Délvilág, 2004. október (60. évfolyam, 230-254. szám)
2004-10-26 / 250. szám
KEDD, 2004. OKTÓBER 26. A fölszámolását végző cég tiltakozik A terepszint fölött is temettek a Gyeviben Szabálytalan temetések nyomaira bukkant a szegedi Gyevi temető fölszámolását végző Csomiber Rt. Közvetlenül a földfelszín alatt, mindössze 40 centiméteres mélységben is találtak emberi maradványokat. Kiderült: az 1971-ben lezárt sírkertbe még a kilencvenes években is temettek. Folytatódik a szegedi Gyevi temető felszámolása óta tartó váratlan események sora: a sírok lebontásával megbízott Csomiber Rt. szabálytalan temetésekről adott hírt. Honti György igazgató annak kapcsán tájékoztatta lapunkat, hogy - amint szerkesztőségünkbe küldött összefoglalójában olvasható - „a temető felszámolása során már három ízben történt felelőtlen és teljesen megalapozatlan feljelentés Nyári Ferenc József részéről". A kiesés többórás, illetve félnapos leállást jelentett. Hozzátette, hogy Nyárit senki sem fenyegette meg szemben az érintett korábbi állításával. Már tájékoztattuk olvasóinkat arról, hogy a temető sorsának alakulását évek óta figyelemmel kísérő Nyári Ferenc József olvasónk, kegyeletsértést gyanítva, több alkalommal rendőröket hívott a helyszínre. Először a sírok bontásának megindításakor tiltakozott, s felhívta a ügyeimet arra, hogy a munkát a helyi védettség lejárta előtt kezdték (ezt a tényt a szegedi polgármesteri hivatal jegyzői irodája is megerősítette, hozzátéve, hogy az ügynek „jogkövetkezménye nincs"), majd akkor is rendőrt hívott, amikor az egyik markológép csontokat fordított ki a földből. (Állítása szerint ekkor hangzott el az őt ért fenyegetés.) De más rendkívüli esemény is történt: elszakítottak egy nagyfeszültségű kábelt, s egy dolgozó megsérült. A munka leállítása sokba kerül a Csomibemek: a sírkertben dolgozó kotrógépek óradíja 6-10 ezer forint. „A kényszerű szünetek nem csak a gépek, hanem az exhumálást végző Szegedi Testamentum Temetkezési Kft. munkáját is akadályozták" - szögezte le az igazgató, aki sértőnek találta a csontok előkerüléséről szóló cikkünk címét (Koponyák hegye), mondván: az exhumálás során igyekeznek betartani a kegyeleti szempontokat, de több helyen találtak teljesen szabálytalanul, az előírt 1,6 méteres temetési mélység helyett mindössze 80-100 centiméter mélyen elhantolt maradványokat. Egy sírban még a terepszint felett is temettek: a koporsót mindössze 40 centiméteres földréteg borította. Előfordult más szabálytalanság is: például egy urna felirata szerint az elhunyt hamvait a temető 1971-es bezárása után több mint húsz évvel, a kilencvenes években helyezték el a Gyeviben. Mindezen felül a munka kezdetén bekerített temető drótkerítését folyamatosan rongálják, mintegy száz méternyi szakaszt pedig el is loptak az elmúlt hetekben. NY. P. Naponta kétszáz elhunyt maradványait exhumálják a szegedi igevi temetőben Fotó: Karnak Csaba Megidézték Őze Lajost a szentesiek A színjátékos nem múló emlékezete Őze Lajos nevét viseli a szentesi filmszínház, s a volt iskolája falán egy tábla őrzi az emlékét. A húsz éve elhunyt színjátékos gesztusait máig sem feledték a szülővárosában. Ebben az iskolában töltött három emberformáló évet Őze Lajos színjátékos - olvasható a szentesi volt mezőgazdasági technikum, a mai Bartha János Kertészeti Szakképző Iskola bejáratánál. Most meg úgy mondja a verset hangszalagról, hogy beleborzong az ember. Mert hiába köszönt el éppen húsz éve a földi léttől, a rá emlékezők úgy érzik, mintha ott lenne elbújva az alma mater valamelyik zugában, hogy megtréfálja a közönséget a szülővárosában. Játszott ő mindig, ezért