Délvilág, 2004. január (60. évfolyam, 1-26. szám)

2004-01-02 / 1. szám

PÉNTEK, 2004. JANUÁR 2. AKTUÁLIS A petárda veszélytelen volt, az alkohol több személyt is kórházba juttatott Halálos baleset éjfél előtt Az év utolsó napján, éjfél előtt hat perccel halálos közlekedé­si baleset történt Szegeden, a 47-es úton. Az autó vezetőjé­nek, egy 28 éves szegedi nőnek már nem tudták megmenteni az életét, utasát súlyos sérülé­sekkel szállították az új klini­kára. Csongrád megyében az óév utolsó és az új év első nap­ján a rendőröknek és a tűzol­tóknak nem sok dolga akadt, a mentők viszont elsején szinte egész nap mozgásban voltak, mintegy 25 személyt szállítot­tak kórházba súlyos alkoholos tünetekkel. MUNKATÁRSUNKTÓL Halálos balesettel búcsúzott az óév Csongrád megyében. De­cember 31 -én éjfél előtt hat perc­cel Szegeden, a 47-es úton, a Shell-benzinkútnál egy Hódme­zővásárhely felől Szeged felé tar­tó Honda személygépkocsi meg­csúszott, áttért a szemközti sáv­ba, majd az útról lesodródva, több betonoszlopot kidöntve megállt. Az autó vezetője, egy 28 éves szegedi nő olyan súlyosan megsérült, hogy a helyszínen éle­tét vesztette. A gyorsan kiérkező mentők hiába próbálták újra­éleszteni. Utasát, egy 26 éves szegedi férfit súlyos sérülésekkel szállítottak az új klinikára. Információink szerint a férfi és a nő szegedi fellépésre tartott, de ezt a rendőrség nem erősítette meg. A Csongrád Megyei Rend­őr-főkapitányság sajtóügyeletese a baleset lehetséges okáról azt mondta, az elsődleges szakértői vélemények szerint a tragédiát gyorshajtás okozta. Toronykői Márta tegnap még nem tudta megmondani, hogy milyen gyor­san mehetett a személygépkocsi, és arra a kérdésre sem tudott vá­laszolni, hogy az autó vezetője fogyasztott-e alkoholt vagy kábí­tószert. A főkapitányság szóvivője megjegyezte, Csongrád megyé­ben az elmúlt évekhez képest rendkívül nyugodtan telt az óév utolsó és az új év első napja. A fentebb említett baleseten kívül nem riasztották a rendőröket sem karambolhoz, sem bűncse­lekményhez. A tűzoltók és a kataszrófavéde­­lem ügyeletese is nyugodt évzá­rásról és nyitásról számolt be. A tűzoltókat négyszer riasztották, a szegedi baleseten kívül a me­gyeszékhelyen eloltottak egy ki­gyulladt kukát, Hódmezővásár­­helyen pedig szeméttüzet. A ne­gyedik, egy kiszombori riasztás pedig tévesnek bizonyult. A mentőknek az év utolsó nap­ján - a halálos baleset mellett - alig akadt dolguk. Január elsején azonban szinte egész nap moz­gásban voltak. Tanács Gábor, a mentők ügyeletvezető orvosa el­mondta, nekik az alkoholfo­gyasztással összefüggő esetek ad­ták a legtöbb munkát. A megyé­ből mintegy 20-25 személyt szál­lítottak kórházba, közöttük volt olyan sérült, aki fejre esett. Az ügyeletvezető kiemelte, bár tar­tottak a petárdázástól, de ilyen jellegű sérülésekhez nem riasz­tották őket. Közlekedési baleset is szinte alig történt a megye út­jain. A baleset súlyosságáról a kép önmagáért beszél. Fotó: Karnak Csaba A csongrádiak a jelenleginél 25 százalékkal magasabb kommunális járulékot fizetnek Makón új adót hoz az új esztendő Jövőre Csongrádon mintegy 25 százalékkal emelkedik a magán­­személyek kommunális adója, Mindszenten pedig a vállalko­zóknak kell többet fizetniük. A makóiaknak egy új helyi adó terhét hozza a