaton a szövetségi választásokon va­ló indulás mellett döntött a montenegrói Szocialista Nép­párt (SNP) is. A Momir Bula­­tovics jugoszláv kormányfő vezette SNP a Belgrád-párti montenegrói ellenzék le­gerősebb pártja. Az SNP szin­tén Milosevicset jelöli a jugo­szláv elnökválasztásra. Hétfő, 2000. júl. 31. Felszámolt „halálosztó" Almati (MTI) Amerikai és kazah szak­értők befejezték a szemipa­­latyinszki atomkísérleti telep felszámolását, amely a szov­jet időkben a világ legna­gyobb ilyen jellegű létesít­ménye volt. A Kazahsztán északkeleti részén fekvő Szemipalatyinszkben a hi­degháború idején, 1949 és 1989 között mintegy 500 kí­sérleti robbantást hajtottak végre. Egy tanulmány sze­rint az 1949 és 1989 között végzett nukleáris kísérlet kö­vetkezményeként félmillió ember szenvedett ártalmas sugárzást, többségük már nem él. Hirdet a Moszad Jeruzsálem (MTI) Az izraeli titkosszolgálat szokatlan módon igyekszik gondoskodni megfelelő utánpótlásról: „A Moszad megnyílik. Nem mindenki előtt, és nem sokak előtt. De talán éppen Ön előtt” - ol­vasható a vasárnapi izraeli lapokban közzétett hirdetés­ben. A toborzókampánynak, amelyet Efraim Halévi Mo­­szad-főnök gondolt ki és Ehud Barak minszterelnök hagyott jóvá, 25 és 35 év kö­zötti izraeli polgárokat kelle­ne a legendás múltú tit­kosszolgálatba csábítania. Az ideális jelöltnek „szen­vedélyes pályára”, valamint „hozzáértést és rendkívüli motivációt igénylő elitcsa­pathoz” való tartozásra kell vágynia. Hidegvérű gyilkosság Moszkva (MTI) Oroszországban újabb hi­degvérű gyilkosságtól han­gos a tömegtájékoztatás: va­sárnap vált ismertté, hogy szombatra virradóra megöl­ték az orosz színművészeti akadémia rektorát, Szergej Iszajevet. Iszajevet a Moszkva környéki Valentyi­­novkában, dácsájában ölték meg. Egyelőre csak annyit tudni, hogy a gyilkos az ab­lakon át lőtt rá áldozatára, két golyó találta el Iszajevet. A gyilkosság idején az aka­démia rektora egyedül tar­tózkodott nyaralójában, ezért a rendőrség csak egy­napos késéssel értesült a tör­téntekről.

Next