Délvilág, 2002. október (59. évfolyam, 229-254. szám)

2002-10-01 / 229. szám

KEDD, 2002. OKTÓBER 1. A Szegedi Konzervgyár egyéves története: a nyitástól a zárásig Ők mondták, mi leírtuk Egy éve vásárolta meg egy rt. a leállt Szegedi Konzervgyárat, amely előbb önálló üzemként, majd telephelyként működött. Pénteken újra bezárták. Az alábbiakban azokból a nyilat­kozatokból idézünk, amelyek lapjainkban jelentek meg. 2001. október 12. (az adásvételi szerződés aláírását követő nap): Timár László alpolgármester sze­rint egy városnak, ha felelősen gondolkodik, „köze van" bezárt termelőüzeméhez. Az önkor­mányzat nem vesz részt az irá­nyításban - hangsúlyozta a gaz­dasági alpolgármester -, mind­össze 300 millió forintos tagi kölcsönt nyújt másfél évre az új rt.-nek. Senki ne várjon csodát, de a cég szakmai hozzáértéssel, húskonzervek gyártásával, 100- 120 ember foglalkoztatásával megvetheti a lábát a piacon. Koz­ma József, az MSZP frakcióveze­tő-helyettese szerint túl nagy ri­zikót vállalt a város, amikor egy olyan céggel, a Micromeattel ala­pított rt.-t, amely csak hat főt foglalkoztat és nincsenek szak­mai tapasztalatai. A város ugyanis­ 300, a Micromeat csak 10 milliót, az rt. törzstőkéjének felét kockázatra. 2001. december 5.: - Elindí­tottuk a próbagyártást, jelenleg egy műszakban 101-en dolgoz­nak - mondta Háló Pál, a Szeko 2001 Rt. igazgatóságának elnö­ke, a Micromeat ügyvezetője. - A Szegedi Finomságok, röviden Szefi termékcsaláddal kezdtünk, amely három májkrémből, négy vagdalt húsból és hat készételből áll - tette hozzá Novákné Halász Anna marketing- és kereskedel­mi igazgató. A várható árbevételt 2 milliárd forintra becsülték. 2002. február 4.: Nem bezá­rás, csak egy leltár állt amögött, hogy pénteken nem engedték be a gyárba a dolgozókat. Háló Pál elmondta, ennek oka, hogy újfaj­ta együttműködés látszik kibon­takozni a Szeko 2001 Rt. és a konzerveket is gyártó Szegedi Paprika Rt. között. Az elképzelé­sek szerint a két cég a jövőben egymást erősítve jelenik meg a piacon, egyesítik kapacitásaikat oly módon, hogy az alapanyagot közösen szerzik be. 2002. március 6.: Kiderült, már február elején együttműkö­dési szerződést írt alá a Szeko 2001 Rt. a Paprikával. Háló Pál szerint a vezetés nem látta értel­mét annak, hogy két szegedi cég egymással mérkőzzön meg a pia­con. A jövőben közösen tárgyal­nak a kereskedőkkel is. A kon­zervgyár hűtőit bérbe adják a Picknek. 2002. március 28.: A Szegedi Paprika Rt. megvásárolta a kon­zervgyár eszközeit, s a Pick-cso­­porthoz tartozó cég vette át a dol­gozókat is. Háló Pál, a Szegedi Paprika Rt. igazgatóságának új elnöke: - Csak egy cégként tud­juk felvenni a harcot a mamu­tokkal, az egyesülés tehát logi­kus lépés volt. A Szeko 2001 Rt. ipari parkként képzeli el a kon­zervgyári ingatlant, az önkor­mányzatnak és az MFB-nek a be­települők bérleti díjából fizeti ki a vételár hátralévő részét. 2002. április 23.: Tíz konzerv­gyári dolgozótól váltak meg az egyesülést követően. Papp József vezérigazgató és Novákné Halász Anna kereskedelmi igazgató munkáját megköszönték. Az ad­minisztráció a Szövetkezeti útra költözött, a régi konzervgyárban csak a közvetlen termelésirányí­tás maradt, Záhonyi István gyár­igazgatóval az élen. 2002. július 18.: - Szó sincs a Szeko-telephely elsorvasztásáról - mondta Bartos András, a Szege­di Paprika Rt. vezérigazgatója. Olyannyira nincs, hogy tervezik az egyelőre még a Szeko 2001 Rt.-től bérelt telek megvásárlását is. Azon a helyen a jövőben min­denképpen élelmiszer-ipari ter­meléssel számolnak. 