Délvilág, 2001. november (57. évfolyam)

2001-11-10

rtálS Szentesen iskolát teremtett Veszelovszky Iván Emlékéremmel jutalmazták A nőorvostársaság dél­magyarországi szekciójá­nak pénteki tudományos ülésén elhangzott: Vesze­lovszky Iván bebizonyí­totta, hogy egy vidéki kis­város kórházában is le­het tudományos fokozatot szerezni. Az ország minden tájáról jöttek a kollégák, hogy meg­tiszteljék Weszelovszky Iván címzetes egyetemi docenst, aki 25 éve vezeti a szentesi kórházban a szülészet-nőgyó­gyászati osztályt. Az alkalom­ból tudományos ülést rende­zett pénteken a nőorvostársas­ág dél-magyarországi szekci­ója, elismerve ezzel a Kurca­­parti település orvosainak szakmai és tudományos mun­káját. Frank József, a megyei közgyűlés elnöke örvendetes­nek nevezte, hogy a szentesi és a makói kórházban felépülhet a sürgősségi osztály. Szerinte azért sikerült megszerezni a két beruházásra a címzett álla­mi támogatást, mert a telepü­lések polgármesterei és az egészségügyi intézmények ve­zetői megegyeztek abban, hogy előbb a szentesi, aztán a makói létesítmény megvaló­sításáért lobbiznak. Ezt a meg­állapodást támogatták azok a lokálpatrióta országgyűlési képviselők is, akik a politikai érdekek helyett a szakmai szempontokat részesítették előnyben. Frank József arra figyelmeztetett: senki se pró­báljon politikai tőkét ková­csolni az egészségügy siral­mas helyzetéből. Szirbik Imre polgármester elismeréssel szólt a szentesi szülészet-nő­gyógyászati osztály kollektívá­jának teljesítményéről, és azt kívánta, hogy ne legyenek fil­léres gondjaik. Papp Zoltán professzor, a szülész-nőgyógyász szakmai kollégium elnöke nagyra érté­kelte Weszelovszky Iván mun­kásságát. Mint mondta: az osz­tályvezető főorvos bebizonyí­totta, hogy nemcsak klinikán, hanem egy vidéki kisváros kór­házában is lehet tudományos fokozatot szerezni. A pro­fesszor szerint Weszelovszky Iván olyan iskolát teremtett Szentesen, amelynek országos híre van. Az egészségügy vál­ságos helyzetéről szólva azt hangsúlyozta Papp Zoltán: a lakosság csak most szembe­sült azzal, hogy a kórházak­ban nincs elegendő pénz. A fejlett országok egészségügyi dolgozóinak bére húsz-huszo­nötszöröse a magyar kollégá­ikénak, de az orvosi műsze­rek, eszközök hazánkban is ugyanannyiba kerülnek, mint Nyugaton. Ennek ellenére ide­haza is mindent megtesznek a betegek gyógyulása érdeké­ben, és nem azt nézik, hogy éhbérért dolgoznak. Szabó István professzor, a Magyar Nőorvos Társaság el­nöke Weszelovszky Iván tevé­kenységét úgy jellemezte, hogy amit elhatározott, min­dent maradéktalanul teljesí­tett. Hozzátette: munkásságával nemzetközi tekintélyt is kiví­vott magának. Kimagasló mun­kája elismeréseként Szabó Ist­ván Semmelweis-emlékérmet adott át Weszelovszky Ivánnak. A kitüntetett Frank Józseftől millenniumi emlékérmet vett át. A szentesi kórház két főor­vosa, B. Nagy Zoltán és Szabó András Szontágh-emléklapot kapott. A szegedi Resch Béla professzor munkásságát Szon­­tágh-emlékéremmel ismerték el, amelyet Pál Attila pro­fesszor, a nőorvostársaság dél­magyarországi szekciójának el­nöke nyújtott át. Balázsi Irén Weszelovszky Iván címzetes egyetemi docens szakmai és tudományos munkájával nemzetközi tekintélyt vívott ki magának. (Fotó: Tésik Attila) Ma már 900 millió a tét Lottólázban Munkatársunktól Minden idők második leg­nagyobb magyarországi nye­reményéről dönthet ma For­tuna. A telitalálatos