Délvilág, 2005. június (61. évfolyam, 126-151. szám)

2005-06-18 / 141. szám

Zajlik az élet a Balatonnál. Mindez az immár ténylegesen profivá vált marketingnek éppúgy betudható, mint an­nak, hogy a tó vízminősége tartósan kiváló, és mennyisé­ge is visszaállt az eredeti szintre. Ez a tó élővilága szá­mára is hasznos, de a hal­állomány fenntartása nem nélkülözheti a mesterséges elemeket. A Balatonnál az ökoturizmus hívei is megtalál­ják számításukat. - Az idei esztendő a fordulat éve lehet a balatoni turizmus­ban - hívja föl a figyelmet Kolber István regionális fej­lesztésekért és felzárkózásért felelős tárca nélküli miniszter. Ehhez hozzájárul a szolgálta­tások mind javulóbb minő­sége, az egyre gazdagabb programok, s az újdonságként bevezetett Balaton-kártya, mellyel különböző szolgálta­tásokat lehet igénybe venni. Programok - csomagoltan Kész programcsomagokkal várják a négycsillagos szállo­dák a vendégeket, a Balatonra akár csak egy-egy hosszú hét­végére is érdemes elutazni - mondja Halász Klára, a siófoki Tourinform-iroda vezetője. A belföldi idegenforgalom 4-5 százalékkal magasabb a tava­lyinál, de akad szálloda, ahol 20 százalékos forgalomnöve­kedést tapasztaltak. - A sze­mélyhajó- és a kompforga­lom, csak májusig, 6 száza­lékkal nőtt. S akkor még be sem indult a nyaralásszezon - halljuk Kovács Miklóstól, a Magyar Turisztikai Hivatal el­nökhelyettesétől. A forgalom számára az is vonzó, hogy ár­emelkedés nincs az idén a szolgáltatások területén. Ami cél: növelni a skandináv és a Benelux-országokból érkezők számát s „visszaszerezni” a németeket. A sármelléki re­pülőtér üzembe állításával utóbbira is megnőtt az esély. Tiszta és elegendő víz nélkül azonban nem lenne igazi a Balaton - ám a víz tartósan tiszta, s az előző hónapok egé­szen váratlan mérvű csapa­dékmennyiségének köszön­hetően most elég is. - Ez az élővilág számára is kedvező - mondja Bíró Péter, az MTA Balatoni Limnológiai Kuta­tóintézetének igazgatója. Ugyanakkor, mert kevesebb a vízbe kerülő növényi táp­anyag, és így nincs algásodás, az algákkal táplálkozó, a halak számára pedig táplálékot je­lentő alsóbbrendű állatok mennyisége is lecsökkent. A kevesebb táplálék tehát keve­sebb halat jelent - viszont nem kell halpusztulástól tar­tani. Az, hogy több helyen van belőle, mint régen megindult a partvonal visz­­szatermészetesítése, nagyon helyeslendő: nemcsak az ide­genforgalom számára von­zóbb az eredeti, természetes part a betonozottal szemben, de elősegíti a tó öntisztulását is. Halállomány, biztonságban A Balaton legfontosabb ha­lainak helyzete ellentmondá­sos - nem a víztisztasággal van gond, hanem azzal, hogy a halivadékok nem tudnak hol fölnevelkedni. A nemzetközi hírű, balatoni fogassüllő-állo­­mány - melynek megmara­dása a rohamosan fejlődő hor­gászturizmus szempontjából is fontos - fönntartása érde­kében vissza kellene térni a permetkamrás ikraérlelésre. Ez annyit jelent, hogy a vízbe helyezett mesterséges süllő­fészkeket, ha már tele vannak ik­rával, kiemelik, védett kö­rülmények között keltetik ki, s az ivadékokat később, meg­­erősödötten helyezik be a tó­ba. Még van mit javítani a süllőálományon, jelenleg 2-5 százalék a süllő aránya a tó teljes halállományában, a het­venes évek közepéig, a nagy halpusztulásig 10-12 százalék volt. A gazda, a Balaton híres, Herman Ottó megénekelte „látott hala” állománya rege­nerálódik, és már-már meg­közelíti a korábbi mennyisé­get. A dévérkeszeg állománya csak keszegfészkek kihelyezé­sével tartható fönn, s egyéb gondok is akadnak halügy­ben. Legsürgetőbb a „busakér­dés” megoldása. Az