2002. szeptember 28.: Má­sodszorra is bezárt a konzerv­gyár. A dolgozók közül 35-en a Paprikánál folytathatták a mun­kát, a régi helyen a karbantartók és a hűtőházi munkások marad­tak, mintegy 40-en. Közös meg­egyezéssel hatan távoztak, köz­tük Záhonyi István. Bartos András szerint a két telephely fenntartása gazdaságtalan volt, a konzervgyár 100 millió forin­tos veszteséget termelt. Ha a Paprikának meglódul a konzerv­­piaca, bármikor újraindíthatja a gépsorokat - tette hozzá. EK: Az újraindítás ünneplésének pillanatai 2001-ben. Balról jobbra Háló Pál, Bartha László, Timár Lász­ló és Rákos Tibor. Fotó: Karnak Csaba KRONOLÓGIA A Szeko 2001 Rt. - a szegedi önkormányzat és a Micro­meat Kft. által 20 millió fo­rinttal, 50-50 százalékos tu­lajdoni hányaddal alapított társaság - vásárolta meg 2001. október 11 -én a volt tu­lajdonostól, a Magyar Fejlesz­tési Bank (MFB) Rt.-től a csaknem egy éve álló gyárat, a 17 hektáros területet az épü­letekkel, eszközökkel együtt. Az 1 milliárd forintos vétel­árat 11 havi részletben kell törleszteniük részint a bank­nak, részint az összeghez 300 millió forintos tagi kölcsönt nyújtó önkormányzatnak. ■ AKTUÁLIS* Az 50 százalék és ami mögötte van Szeptember 1 -jétől átlagosan 50 százalék­kal emelte meg a kormány a közalkal­mazottak bérét. Van, akinek 10, van, akinek közel 80 százalék jutott. Rákos Tibor fideszes országgyűlési képviselő nemrégiben megtartott sajtótájékoztatóján azt állította, szép számmal akadnak olyan, az önkormányzat intézményeihez tartozó közalkalmazottak, akiknél a családi kasszát a béremelés mindössze 5-6 százalékkal gaz­dagította volna, ha a város saját forrásaiból nem egészíti ki 10 százalékos mértékűre já­randóságukat. Hogy mi áll az átlagosan 50 százalékos fize­tésemelések mögött, arról már beszélt lapunk hasábjain Medovárszki Éva, a szegedi polgár­­mesteri hivatal közgazdasági irodájának veze­tője. A rendkívül bonyolult bértáblák és számí­tások lényegét két héttel ezelőtti lapszámunk­ban úgy foglaltuk össze, hogy bizonyos fizetési kategóriákban - általában a nyugdíj előtt álló diplomásoknál - akár 80 százalékos béremelés is bekövetkezhetett, míg a nyolc általánost, szakmunkásképzőt vagy gimnáziumot végzet­tek csalódtak. Ők ugyanis joggal gondolhatták, hogy az 50 ezer forintra megemelt minimálbér helyett akár 75 ezer forintot is kaphatnak a jö­vőben. Nos, ez nem így van, a fizetések feltor­­nászásának alapja ugyanis nem a minimálbér volt, hanem az úgynevezett KJT szerinti bér­tábla. S ha abban - egy alacsony fizetési kategó­riában - a havi illetményt 32 ezerben állapítot­ták meg, akkor az új bruttó is csak 60 ezer, va­gyis a minimálbérhez képest alig 20 százalék­kal magasabb lehetett. A fideszes önkormányzati képviselő azon­ban olyan közalkalmazottakra is hivatko­zott, akiknek 10 százalék alatti béremelés ju­tott volna, ha az önkormányzat saját forrása­iból nem egészíti ki az összegeket. Medo­­várszki Éva szerint ez így igaz, s a helyzet azért állt elő, mert az önkormányzat 1999 óta folyamatosan „garantált illetmény feletti illetményben", plusz pénzekben részesítette saját intézményeit, hogy a bértáblához ké­pest magasabb bérfejlesztést adhassanak dol­gozóiknak. Mivel ezek az összegek nem ké­pezték a jelenlegi béremelés alapját, dolgozók csoportjai járhattak volna kifejezetten rosz­­szul szeptember 1 -jétől. Ezért az önkormány­zat „otthagyta" az eddigi illetmény feletti il­letményeket. Szegeden körülbelül 2 ezer köz­­alkalmazottnál veszett volna el