Délvilág, 2005. január (61. évfolyam, 1-25. szám)

2005-01-26 / 21. szám

6 FOGÁSOK, NAGY TÉTELBEN Régiónk pénzügyőrei közel 800 millió forint értékben, több mint 16 ezer jog­sértő cselekményt derítettek fel, ez 122 százalék a 2003-ban felfedett jog­sértésekhez képest. A lefoglalt áruk értéke 572,5 millió forint. Továbbra is jelentős a cigarettacsempészet és az ehhez kapcsolódó felderítés, ami 2004-ben 37,5 millió szál cigaretta lefoglalását jelentette, mintegy 302,6 millió forint értékben. A lefoglalt kábítószer mennyisége kisebb a tavalyinál, de így is 36 kilogramm, 490 millió forintot érő heroint találtak meg a régió pénzügyőrei. Ezenkívül 70 ezer tabletta, különféle teljesítményfokozó szer is fennakadt a határvámhivataloknál. A pénzügyőrök 9 esetben akadályozták meg védett természeti értékek csempészetét. A 4600 példány madár, tek­nős, s egyéb védett állat eszmei értéke 55 millió forint volt. A régiségcsem­pészek 6 esetben „dolgoztak” eredménytelenül. Kiemelkedő volt a Kelebián, vasúti forgalomban felderített 27 ezer liter tiszta szesz, valamint a Bács-Kiskun megyében két tételben lefoglalt 57 ezer liter cukorcefre. SZERDA, 2005. JANUÁR 26. »MEGYEI TÜKÖR* A vámosok ünnepén 36 kiló lefoglalt kábítószerről és 27 millió szál cigarettáról Tizenhétmillió utas a dél-alföldi régióban A vámigazgatás nemzetközi szervezete január 26-át jelölte ki a vámosok napjává - a honi fináncok is ezen a napon ün­nepelnek. Márkus Andrást, a Vám- és Pénzügyőrség Dél-al­földi Regionális Parancsnoksá­gának vezetőjét arról kérdez­tük, hogyan alakult a szervezet élete uniós tagságunk óta. Az elmúlt évben számos változás történt a Vám- és Pénzügyőrség Dél-alföldi Regionális Parancs­nokságán is, amely Csongrád, Békés és Bács-Kiskun megyében, 18 ezer 349 négyzetkilométeres területen látja el feladatait. A pa­rancsnoksághoz tartozó külső határszakasz hossza 420 kilomé­ter, s a régióban 825 pénzügyőr és 161 vámos közalkalmazott te­vékenykedik. Mint Márkus Andrástól, a vámrégió parancsnokától meg­tudtuk, a parancsnokság szerve­zetét az uniós normák szerint alakították át. A megyeszékhe­lyeken működő fővámhivatalok (Szeged, Békéscsaba, Kecskemét) az egész megyére kiterjedő illeté­kességgel végzik a jogszabályban meghatározott feladataikat. A jö­vedéki alanyok nagyságrendje és az adóbevételek biztosítása érde­kében Bács-Kiskun, Csongrád és Békés megye területén a Kecske­méti Regionális Jövedéki Köz­pont - kizárólagos hatáskörrel - jövedéki adóügyekben és az ener­giaadóval kapcsolatban jár el, míg a Kecskeméti Fővámhivatal, illetve kiskőrösi, kiskunhalasi és bajai kirendeltségei, a Békéscsa­bai Fővámhivatal és orosházi ki­­rendeltsége, valamint a Szegedi Fővámhivatal látja el a jövedéki ügyekkel, ellenőrzéssel kapcsola­tos feladatokat. Az uniós csatla­kozás egyébként csak kis mér­tékben érintette a dél-alföldi vámrégiót. A megszűnő szentesi, hódmezővásárhelyi és a kiren­deltséggé átalakuló többi „kis" belterületi vámhivatal munka­társait kivéve a többieket közvet­lenül nem befolyásolta a válto­zás. A testület vezetése igyeke­zett a dolgozók érdekét is figye­lembe venni a személyzeti jelle­gű intézkedések során. A déli határszakasz kiemelt je­lentőségét adja - közölte Márkus András -, hogy 2004. május 1 -je óta az unió külső határát jelenti. A Phare-forrásokból, illetve az állami költségvetésből finanszí­rozott, az uniós elvárásoknak megfelelő fejlesztéseknek kö­szönhetően jelentősen megválto­zott kép fogadja a határra érkező utast. A korábbi években végzett nagylaki, gyulai, kelebiai fejlesz­tésekkel, a röszkei autópálya-ha­tárátkelőhely megépítésével va­lamint, a tompai személyforgal­mi terminál kialakításával a tes­tület már korábban megterem­tette a szükséges feltételeket a külső vámhatár felügyeletéhez. - Jelentősebb beruházás nem történt tavaly. Kisebb felújítást a kecskeméti fővámhivatal épüle­tén végeztünk. A közbeszerzési eljárások megkezdődtek a batto­­nyai vámhivatal, valamint a A VÁMBEVÉTELEK A vámbevételi számlán előírt összeg 1,131 milliárd forint, ami elmara­dást jelent a várt bevételhez képest, a 26 milliárd forint befolyt ára vi­szont 43 százalékkal meghaladja a tervezettet. A 40,6 milliárd forint összes bevétel tekintetében a régió több mint 23 százalékkal teljesítette túl a meghatározott szintet. Vámellenőrzés a röszkei határátkelőn Fotó: Karnok Csaba bácsalmási, kiszombori, tiszaszi­­geti és méhkeréki kirendeltsé­gek, illetve a szolgálati helyek fej­lesztése érdekében - mondta el Márkus András. 