Délvilág, 2002. április (59. évfolyam, 76-100. szám)
2002-04-02 / 76. szám
KEDD, 2002. ÁPRILIS 2. ■AKTUÁLIS" Az alvállalkozó pénzét kéri, a fővállalkozó perrel fenyeget Botrány a rácsokon kívül Csőd fenyegeti azokat a helyi cégeket, amelyek a Szegeden nemrégiben átadott új fegyintézet építésében vettek részt, mert a fővállalkozó nem fizeti ki a tartozását. Legalábbis ezt állítja Kiss Tibor, az egyik alvállalkozó. A budapesti fővállalkozó ezzel szemben azt mondta lapunknak: csak olyan tartozásuk van, ami pótmunkából ered, azt azonban napokon belül kiegyenlítik. A Szegedi Fegyház és Börtön, vagyis a Mars téri Csillag zsúfoltságát enyhíti az az új fegyintézet, amit március 5-én adott át ünnepélyes keretek között Dávid Ibolya igazságügyi miniszter. A Dorozsmai úti objektumban a legszigorúbb európai normák szerinti elhelyezést tudják biztosítani az előzetesen fogva tartottaknak. Az épületet, amely korábban is fegyintézetként szolgált, szinte teljesen átalakították. A munkálatok tavaly nyáron kezdődtek. A rekonstrukcióban és korszerűsítésben nagyobbrészt szegedi cégek vettek részt. Az Igazságügyi Minisztérium finanszírozásában és a Büntetésvégrehajtás Országos Parancsnokságának irányításával megvalósuló 700 millió forintos beruházást a budapesti székhelyű Magyar Épületszerelő Rt. nyerte meg nyílt közbeszerzési eljáráson. A MASZER Rt. több szegedi céget is foglalkoztatott alvállalkozóként, illetve beszállítóként. Egyik ilyen alvállalkozó a Koop- Szer Kft. A cég ügyvezető igazgatója, Kiss Tibor április 3-ára sajtótájékoztatót hívott össze „A fővállalkozó csődbe juttatja a szegedi vállalkozókat" címmel. Kiss Tibor előzetesen csak annyit mondott lapunknak, hogy a MASZER Rt. 20 millió forint körüli összeggel tartozik cégének. A szegedi alvállalkozókat és beszállítóikat csőd fenyegeti, hiszen az összes tartozás szerény becslések szerint is megközelíti a százmilliós nagyságrendet - áll a tájékoztató meghívójában. Így várható, hogy az érintett szegedi cégek képviselői is megjelennek a sajtótájékoztatón. Kiss Tibor annyit még elárult: nem arról van szó, hogy a MASZER Rt. sohasem akarja kifizetni őket, egyszerűen csak az időt húzza. A számlákat különböző indokokra hivatkozva visszaadják, indoklást azonban nem fűznek hozzá, tárgyalni pedig nem hajlandók a miértről - tette hozzá az ügyvezető igazgató. Kiss szerint a körbetartozás miatt csőd fenyegeti a szegedi alvállalkozókat és beszállítóikat. A MASZER Rt. vezérigazgatója, Kői László már tudott a tervezett sajtótájékoztatóról, amikor megkerestük. Elmondta: csak olyan tartozásuk van, ami pótmunkából ered, s azt azonnal kifizetik, amint a beruházó átutalja a pénzt. Kői közölte, hogy a Koop-Szer Kft.vel az összes lejárt tartozásuk rendben van. A szegedi cégnek egy számlája van még hátra, ami 16 millió forintról szól, de azt április 11 -éig kifizetik. A vezérigazgató megjegyezte: ott lesznek a sajtótájékoztatón. - Gondolkodom azon, hogy ha a Koop-Szer Kft. megtartja a sajtótájékoztatót, beperlem a céget jó hírnév megrontásáért. sz. é. sz. Az átadás ünnepi pillanatai. Fotó: Karnok Csaba Hepatitisfertőzöttek kártérítése Azok a hepatitis C-vel fertőzött betegek, akiknek a fertőzés miatt kártérítést is megítéltek, havi 12 ezer forintos életjáradékra is számíthatnak. Azonban valószínűleg csak azok kapnak kétmillió forintos állami kártérítést és havi 12 ezer forintos életjáradékot, akik gyógykészítményekkel, és nem vérátömlesztéssel kapták meg a hepatitis C fertőzést. Sőt közülük is csupán azok, akik veleszületett vérzékenységben szenvednek, és a HVC- fertőzést 1992. július 1. előtt kapták meg. (Ennek, vagyis az utóbbi megkötésnek az a magyarázata, hogy 1992. július 1-jétől a véradó állomásokon a hepatitis C vírus jelenlétét vizsgálják a