Délvilág, 2003. augusztus (59. évfolyam, 178-202. szám)
2003-08-04 / 180. szám
HÉTFŐ, 2003. AUGUSZTUS 4. A cigányok helyzete Magyarországon jobb Az országos cigány önkormányzat tagja, a szentesi kisebbségi önkormányzat elnöke Faur Zoltán úgy látja: sok szempontból kedvezőbb helyzetben vannak a romák Magyarországon, mint az unió tagállamaiban. Úgy véli, az országos testület feladata elsősorban az volna, hogy felkutassa és használja azokat a külföldi forrásokat, melyek a cigányok életkörülményeit itthon javíthatják. Általában a helyi kisebbségi önkormányzatok elnökei kerülnek az országos cigány önkormányzat nagyválasztmányába: a szentesi Faur Zoltánt a tizennégy tagú ügyvivői testületbe választották idén tavasszal, ő azonban nem sokkal később lemondott, jelenleg a tizennyolc fős ellenzékhez tartozik. Faur tapasztalata szerint a testület munkája tavasszal gyümölcsözőnek indult, hiszen a kormány, és az EU felé is nyitott az országos önkormányzat: a szakértők pályázatok és projektek kidolgozásába fogtak. Faur Zoltán mint települési kisebbségi önkormányzat vezetője úgy látja: a romák nemigen jártasak a politikában, sokkal inkább foglalkoztatja őket az, hogy a gyerekeiknek enni adjanak. Ilyen körülmények között a vezető feladat az, hogy képben legyen, és társaival együtt személy szerint ő is igyekszik ennek megfelelni. A csatlakozással kapcsolatban az unió megfogalmazta elvárásait Magyarországgal szemben, s ebben benne van a cigányok helyzetének javítása is. Faur szerint jóval több „rumungro" azaz magyarul beszélő cigány él az országban, mint azt a témában eddig nyilvánosságra került adatok mutatják. Tapasztalata szerint az önkormányzatok, a demokratikus intézményrendszerek és a deklarált tolerancia javított az életükön, de egzisztenciálisan, iskolázottságban még fejlődnie kell a cigányságnak. A hazai helyzettel szemben a franciaországi romák például a türelmetlenség nyílt megnyilvánulási formáival találják magukat szemben: a vándor népnek egy-egy város előtt fizetnek azért, hogy ne menjenek be oda, és ne keveredjenek az ottlakókkal. Magyarországon a cigányok letelepedve élnek, s Faur szerint a közös sorstudat adhatja az erőt számukra az emelkedéshez. BLAHÓ GABRIELLA Faur Zoltán szerint a romáknak a közös sorstudat adhat erőt az emelkedéshez. Fotó: Tésik Attila Phare-programok a felzárkóztatásért Integráció és hagyományőrzés Fontos dolog a romák integrációja, ugyanakkor jelentős szerepet kell kapnia a cigány kultúra megőrzésének is, a közösségi programok pedig többek közt ezt a célt szolgálják. A szegedi Káté Mónika, a Cigány Oktatási Egyesület vezetője több, a kisebbség felzárkóztatását célzó Phare-programban tevékenykedett már. Mindenhol azt halljuk manapság, hogy a romák integrációja mennyire fontos - mondja Káté Mónika, a szegedi Cigány Oktatási Egyesület vezetője. Ez azonban magában foglalja azt is, hogy a cigány kultúrát meg kell őrizni, a hagyományok továbbélését segíteni kell. Épp ezért a közeljövőben egy közösségi házat hoznak majd létre Szegeden, amelynek célja egyrészt az, hogy a szociális ellátástól a munkaerőpiacig mindenféle innformációval ellássa a romákat, másrészt oktatási-képzési programokat indítanak, és alapítanak egy zenetanodát is. Káté Mónika szerint már az maga nagyon fontos, hogy a cigány közösség tagjai ilyenkor találkoznak egymással, s a halmozottan hátrányos helyzetben élőkhöz is eljutnak a fontos információk. Ezen túl pedig pszichológus, gyógypedagógus, jogász és közgazdász szakember is segíti majd a munkát. A százmilliós Phare-támogatású, úgynevezett Equal-program pedig, amely tavaly indult, és jövőre fejeződik be, s amelyben Káté Mónika szintén oroszlánrészt vállalt, roma fiatalok beilleszkedési