2004-ben közel 17 millió utast regisztráltak a déli, délkeleti ha­társzakaszon, ez 2,5 millióval több az egy évvel korábbinál. Mintegy 900 ezer tehergépjármű gurult át a határon, 9 százalékkal több, mint 2003-ban. A csak­nem 4,5 millió személygépjár­mű, valamint a vasúti és vízi for­galom is emelkedő tendenciát mutat. BÁTYI ZOLTÁN A zsebpénz tizenöt doboz cigire elég Hetente kétszer körözteti a rendőrséggel a Csongrád megyei Gyermek- és Ifjúságvédő Inté­zet (Gyivi) igazgatósága az ott lakó fiatalok valamelyikét. A nevelők jó szóval próbálják el­viselhetőbbé tenni a családból kirekedt gyerekek életét, akik havonta mindössze tizenöt do­boz cigarettára elegendő zseb­pénzt kapnak. Egy tizenéves fiú kopogott be a nyitott ajtón Barcsi Antalhoz, a Gyermek- és Ifjúságvédő Intézet igazgatójához. Az otthonban élő gyerek azért jött, hogy engedélyt kérjen a többiek nevében az esti film megtekintésére. Az igazgató nem zárkózott el a kéréstől, s a fiú örömmel távozott. Azonban a döntés nem mindig ilyen gyors a nevelőotthonban. Nem­régiben például delegáció érkezett a főnö­ki irodába, a fiatalok azt szeret­ték volna kiharcolni, hogy a tini­diszkóban hajnal kettőig marad­hassanak, és ne kelljen a házi­rend szerinti 22 órára beérniük a Bal fasori épületbe. Aminek abla­kain és bejárati ajtóin egyébként nem azért van rács, hogy a gyere­kek ki ne szökjenek, hanem azért, hogy védelmet nyújtsanak azok ellen, akik miatt odakerül­tek. Az igazgató azonban nem teljesíthette a kérésüket, mivel nem rendelkezik az egykori nagyhatalmú intézményvezetők jogával. Ugyanis a mai szabályok szerint a gyerekjogi biztostól kezdve a gyermekvédelmi refe­rensen át az esélyegyenlőségi szakemberig mindenkinek véle­ményezni kell a kérdést, és majd a bizottság dönt. Előre láthatólag a válasz nemleges lesz, mivel or­szágos szabályt kellene módosí­tani, így aztán a rendelet jó szán­dékú srácokat és lányokat is rá­­kényszerít, hogy engedély nélkül maradjanak távol. Egyébként a gyerekek - akik hatéves koruktól tizennyolcadik születésnapjukig élhetnek ebben az intézetben - akkor mennek ki az épületből, amikor akarnak. Szóval elmennek bulizni, aztán vagy visszajönnek még aznap, vagy nem. Az igazgatóság heten­te kétszer körözteti a kiskorúa­kat a rendőrséggel, hiszen nem szeretnék, ha bajba kerülnének. A futtatók, a bűnbandák ugyanis előszeretettel lecsapnak a csel­lengőkre, akiknek zsebpénze ha­vonta 4446 forint, ami jobb eset­ben tizenöt doboz cigarettára ele­gendő, amit egyébként akár két hét alatt elszívnak. Az álszent társadalmi magatartás a pénz­szerzés legkülönbözőbb agresz­­szív módjához vezethet. - Ha a nevelők nem rendelkez­nének kellő türelemmel, nagyon sokszor kitörne a balhé az ott­honban, ők viszont, ha kell, még az iskolába is elkísérik pártfogolt­­jukat - hangsúlyozta Barcsi An­tal. - Az persze más kérdés, hogy a gyerekek általában két órán be­lül visszaszöknek a Bal fasori épületbe. Fenyíteni nem lehet őket, de nem is érdemes, mert az még nagyobb ellenállást szülne. A nevelők már annak is örülnek, ha a gyerekek közötti állandó konfliktusokat elsimítják. A helyzetet nehezíti, hogy itt gyak­ran együtt élnek a szipózók, a szekszuálisan zaklatottak, a szü­leiket elvesztők, a hajléktalanok, a megtámadottak és támadóik is. CS. GÁT LÁSZLÓ Halak a város fölött­­ Budapesten MUNKATÁRSUNKTÓL Budapesten, az Accordia Ünnepi Könyvnap keretében tartották Far­kas Csaba, lapunk munkatársa Halak a város fölött című könyvének bemutatóját. A