jövő év, Szente­sen, Vásárhelyen és Szegeden vi­szont nincs változás az önkor­mányzati közterheket illetően. MUNKATÁRSUNKTÓL Jövőre mintegy huszonöt száza­lékkal magasabb kommunális adót fizetnek a csongrádi magán­­személyek, vagyis az ingatlanok után évi 4 ezer forint helyett 5 ezer forintos, míg a külterületen találhatókért 2 ezer helyett 2 ezer 500 forintos kiadással szá­molhatnak a tulajdonosok. Az iparűzési adó viszont továbbra is 2 százalék marad, az idegenfor­galmi adó sem változik, azaz éj­szakánként és személyenként 180 forintot kell fizetni a város­ban. Makón viszont egyáltalán nem emelkednek a helyi közterhek. A magánszemélyek kommunális adója 2004-ben is 6 ezer forint lesz évente, a telekadó négyzet­­méterenként 1, illetve 2 forint, a vállalkozóknak pedig négyzet­­méterenként 50 forint kiadást je­lent. Az iparűzési adó mértéke sem módosul, azaz 2 százalék marad. Az idegenforgalmi adó pedig éjszakánként 300 forint. A következő esztendő azonban vál­tozást is hoz majd, hiszen új köz­teherként bevezetik az épít­ményadót, ami négyzetméteren­ként 300 forintos, a kiemelt te­rületeken pedig 600 forintos évi kiadást jelent. Csupán minimális, azaz 120 forintos önkormányzati pluszte­­herrel számolhatnak jövőre a mindszentiek, közülük is csak a vállalkozók. A számukra előírt kommunális adó ugyanis január elsejétől 1080 forintra emelke­dik. A magánszemélyeknek vi­szont továbbra is az idei mérté­kű, vagyis négyzetmétertől füg­gően évi 1200-2900 forintos ki­adással számolhatnak. Az ipar­űzési adó mértéke jövőre is 1,6 százalék lesz. Egyáltalán nem változnak jö­vőre az önkormányzati adók Szentesen. A magányszemélyek kommunális adója belterületen 3 ezer, míg külterületen 2 ezer fo­rint. Az építményadó minden megkezdett négyzetméter után évi 300 forint, az iparűzési adó mértéke 2 százalék, míg az ide­genforgalmi közteher éjszakán­ként és személyenként 100 fo­rint. Szenteshez hasonlóan Vá­sárhelyen sem módosultak az önkormányzati közterhek. A magánszemélyek kommunális adója jövőre is négyzetmétertől függően évi ezer és 10 ezer forint között lesz. Ez utóbbi összeget a 200 négyzetméternél nagyobb ingatlanért kell kifizetnie a tulaj­donosnak. Az építmény- és te­lekadó mértéke sem változott, mint ahogy az iparűzési adó 2 százalékos mértéke sem. Az ide­genforgalmi adó pedig ugyancsak éjszakánként és személyenként 100 forint maradt. Szegeden sem változtatott a képviselő-testület a helyi adók mértékén. Az építményadóként négyzetméterenként évi 400 fo­rintot kell fizetni, az iparűzési adó mértéke 2 százalékos, míg az idegenforgalmi közteher éjsza­kánként és személyenként - Ma­kóhoz hasonlóan - 300 forintos kiadást jelent. ] HELYI ADÓK CSONGRÁD MEGYE NAGYOBB VÁROSAIBAN . . .­­ _ Iparűzési adó (százalék) Magánszemélyek kom­munális adója (Forint/ár): Idegenforgalmi adó (Forint/éjszakai Szeged2­­300 Csongrád 12 5000 180 Makó2 6000 300 Mindszent: 1,6 1200-2900-ig­­­Szentes2 3000 100 Vásárhely 12 1000-10000-ig ; 100 A megyében elsősorban a fiatalok fontolgatják az országváltást Külföldre készülnek orvosok és ápolók A magasabb fizetés és a jobb munkakö­rülmények reményében egyre több orvos és ápolónő vállal munkát külföldön. Csongrád megyében is érezhető már a mozgolódás, munkaerőhiány azonban még nincs. Egyre