Délvilág, 2001. december (58. évfolyam, 280-303. szám)

2001-12-06 / 284. szám

4 HÍREK TELEHÁZAVATÓ VÁSÁRHELYEN Pénteken délután 4 órakor avatja fel Rapcsák András polgármester, országgyűlési képviselő a vásárhe­lyi Teleházat, a Delfin Computer Informatikai Rt. székházában, a Szántó Kovács János utca 64. szám alatt. Köszöntőt mond Kovács Győző, a Magyar Teleház Szövet­ség tiszteletbeli elnöke, Gáspár Mátyás elnök pedig telefonon ke­resztül közli jókívánságait. KÖZMEGHALLGATÁS CSANÁDALBERTIN Közmeghallgatással egybekötött testületi ülést tartanak ma, de­cember 5-én, 16 órától Csanádal­­bertin, a községháza nagytermé­ben. A közmeghallgatás témája a múlt évről és a jövő évi tervekről szóló beszámoló, illetve az adó­­jogszabályok változása lesz, a tes­tületi ülés pedig többek között az étkezési díj és a vízdíj mértékéről dönt. VÉRNYOMÁSMÉRÉS MAKÓN A makói belvárosi nyugdíjasklub ma, december 6-án 16 órakor tart­ja következő összejövetelét a tűzol­tóság volt helyén, a régi városhá­zán. Ezúttal az érdeklődők vérnyo­mását mérik meg. ALKOTÓI NAP A csongrádi alkotók irodalmi műhelye ebben a hónapban ma, csütörtökön tarja szokásos hó ele­ji összejövetelét este hat órai kez­dettel a Csemegi Károly olvasóter­mében. Ezúttal is többen tartanak felolvasást verseikből, novelláik­ból. Szívesen látnak minden ér­deklődőt. MEZŐGAZDASÁGI SZAKMAI FÓRUM Az FVM Csongrád Megyei Hiva­tala, a vásárhelyi SZTE Mezőgaz­dasági Főiskolai Kar Szaktanácsa­dási Központja és a Csongrád Me­gyei Agrártudományi Egyesület szakmai fórmát szervez csütörtö­kön délután 2 órától, az MTESZ- székházban Szegeden, a Kígyó u. 4. szám alatt. A programban agrár­­gazdasági és aktuális megyei kér­dések szerepelnek. MARTONOSI KIRÁLYHEGYESEN A királyhegyesi polgármesteri hi­vatalban tart fogadóórát ma, de­cember 6-án, 15 órától 16.30-ig Martonosi György parlamenti kép­viselő. ■AKTUÁLIS« A félmilliárdos kutatás gyümölcsei Nagylak jövője a kender A nagylaki kendergyárban most mindössze száztízen dolgoznak és a növény termesztése is alig néhány tucat család megélhetését se­gíti. A nagy múltú üzem új tulajdonosa, a Hungarocemp Rt. azon­ban most komoly fejlesztőmunkát indított el és korszerűsíteni, bővíteni akarja mind a termelést, mind a feldolgozást. Szebeni László elnök-vezérigazgató szerint kenderből nagyon sok minden ké­szíthető jó minőségben, és a környezetbarát termékeknek piaca is lenne. Nagylakon egyelőre a hagyomá­nyos módon dolgozzák fel a ken­dert: áztatják, hogy a szál- és a fa­rész elváljon egymástól, majd ezt követően a szálból fonalat, cérnát és más hasonló terméket készíte­nek, a fából pedig pozdorjalapo­­kat. Mindkettőre van kereslet. A kenderszálból készülő ékszereket, használati tárgyakat még Ameriká­ban is szívesen fogadják, míg a pozdorjalapokból könnyű és tartós bútorlapot vagy parkettát lehet előállítani - vázolja fel a jelent Sze­­beni László, a Hungarocemp Rt. el­nök-vezérigazgatója. A cég egyik célja a hagyományos technológia modernizálása, de a kender hasz­nosításának új lehetőségeivel is kísérleteznek Nagylakon. Az elképzelések szerint alap­anyagként felhasználhatná példá­ul az autóipar. Többek között hő-, zaj- és rezgéscsillapító alkat­részek készülhetnek belőle, sőt a műszerfal vagy a kárpit anyaga is lehet a könnyű, szilárd és rugalmas kendercellulóz. Az Európai Unió­ban 2005-től