is nevezte maga magát színjátékosnak. Szentes szegények lakta városrészéből, a Kisérből küzdötte fel magát a magyar kultúrtörténet legnagyobbjai közé. Ott a székhelye a megemlékezést szervező Mosolygósabb Régióért Egyesületnek is, meg ott lakik az őt megidéző egykori diáktárs, Bucsány György nyugalmazott középiskolai tanár. Elemibe járt együtt Őzével, akiben már akkor is volt valami vibrálás. Nyolcévesek lehettek, amikor a szünetben fogócskáztak. A tanár úrnak sikerült megfognia Őzét, s reflektorként sugárzó tekintetétől máig nem tud szabadulni a rá emlékező. Bucsány György úgy mondja most: „nyolcévesen is más volt, mint mi, nem közénk való volt". S már akkor is észlelték az annyira jellemző ferde fejtartását. Valószínűleg ezzel dörögte az iskolai szavalóversenyen a tanárok képébe az Arany-ballada strófáját: „Ti urak, ti irak!... ti vélsz elnek!" A szorongásoktól szenvedő, dadogással küzdő fiatalember a technikumban is játszott. A zárkózott természetű Őze a legnagyobb játékosok közé küzdötte fel magát a szinte nyomorgó kiséri család sarjaként. Élete keserveit a szerepeibe ölte bele. A fanyar humorú művész a végletek embere volt, akit a humanizmus is vezérelt. Tamási Áronnal vallotta, aki embernek hitvány, magyarnak is az. Őze Lajos igaz ember volt, és játékos. Alakját filmszalagok őrzik, a nevét pedig szülővárosa filmszínháza. B.I. EBBEN AZ ISKOLÁBAN TÖLTÖTT HÁROM EMBERFORHALÓ ÉVET ŐZE LAJOS 1935- 1934 5ZÍHJÁTÉK05 SZÜLŐVÁROSA. Őze Lajos idősebbik fia, Gábor a szentesi emléktáblánál Fotó: Vidovics Ferenc • AKTUÁLIS* Facsemetét kapnak a szentesi babák MUNKATÁRSUNKTÓL A hagyományoknak megfelelően köszöntötte Szirbik Imre polgármester az önkormányzat nevében Szentes legifjabb lakóit. A városháza udvarában tegnap délután tartott ünnepségre 47 csecsemő kapott meghívót a szüleivel. Mint arról lapunkban már beszámoltunk, minden tavasszal és ősszel ajándékot kapnak a babák. Valójában ezzel a gesztussal fogadják a település polgáraivá a kicsiket. Facsemetét adnak a babáknak, akiknek a nevét egy réztáblára is rávésik. A növényt a családi ház kertjében vagy közterületen szokták elültetni a szülők. Később pedig már a gyerekek locsolják, gondozzák a saját fájukat. FONTOSAK AZ ÖREGEK A felmérésre a városházának mindenekelőtt azért van szüksége, hogy azoknak az időseknek az igényeiről is tudomást szerezzenek, akik maguk nem jelentkeznek - tudtuk meg Búzás Pétertől. A polgármester elmondta: az önkormányzat kiemelt feladatának tekinti a gondoskodást idős polgárairól, amit többek között az is mutat, hogy a város aszociális támogatási keretet mindig az infláció duplájával emeli. Makón külön támogatást adnak például a fürdő gyógykezeléseire, illetve - egyedi elbírálás alapján - a közgyógyellátás körén kívül eső gyógyszerekre, mi több, az időseket különböző közüzemi díjkedvezmények is megilletik. • Szelektív hulladékgyűjtés Csongrádon Új szemétlerakó kellene Bár Csongrádon már jövőre be szeretnék vezetni a szelektív hulladékgyűjtést, a rendszer működéséhez nem elég beszerezni a szükséges eszközöket. Az összegyűlt szemetet újra kell válogatni ahhoz, hogy a feldolgozók átvegyék az egymástól elkülönített hulladékot. A jelenlegi tervek szerint viszont csak 2006-ra készül el a felgyői lerakó, amely erre a célra alkalmas lesz. Az eredeti terveknek megfelelő ütemben halad a Homokhátsági Regionális Szilárdhulladék-kezelési Rendszer kiépítése. Az elmúlt hetekben a 84 társuló önkormányzat zöme jóváhagyta a rendszert működtető szolgáltató részvénytársaság alapító okiratát. A gesztori szerepet vállaló csongrádi önkormányzat legutóbbi testületi ülésén elfogadta