Délvilág, 2001. július (57. évfolyam)

2001-07-23

4 AKTUÁLIS Információs „trafik" Csongrádon Kiszorult a Tourinform Az elmúlt években nyá­ron a volt Magyar Király Szálló előtt működtetett in­formációs pavilont a Csong­rádi Tourinform Iroda. Idén alapvetően megváltozott a helyi idegenforgalmi tájé­koztatás rendje, hiszen a ko­rábban együtt, egy helyen működő idegenforgalmi kft. és az iroda a Fő utca 16. szám alatti székhelyről köl­tözni kényszerült, mivel az állami tulajdonú irodát az in­gatlanfelosztások során a mozgáskorlátozottak megyei szervezete kapta meg. Az idegenforgalmi cég az Er­zsébet Szállodában, míg az iroda a művelődési központ tetőterének egyik helyiségé­ben rendezkedhetett be. A pavilon helyén időközben könyves standot alakított ki, a városi könyvesbolt működ­tetését tavaly áldozatok árán felvállaló szegedi Humanitás Rt., így az információs pavi­lonnak már nem jutott hely a Fő utca forgalmas oldalán. A Hild sétány kórház felőli vé­génél lévő egykori trafik használatba vételével vi­szont mégiscsak a központ­ban maradhatott a kitelepülő információs szolgálat. Mint Cseh Orsolyától, az iroda vezetőjétől megtudtuk: álta­lában a külföldiek találják meg könnyebben az ingye­nes szolgálatot (ami feltehe­tőleg a Tourinform felirat tu­datos kereséséből adódhat), a csongrádiak még az „elő­döt”, az antik könyvárust ke­resik náluk, a vidékről érke­zők pedig általában az utca másik oldalán sétálgatnak, s gyakran észre sem veszik a pavilont. Az idegenforgalmi szezon végéig naponta reggel 8 órá­tól este 8-ig nyitva tartó pa­vilonban idén is sokféle ha­zai turisztikai kiadványt kí­nálnak, Cseh Orsolya szerint azonban kevés a csongrádi és térségi kiadvány, ezeket kevesellik az érdeklődők. Az információs munkatár­sak több nyelven tudnak fel­világosítást adni a régió programjairól és idegenfor­galmi lehetőségeiről. Idén idegenforgalmi szakos diá­kok nem dolgoznak a szol­gálatnál. M. S­. J. .Jtouryn­toTin­^U Idén a Hild sétány „trafikjába"költöztek ki a Csongrádi Tourinform Iroda munkatársai. (Fotó: Gyenes Kálmán) NYUGDÍJASOK MEG­BESZÉLÉSE. A vásárhelyi Belvárosi Nyugdíjasklub tag­jai kedden délután 3 órakor tartják soron következő össze­jövetelüket az Andrássy út 32. szám alatt. Ezúttal békés­csabai útjukat beszélik meg. .KÉPVISELŐI FOGA­DÓÓRA: Dán János, Makó és térsége országgyűlési kép­viselője július 24-én, ked­den délután kettőtől négy óráig fogadóórát tart a vá­rosházán, első emeleti iro­dájában. BIBILIATÁBOR VÁ­SÁRHELYEN. Ma, délelőtt fél 10-kor a református f ótemplomban ünnepélyes is­tentiszteletet tartanak. Ezzel az eseménnyel veszi kezde­tét az idei bibliatábor, me­lyet minden évben megren­deznek Hódmezővásárhe­lyen. HÍREK Huszonnégy órás palacsintamaraton A tábori lelkész rekordja Munkatársunktól Huszonnégy órán keresztül sürgött-for­­gott a palacsintasütők körül a szegedi Eko­­parkban Gyenes Csaba. A 29 éves kunágo­­ta-dombiratosi plébánosnak azonban meg­érte a fáradság: sikerült a Guinness-rekord. Péntek 13 órától szombat délután egy óráig háromezer palacsintát sütött ki. A fiatal pap dobhártyaszaggató muzsi­kára dobálta, forgatta a tésztát. Ez azonban nem volt elég a hangerőből, háromszáz gyerektorokból szállt a biztatás. Talán en­nek is köszönhetően már az első óra eltel­tével megdőlt a korábbi rekord. A 150 da­rab ínyencség helyett 193 gőzölgött a bírák tányérjában. A későbbiekben pedig még nagyobb fokozatra kapcsolt az évek óta megrendezett állami gondoskodásban élő fiatalok országos találkozójának (Ágota) lelkésze, aki egyben a táborok konyhafő­nöke is. Szombat óta három egykori rekordot is ki lehet húzni a Rekordok­ könyvéből. Gyenes Csaba az egyetlen a világon, aki harminc percen keresztül 45 sütővel dolgo­zott. Emellett egy óra kellett neki közel 200 darab palacsintához, huszonnégy óra alatt pedig háromezret készített. Egyszerre negyvenöt sütővel küzdött Gyenes Csaba. (Fotó: Gyenes Kálmán) Eső Eddig azt olvastam: terjeszkedik a sivatag, ter­jed a Szahel-övezet, az ok népességszaporodás, a túllegeltetés, a globális fölmelegedés stb. Most vi­szont azt olvasom a biz­tonságos buszmegálló­­elexitető védelmében - közben szaporán esik az eső­ - hogy a Szahara sze­gélyterületein, ilyen-olyan hatásokra, újabban meg­indult a visszaterméke­­nyedés. Ha a tendencia valós - így a közlemény -, akár tíz éven belül újra kizöldülhet a sivatag. Ké­telkedve ingatom a fejem, ez nem létezik. Aztán ki­lépek a plexitető alól, s öt liter vizet zúdít nyakamba a szomszédos nyárfáról a hirtelen szélroham. Máris érzem: kifejezetten esé­lyes a dolog. F. Cs. HÉTFŐ, 2001. JÚLIUS 23. Lovasbemutató is volt a derekegyházi falunapon Magyar nóta mellett, Trabanttal Hamarosan véget ér az aratás Dere­­kegyház környékén is, van tehát ok az ünneplésre. A községben minden év­ben megrendezik a falunapot, ami egy hétvégén át tart. A programok órán­ként kezdődtek, de ez nem jelenti azt, hogy azonnal váltották is egymást, a kultúrház előtt felállított asztaloknál lassan, ráérő hangulatban telt az idő. A piactéren mutatkozott be először a helyi Ördöngős Lovasklub, majd itt álltak rajthoz az autóversenyzők is. Az egy kilométeres tá­vot akadályokkal nehezítették a szervezők, s megadott idő alatt kellett teljesíteni. A dere­kegyházi versenynek híre ment a környéken, ezért nem csak helybéliek indultak a megmé­rettetésen. Az 1000 köbcentiméter alatti kate­góriában a szentesi Faragó Attila végzett az első helyen, az 1000 köbcentiméter feletti ka­tegóriában pedig a szintén szentesi Bubor Ta­más. A nők versenyében viszont a pálmát a derekegyházi Barna Gabriella hozta el. A ka­tegóriák nyertesei mind Trabanttal indultak, s ezek között akadt olyan autó, melyről a leg­nagyobb jóindulattal sem lehetett volna felté­telezni, hogy egyáltalán még gurul. Barna Gabriella elmondta, Derekegyházon, a fiata­lok körében nagyon népszerű az autózás, így nem csak a falubeliek örömére, hanem a ma­guk szórakoztatására is rendezték a versenyt. A díjkiosztó után viszont mindenki - ahogy egy nagy versenyen is illik - pezsgőben für­dőn. Akik a motor hangja helyett a magyar nó­tát részesítették előnyben, Márkus Icát hall­gatták a kultúrháznál. A hely szelleméhez és a hallgatóság igényeihez egyaránt igazodott a Csongrádi Színtársulat előadása. Kosztolányi­­né Tóth Ildikó jegyző meghívására érkezett a Körös-toroki társaság Derekegyházra, Móricz Zsigmond egyik népszínművét adták elő. Az író a lélekvándorlás kimeríthetetlen témáját ésszerűen rövidre zárta: a darab végkövetkez­tetése szerint a lélekvándorlás nem más, minthogy az asszony lelke költözik a macska­testbe, a macska lelke pedig az asszony testé­be. A népszínmű nagy sikert aratott, a tréfá­kon egyaránt nevettek az asszonyok és az „emberek”. Ihos József fellépése után eljött a zene ide­je. Először az Mc Hawer játszott, majd fél ti­zenegytől az Alibi zenekar. Az együttes első fellépése az Isten homloka mögötti kis falu­ban, Tompaháton volt, ma rendszeres szerep­lői a Dél-Alföldön megrendezett koncertek­nek - mondta Filep Lajos, a zenekar vezető­je. Az öreg Ford, amivel a fiúk utaznak, csak egyszer hagyta cserben őket, defektet kapott. A pótkereket az együttes póttagja, a dobok virtuóza, Gránicz Zoltán szerelte fel, így fu­tott tovább a szekér. Az Alibivel zárult a