lottószel­vényre kifizetett eddigi legna­gyobb összeg 1 milliárd 59 millió forint volt, ma, ha vala­ki egyedül találja el az öt szá­mot, 900 millió forintot vihet haza. A múlt héten 4 millió 775 ezer szelvénnyel kísérelték meg eltalálni az öt számot, ezen a héten ez a szám már valószínűleg meghaladja az ötmilliót. Egyébként eddig reálérték­ben az 1995-ben kifizetett te­litalálat érte a legtöbbet. Akkor 578 millió forintot fizetett az ötös, ami ma 1 milliárd 300 millió forintot ér. Nyugat-Európa több orszá­gában és az Egyesült Álla­mokban milliárdokat értek a telitalálatos szelvények. Euró­pában eddig a legmagasabb jackpot a spanyol lottóban gyűlt össze, 1994-ben 13 mil­liárd 249 millió forintnak meg­felelő pesetát vihetett haza a nyertes. Olaszországban két­szer is 11 milliárd forintnak megfelelő lírát ért a főnyere­mény, Angliában 8, Németor­szágban pedig 5 milliárd 400 millió forintot. Az USA-ban a legnagyobb nyeremény elérte a 295 millió dollárt, vagyis mintegy 80 mil­liárd forintot. Nagy a forgalom a lottózókban. (Fotó: Miskolczi Róbert) A szegedi olasz központban Világhírű festmények Munkatársunktól Először láthat a közönség eredetiben Giacomo Manza, Giorgio Morandi, Mario Sino­­ri, Ottone Rosari és Jean Coc­teau alkotásokat a Szegedi Olasz Kulturális Központban november 11-én, vasárnap dél­után három órakor nyíló kiállí­táson, melyet a Nobel-díjas köl­tő, Salvatore Quasimodo szüle­tésének 100. évfordulója alkal­mából rendezett a Budapesti Olasz Kultúrintézet, a Szegedi Tudományegyetem, valamint Szeged Város Önkormányza­ta. A megnyitón részt vesz Giorgio Pressburger, a Buda­pesti Olasz Kultúrintézet igaz­gatója, Pál József, a szegedi in­tézetet működtető tanács elnö­ke, Mészáros Rezső rektor, Ezio Bernardelli ügyvezető igazga­tó és a város képviseletében Lengyel Györgyi kancellár. A tárlat november 25-éig tekint­hető meg hétfő kivételével min­dennap 17 és 19 óra között. Szabadnapot is kapnak Tudósítónktól A szentesi önkormányzat határozata szerint minden év­ben egyszer megköszönik a szociális munkások fáradozá­sát. A helyhatóság intézménye­inek dolgozóit virággal és est­ebéddel várták pénteken dél­után a központi gyermekélel­mezési konyha ebédlőjében, ahol Szirbik Imre polgármester azt hangsúlyozta, hogy a közös­ség kötelessége gondoskodni a rászorulókról. A szentesi szociális munká­soknak azt kívánta a város ve­zetője, hogy legyen erejük és tartásuk a hivatásuk folytatásá­hoz. A képviselő-testület dönté­se szerint számukra munkaszü­neti nap lesz november 12-e, hétfő. Szimpózium az egészségügyről Munkatársunktól Vasárnap délután 4 órakor ünnepélyes megnyitóval kez­dődik a szegedi kórház által szervezett AN-RE, az analitiká­tól a rehabilitációig elnevezé­sű szimpózium a Csongrád me­gyei pedagógiai központban. A tizedik évfordulóját az idén ünneplő AN­RE tovább­képző tanácskozássorozat el­ső napján az ünnepélyes meg­nyitót követően az MTA Sze­gedi Biológiai Központjának professzora, Hadlaczky Gyula a mesterséges kromoszómák génterápiában betöltött szere­péről tart előadást, majd Ba­rátit Lajos, a szegedi kórház gazdasági igazgatója a pénz­ügyi tervezés formáiról, ezek egészségügyben történő alkal­mazásáról beszél, majd Cser­­nay László, a szegedi Nukleá­ris Medicina Intézet professzo­ra a zene és az egészségügy kapcsolatát elemzi. A tanácskozás második nap­ján, hétfőn délelőtt 10 órakor Ivády