a kistérség hulladékgazdálkodási tervét, melynek legfőbb célkitűzéseiről korábban beszámoltunk. A soron következő feladatok közül az egyik legfontosabb a szelektív hulladékgyűjtés bevezetése. Ennek kapcsán még ebben az évben kiírják az eszközpályázatot, így jövő év első felében kiépülhet a 20 tervezett sziget. A szelektív hulladékgyűjtés terén tapasztalatokkal bíró településeken jól tudják, hogy a lakosság által válogatott szemét még nem felel meg a feldolgozók elvárásainak, ezért egy arra alkalmas helyen a szolgáltató munkatársai újból szétválogatják a szelektíven gyűjtött hulladékot. - Nem marad a nyakunkon semmi, ha mi újraválogatjuk - mondta lapunknak Kiss Ferenc, a szentesi városellátó intézmény csoportvezetője. A Kurca-parti városban mindeddig kilenc szelektív gyűjtősziget működött, és ha sikeresen pályáznak, további 25-tel bővülhet a szentesi és a szegvári rendszer. Az eddigi tapasztalatok szerint a megnövekedett mennyiséggel is elbírnak a feldolgozók, de ehhez jól működő újraválogató telephelyre van szükség. Csongrádi viszonylatban ez utóbbi feltétel lehet a hiányzó láncszem, ugyanis a jelenleg használt Kéttemető úti szeméttelep nem alkalmas az újraválogatásra. Az elképzelések szerint ezt a feladatot a felgyői lerakó látná el, de a hozzá kapcsolódó építési tendert csak 2005 januárjában írja ki a konzorcium, a megvalósulására pedig 2006-ig várni kell. Ennek tükrében a még meg nem alakult szolgáltató társaságnak egy válogatásra alkalmas helyet kell találnia Csongrád vonzáskörzetében. B.D. A csongrádi szeméttelep alkalmatlan a szelektíven gyűjtött hulladék újbóli válogatására Fotó: Tésik Attila Az ENI felméri életkörülményeiket Kérdőívvel kopognak be a makói idősebdhez Makó minden hatvan év feletti polgárát felkeresik az elkövetkező hetekben az egyesített népjóléti intézet (ENI) munkatársai, hogy kérdőív segítségével feltérképezzék életkörülményeiket. A felmérés a szociális ellátórendszer fejlesztéséhez, átalakításához nyújthat majd támpontot az önkormányzatnak. Az idősek életkörülményei feltérképezése még 2002-ben kezdődött Makón; az akkori kutatás eredményeire támaszkodva épült ki például a jelzőrendszeres házigondozó hálózat, illetve kezdte meg működését a város több pontján a polgármesteri hivatal kihelyezett ügyfélszolgálata. Most egy kérdőívvel keresik az egyesített népjóléti intézmény munkatársai a hatvan év feletti makóiakat, akiktől többek között jövedelmi és családi viszonyaik, lakhatási körülményeik, egészségi állapotuk iránt érdeklődnek - tudtuk meg az intézményt vezető Rózsa Istvánnétól. A kérdőíveket maguk az intézmény munkatársai állították össze és ők is fogják kiértékelni, miután végigjárták azt a közel négyezer-ötszáz otthont, amelynek legalább egy idős lakója van. Az érintettek száma egyébként meghaladja a hatezret a városban. Mivel huszonkét ENI-dolgozó végzi el a munkát - főként a hétvégéken -, várhatóan hat hétig tart majd az adatfelvétel. Rózsa Istvánné hangsúlyozta: a kérdőív anonim, azaz személyes adatokat senkitől sem kérnek kollégái. A kérdezők az intézmény fényképes igazolványával jelentkeznek és a kérdőíveiken is rajta lesz az egyesített népjóléti intézmény pecsétje. Rózsa Istvánné így bízik abban, hogy senki sem fogadja bizalmatlanul munkatársait. A válaszok az időseket ellátó rendszer fejlesztéséhez, átalakításához nyújtanak majd támpontot az önkormányzatnak. Az elbeszélgetések ugyanakkor alkalmat kínálnak az érintetteknek arra is, hogy megtudják, jelenleg mi mindenben tudja segíteni őket a város - szomorú tapasztalat ugyanis, hogy erről általában az érintettek tudnak a legkevesebbet. SZ. I. M.