Délvilág, 2007. április (63. évfolyam, 77-100. szám)
2007-04-02 / 77. szám
HÉTFŐ, 2007. ÁPRILIS 2. Főként a bevásárló turisták állnak meg a városban Autó- és kamionkonvojok dübörögnek át a megyén Románia uniós csatlakozása óta sokkal több kamion érkezik Nagylakon át Szegedre. A teherautók átdübörögnek a városon, már-már megbénítva a Kossuth Lajos sugárúton a közlekedést, és az E5-ös autópályán mennek tovább. A bevásárló turisták viszont a nagy üzletközpontokat keresik fel Szegeden. Rengeteg autó és tehergépkocsi száguld át Szegeden, amióta Románia csatlakozott az Európai Unióhoz. Az M43-ason Nagylak és Szeged között megháromszorozódott a kamionforgalom. Ez súlyosan érinti az útmenti településeket, hiszen aki Budapest vagy Belgrád felé szeretne továbbhaladni, annak át kell vágtatni a városokon és falvakon. Makón kamion kamion hátán a város egyik szélétől a másikig. A Szeged felé eső falvakban ember legyen a talpán, aki átjut a 43-as egyik oldaláról a másikra a végeláthatatlan kamionsorban. Szegeden dübörgő kamionoktól hangos a nagykörút egy szakasza és a Kossuth Lajos sugárút. Mindenki az autópályára igyekszik. Ennek az ára, a nagykörút külső sávja már szinte használhatatlan. Nyomvályúk és mélyen besüppedt csatornafedelek között szlalomoznak a helybéli autósok az iszonyú forgalomban. A Romániából érkező vállalkozók csak UNIÓS FORGALOM AZ M5-ÖSÖN IS így A sztrádán Szeged és Kiskunfélegyháza között érezhetően megnőtt a forgalom, amióta szabadabban léphetik át a romániai teherautók is a határt. Tapasztalatunk szerint ezen az útszakaszon a kamionok között szlalomoznak a személyautók. Sokkal lassabban lehet haladni, mint négy hónappal ezelőtt. A megnövekedett forgalmat nemcsak mi észleltük, Garai Valéria, az utat kezelő AKA Zrt. szóvivője is megerősítette: január óta sokkal több gépjármű halad az autópálya új szakaszán, Szeged és Kiskunfélegyháza között, mint az út elkészülte óta bármikor korábban, érintik Szegedet, és továbbhaladnak - mondta Kozsudiné Somogyi Katalin, a Csongrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara vállalkozásfejlesztési és külgazdasági igazgatója. Hozzátette: mivel a negyedéves statisztika még nem készült el, csak tapasztalatból beszélhet. Úgy látja: romániai részről nem nagyobb az érdeklődés hazánk iránt, mint a csatlakozás előtt. A szegedi vállalkozókat viszont nagyon érdekli keleti szomszédunknál a befektetés lehetősége. - A szegedi vállalkozók kérik a címlistákat és jönnek azokra a rendezvényekre, amelyeket közösen szervezünk a Temes és az Arad megyeiekkel - magyarázta az igazgató. Bevásárló turisták viszont egyre többen vannak a városban. Főként a nagy bevásárlóközpontokat veszik célba. A Cora parkolójában szinte a nap minden szakában látni romániai rendszámú autóbuszt. Egymás után tolják ki a busz utasai az áruházból a kosarakat, majd újra fordulnak... - Kéthavonta járunk át Szegedre. Egy napra jövünk, itt több nagy üzlet is van a környéken, jól be lehet vásárolni. Általában eladásra visszük a termékeket - mondta pakolás közben az aradi Temeris Károly. Az áruház egyik eladójának is az a tapasztalata, hogy Románia uniós csatlakozása óta sokkal több a romániai vásárló. Elárulta: főként a hétvégéken jönnek nagyon sokan. Az E5-ÖS Szeged északi csomópontja előtt olyanok is vásárolnak, akik továbbutaznak Németországba vagy Olaszországba. Itt tartanak pihenőt, mert olcsóbban betankolhatnak élelmiszerből a hosszú útra, mint az autópálya mellett. CS. G. L. Ásványvíztől a toalettpapírig sok minden kerül egy aradi Audiba a Cora parkolójában Fotó: Kálnok Csaba Tas-kártyát, személyit vagy kiskönyvet kérhetnek Mától ellenőriznek a kórházak és a rendelők Áprilistól a