csak természetes vagy újrahasznosítható anyagokból ké­szülhetnek a gépkocsik, így nyilván lesz piaca ezeknek a termékeknek. Egy további lehetőséget az építőipar kínál. A különböző szigetelők je­lenleg ásványi anyagokból, így az­besztből vagy üveggyapotból ké­szülnek. Ezek szintén kiválthatók természetes szállal - akár ál­mennyezetet, falpanelt vagy ajtó­kat is gyárthatnak a technológiá­val. Fűteni ugyancsak lehet a ken­derrel, hiszen energiatartalma ma­gasabb, mint a fáé, ráadásul 12 tonna megterem belőle egy hektá­ron. Termesztése a biokultúrás művelés vetésforgójába is beilleszt­hető - mondja Szebeni László. Mindez egy komoly kutatási pro­jekt eredménye. A több mint öt­­százmilliós technológiafejlesztés­re - egyetemi intézetekkel és egy magáncéggel közösen - a nemze­ti kutatásfejlesztési programtól kaptak a nagylakiak 230 millió fo­rintos vissza nem térítendő támo­gatást. A környezetbarát termé­kek előállítását célzó korszerűsítést a genetikai állomány megújításá­val kezdték, de figyelmet fordítot­tak a betakarításra és az alapanyag­előállításra is. Az új termékeket az elképzelések szerint nem maga a kendergyár készítené, ehhez mil­liárdos beruházásokra volna szük­ség. Szebeni László azt reméli, a te­rületükön működő ipari parkba települő cégek vállalkoznak majd erre. Összesen nyolcvan hektár ki­használatlan területük van, amiből húszat a kender termesztésére tar­tanak fenn. A maradék hatvanból negyven az ipari parké - néhány je­lentkező máris van a csarnokokra -, húsz pedig a szerveződő logisz­tikai központé. Mindkettőhöz kitűnőek az adottságok vasúton és közúton egyaránt megközelíthető, közművesített épületek várják az érdeklődőket a román határtól né­hány kilométerre. SZABÓ IMRE A hagyományos technológia modernizálása mellett a kender hasznosításának új lehetőségeivel is foglalkoznak Nagylakon. Fotó: Schmidt Andrea Makón is tudják: amiről nincs információ, az nem létezik Mibe kerül a Tourinform-iroda? Huszonegyezer egységnyi adatból mindösszesen ötven szól a makói kistérségről a Tourinform-irodák országos számítógépes hálózatán. Makóról és környékéről csak a kör­nyező városok irodáinak informá­cióiból olvashatnak az érdeklődő turisták. Amiről nincs informá­ció, arról nem tudnak Ezen a hely­zeten egy Makón működő önálló iroda felállításával lehetne változ­tatni - hangzott el a Makó térségi polgármesterek legutóbbi fórumán, Királyhegyesen. A makói iroda megnyitása mel­lett érvelt a fórum egyik előadója, Kiskéri Krisztina is. A Magyar Tu­­rizmus Rt. Tourinform-rendszer­­gazdája arról szólt, hogy az irodák országos hálózata a kilencvenes években épült ki, a látványos fejlődést azonban 1996-97-ben ta­pasztalhatták a kirándulók és a hazánkba látogató külföldiek. A fővárosban két ilyen irodát működ­tet közvetlenül a Magyar Turiz­mus Rt., a többit helyi forrásokból tartják fönn. Elgondolkodtató, hogy a rendszergazda 1992 óta nem tud olyan megnyitott irodáról, ame­lyet be kellett volna zárni; ahol megnyílt, ott mindig sikerült összegyűjteni a működtetéséhez szükséges pénzt. Jellemző a „keres­letre" az is, hogy amikor a máso­dik nagy budapesti iroda nyitását tervezték, a már meglévő másik in­formációs központ munkatársai attól tartottak, munka nélkül ma­radnak. Aztán kiderült, hogy fölös­leges volt az aggodalom, a forgalom nem csökkent, ugyanakkor az új iroda is