vérben.) Azok, akik műtét során, vagy más módon fertőződtek meg a májat rendszerint károsító, legrosszabb esetben májzsugort, és halált okozó hepatitis C- vel, nem számíthatnak kártérítésre. - Egyelőre nem kaptunk hivatalos, írásos értesítést arról, kiknek jár a kártérítés - mondta Ábrahám László. A szegedi ügyvéd több ügyfele nevében élt kártérítési igénnyel, emellett életveszélyt okozó testi sértés miatt tett feljelentést, mivel úgy gondolja, a vérkészítmények nem megfelelő szűrése miatt a közelmúltban is többen fertőződtek meg hepatitis C-vel, például nyitott szívműtétnél. Egy ilyen esetről már lapunk is beszámolt: egy idős szegedi asszony azt állítja, hogy tavalyi szívműtétje alatt fertőződött meg, ezért 5 milliós kártérítést követel, és emellett büntetőfeljelentést is tett. A vérátömlesztés során használt vérkészítmények egy egészségügyi miniszteri állásfoglalás alapján nem minősülnek gyógyszernek, szemben azokkal a készítményekkel, amelyekkel a vérzékenységben szenvedőket kezelik, így a vérátömlesztések során okozott egészségkárosodás miatt kártalanítás jogilag megalapozottan nem igényelhető - fogalmazott Ábrahám László. Az ügyvéd szerint az állam kártalanítási kötelezettsége akkor is fennáll, ha a hepatitis C fertőzés az előírásoknak megfelelően kezelt vérkészítménnyel került be a beteg szervezetébe. A HVC-vírus ugyanis a fertőzöttség bizonyos szakaszában nem mutatható ki teljes biztonsággal KB. Útvám, vagy biztonsági előírás Borsos óradíjért ügyel a Fehér-tóra látogató csoportok biztonságára a terület bérlőtulajdonosa, a Szegedfish Kft. A nemzeti park saját túraútvonalát sem használhatja ingyen. Idén egy iskolás csoport akár 24 ezer forintot is fizethet azért, hogy kezéből lássa a Fehér-tó madarait. Januártól csak kutatók látogathatják szabadon a természetvédelmi területet, a csoportosan túrázók mellé óradíjas kísérőt rendel a terület bérlőtulajdonosa, a Szegedfish Kft., amely „üzembiztonsági okokra" hivatkozva vezette be az új rendszert. Hétköznap óránként 3 ezer forintért, hétvégén dupla órabérért, 6 ezer forintért „vigyáznak a tavak közt járók testi épségére". Sztanó János, a Szegedfish Kft. ügyvezető igazgatója egy tavaly kiadott miniszteri rendeletre hivatkozik, amikor elmondja: üzemi területen kötelező a biztonsági előírások betartása. „Igaz ugyan, hogy eddig még semmilyen baleset nem fordult elő, de jobb megelőzni a bajt. A Szegedfish Kft. a tórendszer több tavából is halászik, s a halakat tizenkét iesvasútszerelvény szállítja, a sínek között pedig sohasem fölösleges az óvatosság - arról nem is beszélve, hogy akadtak már látogatók, akik köveket dugtak a váltóba, s kis híján kisiklatták a vonatot..." „Területünkön folyamatosan riasztjuk, s alkalmanként vadásszuk is a halakat pusztító kormoránokat. Senki sem örülne, ha sörét eső hullana a nyakába" - folytatta az indoklást az igazgató. Hozzátette még, hogy a túraútvonalak a halastavak mentén vezetnek, s előfordulhat, hogy egy óvatlan látogató belepottyan a vízbe. A 48 órával korábban bejelentkező csoportokat a kísérők megóvják minden veszélytől. Óradíjukat Sztanó úr nem tartja magasnak. „Harminc fővel számolva, fejenként csak száz forintot fizet a látogató, egy rövid túra pedig nem nyúlik hosszabbra egy óránál. Egészen másképp látja a helyzetet Tajti László, a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóságának természetvédelmi őrszolgálati vezetője. A kilencvenes évek első felétől szervezi a fehér-tavi nyűt túrákat. „A védett madárvilág bemutatása kiválóan illeszkedett az óvodákban és iskolákban mind hangsúlyosabb környezeti nevelés programjához"mondta. Rendszeressé váltak a nyút túrák is, amelyekre a helyszínen jelentkezhettek az érdeklődők. A tizenöthúsz fős csoportokat a madarakat és növényeket