Délvilág, 2001. október (57. évfolyam)
2001-10-08
8 MEGYEI TÜKOR HÉTFŐ, 2001. OKTÓBER 8. „Kis Jimmy" nagy dobásra készül A makói Kóczé Lajost - a fiatalabbat - sokan úgy ismerik: Kis Jimmy. Ez a név azért ragadt rá, mert egyik kedvence Zámbó Jimmy, akinek dalait megdöbbentő hűséggel képes előadni. A tehetséges, tizenkilenc esztendős fiatalember ének- és zenetudósából él, vendéglátózik. Ám azt mondja, ez csak a kezdet és jövő tavasszal saját produkcióval rukkol elő. Kóczé Lajos 1997-ben vált városszerte ismertté, amikor a Kifutó címmel meghirdetett versenyen az Egyszer megjavulok én című nótával második lett. Hogy ki lett az első és mit csinál most, kevesen tudják, ő azonban a mikrofon előtt maradt. Saját bevallása szerint óvodás kora óta érdeklik a dallamok. Jól játszik zongorán és hegedűn. Ez nem véletlen, hiszen apai ágon többen is zenélnek a családban - az édesapa ugyancsak ismert muzsikus Makón és környékén. Énekelni csak az általános iskolai kórusban tanult, ám hamar kiderült, van hozzá tehetsége. A család eleinte nem fogadta örömmel, hogy a zenei pálya vonzásába került. Ő maga sem volt biztos benne, hogy ez jelenti számára a jövőt. Eleinte elektronikai műszerésznek tanult, ám végül nem lett belőle telefonszerelő. Ma már a hangjegyek világában él, ez tölti ki minden napját. Hogy érdemes meghallgatni, azt bizonyítja, hogy az elmúlt nyarat a Balaton partján töltötte, ahol egy szórakozóhelyen énekelt. A vendéglátós életformáról azt mondja, egyfelől nagyszerű érzés, hogy azt csinálhatja, amit szeret. A közönség tetszése, a társaság és a buli nagyszerű dolog. Másfelől viszont ez a munka olykor embert próbáló. Kora délutánig a színpadon állni és énekelni fizikailag sem kis teljesítmény, ráadásul az új slágereket pár napon belül tudni kell. Most is minimum napi két-három órát gyakorol. A Balatonnál különben nem sokszor énekelhetett Jimmy-számokat, inkább nosztalgiadalokat és újdonságokat kértek tőle. Bár nem bánja, ha a még mindig népszerű sztárhoz hasonlítják, nem szeretné, ha beskatulyáznák. Amellett, hogy mások számait énekli, saját dalokat is ír. Általában romantikus hangulatú, slágeres nótákat komponál. A közönségnek tetszenek a Kóczé-dalok, merthogy egyet-egyet elénekel közülük péntekenként a Korzó kaszinóban, ahol rendszeresen fellép. Már azon is gondolkozik, hogy saját produkcióval rukkol elő - ha minden összejön, jövő tavasszal hallhatunk róla. Tervei szerint komolyabban is szeretné tanulni az éneklést. Egy budapesti jazzszakos tanárhoz fog járni. Persze annak ellenére, hogy a zene tölti ki az életét, ugyanolyan fiatal, mint a többi hasonló korú srác: szereti a társaságot, gyakran jár szórakozni. Ám a színpad varázsa a hétköznapokra is rányomja bélyegét. Egyik korábbi barátnőjét például az egyik fellépésén ismerte meg. A kapcsolatnak azóta vége, ám Kis Jimmy írt egy szép balladát a lányról. Szabó Imre Kóczé Lajos, alias Kis Jimmy napi két-három órát tölt hangszere mellett. (Fotó: Gyenes Kálmán) Belami vetélkedője No hiszen, Snájdig köszöntethetett percekig is a Zsibbadt brigádvezető nagytermében. Egyetlen Zsibilakó sem akarta tudomásul venni, hogy a munkanélküliségben annyira járatos rakodóipari pakolómenedzser megérkezett. Plüss Eta ugyanis éppen annyira kiguvadt szemmel bámulta a televízió képernyőjét, mint Cink Enikő, Minek Dönci, Bika Jenő, s persze Belami. - Talán vért fagyasztó horrorkéjfilmet adnak, telességgel pszichothriller alapon ? - érdeklődött Snájdig. Ám előbb halk pisszegéssel, majd pedig egy ásó sokszor markolt nyelével intették csendre. - Nem látja, hogy a vetélkedőt nézzük? - küldött egy napon szárított bakancsot is Snájdig irányába Minek úr. - Vetélkedő? - nyílt még kerekebbre Snájdig szeme. Ugyanis semmiféle, vetélkedőre emlékezető jelet nem vélt fölfedezni a képernyőn. Mindössze egy darab, hű, de nagyon mérges, szőke hajú, de annál is feketébb göncbe bugyolált hölgyet látott, aki időnként irtózatosan fontos kérdéseket röptetett különböző emberek irányába, eközben pörgött, gyalogolt, de leginkább szeméből szórta a