esélyeit igyekszik javítani. A három helyszínen, Kiskunhalason, Békésen és Békéscsabán a nők dajkának, a férfiak kőművesnek és asztalosnak tanultak, a vizsgák pedig a napokban zajlanak. Ezután egy évig foglalkoztatják is a fiatalokat, akiket egyebek közt ösztöndíjjal motiválnak a tanulásra. A legfőbb hajtóerő azonban minden bizonnyal nem a pénz - véli Káté Mónika, tapasztalatai ugyanis azt mutatják, hogy a szakiskolai rendszer az előítéletek és kudarcok miatt hamar kilöki magából a cigány származású tanulókat. Ők képesítés híján nemigen találnak munkát, így maguk ismerik fel a tanulás szükségességét. Éppen ezért - mondja a szakember - ezek a programok valóban segítenek a cigányság problémáinak megoldásában. SZ.A.K. EU - TÜKÖR » Soros György cikke a Le Figaróban Kelet-Európában a romák a rendszerváltás vesztesei Az Európában élő hét-kilencmilliós roma lakosság a kontinens leggyorsabban változó és legsérülékenyebb kisebbsége. Ez megköveteli, hogy a földrész kormányai sürgősen foglakozzanak helyzetükkel, az ugyanis meghatározóan alakítja az egyre bővülő Európai Unió politikáját. PÁRIZS (MTI) A mértékadó konzervatív lapban, a francia Le Figaróban Soros György magyar származású amerikai üzletember és James D. Wolfensohn, a Világbank elnöke írásában arra emlékeztetett: a romák voltak a kelet- és közép-európai rendszerváltás nagy vesztesei, őket rakták elsőként az utcára, és az elmúlt évtizedben nem sikerült visszakerülniük a munkaerőpiacra, egyrészt alacsony képezettségük, másrészt a mindenütt jelenlévő diszkrimináció miatt. Megállapítják, hogy még a legvirágzóbb EU-tagjelölt közép-európai államokban - Magyarországon, Csehországban, Szlovákiában - sem lehet összemérni a romák helyzetét a lakosság más rétegeivel, a körükben mért szegénység tízszer magasabb, mint a legrosszabb helyzetű, nem roma lakosoké. Példának hozzák fel, hogy 2000-ben a bulgáriai és romániai cigányok 80 százaléka napi 4,3 dollárból (valamivel több mint ezer forint) élt, a bulgáriai nem romák 37 százaléka, a romániaiak 30 százaléka volt ezen az életszínvonalon. A szerzők minősítése szerint „gazdag" Magyarországon a romák 40 százaléka tartja fenn magát e küszöb alatti jövedelemből, miközben a nem roma magyar lakosságnak 7 százaléka kénytelen ilyen alacsony színvonalon élni. A romák körében igen magas a munkanélküliek aránya, ami különösen a fiatalokat és a nőket érinti, a további elnyomorodás és kirekesztés ördögi körébe zárja őket. Az iskolázottság hiánya gátat emel a romák elhelyezkedése elé. Az EU-tagjelölt országokban becslések szerint mintegy 600 ezer roma gyerek egyáltalán nem jár iskolába, akik mégis, azoknak jelentős része nem fejezi be alapfokú tanulmányait, más részüket a szellemileg elmaradottak kisegítő iskoláiba küldik, egyszerűen azért, mert nem jártak óvodába vagy mert nem beszélik a többségi nyelvet. A közép- és kelet-európai romák kevesebb mint egy százaléka jut be felsőfokú tanintézményekbe. Mindezek ellenére - írják a szerzők - indokolt az óvatos derűláttás. Az utóbbi évtizedben számos erőfeszítés történt azért, hogy a roma gyerekeket megtartsák az iskolákban, bővítsék az álláskínálatot és felvegyék a küzdelmet a diszkrimináció ellen. Ezeket a törekvéseket kell most megsokszorozni. A legfontosabb mindezek között, hogy kialakulóban van egy kemény mag: tapasztalt és a probléma megoldása iránt elkötelezett fiatal romák csoportjai jönnek létre, amelyek a hazai kormányok támogatásával dolgoznak a roma közösségekben a szegénység és a diszkrimináció leküzdéséért. Az etnikai kisebbséghez tartozó nők helyzete rosszabb, mint a férfiaké. Fotó: Schmidt Andrea A nyelv oktatva jó Az európai kisebbségek anyanyelvének használatáról, az európai nyelvi