Vilmos, az Egészségügyi Minisztérium államtitkár-he­lyettese részvételével rendez­nek fórumot a magyar egész­ségügy helyzetéről és jövőjéről. Délután 2 órától a finanszíro­zásról, az egészségügyi átala­kításról, a tulajdonosi szerke­zetváltásról rendeznek kerek­­asztal-beszélgetést. A szerdáig tartó tanácskozással egy időben 34 kiállító mutatja be legújabb, egészségügyben használatos eszközeit, diagnosztikai, illet­ve terápiás termékeit. SZOMBAT, 2001. NOVEMBER 10. Sérülten, Kecel és Miskolc között (Folytatás az I. oldalról.) A mentők a két súlyosan sérült gyermeket először a kis­kunhalasi kórházba szállítot­ták, onnan az első életmentő beavatkozást követően, a régió első és másodfokú égési sé­rült gyermekeinek ellátására hivatott szegedi gyermekklini­kára. Túri Sándor professzor, a klinika igazgatója elmondta: a két súlyosan megégett gyer­mek Szegedre szállítását köve­tően 9 orvost riasztott, akik október 29-én egész éjjel azért dolgoztak, hogy a gyerekeket sokktalanítsák. Stabilizálták vérnyomásukat, pulzusukat, véroxigén-koncentrációjukat, veseműködésüket, az égett testfelszínt fertőtlenítették. Gé­gemetszést végeztek náluk, mert a belélegzett forró leve­gő súlyosan roncsolta a légző­szerveiket. Ezt követően az eddigi, ilyen esetekben szo­kásos gyakorlatot és a szakmai szabályokat követve a gyere­keket helikopterrel Budapest­re szállították, mert a harmad­fokú égési sérültek kezelésé­re a szegedi klinikán nem áll rendelkezésre úgynevezett szeptikus intenzív osztály, ahol a többi súlyos állapotban levő gyermektől a fertőzés veszélye nélkül az égettek elkülöníthe­tők lennének.­­ Elláttuk fel­adatunkat, a szakmai szabá­lyoknak megfelelően jártunk el. A gyermekek - akiknek testfelületének 100, illetve 95 százaléka megégett - nem él­nének, ha az első órákban nem részesülnek az általunk elvég­zett orvosi beavatkozásokban - mondta Túri Sándor pro­fesszor a szegedi gyermekkli­nika igazgatója. Az előírás szerint Budapes­ten, a János kórház intenzív osztályán kell(ene) fogadni a harmadfokú égési sérült gyer­mekeket, ám mivel időközben ez az osztály megszűnt, a Já­nos kórház sebészei, a Heim Pál kórházban végezték el a harmadfokú égési sérüléseknél szükséges operációt. Az inten­zív osztály hiányában azon­ban kénytelenek voltak az el­látást követően továbbküldeni a sérülteket Miskolcra, ahol megvannak a feltételek ápolá­sukra. Tegnap késő délután érdek­lődtünk a miskolci kórház igazgatójától, Csiba Gábor fő­orvostól, aki válságosnak ne­vezte a két sérült gyermek áll­apotát, ugyanakkor hangsú­lyozta: a gyerekek megkapták a megfelelő ellátást vala­mennyi intézményben, ame­lyekben kezelték őket, mielőtt hozzájuk kerültek. Ennek kö­szönhető, hogy életben ma­radtak. A miskolci kórházban tovább folytatódik gyógyítá­suk, az égett bőrfelületek eltá­volítása és ezek pótlása után még számtalan plasztikai mű­tét vár a kicsikre. Arra a kér­désünkre, hogy mennyi esé­lyük van az életben maradás­ra, az igazgató főorvos annyit mondott: minden túlélt nap­pal több a remény. Kalocsai Katalin hírek DANDÁRÜNNEP. Ma reggel 9 órakor kezdődik a vá­sárhelyi Bercsényi Miklós Gé­pesített Lövészdandár fennállá­sának 50. évfordulója előtt tisz­telgő ünnepségsorozat a vásár­helyi laktanyában. BÁBOS HÉTVÉGE. A vá­sárhelyi Galibák bábcsoport lép fel „Mesék a nyúlról meg a rókáról” című műsorával a Bábos hétvégék sorozat követ­kező részeként, vasárnap