bemutató vezetők kalauzolták a 2-4 órás kiránduláson, amelynek során a nemzeti park kutatóházának kiállítását is megtekintették. Az utóbbi időben évente már 6-10 ezer látogató járta be a Fehér-tavat. „Hogyan kérhetnénk egy iskolás csoporttól több ezer forintot?" - tette föl a kérdést Tajti László, aki a Szegedfish Kft. igazgatója által fölsorolt veszélyforrások egyikét sem tartja komolynak. A vízbeesés gyakorlatilag lehetetlen, mert az úttól nádasok választják el a tavakat; a túraösvény csak egy ponton keresztezi a kisvasutat; a csoportok jövetelét eddig is bejelentették, így a vadászatok időzítésével korábban sem volt semmi baj. A tárgyalások folynak, a nemzeti park megállapodásra törekszik, de javaslatait eddig sorra elutasította a Szegedfish Kft. NYILAS PÉTER Fehér-tó, madarakkal. A védelem bére. Fotó: Miskolczi Róbert 3 Győztesek, vesztesek KOVÁCS ANDRÁS Piros, fehér, zöld, ez a magyar föld! - vágja ki büszkén a négy és fél éves gyerekember, miután a felnőtt kifogy a varázsigékből. A paphon addigra már szerepel a csinbí-csiribá, a hókuszpókusz, meg az abrakadabra, de kellene még. Éne jön húsvétvasárnap délelőttjén a piros-fehér-zöld. Ez nem varázsige, ez inkább mondóka, világosítom fel a nagybetűkkel ismerkedő kisembert, majd megkérdezem: miről jutott eszébe ? Mutatja a lehalkított televíziót, s valóban, az egyik magyar közszolgálati csatornán nyugtató hangú istentiszteletet közvetítenek, s a rendező hosszan időzik egy kokárdát viselő, fáradt-büszke, ősz hajú asszonyon és gyakran vissza is tér rá a kamera. Nemrégiben az óvodában a gyereknek is kitűzték a nemzetiszín szalagot, akkor taníthatták meg a mondókára, amelyet most varázsigeként próbál elsütni, nehogy kifogyjunk az írnivalóból. Amúgy nagyon megsértődött, amikor másnap már nem engedték viselni a kokárdát, mondták, elmúlt az ünnep, így persze megkérdezi, a néni akkor miért hagyhatta meg? Öreg már és elfelejtette levenni a nagykabátjáról - próbálom kivágni magam, de ez nem igaz, így mindjárt javítok is. A néni nagyon, de nagyon szereti a magyar földet, azért hordja még sokkal az ünnep után is. Amikor a közszolgálati televízió közérdekű közleményként kezdte sugározni a miniszterelnök országértékelő beszédeit is szervező egyesület felhívását, miszerint a választások második fordulójáig kokárdát viseljen minden nemzeti érzelmű magyar - elkezdődött valami. Kolléganőm egyenesen zavarban volt, amikor a nagyobbik kormánypárt vezetőjének szegedi kampánynyitójáról tudósított, „csaknem kinézett a színházból az a sok kokárdás ” - emlékszik vissza. Amilyen jól választották meg a narancsot egykor fiatalok - amikor úgy kezdődött a parlament, hogy minden képviselő kapott egyet, s ezzel senkit sem akartak megosztani -, olyan vitatható a kokárda. Polgárok és nem polgárok országából kokárdások és kokárda nélküliek országa lettünk néhány hétre. Kitűzni, kitűzetni valamit, ami megkülönböztet - erről egészen rossz élmények is megmaradtak a huszadik század közepéről. És persze az sem mindegy, mi van a hajtókán, mert a piros, a fehér és a zöld nem lehet csak az egyik oldalé. Ott tartunk, hogy a választások után győztesek és vesztesek lesznek, s nem kizárt, egészen kicsi különbség dönt majd. Fociöltözőkben, ahol korábban a nőkről és a sörről beszéltek a büdös zoknik fölött, most csapattársak feszülnek egymásnak. Szépíró kezd politizálásba tizenöt esztendőnyi semlegesség után, racionális fogad úgy nagy tétben az egyik oldal győzelmére, hogy a másikra szavaz. És mindannyian szeretik a magyar földet. Mint ahogy az a fekete ruhás bácsi is, aki a nyugtató hangú misét celebrálta húsvétvasárnap délelőttjén a televízióban, s akinek kivillant a kokárdája a sötét köpeny alól, amikor mindkét kezét felemelve kért áldást valamennyiünkre.