szikrákat. Amikor pedig egy nagy körkérdés után a marcona hölgy úgy vélte, nem elégedett a játékosok által összegyűjtött forintokkal, megkezdődött a könyörtelen megalázás. - Az önök gondolatai még mindig embrionális állapotban vannak? A maguk fejében még az EEG sem mutatna kis semmit? - lökte mondatait a szőke asszonyság, a játékosok („Te, ez tényleg játék?” - borzadt el Snájdig) meg habogtak, makogtak, pirultak. Ahogy teltek a percek, Snájdig mindinkább nem értette, milyen kéjes boldogságot okozhat ez a nagy nyilvánosság előtt elkövetett emberkínzás a Zsibiben üldögélőknek. Ám, amikor rákérdezett: „Aztán hol ebben az öröm?” Smúz csak annyit mondott: „Teccik a francnak. Csak úgy nézzük.” Snájdig eközben attól rettegett, hogy a műsorvezető (mert hogy ez műsor, hangsúlyozta, orrát piszkálva Bika Jenő) előkap egy bikacsököt, s azzal jól végigveri a versenyzőket. Majd szíjat hasít a hátukból. Aki pedig ezek után is válaszolni merészel, tarkón is lövetik. - Igaza van, Snájdig, ez valóban szörnyű - habogta Cink Enikő, amikor a vetélkedő résztvevői sorra kiszavazták egymást. S újfent kiderült - mondd Plüss Eta -, hogy nem éppen a legokosabb tekerhet haza, hóna alatt a több százezer forintos zsákmánnyal. A szőke-fekete démon időközben nem vérebeket eresztett el - mint azt Snájdig várta hanem egy kacsintást. A Zsibiben pedig arról beszélgettek a népek, milyen szép idők is voltak azok, amikor a műsorvezetők még kedvesen szólítgatták játékosaikat, az ügyetlenebbnek még segítettek is. De ez a „Leggyengébb láncszem", mert hogy úgy hívják, velőt is rázó, lelket is horpasztó. - Ugyan, árulják már el, nekem, mégis mi a bajuk ezzel a műsorral? - könyökölt a pultra Belami. - Miért, maga nem lát a bokasüllyedéstől? - hördült Minek Dönci. - Hiszen ez egy kész szadizmus. Csak azon csodálkozom, hogy még egyik hölgy se kapott sírógörcsöt, s a férfiak között sem találtatott olyan, aki lenyomjon egy akkora sallert az őt kiszavazónak, hogy torkán akadjon a táblája. -Ja, ha Minek úr eme játékban szadizmust lát, vessen magára két uszály marosi homokot - nyelt a cigi füstre két kisebb korsó sört Belami. - Mert a „Leggyengébb láncszem”, ha még nem vették volna észre, egy roppant hasznosítható karrierkurzus, hétköznapokra. A néző ugyanis csak tapasztalatokkal gazdagodhat. Mondjam a példákat? Először is a pénzosztónak (őt személyesíti meg a szőke brutalika) visszaszólni totálisan tilos, vagyis a pénzért mai világunkban minden megaláztatás elviselése kötelező. Másodszor: a tudás nem mellékes, annál inkább másodlagos az érvényesülésben. Harmadszor: szavazd ki, lökd fel, taposd el azt, aki utadba áll. Negyedszer - s ezt akár levonhatják áfa-tartozásukból, no meg konklúzióként -, kegyelem pedig nincs. S mivel a vetélkedő nézése közben szembesülhetnek a nagy örömmel - végre nem magukat alázzák meg, akár még kedélyjavító intézkedésként is felfoghatjuk a szóban forgó harci játékot - mondta Belami. Majd összeráncolta szemöldökét, belekiabált a Zsibi zajába - „Viszlát!” -, és bevágta maga mögött az ajtót. Józsi csapos pedig rögtön tudta: ezen az estén megint ő lett a leggyengébb láncszem. Ugyanis a Zsibis kompánia szemrebbenés és fizetés nélkül távozott. Bátyi Zoltán Németh György rajza Az Aranyeső plusz egy páratlanul rugalmas pénzügyi konstrukció, amely egyszerre életbiztosítás és jó befektetés. A hat különböző hozamú és kockázatú Winterthur alap közül szabadon eldöntheti, melyikbe teszi a pénzét, de Winterthur Biztosító Rt. www.winterthur.hu akár egyetlen alapba is elhelyezheti. Ezt az elrendezést bármikor megváltoztathatja, és pénzét más arányban is befektetheti. A Winterthunnál most már ingatlanalapot is választhat, amely az ingatlanpiac minden szegmensét felöleli (pl. irodaházak, ipari ingatlanok, lakóingatlan, telkek). A Winterthur Aranyeső plusz kitűnő befektetési lehetőség, és az élet különböző szakaszaiban az adott igényeknek megfelelően alakítható. winterthur a CREDIT SUISSE GROUP tagvállalata Kiszimatolja a legjobb befektetést Aranyeső plusz Befektetéshez kapcsolt életbiztosítást is.