Délvilág, 2003. május (59. évfolyam, 101-126. szám)
2003-05-02 / 101. szám
PÉNTEK, 2003. MÁJUS 2. •AKTUÁLIS« Alig van esélye a szegedi alapítványnak a pénz visszaszerzésére 45 millió után futhatnak Folytatás az 1. oldalról Visszatérve a bevezetőben említettekre, a szerződés szerint a kht.-t elszámolási kötelezettség terheli. A cég képviselője, az elszámolásért felelős Jarancs Béla 2002. április 25-én ugyan átadott egy beszámolót, de abból még az sem derült ki, hogy a négy jugoszláviai iroda egyáltalán elkészült-e. Öt hónappal később Jarosics ismét átnyújtott egy elszámolást, amiről a könyvvizsgáló megállapította, az adatok többsége nincs bizonylattal alátámasztva. Az kiderült, hogy a pénz egy részét Németországba utalták. A hiánylistát Jaroics Béla 2002. október 4-én azzal vette át, hogy azokat legkésőbb egy héten belül pótolja. Az elszámolás alapján egyébként a négy iroda kialakítása nem állapítható meg, az Esély a Stabilitásra Közalapítvány szerint nincsenek is irodák. Az elszámolásokból az derül ki, hogy a kht. másra használta a 45 millió forintot. Mécs László, a közalapítvány kuratóriumának elnöke a történtek ellenére reméli, hogy a pénzt az alapítvány visszakapja, bár azt elismerte, erre nem sok esélyt lát. Az elnök emlékeztetett, hogy a megállapodás 6. pontja szerint a támogatást vissza kell fizetni, ha nem teljesül a szerződés 1., illetve 4. pontja, azaz ha nem arra használják fel a pénzt, amire a kuratórium megítélte. A kht.-t azonban hiába szólították fel, a pénzzel nem számol(t) el. Az Esély a Stabilitásra Közalapítvány ezért bírósághoz fordult, kérte a Csongrád Megyei Bíróságot, hogy kötelezze a kht.-t a 45 millió forint támogatás visszafizetésére. Csak a harmadik tárgyaláson jelent meg a teljes jogkörrel felruházott Jarosics Béla, aki bejelentette, a kht. ellen felszámolási eljárás indult és közölte, hogy a felszámoló utasításának eleget téve, a bíróság előtt semmiféle nyilatkozatot nem tehet. (A felszámolási kérelmet a 45 millió forint átvétele után egy évvel, 2002. március 11-én nyújtották be, a felszámolás kezdő napja: 2002. június 22. A dátumokból kiderül, hogy a kht. vezetői egy éve hallgatnak a felszámolási eljárásról, de úgy tettek, mintha semmi sem történt volna. Az Esély a Stabilitásra Közalapítvány arra következtet, hogy a kht. a 45 millió forintot teljesen más, általuk nem ismert célokra használta fel, ezért nem tud elszámolni. A közalapítvány vezetői még azt sem zárják ki, azért sodorták felszámolási eljárásba a céget, hogy a támogatást ne tudják visszakövetelni. Információink szerint a Regionális Közép-európai Környezeti Technológiai Központ Kht. a fentiekhez hasonló célokkal irodákat akar nyitni a Tisza vízgyűjtő területén lévő Romániában és Ukrajnában is és azt szeretné elérni, hogy a régió központja Szegeden legyen. Jarosics Béla a fentiekkel kapcsolatban megjegyezte, nem a nyilvánosság előtt akarja a programot megvédeni, a vizsgálat befejezéséig nem kíván részletekről beszélni. Annyit azonban elmondott, hogy szerinte a szerződésben vállalt kötelezettségeiket teljesítették, amit majd alátámaszt a térségben a jugoszláviai irodákkal együtt a közeljövőben megnyíló 45 iroda átadása. Az államfő dandártábornokká nevezte ki a szegedi fegyház és börtön új parancsnokát Ismét Csapó áll a Csillag élén Csapó Józsefet nevezték ki a Szegedi Fegyház és Börtön parancsnokává. A tábornok öt évig már állt a Csillag