kezelés előtt ellenőrzik az egészségügyi intézmények, hogy a betegeket bejelentette-e munkáltatójuk az egészségbiztosítóhoz. Alkalmi munkásokat csak üzemi baleset után láthatnak el térítésmentesen. MUNKATÁRSUNKTÓL Áprilistól a szakorvosi rendelők, a kórházak és a háziorvosok ellenőrzik, hogy a betegek rendelkeznek-e az egészségügyi szolgáltatás igénybevételéhez elengedhetetlen jogviszonnyal. Minden egészségügyi szolgáltató köteles tehát az ellátás előtt ellenőrizni az egészségbiztosítást a taj-szám, vagy annak hiányában más a személyazonosító okmány alapján. Kivételnek számítanak ez alól a mentést, betegszállítást végzők, a védőnői, illetve otthoni szakápolást működtető szolgáltatók. Ha a beteg állapota az ellátás azonnali megkezdését indokolja, az iratokat az ellátás után is ellenőrizni lehet. A fekvőbeteg-szakellátás esetén sem húzódhat tovább az ellenőrzés az ellátást követő első napnál. Ha az derül ki, hogy a beteg nem szerepel az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) jogviszony-nyilvántartásában, akkor sem lehet megtagadni az ellátását, de a hiányosságról a beteget még az ellátást megelőzően írásban tájékoztatni kell. A tájékoztató átvételét a betegnek vagy a képviselőjének aláírásával kell igazolnia. Ebben felhívják a figyelmét a jogviszony rendezésének helyéről és módjáról. Az egészségügyi szolgáltatóknak a váróhelyiségekben áprilistól az egészségbiztosítási jogosultságra vonatkozó változásokról írásbeli tájékoztatót kell kihelyeznie. Az alkalmi munkavállalókra is szigorúbb szabályozás vonatkozik áprilistól. Ők a szolgálati időre, valamint az egészségbiztosítási szolgáltatások közül csak a baleseti egészségügyi szolgáltatásra és baleseti táppénzre jogosultak. Ez annyit jelent, hogy az alkalmi munkavállaló térítésmentes egészségügyi szolgáltatást nem vehet igénybe, ha az nem üzemi balesetből eredő gyógykezeléssel kapcsolatos. »AKTUÁLIS® Szegedé volt a legszebb stand MUNKATÁRSUNKTÓL Szeged kapta a legszebb belföldi standnak járó díjat a Budapesten tegnap zárult jubileumi Utazás kiállításon. A harmincadik alkalommal megtartott rendezvényen 54 országból 920 kiállító vett részt. Az újoncok között szerepelt Hollandia és Skócia, az egzotikus országok sorából pedig Jamaica, Katar és Tahiti. A Szeged és Térsége Turisztikai Szolgáltató Kht. ügyvezetője, Mihály Illés lapunknak elmondta: az ötven négyzetméteres szegedi stand installációja egy mesekönyvre emlékeztetett, amelynek lapjain a város legszebb épületeit - a dómot, a városházát, a szerb templomot - láthatták az érdeklődők. A legszebb külföldi stand díját Marokkó nyerte. Két szegedi cég treníroz az orosz piacra A Pick és a Sole már a spájzban Egyelőre még nem járna a kapacitások bővülésével, ha Oroszországba is szállíthatna a Pick Szeged és a Sole-MiZo Zrt., viszont a piacot stabilizálnák a kiszállítások. A belföldre most ugyanis a visszaesés, Európára a telítettség a jellemző. Már a spájzban vagyunk - írja a HVG friss száma azzal kapcsolatban, hogy az orosz hatóságok a Gyurcsány-látogatás kapcsán megígérték: 42 magyar cég, elsősorban húsexporttal foglalkozó vállalatok rövid időn belül megkapják az oroszországi szállító-ÖSSZEOLVADTAK A Pick Szeged Zrt.