több állásajánlat érkezik Nyugat-Euró­­pából a magyar egészségügyi dolgozóknak. Mivel szakképesítésük megfelel az uniós normáknak, fizetésük pedig a többszörösére is nőhet, sokan gondolják úgy, hogy külföl­dön vállalnak munkát. És bár a politikusok bíznak abban, hogy az ötvenszázalékos bér­emeléssel meg tudták akadályozni a szakdol­gozók tömeges kiáramlását az országból, a gyakorlat azt mutatja, hogy egyre több ápoló­nő és orvos költözik külföldre. Hiteles adatok nincsenek arról, hogy az or­szág mely területeiről és mennyi egészség­­ügyi dolgozó ment el más országba. Hajnal Ferenc, a Csongrád Megyei Orvosi Kamara elnöke azt mondta, úgy tapasztalja, hogy el­sősorban a kezdő orvosok szervezik úgy az életüket, hogy külföldre költöznek, a közép­korúak közül inkább csak a nővérek vállal­koznak ilyen nagy váltásra. Elsősorban a bal­eseti, a sürgősségi, az aneszteziológiai, vala­mint a labor­területeken dolgozók között érezhető, hogy a külföldi lehetőségek csábít­ják a doktorokat, és véleménye szerint ez a hatás a jövőben még inkább erősödni fog. A kamara elnöke úgy véli, sajnálatos mó­don hazánkban még mindig a rövidlátó szemlélet az uralkodó, ami azt jelenti, hogy kis túlzással még örülnek is, hogy ha elmegy egy egészségügyi dolgozó, mert az intéz­ménynek így csökken a kiadása. Éppen ezért amíg a munkaerőhiány miatt nem kell bezár­ni kórtermeket, addig nem is lesz feltűnő, mennyi szakember hagyja el az országot, egy megbecsültebb állás reményében. TÍMÁR KRISZTA 3 Reményév BÁTYI ZOLTÁN Hogy a szilveszteri bulizás után még egy kicsit laposakat pislan­­tunk. És gyomrunkban is löttyen még a korhelyleves maradéka ? Meglehet. De akkor sem szilveszter ez már, dudaszóval, petárdával hangoskodó, hanem nagyon is hétköznap, a 2004-es esztendő első pénteke köszöntött ma ránk. Ami fölöttébb alkalmas arra, hogy máris megszegjük az újévi fogadalmainkat, de leginkább csokorba gyűjtsük vágyainkat - ugyan, mégis mit várunk ettől az évtől. Mert hogy hatalmas lehet a várakozás bennünk, magyarokban, nem vitás. Eltelik négy hónap, s hopp, már elmondhatjuk magunk­ról: uniós polgárok lettünk. Tudom, élnek ebben az országban olya­nok, akik szerint nem is annyira kitüntető rang ez. Mások inkább félelmeiket fogalmazzák meg, ha szóba kerül az unió, s olyan is akad, aki csak legyint, ugyan, mitől lenne más szánkban a kenyér íze attól, hogy immár besoroltattunk a csillagos lobogó alá. Ám az aggódások és kételyek mit sem változtatnak azon a tényen, hogy igenis a magyar történelem egyik legfontosabb lépését tesszük meg, amikor határainkra kiszerelik a mesteremberek az uniós táblát. Arról talán most ne nyissunk vitát, hogy visszatértünk-e ezzel Európába, vagy éppenséggel hozzánk, a több mint ezer éve Euró­pában élő magyarokhoz kopogtatott be az unió. Inkább gondol­kodjunk el, vajon felkészültünk-e eléggé a csatlakozásra? Mi, örökké berzenkedő, panaszkodó, vitákból vitákba menekülő ma­gyarok EU-komformmá váltunk-e az unió kapuja előtt toporog­va, vagy van még mit tennünk azért, hogy jól is érezzük magun­kat az unió népes családjában. Hát, ahogy felidézem elmúlt évünk egynémely történéseit, me­részkedem azt állítani, vár még ránk néhány feladat az előttünk álló hónapokban. Mert én bizony nem szívesen vinném magam­mal azt az