börtön élén. Parancskihirdetéssel kezdődött április 30-án délután a Szegedi Fegyház és Börtön állománygyűlése, amelyen részt vett Botka László, Szeged polgármestere is. Bokányi István vezérőrnagy, a büntetés-végrehajtás országos parancsnoka bejelentette: Bárándy Péter igazságügy-miniszter május elsejei hatállyal Csapó Józsefet kinevezte a Csillag börtön parancsnokává, Mádi Ferenc köztársasági elnök pedig előléptette dandártábornokká. A magyar tévé ismert személyisége Csapó tábornok - mondta beszédében Bökönyi István -, hiszen már 1971 óta a testület tagja. Dolgozott gazdasági vezetőként a pálhalmai börtöngazdaságban, később a kecskeméti börtön igazgatója volt, majd 1995-ben kinevezték a Szegedi Fegyház és Börtön parancsnokává. 2000-ben Csapó ezredes a börtön gyárának, az Alföldi Bútorgyártó Kft.-nek az élére került, ahol egy prosperáló gazdálkodó központot teremtett. Most viszont ismét kevés tapasztalataira számít a büntetés-végrehajtás, az uniós csatlakozás előtt számtalan megoldandó feladat vár a börtönökre, így a Szegedi Fegyház és Börtönre is - mondta Bökönyi István. A vezérőrnagy megköszönte Stein Zoltán őrnagy, megbízott parancsnok és Orbán Csaba főhadnagy, megbízott parancsnokhelyettes munkáját. Bökönyi kitért arra, hogy az uniós előírások szerint a korábbinál is nagyobb hangsúlyt kell fektetni a fogva tartottak képzésére, munkáltatásra, a börtönfalak között élők jobb életkörülményeinek megteremtésére. Ennek jegyében zajlik hazánkban a börtönrekonstrukciós program, s a kormányzat új börtönök építésével kívánja csökkenteni a magyar fegyintézetek zsúfoltságát. Csapó dandártábornok - aki az elkövetkező hónapokban, utódja kinevezéséig ellátja a bútorgyártó kft. és az azzal közös irányítás alá kerülő nagyfai börtöngazdaság igazgatói tisztét is - terveiről szólva hangsúlyozta, kollégái segítségével szeretné elérni, a Csillagból egyetlen olyan fogva tartott se szabaduljon, aki rabsága alatt nem kapott meg mindent azért, hogy sikeresen beilleszkedhessen ismét a társadalomba. BÁTYI ZOLTÁN Bökönyi István vezérőrnagy (balról) gratulál Csapó Józsefnek. Fotó: Schmidt Andrea Szigorúan ellenőrzött révészek A vízirendészet, a révhajósok szövetsége és a közlekedésfelügyelet együtt ellenőrizte a tiszai kompátkelőhelyeket. A Tisza-tótól délre tíz kompátkelő működését vizsgálta az elmúlt három napban a hatóságok és a révészek szövetsége. A szolnoki központú Tiszai Vízirendészeti Rendőrkapitányság, a szakhatóság szerepét január óta betöltő Csongrád Megyei Közlekedési Felügyelet és a szakmai szervezetként működő Révhajósok Országos Szövetsége a tavalyi vizsgálat alatt feltárt hiányosságok pótlását ellenőrizte. Busi László rendőr alezredes kiemelte, hogy nem a büntetés, hanem a segítő szándékú figyelmeztetés céljával járták végig az átkelőket. Jó hír, hogy mindenütt végrehajtották a tavaly előírt változtatásokat. - A közlekedésbiztonságra veszélyes helyzettel sehol sem találkoztunk - erősítette meg Mazán János, a közlekedésfelügyelet hajózási felügyelője. Inkább az átkelés szabályairól tájékoztató táblák, a biztonsági berendezések (sorompók) állapota, valamint a menet közben érvényes szabályok betartása ügyében tettek észrevételeket. Mészáros Tibor, a révhajós szövetség alelnöke szerint a hatóságok és az érdekvédelmi szervezet összefogása közös érdek, hiszen az együttes munka a biztonságos kompközlekedés fenntartását szolgálja. Fontos lenne