hasonló nagyságú forgal­mat bonyolított le. Elhangzott: ed­dig ugyan nem volt szó arról, hogy a Magyar Turizmus Rt. részt ven­ne új irodák megalakításában, de elképzelhető, a jövőben lesz olyan pályázat, amely az ilyen törekvése­ket segítené. Az még nem dőlt el, hol lenne a helye az információs pontnak. Szó­ba került lehetséges helyként a makói Hagymaház, a fürdő és a Korona. Horváth Lajos, Királyhe­gyes polgármestere lapunknak el­mondta, a térség településeinek önkormányzatai még nem dön­töttek, egyelőre mindenki gyűjti az információt. Először a nagyla­ki találkozón került szóba az iro­da megnyitásának ötlete. Az vi­szont valószínű, ha az informáci­ós pont működni kezd, a költsége­ket a tizenhat település lakosság­arányosan viselné. Azért hívták meg a Magyar Turizmus Rt. vezető munkatársát is, hogy még több in­formációjuk legyen az iroda hasz­náról. A királyhegyesi találkozón elhangzott: az a probléma, hogy a forráshiányos helyzetben lévő ön­­kormányzatok­­ a makói kistérség­ben tizenhatból tizenöt ilyen hely­zetben van - a törvény értelmé­ben a többletforrásért beadott pá­lyázatukban nem szerepeltethetik a Tourinform-iroda működtetési költségét. Ez a jelenlegi jogszabály szerint „átadott pénzeszköz" nem kötelező, hanem önként vállalt fel­adatot finanszíroz, ezért nem is kérhet rá pluszforrást a helyható­ság. Marosvári Attila, a megyei közgyűlés makói alelnöke megje­gyezte: könnyebb szívvel döntené­nek a képviselő-testületek a meg­nyitás mellett, ha módosulna ez a jogszabály, és a működtetéshez szükséges pénzt nem büntetés­ként kellene kifizetniük. BAKOS ANDRÁS Az óföldeáki erődtemplom is fontos turisztikai adat lehet a maj­dani makói Thurinform-irodában. Fotó: Karnok Csaba • • Öngyilkos MUNKATÁRSUNKTÓL Valószínűleg öngyilkos akart len­ni az a férfi, akit szerdán hajnali öt óra körül gázolt el a Makóról Bu­dapest felé közlekedő, a vásárhelyi Népkert állomást elhagyó vonat. A Bodzási úti vasúti, közúti keresz­teződés közelében, a sínek közt ülő férfit, a mozdonyvezető a köd­ben későn észlelte. Rádudált, ám a síneken­­ az nem mozdult a helyéről, így a szerelvény a fékezés ellenére is el­gázolta. Az elhunyt személyazo­nosságának megállapítását erősen megnehezítette, hogy teste a felis­­merhetetlenségig összeroncsoló­­dott, s nem találtak nála személyi igazolványt sem. A vonatforgalom csak szerdán reggel valamivel 8 óra után állt helyre. CSÜTÖRTÖK, 2001. DECEMBER 6. Harry Potter a sláger Ha itt a Mikulás, akkor elérkezett az ajándékozás, a játékvásárlás ide­je. E néhány decemberi hétre ké­szülnek is a játékgyártók: a kíná­lat hihetetlenül széles, mindenki megtalálhatja azt a típusú, stílusú játékot, amelyet ajándéknak ne­vezhet. Az egyik vásárhelyi játék­boltban több mint ezerféle játékot árusítanak - lányoknak és fiúk­nak egyaránt -, az olyan klassziku­soktól kezdve, mint a dominó, a sakk, a különböző színű és mé­retű gyurmakészleten át, egészen a jelenlegi slágerjátékokig, mint a könyvslágerből lett Harry Potter-le­­gó, vagy éppen a Legyen ön is mil­liomos! társasjáték. A bolt eladó­ja szerint még nem indult el a vá­sárlók áradata, de a tendencia lát­ható: a közönség előnyben része­síti a kreatív és nevelő-fejlesztő já­tékokat. A lányok számára még mindig a baba a sláger, no és a gyöngy- és hímzőkészlet. Ez utób­bi azonban inkább vásárhelyi sajá­tosság, ugyanis