falunap szombat esté­je, a vasárnapi futballtornán viszont sokkal többen indultak, mint ahány csapatra az elő­ző napi mulatság után számítani lehetett vol­na. B. G. Egymilliós bírság, „parlagfűirtás elmulasztásáért"? Napokon belül virágzik Országszerte rengeteg ember allergiás a par­lagfűpollenre. Hódmező­vásárhely környéki föld­területeken mindenütt el­terjedt ez a gyom, de a belterületeken is megta­lálható. Leghatásosab­ban kaszálással és tarló­hántással lehet védekez­ni ellene. A parlagfű­­mentesítésért mindenki tehet: minden szál kihú­zott parlagfűvel keve­sebb pollen kerül a le­vegőbe. Bimbózó állapotban van a parlagfű, és ha nem kaszál­ják le nagyon gyorsan, egy­két napon belül indul a vi­rágzás. Ha ez bekövetkezik, a kaszálás legföljebb a pol­lenterjedést segíti - mondja Hódi László, a vásárhelyi központú Csongrád Megyei Növény-egészségügyi és Ta­lajvédelmi Állomás osztály­­vezetője. Hódmezővásárhe­lyen és környékén általáno­san föllelhető a parlagfű, bel­területen szórványosan fordul elő, a város környékén an­nál nagyobb mennyiségben, voltaképp mindenütt. A kü­lönösen veszélyeztetett terü­letek a napraforgóvetések, ahol szűk a rendelkezésre ál­ló gyomirtóválaszték, szin­tén tág lehetősége van a par­lagfűnek a búzatartókon. A dűlők mentén éppúgy megta­lálható, mint a városból kive­zető utak környékén. Parlagfű ellen a leghatáso­sabb fegyver a kasza, illetve a tarlóhántás - ismerteti a le­hetőségeket Hódi László. Hozzátéve: véleménye sze­rint hatástalan maradt a vé­­dekezésre felszólító propa­ganda. Ez az amerikai erede­tű gyom-mely 1922-ben je­lent meg az országban - a 90- es évek óta minden területet elfoglalt, amit elfoglalhatott. A parlagfű irtása kötelező. Búza Géza, az önkormányzat ügyfélszolgálati csoportjá­nak munkatársa elmondta, hogy a gyommentesítésre - ebben a parlagfű-mentesítés is benne van - rendelet köte­lezi a fölterületek használó­it, kezelőit. Ha nem történik meg a mentesítés, akkor bel­terület esetében jegyzői ha­táskörbe kerül az eset, a kül­területen pedig a növény­egészségügyi állomás veszi át az ügyet. „Összedolgo­zunk, értesítjük egymást a parlagfüves területek hollété­ről”, mondja ezzel kapcso­latban az önkormányzat munkatársa. Ha az adott cím­re kiküldött felszólítás elle­nére sem mentesíti a terület­használó, tulajdonos a föl­det, akkor eljárási bírságot szabhatnak ki rá. Ez - a terü­let nagyságától függően - húszezer forinttól egymillió­ig terjedhet. F. Cs. A parlagfű leghatásosabb ellenszere: a kasza. (Illusztráció: Tésik Attila) Háromezren a makói fürdőfesztiválon A makói fürdő a hét vé­gén rendezte meg második fesztiválját. Noha az esőbe forduló, szeles-borús időjá­rás nem kedvezett a strand szerelmeseinek, a rendez­vény így is nagy sikert ara­tott. A fesztivál nyitó napján, pénteken mindenki az eset kémlelte: vajon megszánják­­e az égiek a szervezőket? Nos, nem szánták meg. A három nap alatt alig sütött ki a nap, olykor metsző szél fújt, és fürdőruhában igazán csak az érezhette jól magát, aki a termálmedencében lu­bickolt. Ennek ellenére jól sikerült a m­ostani a hancn­­lat az első perctől az utolsóig kitűnő maradt. A meghirde­tett versenyeket, bemutatókat úgyszólván kivétel nélkül megtartották, és ha nem is a fürdésre csábító időjárás mi­att, de mindenki jól érezhette magát. Minden korosztály megtalálhatta a programok liözatt azt ami Sziszam­enk­o ízelítőül: volt nosztalgiadisz­kó, fúvóskoncert, borkóstoló, pörköltfőzés, mazsorettbe­­mutató, néptáncgála, aszfalt­rajzverseny és megannyi ve­télkedő... Pőcze Lászlóné igazgató úgy becsülte, a há­rom nap alatt két-háromezer ember váltott jegyet.

Next