Tamás Alajos Közösségi Ház-beli rendezvényen, ahol sok érdeklődő volt jelen, azoknak a szerzőknek a köteteit ismertet­ték, akiknek a közelmúltban jelent meg könyvük a kiadónál. Gyime­­si László, a kiadó munkatársa Farkas Csaba tárcakötetéről szólva ki­emelte a könyvben foglalt történetek hangulati-tartalmi egységessé­gét, melynek eredményeként a könyv szinte regényként is olvasható, ugyanakkor az egyes történetek külön-külön egységet alkotnak. Ba­lázs Tibor, a kiadó munkatársa arra hívta fel a figyelmet, hogy a törté­netekben, bár alapvetően líraiak, legtöbbször megjelenik a kafkai jel­legű abszurd, és a humor. Sőt olykor versként tördelve is értelmezhe­tők a szövegek. A kötetből Szilágyi Kinga színművész olvasott fel részletet. Az est keretében bemutatták a Láthatatlan kövek című an­tológiát is, amelyben Farkas Csaba szintén szerepel tárcákkal. Vágják a nádat a Fehér-tavon Tetőre, padlóra, kerítés mellé szélfogónak szánják Nádat vágni vagy akkor lehet, ha hosszan tartó, kemény fagy van, megbírja a jég a gépet­­ vagy, ellenkezőleg, ha már föl­engedett a víz. A gép ugyanis tud jégen járni, vízben járni, csak azt nem szereti, ha beszakad alatta a jég. Folyik a nádaratás a Fehér-tavon, a termés java része Nyugat-Európába kerül. A szegedi Fehér-tó területe 2000 hektár. Ezen belül a Szegedfish Kft.-hez 1500, a Kiskunsági Nemzeti Parkhoz 500 hektár tar­tozik. A nádmennyiség tekinte­tében épp fordított a helyzet, a nemzeti park területén több, a halgazdaságén kevesebb a nád. - Területünkön évente 60 ezer ké­ve nádat értékesítünk - mondja Lódi György, a kft. termelési igazgatója. A nádat a Négyes 90 Kft.-nek adják el, mégpedig levá­­gatlanul, azaz „lábon". Ebből 15 ezer kévét évről évre visszavásá­rol a gazdaság, partvédelmi cé­lokra. A Kiskunsági Nemzeti Parkhoz tartozó területen a szin­tén Velencei-tó melletti Dinnyés központtal működő Nád-Ker Rt. végzi a nádaratást, s e területen évente - mint Nagy Sándor ügy­vezető igazgatótól megtudtuk - 80-90 ezer kévét termel. Nem­csak vágják, föl is dolgozzák a nádat. Háromszázezer kéve tető­fedő nádat adnak el évente (tető­fedésre vékonyabb, rövidebb szá­lú nád alkalmas), nádszövetből 1 millió négyzetméternyit - ez a cég fő terméke. Kerítések mellé állítják, így természetes hatást keltő, széláteresztő, szemnek át­láthatatlan határoló felület kelet­kezik. Nádpadlót is készítenek, ez a legkitűnőbb szigetelőanyag. A nádtermés nagyobb része Nyu­gat-Európába kerül. A kertészeti kerítést üvegházak fényterhelé­sének csökkentésére használják. A Fehér-tavi nád egyébként - és ezt ismét Lódi György mondja - különösen kapós: a szikes terüle­ten növő nád az átlagosnál ellen­­állóbb, építészeti alapanyagnak kitűnő. - Már édesapám is foglalko­zott nádaratással - mondja Márki János, aki mezőgazdasági munka mellett, kiegészítő tevé­kenységként arat a Fehér-tavon, feleségével, segítőtársakkal. A nádterületet bérlő dunántúli cé­geknek nem kell külön embere­ket ideutaztatniuk. Egyfajta kétéltű kombájn levágja a ná­dat, s kévébe is köti. Egy-egy nádkévének 65 centi vastagnak kell lennie alul. Márki János többedmagával végzi a munkát, így napi 4-6 hektárt tud levágni. Nádat aratni egyébként - tud­tuk meg a Kiskunsági Nemzeti Park munkatársától - csak ve­getációs időn kívül lehet. És nem vágnak le minden nádat a tavon: vannak nádszigetek, amelyeket évről évre meghagy­nak, fészkelőhelyet biztosíta­nak például a kanalas gémnek, nemeskócsagnak. Ezek a helyek az úgynevezett „avas nádasok". Magának a nádnak a fejlődésé­hez azonban az kell, hogy évről évre levágják. A balatoni náda­sok leromlása is azért követke­zett be - mondja Nagy Sándor -, mert gyakori, hogy helyen­ként évekig levágatlan marad a nád. Ez csökkenti az új hajtások fejlődésének lehetőségét, és a tó minőségét is rontja, mert az el­pusztult nád szervesanyag-tar­­talma bekerül a vízbe. F. CS. Kemény munka a nádvágás, az aratóknak az időjárás viszontagságaival is meg kell küzdeniük Fotó: Gyenes Kálmán

Next