a korábban leállított átkelők újraindítása is. Trianon előtt száznál több kompjárat közlekedett. A révészek katonás rendben végzik munkájukat, de az utasokkal alkalmanként meggyűlik a bajuk. A gyalogosok, kerékpárosok még fegyelmezettek, de az autósok gyakran fittyet hánynak a szabályokra. Idő előtt, engedély nélkül, és a kelleténél sokkal gyorsabban hajtanak föl a kompra, nem szállnak ki, sőt: járatják a motort, a túlparton pedig ugyancsak türelmetlenül viselkednek. A baleseteket azonban mégsem az autósok, hanem a náluk is rendetlenebb kishajóvezetők okozzák, akik nem várják meg a komp átkelését, s nekihajtanak az úszómű testének vagy a két part között átvezető drótkötélnek. Csongrád megyében 2001-ben négy hasonló vízi baleset is történt. Háromszor a kötél sodorta el a hajósokat, egyszer pedig ittasan kormányozta motorcsónakját a kompnak valaki. NY. P. A tápéi kompnál mindent rendben találtak. Fotó: Schmidt Andrea Akár sztrájkolnak is A megyei orvoskamarák, köztük a Csongrád megyei is, rendkívüli küldöttközgyűlés összehívását szorgalmazza a kórháztörvény jelenlegi formjában történő elfogadásának megakadályozása érdekében. A Magyar Orvosi Kamara (MOK) vezetőségének tagjai járják az országot, hogy minél több orvost tájékoztassanak arról, milyen következményei, veszélyei lehetnek a kamara által nem támogatott jogszabályjavaslatoknak, nevezetesen a kórháztörvénynek és az orvosok jogállásáról szóló törvény későbbi időpontban történő elfogadásának. A MOK főtitkára, Gyenes Géza Szegeden tartott fórumán elmondta, hogy az elfogadás előtt álló kórháztörvény jelenlegi formájában a kamara szerint veszélybe sodorhatja a betegellátást. A kamarai főtitkár lapunknak adott nyilatkozatában egyik veszélyként jelölte meg, hogy a befektetők nyereségük érdekében létszámleépítést fognak végrehajtani, ami az egyébként is szakemberhiánnyal küszködő egészségügyben rontja a betegellátás színvonalát. Az orvosok jogállásáról szóló törvényt a kamara a kórháztörvénynyel egy időben akarja elfogadtatni, nem pedig későbbi időpontban. Álláspontjuk szerint az orvosok anyagi és szakmai biztonságát garantáló jogszabály késedelme olyan bizonytalanságot okoz a hazai orvostársadalom körében, hogy a doktorok tömegével fogják elhagyni a hazai egészségügyi intézményeket. Ennek veszélye, most az uniós csatlakozás adta lehetőségekkel megtöbbszöröződik, hiszen jelenleg - a MOK főtitkárának adatai szerint - hét és fél ezer üres orvosi állás van a fejlett európai országokban, amelyekben nagyra becsülik a magyar orvosok tudását, s szívesen alkalmazzák őket. A megyei orvosi kamarák, köztük a Csongrád megyei is, támogatja azt a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyéből indult aláírásgyűjtési akciót, melynek célja a Magyar Orvosi Kamara rendkívüli küldöttközgyűlésének mihamarabbi összehívása. Erre azért van szükség, hogy az országos testület tagjai döntsenek arról, milyen további lépéseket tesznek, demonstrációt, esetleg sztrájkot szerveznek a kórháztörvény-tervezet módosításának elérése érdekében, illetve azért, hogy az orvosok jogállásáról szóló törvény a kórháztörvénnyel egy időben kerüljön elfogadásra. KALOCSAI KATALIN Lovasnapok Fábiánon Mától május 4-éig rendezi meg Fábiánsebestyénben a Magyar Lovasszövetség, a Kinizsi 2000. Rt és a falu önkormányzata a XX. jubileumi, országos, A kategóriás fogathajtó minősítő és válogató versenyt. A program ma reggel kilenckor az 1 -es, 2-es és 4-es fogatok díjhajtásával kezdődik, s tart egészen szombat estig. Vasárnap reggeltől az 1-es, 2-es és 4-es fogatok akadályhajtása következik, majd a B1, B2, B3 díjugrató versenyszámok, közben lesz lovastorna, csikós- és westernbemutatót láthatnak az érdeklődők. 