-be 2006. november 30-ával olvadt be a pécsi központú Délhús Zrt. Ezt megelőzően, 2006 elején zajlott le a szintén pécsi székhelyű MiZo és a szegedi központú Sole Zrt. fúziója. A két nagyvállalat, Szeged legnagyobb foglalkoztatói közel 3 ezren dolgoznak együttvéve a két részvénytársaságnál - Csányi Sándor érdekeltségi körébe tartozik, 2006-os árbevételük is szinte hajszálra egyforma, 60-65 milliárd forintosokhoz szükséges akkreditációt. Az OTP bank elnök-vezérigazgatója, Csányi Sándor tervei szerint oroszországi élelmiszer-kereskedelmi hálózat jönne létre, amely a Csányi érdekeltségi körébe tartozó Pick-, illetve Sole-Mi-Zo-csoport hús- és tejipari termékeit teríteni a nagy keleti piacon. Megkérdeztük Kovács Lászlót, a Pick Szeged Zrt. elnök-vezérigazgatóját, milyen lehetőségeket teremt a szegedi központú cég számára az orosz export küszöbön álló felfutása. A Pick első embere elmondta, a piac stabilizálásával járhat a lehetőség. Itthon ugyanis visszaesett az értékesítés, az európai piac pedig telített húsáruval. Az orosz piac megnyitása ezeket a negatív tendenciákat ellensúlyozná. Egyelőre tehát nem jelentené Szegeden a kapacitások bővülését az új keleti irányú export, de ha helyreállnak belföldön és az EU-ban is a piaci viszonyok, akkor már többlettermelés is elképzelhető, ami további fejlesztéseket generálna a Tisza-parti városban. Tímár Imrét, a Sole-MiZo elnök-vezérigazgatóját is kerestük tegnap, hogy kommentálja információinkat, de a cég első embere külföldön tartózkodott, nem értük utol. F. K. Mivel itthon kevesebb hús fogy, minden termelőnek jól jönne az orosz piac 3 Kocsiinvázió BÁTYI ZOLTÁN Egy biztos: sokféle bűnt el lehet követni Szeged közlekedési rendjével szemben, akár még büntetlenül is. Csak azt ne kockáztassa meg senki, hogy sárgán villogom állítja a közlekedési lámpákat a Bertalan híd szegedi hídfőjénél, a nagykörút bármelyik szakaszán, netán a Kossuth Lajos sugárúton. Mert akkor valóban elmondhatjuk mi is, amit a csigák suttognak egymás fülébe: a túloldalra átjutni lehetetlen, oda születni kell. Egyben megnézhetjük azt is, hogyan hömpölyög át Csongrád megye székhelyén a Makót és a falvakat már ellepő, Kamion nevű folyó, aminek pontos eredetét egyetlen térkép sem tünteti fel. Ám azt mindenki tudja: éppen olyan széles, ahány útsávot megépítettek elődeink Szeged városi szakaszán. Olyan helyzet állt elő Csongrád megyében, amire, valljuk be őszintén, számíthattunk, ám mégsem számítottunk. Románia és Bulgária uniós csatlakozásával elindult a Balkán Nyugat-Európába, soha nem látott méreteket öltött a Magyarországon átzúduló teherforgalom. Ha még nem is bénult meg a közlekedés szőkébb pátriánk Nagylak és az E5-ös sztráda közötti szakaszán, a helyzet akár válságosnak is tekinthető. Elnézvén a végeláthatatlan kamionsort, bizony igazat kell adnunk azoknak az uniós közlekedési szakembereknek, akik évek óta harsogják: a lehető legtöbb pénzt kellene áldozni vasútfejlesztésre, a szállítást közútról vasúti vagonokra terelni, mielőtt még szétdöngölik összes utunkat a kamionok. És persze azoknak is, akik egyre hangosabban érvelnek: az M43-as Szegedet, Makót és a közbeeső falvakat elkerülő szakaszát, a ma még Szeged határában veszteglő sztrádát rohamtempóban kell megépítenünk. Hallani ugyan ígért céldátumokat 2012-re, s ki tudja, még melyik esztendőkre, de ez minket, a kamionok terhe alatt nyűgöket nem igazán vígasztal. Az utak vályúiban ugyanis már elveszhet egy alacsonyabbra nőtt motoros, a főúttól lekanyarodó járművek vezetői meg azt hiszik, a gyűrt aszfalton verve szét a lengéscsillapítókat, szlalompályán edzenek, túlélőtúrára készülődve. Az út menti házak gazdái pedig aggódva lesik, mikor jelenik meg az első repedés a falakon. Őket aligha nyugtatja az egyébként nagyon örvendetes tény: Szeged szupermarketjeiben egyre nagyobb a romániai bevásárlók rohama. És nem csupán a kereskedők dörzsölhetik elégedetten a markukat, államunk kincstárába is jóval több pénz folyik be forgalmi, s egyéb adókból ennek nyomán, mint egy évvel korábban. No, ebből a pénzből (is) kéne visszacsorgatni, mielőtt az előbb említett útvályúkból már csak a kamionok teteje látszik ki.