évtizedek­kel ezelőtt meggondolatlanul a tóba helyezett rengeteg fe­hér busa mára harminc-negy­ven kilósra nőtt, és ha elérve életkoruk végső határát, el­pusztulnak, óriási, bűzlő hal­tetemek sokasága fedheti be a Balatont. Az angolnakérdés, a telepítés megszűnésével s az állomány visszafogásával fo­kozatosan megszűnik. Az egy­re inkább elszaporodó, az ős­honos halak életlehetőségeit erősen csökkentő ezüstkárász, a törpeharcsa és a fekete tör­peharcsa állományának kor­dában tartása nem lebecsü­lendő kihívást jelent a Bala­­ton-kutatás számára. Csónaktúrák a Zalán A Balaton - persze - nem­csak magát a vizet jelenti, hanem a tókörnyéket is. A Balaton-Felvidéki Nemzeti Park Igazgatósága a hegyvi­déktől a pusztákon át a mo­csarakig minden élőhelyet bemutat az ökoturistáknak. A legtöbb látogatót a nemze­ti park területén belül Tihany EGÉSZ ÉVBEN Régi törekvése a Balaton ide­genforgalmi fejlesztésén dolgo­zó szakembereknek, hogy ne csak a nyári két-három hónap jelentse a szezont, hanem az év minden szakában érdemesnek találják az emberek fölkeresni a balatoni régiót. Az újonnan épült négycsillagos szállodák az év első hónapjaiban is fo­gadták a vendégeket, április végéig a vendégéjszakák száma a tavalyihoz képest több mint három százalékkal nőtt. A kon­ferencia-, a wellness-, a gyógy­­turizmus mind-mind olyan ága az idegenforgalomnak, ami nem kötődik szorosan a nyár­hoz - sőt az őszi-tél­i-tavaszi Balatonnak különleges varázsa van. Egyre több tóparti tele­pülés épít gyógy-, illetve él­ményfürdőt, mely bármikor lá­togatható, és pluszként ott van a háttérben a hatását látat­lanban is mindig éreztető, cso­dálatos tó, vonzza, mely egyébként 2003 óta az Európa Tanács dönté­se nyomán Európa-diplomás terület - mondja Kopek Má­ria, a csopaki központú igaz­gatóság turisztikai és oktatási osztályának vezetője. A ta­polcai tavasbarlang szintén számtalan érdeklődőt vonz, éppúgy, mint a Kis-Balaton. A nemzeti park madármegfi­gyelő csónaktúrákat is szer­vez a Zalán, s fölépítette a Matula-kunyhót is - a látoga­tók előtt megelevenedik Fe­kete István regényeinek vilá­ga. A Keszthelyi-hegységben helyreállított, működő vízi­malom várja a látogatókat, Kápolnapusztán pedig bi­valyrezervátum, az ország legnagyobb bivalyállománya. Az egykor Indiából Európába került vízibivaly régi, mára elfeledett haszonállatunk. Egyéb magyar háziállatokat Salföldmajorban tekinthet­nek meg a látogatók: szürke­marhát, rackajuhot, terelő­kutyákat, háziszárnyasokat. Szállásügyben a mindenütt megtalálható Tourinform-iro­­dákhoz érdemes fordulni. Egyébként július közepétől a nemzeti parknak is ny­ik szál­láshelye Csopakon. Számtalan arcával várja tehát a látoga­tókat a Balaton. FARKAS CSABA MEGÚJULÓ ÉLŐVILÁG ÉS IDEGENFORGALOM A fordulat éve a Balatonnál A Balatonnál már javában tart a szezon A gazda a Balatonnak szinte címerdala. Már majdnem annyi FOTÓ: MTI/H. SZABÓ SÁNDOR KULTURÁLIS MELLÉKLET MINDEN SZOMBATON SZIESZTA SZERKESZTI: WERNER KRISZTINA, HEGEDŰS SZABOLCS ■ 2005. JÚNIUS 18. NAPI MELLÉKLETEK Hétfő A DEL SPORTR­­A PÉNZ BESZÉL Kedd GYÓGYÍR Szerda LÉGYOTT Csütörtök BIZALMASAN Péntek www.delmagyar.hu VÁDfifls 06-30/30-30-443 mms@itelmagyar.tm Kérjük, írja meg nevét és lakhelyét! A legjobbakat megjelentetjük! Várjuk kedvenc fotóikat rövid szöveggel! KÜLDJÉK BE és MI KÖZZÉTESSZÜK! Kedves Olvasó! A megjelenéshez e beküldő egyetértésért kívül a képen látható személy (kiskorúaknál a törvényes képviselők hozzájárulása szükséges. DÉLM­AGYARORSZÁG DÉLVILÁG A DÉLMAGYARORSZÁG és a DÉLVILÁG kommunikációs partnere a T-Mobile Rt.M­obile

Next