sokszínűség védelméről fogadott el jelentést az Európai Parlament (EP) illetékes szakbizottsága. BRÜSSZEL (MTI) A Michael Ebner német néppárti (EPP) képviselő által készített jelentés szerint Európában a nyelvi sokszínűség értékeinek megőrzése végett szükség van a regionális és kevésbé használt nyelvek védelmére, amin Nyugaton általában az egyes országok nem hivatalos nyelveit értik. Ezek között bőven vannak olyan nyelvek és nyelvjárások, amelyek csak így, kisebbségi sorban, bizonytalan jogállással élnek - például baszk, breton, korzikai -, és vannak olyanok, mint például a magyar, amelyek egy országban és majdan az Európai Unióban hivatalos nyelvnek minősülnek, más országokban viszont kisebbségek nyelveként léteznek. A most elfogadott bizottsági jelentés és ajánlás a nyelvi sokszínűség fenntartására, a kisebbségi nyelvek oktatására helyezte a hangsúlyt. E nyelvek oktatása az országok hivatalos nyelve mellett - az ajánlás szerint - jó eszköz lehet az idegengyűlölet leküzdésére. Az ajánlás a nyelvtanulás ösztönzését szolgáló ügynökség felállításával is segíteni kívánja e nyelvek használatát, s igyekszik kiterjeszteni az idegengyűlölet jelenségét vizsgáló európai monitoring központ tevékenységét erre a területre is. Az Eu-tükör melléklet a Külügyminisztérium támogatásával készül, szerkeszti: Újszászi Ilona A nők foglalkoztatási esélyegyenlősége uniós cél Dánia példája az EU előtt Az unió első foglalkoztatási irányvonalait hat évvel ezelőtt fogadták el, ezek között fontos szerepet kap a férfiak és nők egyenlő esélyeinek megteremtése, a munka és a családi élet összeegyeztetésének elősegítése. A munkavállalási korban lévő nők foglalkoztatottsága a rendszerváltozás-kori, közel 73 százalékról az évezred végére 54-56 százalékra csökkent hazánkban - derül ki Rubaj Anita, a Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kara PhD-s hallgatójának tanulmányából. A szakember A nők és a férfiak esélyegyenlőségi kérdéseinek kezelése az Európai Unióban és hazánkban című munkáját a közelmúltbeli szegedi Európai kihívások elnevezésű tudományos konferencián ismertette. Mint a tanulmányból kiderül, különösen rosszak a 25 év alatti és az 59 év fölötti nők foglalkoztatottsági mutatói. A radikális visszaesés okaként a szakember azt említi, hogy a 90-es években megszűnt álláshelyek miatt munka nélkül maradtak több mint hatvan százaléka nem tudott elhelyezkedni, s egy jó részük végleg kikerült a foglalkoztatási piacról. Az EU első foglalkoztatási irányelveit hat évvel ezelőtt fogadták el, ezek közt jelentős szerepet kapott a nők és férfiak egyenlő esélyeinek előmozdítása. Az uniós országok közül Dániában a legmagasabb, 72 százalékos a nők foglalkoztatási aránya, míg Németországban a 60-at sem éri el, Olaszországban pedig alig haladja meg a 40 százalékot. A dán stratégia többek közt az, hogy a cégek egy részénél úgynevezett jóléti napok vannak, amelyek tulajdonképpen szülői szabadságként működnek. A gyermek nyolcéves koráig gyermekgondozási szabadságot vehet igénybe, és az édesapákat is ösztönzik, hogy gyesre menjenek. Hazánkban tavaly év elején indult A nők munkapiaci reintegrációja nevű Phare-program - írja a szakember. Ennek célja elősegíteni a két nem munkaerőpiaci esélyegyenlőségét, s kiemelt figyelmet fordít a gyes, gyed utáni „visszatérésre", illetve az állástalan 40 év feletti asszonyok reintegrációjára. Ennél azonban természetesen sokkal többre lenne ahhoz szükség, hogy növekedjen a gyengébb nem foglalkoztatási aránya, és csökkenjen a férfiakkal szembeni keresetkülönbség. SZÖGI ANDREA Egy nőnek a gyes, a gyed után legalább annyira nehéz visszatérnie a munkaerőpiacra, mint egy 40 év felettinek új munkahelyet találnia. Fotó: Tésik Attila