acsarkodós politikai hangulatot, ami másfél évvel a vá­lasztások után is jellemzi közéletünket. Mint ahogy nagyon szí­vesen az unión kívüli világban felejteném nem éppen EU-kom­­patibilis fizetéseinket, infrastruktúránkat, tülekedős ingerlékeny­ségünket, a lakótelepi parkolókban rozsdásodó Wartburgokat, a szeméttel borított sétálóutcát, a kátyús utakat is. És Csongrád megyei uniós polgárként igenis szeretnék matricás autósként fel­hajtani arra a sztrádára, amin néhány óra alatt elgurulhatok abba az Európába, amihez május elsején csatlakoztam. Hogy aztán mennyit lehet kisöpörni néhány hónap alatt életünk­ben mindabból, amit selejtnek éreztünk eddig? Gyanítom, közel sem annyit, amennyivel elégedettek leszünk majd. De ha már unió, miért ne élhetne bennünk legalább annyi önbizalom, mint „honfi­társainkban", a németekben, a franciákban, az angolokban. Vagyis mondjuk csak ki büszkén: a problémákat megoldjuk, merthogy azért vannak. És ha ezt el is hisszük, már biztosan boldogabb lesz új, reményekkel teli évünk, mint az, amit mögöttünk hagytunk. Az IBUSZ-é a bezárt T&­T Az IBUSZ Utazási Irodák Kft. vá­sárolta meg a tönkrement és be­zárt röszkei T&T áruházat. Az új tulajdonos logisztikai központot szeretne kialakítani a szerb-mon­­tenegrói határ közelében. MUNKATÁRSUNKTÓL Új tulajdonosa van a nemrég be­zárt röszkei T &T áruháznak, il­letve a hozzá tartozó teleknek. A régió első szupermarketjét még 1991-ben adták át. Akkoriban a főleg Jugoszláviából érkező ve­vőkre alapoztak a befektetők és ezért épült meg az államhatár közelében a hatalmas üzlet. Eleinte csak műszaki cikkeket árusítottak a Röszke szélén lé­vő bevásárlóközpontban. Idővel azonban a környéken sorra nyíl­tak a hipermarketek, amik miatt profilváltást hajtottak végre a T&T tulajdonosai. A televízió­kon, hűtőkön kívül már élelmi­szert, vegyi árut is lehetett vásá­rolni. Később aztán egyre jobban háttérbe szorultak a műszaki cikkek, mert ezeket főleg szegedi üzletekben keresték a vásárlók. A T&T forgalma folyamatosan csökkent. Pedig még benzinkút, autómosó, szerviz és büfé is tele­pült az áruház mellé. Az áruház, mint megírtuk, körülbelül két hónapja végleg lehúzta a rolót. A többi üzlet még egy ideig üze­melt, de november végére mind­egyik bezárt. Az épületeket és a telket eladásra hirdették. Többen is érdeklődtek az in­gatlan után. Végül az IBUSZ Utazási Irodák Kft. vette meg. A társaság logisztikai központot kí­ván kialakítani az egykori áruház helyén. Kihasználva Szerbia és Montenegró közelségét, vala­mint hazánk 2004. májusi euró­pai uniós csatlakozását. Az átalakítást várhatóan jövő év elején kezdik. Az épületet már kiürítették. Nemcsak az árut vit­ték el, hanem a polcrendszereket is. A későbbi munkára utaló jel, hogy egy óriási, IBUSZ feliratú konténert már letettek a T&T mellé. Az új tulajdonos szándékáról, a logisztikai központ pontos sze­repéről egyelőre bővebbet nem lehet tudni. Többször megkeres­tük az illetékest, az IBUSZ Uta­zási Irodák Kft. vámigazgatóját, Szűcs Károlyt, de részleteket nem akart elárulni, csak azt erő­sítette meg, hogy cégük a vevő, és „komoly" terveik vannak az egykor szebb napokat látott rösz­kei szupermarkettel. Az átalakítást várhatóan 2004 elején kezdi meg az utazási társa­ság. Fotó: Gyenes Kálmán

Next