dél­után 4 órától a vásárhelyi Ifjú­sági Parkban. ELŐADÁS GAZDÁL­KODÓKNAK. „Adó, tb, ős­termeléssel kapcsolatos nyil­vántartások” címmel tart elő­adást a gazdálkodók részére Szűcs Edit, az APEH megyei munkatársa hétfőn délután 5 órától, a mártélyi polgármeste­ri hivatalban. KÚTAVATÁS FÖLDEÁ­KON. Göncz Árpád volt köz­­társasági elnök mond avatóbe­szédet azon az ünnepségen, amelyet a Szent László díszkút átadása alkalmából rendeznek hétfőn délután 2 órakor Földe­ákon. Az avatást követően há­rom órától ünnepi műsor, öt órától ünnepi szentmise lesz. A TÉRSÉGI MEGBÍ­ZOTT CSANÁDPALOTÁN. Weszely Tamás térségi megbí­zott november 13-án, kedden 14-től 16 óráig fogadóórát tart Csanádpalotán, a községházán. Szerződéses katonák országos találkozója Vásárhelyen Erősítenék a honvédség vonzerejét Szeretné vonzóvá tenni a szerződéses katonai szolgálatot a Magyar Hon­védség legfelsőbb vezeté­se, összhangban a haderő­­reformmal. Ennek érdeké­ben kíváncsi ezen egyen­ruhás zsoldosok vélemé­nyére. Ezért kezdődött meg pénteken, és fejező­dik be vasárnap a szerző­déses katonák második országos találkozója Vá­sárhelyen. Az ország különböző részei­ről összesen hetvenöt szerződé­ses katona érkezett Vásárhely­re, hogy részt vegyen a zsoldo­sok vasárnapig tartó fórumán. A második országos találko­zón az összejövetel egyik kez­deményezője, Havril András altábornagy, a Magyar Hon­védség vezérkari főnökhelyet­tese hangsúlyozta, hogy a ma­gyar haderőreform egyik fon­tos kérdése, hogyan lehetne vonzóbbá tenni a szerződéses szolgálatot, és hogyan lehetne lecsökkenteni az erőteljes el­vándorlást erről a pályáról. Az utóbbi tíz esztendőben össze­sen 40 ezren vállalták a szolgá­lat ezen formáját, de csak ötez­ren maradtak a pályán. A Ma­gyar Honvédség történetében előzmény nélküli a szerződéses katona alkalmazása. Éppen ezért ennek kultúráját - úgy is, mint új megélhetési formáét -az abban résztvevőknek a hon­védség vezetésével közösen kell kialakítaniuk. Újdonsága és kiforratlansága miatt azon­ban a zsoldos katonaságnak egyelőre inkább a hátrányai, mint az előnyei jelentkeznek - ismerte el az altábornagy, aki elmondta azt is: a Magyar Hon­védség profi hadsereggé való átalakításának ma még nagyon drága formája, hogy a kiképzett szerződésesek nem vállalják az 5-15 éves szolgálatot, ha­nem elhagyják a pályát, így az anyagi erőket is az újak kiképe­zésére, nem pedig a meglévő állomány fizetésének emelésé­re, életkörülményei javítására fordítják. Havril András ismertette, hogy a jövő január elsejétől életbe lépő illetménytábla a legnagyobb terhet viselő raj, szakasz és századparancsno­kok számára 85-120 ezer forin­tos fizetést irányoz elő. A szer­ződésesek számára pedig tartós lehetőséget jelent a horvátor­szági, koszovói, ciprusi és a sínai-félszigeti missziókban va­ló részvétel. Törekednek arra, hogy a szerződésesek ruházata, fel­szerelése és fegyverzete is a legmodernebb legyen, bizto­sítsák számukra a civil életbe való visszajutás lehetőségét, vagy éppen a továbbtanulásét, hogy hivatásos pályára léphes­senek. A találkozó résztvevői kü­lönböző előadásokat hallgat­hattak meg, elmondhatták vé­leményüket. A találkozó ma, szombaton délelőtt folytatódik és vasárnap az ópusztaszeri ki­rándulással fejeződik be. Karim Shi­m. Havril András altábornagyot Bozó Tibor ezredes, dandárparancsnok fogadta a találkozó alkalmából. (Fotó: Tésik Attila)

Next