itt az iskolákban so­kan tanulnak hímezni. A szülőknek is fontos, hogy le tud­janak ülni a gyerekkel, ezért is ke­lendőek a társas- és stratégiai játé­kok. A kisebbek, a 3-8 év körüli­ek inkább fogókat, puzzle-okat, építő játékokat kapnak ajándékba. A vásárlók az árakat is árgus sze­mekkel ügyelik. Ritka a nagy ér­tékű vásárlás, pedig a nagyalakú társasjátékok ára 4000-5000 fo­rinttól kezdődik, a határ a csillagos ég. Az egyszerűbb kisebb játékokat már meg lehet kapni 1500-2000 forintért is. Egy másik lehetőség, ha ajándékkészítő praktikák után nézünk: a könyvpiacon találni ilye­neket is. E kiadványok ára az 1500 forinttól akár a 7000 forintig is terjedhet, ugyanakkor sokszor meghittebb egy saját készítésű já­ték ajándékozása. Egyébként az ilyenfajta segédkönyvek is igen ka­pósak. A kínálat és az árkülönbség ha­talmas, nem úgy a pénztárcánk tartalma. De némi kompro­misszummal meglelhetjük a gyer­mekünk és magunk számára leg­jobb megoldást.T . SZ.A. A játékboltok polcai roskadoznak az ajándékoktól. Fotó: Tésik Attila Ahol az internet is könyvböngészésre szoktat Olvasó gyerekek Jules Verne még mindig kimagas­lóan vezet, legalábbis a vásárhelyi Németh László Városi Könyvtár Gyermekkönyvtárának „bestsel­lerlistáján". A francia írónak hu­szonöt különböző művét kölcsö­nözték ki a gyerekek ebben az év­ben, köztük a legnépszerűbb a Ne­mo kapitány, A Két évi vakáció és az Utazás a Föld körül. Szemben a közvélekedéssel, mi­szerint a gyerekek nem olvasnak, a Gyermekkönyvtárban kétezer beiratkozott tagot tartanak nyil­ván. „Ebből a táborból valójában csak ezerháromszáz az aktív, a töb­biek nem járnak be, már felnőttek, vagy még túl fiatalok ahhoz, hogy eljöhessenek egyedül" - pontosít Kovácsné Nagy Katalin, a könyv­tár vezetője. Jelenleg is folyik az in­tézmény által szervezett ünnepi gyermekkönyvhét, sok most az al­kalmi vendég, aki talán kedvet kap a rendszeres olvasáshoz. Ezt az is elősegítheti, hogy az összes szolgál­tatás ingyenes, beleértve a számí­tógép- és internethasználatot is. A gyerekek ki is használják a le­hetőséget, ám azok, akik az inter­net miatt térnek be, általában va­lamilyen kötettel távoznak. Novemberben 964 szépirodal­mi művet és 902 ismeretterjesztő könyvet vettek ki, tehát minden aktív olvasóra jutott másfél kötet. „Mi, szemben az iskolai könyvtá­rakkal, inkább szabadidőben olva­sott, saját kedvtelésre választható irodalmat tartunk, természetesen nem elhanyagolva a kötelező há­zi olvasmányokat" - emeli ki a ve­zető könyvtáros. A diákok általá­ban jobban szeretnek bogarászni, mint kérdezni. Ha iskolai feladat­tal jönnek, akkor pontosan tud­ják, mit akarnak, de egyébként csak az érdeklődési kör érett meg bennük. Ilyenkor a könyvtáros fel­adata, hogy segítsen eligazodni a polcok és tárgyszavak rengetegé­ben. A könyvtár munkatársai foglal­kozásokat is tartanak, amennyiben igény mutatkozik rá. Csoportokat fogadnak, főleg iskolai osztályo­kat harmadikosoktól hatodikoso­kig, akiknek ajándékkészítési prak­tikákat mutatnak be, illetve a ka­rácsonyi hagyományokról, nép­szokásokról mesélnek. „Egyér­telműen pedagógusfüggő a dolog, vannak, akik rendszeresen hoz­nak csoportokat, és vannak, akik­nek az osztálya még sosem járt itt ilyenen". Talán panaszkodásnak is vehetnénk, ha nem mosolyogva mondaná mindezt a vezető könyv­táros. SZALONTAI ATTILA

Next