a bérfejlesz­tés „haszna", ha az önkormányzat másképp dönt. A közgazdasági iroda adatai szerint a közel 6 ezer közalkalmazott - akik az önkor­mányzattól kapják a fizetésüket - 54 százalé­kánál nem érte el a bérfejlesztés mértéke az 50 százalékot. Botka László MSZP-s országgyűlési képvi­selő az elhangzottakhoz hozzátette: átlago­san 50 százalékos béremelésről volt szó, a bértáblában pedig valamennyi kategóriánál a minimálisan adható összegeket jelölték meg. Ezenfelül az önkormányzatnak, ahogy eddig is, hozzá kell tennie a plusz illetményt. A ki­sebb jövedelműeknek ráadásul havi bruttó 128 ezer forintig nettó 6 ezret tesz a pénztár­cába az adójóváírás lehetősége. A közalkalmazotti béremelés legnagyobb eredménye, hogy 100 ezer forint alatt többé nem vihetnek haza bért a diplomások - mondta Botka. Megszűnt az a bérfeszültség is, amely a kezdők és a húsz éve pályán lévők között mindeddig fennállt és amely ellen a Fidesz az eltelt négy évben semmit sem tett. Mivel a Fidesz is megszavazta a közalkalma­zotti béremelést, Botka képmutatásnak tart­ja, hogy utólag mégis bírálja a döntést. FEKETE KLÁRA Eltűnt a bérfeszültség az iskolában. Fotó: Schmidt Andrea Dobó László szerint: pártpropaganda, államköltségen Levelet kaptak a közalkalmazottak Lemondásra szólítja fel Siket Juditot, a Csongrád Megyei Te­rületi Államháztartási Hivatal igazgatóját Dobó László fide­szes országgyűlési képviselő, aki parlamenti interpellációjá­ban államilag finanszírozott pártpropagandával vádolja a kormányt. A Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium, s ma­ga a kormány minden lehetséges eszközzel, tisztességtelenül, az államigazgatási gépezetet is fel­használva, közpénzeken háttér­kampányt folytat annak érdeké­ben, hogy a balliberális koalíció nyerje meg az önkormányzati választásokat - állítja Dobó László. S hogy mire alapozza ezt a megállapítását a Bács-Kiskun megyei listáról a parlamentbe ju­tott szegedi fideszes politikus? - A Csongrád Megyei Területi Államháztartási Hivatal (TÁH) - vagyis az a hivatal, amely törvé­nyi felhatalmazás és a szegedi önkormányzattal kötött megál­lapodás értelmében számfejti a béreket - Siket Judit igazgató alá­írásával a napokban két levelet juttatott el az önkormányzati fenntartású intézmények vezető­ihez, mégpedig a havi bérjegy­zékhez mellékelve. Ebben arra kéri az igazgatókat, hogy gondos­kodjanak a levelek másolásáról, s arról, hogy ezek eljussanak minden, az intézményükben dolgozó közalkalmazotthoz - mutatta a leveleket Dobó László. - Mindkét dokumentum olyan információkat közöl a közalkal­mazotti bérfejlesztésekről és a kormány száznapos programjá­nak végrehajtásáról, amely Sze­geden mintegy 6 ezer közalkal­mazott és családtagjaik, vala­mint hozzátartozóik választási döntését befolyásolhatja, így töb­bek között az szerepel a levelek­ben, hogy a kormány végrehaj­totta első száznapos programját, így megvalósult az ígéret, misze­rint a közalkalmazottak átlago­san 50 százalékos béremelésben részesültek.