3 Vattacukros politika BÁTYI ZOLTÁN Csak semmi politikát! Ezt az óhajt ugyan törvénybe nem foglalta senki, még csak helyi rendeleteket sem hoztak városok és falvak önkormányzatai a kilencvenes évek elején. Ám május elsejéhez közeledve nem volt olyan majálisba induló, aki ne fogalmazta volna meg magában - es, de jó is lenne, ha soha többé nem kellene jelszavakat hallgatnunk a munka ünnepén, nem tiltakoznánk, harsány csatakiáltásokat hallgatva a fákra szerelt hangszórókból, de még politikusok arcképével díszített táblákat sem nyomának a kezünkbe. S jön vagyunk teljesült. A munka ünnepe - eltekintve a választások éveitől - jószerével teljesen nélkülözi a politikát. A pártok illedelmesen színes sátorokba bújtak, s nem parancsolnak, sokkal inkább csalogatnak az ünnepre. És ez nagyon jó. Ami viszont már joggal borzolja sokak idegeit - mintha azt is elfelejtettük volna, hogy ez az ünnep mégiscsak hordoz politikai üzenetet. A munkát, s az értéket teremtő munkást (na, jó, ma már korszerűbb a munkavállaló kifejezést használni) ünnepelnénk. Csak miközben a nagy vidámkodásban lufit és vattacukrot tart kezében, s a kolbászos sátor felé csalogatja a jó illat, ama bizonyos munkás nem felejti el, hogy ebben az országban naponta kell leküzdenie lelkében azt az érzést, amit létbizonytalanságnak nevezünk. Kényszervállalkozások ezreiben esély sincs arra, hogy megvédje érdekeit. S bizony számolatlanul akad olyan munkahely is, ahol már annak is örülnie kell, ha egy évben kétszer pontosan utalják számlájára a havi bért, s a kegyes főnök emellé még zsebbe is csúsztat néhány ezrest. Miközben május elsejénkből valóban kigyomláltuk a jelszavakat, hétköznapjainkban annál gyakrabban találkozunk velük. Egymást váltó kormányok ismételgették például, hogy az árak után ideje lenne fizetéseinkben is felzárkózni Nyugat-Európához. Ki merné tagadni, valóban több lapul 2003-ban a borítékban, mint tíz esztendeje. Ám az Európai Unió kapujához érve még mindig ott tartunk, hogy a magyar minimálbér 200 euró, a szomszédos Ausztriában - pontos számokkal dolgozó statisztikusok szerint - hétszer magasabb az életszínvonal, mint nálunk, a feketegazdaság pedig jobb esetben is csak szürkülni látszik mifelénk. Látványos gazdagodás jeleként emlegetjük a villanegyedekben épülő új palotákat. De vajon összeszámolta-e valaki, hányan élnek e kamerákkal is óvott minierődítményekben, s hány panelban lakó fejében fordulhat meg a gondolat: munkája eredményeként, élve a kedvező kamatozású hitelekkel is, belevághat-e a lakáscserébe. A leggazdagabbak és a legszegényebbek közötti szakadék hatalmasra nőtt, s ha nem is május elsején (mert hogy semmi politikát, ugyebár), de dolgos hétköznapon azért szóba kerülhetne, mit tesz, mit tehet egyáltalán az éppen aktuális hatalom azért, hogy ez a különbség ne nőjön tovább ? És ez csupán egy kérdés a sok közül. A válaszra várók tegnap még lángost majszoltak a ligetekben, ma négynapos, hosszú ünnepüknek örülnek. Ám hétfőn, a fizetésükről érkező banki értesítést morzsolgatva alighanem az is eszükbe jut, és ez mire lesz elég egy év múlva, abban a hőn áhított unióban.