­­ Többek között azért háborí­tott fel ez a levél, mert megté­vesztő információkat tartalmaz. Először is a kormány nem tudta teljesíteni azt az ígéretét, hogy minden közalkalmazott bérét 50 százalékkal megemeli. A garan­tált illetményen felüli juttatások fedezetét ezután is az önkor­mányzatok biztosítják saját for­rásaikból, ám erről a levél egy szót sem szól. Bizonyítottan ha­zug az az állítás is, miszerint akár a kormány, akár az ágazati minisztériumok a garantált illet­mények feletti bérek emelésének módjáról a munkavállalói oldal­lal kötött megállapodásukba be­vonták volna az intézményeket fenntartó önkormányzatok kép­viselőit. De ez csak néhány példa a hamis állítások és a tényelhall­­gatások közül. Ám elegendő bi­zonyíték arra, hogy a többletkölt­ségeket okozó felszólító levél (mert ugyebár 12 ezer másolat elkészítése nem olcsó mulatság), semmi mást nem szolgál, mint államilag finanszírozott kor­mánypropagandát - állítja Dobó László. - Éppen ezért a parla­menti interpellációmban arra szólítom fel a kormányt, adjon rt magyarázatot arra, miként szü­lethettek meg ezek a Foglalkozta­táspolitikai és Munkaügyi Mi­nisztérium fejlécét viselő, ám alá sem írt a levelek. Az intézmény­­vezetőket arra kérem, hogy az irományokat ne sokszorosítsák és továbbítsák. Siket Juditot pe­dig többletköltségek okozásáért, valamint azért, mert az intézmé­nyeket fenntartó önkormányza­tokat a levélről nem is értesítet­te, lemondásra szólítom fel - mondta a politikus. Siket Judittól, a Csongrád Me­gyei TÁH igazgatójától megtud­tuk, hogy az elmúlt héten a Pénzügyminisztériumtól levél­ben kapott utasítást, miszerint a bérjegyzékkel együtt postázzák az intézmények vezetőinek a szóban forgó leveleket. - Tudomásom szerint minden területi államháztartási hivatal kapott ilyen levelet. tómágátsi n­em vizsgálhattam a kifogásolt levelek tartalmát, nem is mérle­gelhetek az ügyben, hogy végre­hajtsak vagy sem egy minisztériu­mi utasítást - mondta Siket Judit. BÁTYI ZOLTÁN 3 A kimért idő SULYOK ERZSÉBET Az október szép - ha szép. Gyengén, de süt a nap, illatozik az avar. El lehet ültetni az óriás szem diót. Előtte persze illik tájéko­zódni, komótosan, szisztematikusan. Tényleg vízbe kell-e áztat­ni, mint a száraz hüvelyeseket a főzés előtt, vagy mégsem. Való­ban illik alá egy darab cserép, hogy ne lefelé, a mélybe, hanem széltében terebélyesedjen a gyökérzete. Vagy ez is tévhit. Nehogy aztán kidöntse az első szél! És mennyire lehet hozzá közel a karó, ami segíti majd az emlékezést: hová is tettem le azt a szép nagy diót? Ilyeneket lehet csinálni októberben, ha az ember­­ idős. Úgy ér­zem, van ideje. A napsugarak gyöngéd simogatásának élvezetére. Az illatozón beszippantására. Gyönyörködésre az ezer színű ru­hát öltött erdőben. S az értelmes, tehát emberi ténykedésre. Mondjuk dióültetésre. Milyen jó lenne, ha csak ilyesmik jutnának eszünkbe, amikor meghalljuk az aktuális hírt: itt az október - az idősek hónapja. Ma, október elseje - az idősek világnapja. Csakhogy: az idei októberben egyúttal a kampány utolsó hetei lesznek minálunk, s az idősek, mert sokan vannak, kampánycél­csoportot fognak képezni. Bizony. Tudják már, hogy ez mivel jár, ígérnek nekik, minden oldalról, nyugdíjat nagyobbat, gyógyszer­árat kisebbet, minőségi gondozást, betegségre gyógyítást, nagy­családot, unokát. Fát és fát. Szavalnak méltó életet az éveknek. A legutóbbi utazásiiroda-csőd idején három idősödő hölgy be­szélte el a tévében, hogy melyikük meddig gyűjtögette az útra va­ló pénzt és hogy mégsem azt sajnálják leginkább, nem az a leg­rosszabb, hogy az odaveszett. A legnehezebb azt feldolgozni, mondták, hogy az utazási várakozás fölöslegesnek bizonyult. El­­vesztegetődött a készülődés izgalma, az ábrándozás gyönyörűsé­ge, a közeljövőről szóló tervezgetés energiája. Ezek semmiféle anyagi kártérítéssel nem enyhíthető veszteségek. Akkor arra gondoltam, rossz, hogy sok öregnek nincs elég pén­ze, magányos, beteg, elesett, de nincs annál rosszabb, mint ami­kor becsapják. Mert nincs ideje kiheverni.

Next