Délvilág, 2007. október (63. évfolyam, 229-254. szám)

2007-10-01 / 229. szám

HÉTFŐ, 2007. OKTÓBER 1. «AKTUÁLIS* Anyagilag megérte az elszakadás, de a falu közössége is nagyot fejlődött Algyő tíz éve lett önálló Újjászületését ünnepli Algyő: ma tíz éve, hogy népszavazással mondták ki, el kíván­nak szakadni Szegedtől. Az évtized mérlege? Szeged hat év alatt 427 millió forint érték­ben fejlesztett, az önállóság első évében már 325 millió forint saját bevétellel gazdálkod­hatott a falu. Az algyőiek jól döntöttek. Algyő városrészre 1990-1996 között össze­sen 427 millió 297 ezer forintot költött Sze­ged önkormányzata, elkészült - többek kö­zött - a szennyvíztisztító, fölhúzták a faluhá­zat. Végre volt egy szép és tágas közösségi hely, ahol összegyűlhettek az algyőiek­­ meg­vitatni közös dolgaikat.­­ Szegedhez csatolták a közeli falvakat 1973-ban­­ egy tollvonással. E községek egy ré­sze - például Tápé, Kiskundorozsma - a 90-es évek elejére összenőtt a várossal, de Algyő el­különült helyzete megmaradt. A rendszervál­tozás utáni önállósulási törekvéseknek itt az anyagi alapja is biztosabbnak tűnt, mert szá­míthattunk a jórészt a Mol-tól származó ipar­űzési adóra. Ez is oka annak, hogy - Tápéval el­lentétben - itt sikeres népszavazás mondta ki a Szegedről történő leválást - emlékeztetett a történtekre a szombati ünnepi képviselő-tes­tületi ülésen Piri József polgármester. Az iparűzési adóból származó bevétel nagy­ságát a népszavazás évében­ 40 millió forintra becsülték, aztán 1998-ban, az önállóság első évében 325 millió lett a valóság. Az önkor­mányzat rendelkezésére álló pénz fölhaszná­lásáról a falufórumokon fölvetődött javasla­tok alapján döntöttek a képviselők. Az elmúlt tíz év összes fejlesztését hosszú lenne fölsorolni, de a legtöbben talán arra büszkék, hogy az önerőből csatornázott fa­lu minden utcája szilárd burkolatú, és 99 A Téglás utca és a 47-es út sok éven át balesetveszélyes kereszteződésében kiépített körforgalom az újjászületett Algyő jelképe, olyan saját beruházásokra is futotta, mint a fürdő- vagy a bölcsődeépítés. Több algyőitől is hallani: a Téglás utca és a 47-es út sok éven át balesetveszélyes kereszteződésében az önkormányzat anyagi hozzájárulásával kiépített körforgalom az újjászületett Algyő jelképe.­­ Az anyagi adottság egy dolog, azzal jól is­ kell gazdálkodni. Ugyanakkor a megvalósult fej­lesztések, épületek, a felújított intézmények, s a falu működéséhez szükséges társaságok csak eszközt jelentettek ahhoz, hogy ennek a falu­nak a közössége magára találjon - fogalmaz a polgármester. Például míg Szeged-Algyőn ko­rábban csak néhány közösség vegetált, addig a mai nagyközségben húsznál is több civil szerve­zet virágzik.­­ Meggyőződésem: csak egy jól fej­­­lett közösség tud jó célokat megfogalmazni. Ugyanakkor ezeket az elképzeléseket már nem szabad egyedül megvalósítani: a kistérséggel, a szomszédos településekkel is együttműködő közösséget kell alkotnia Algyőnek. Ú. I. FALUBÓL VÁROSRÉSZ A Csongrád megyei tanács 1973-ban döntött, és az érintettek véleményét ki sem kérve, egyetlen hatá­rozattal a város részévé tett öt falut: Algyőt, Gyála­­rétet, Kiskundorozsmát, Szőreget, és Tápét. A rendszerváltozáskor a kiskundorozsmaiak tervez­ték az önállósulást, de nem jutottak el a népszava­zásig; a tápaiak voksolása 1992-ben nem volt sike­res. E kudarcok egyik oka, hogy az önállósulási tö­rekvéseknek nem volt reális anyagi alapja. Fotó: Segesvári Csaba Az „új művházat" még szegedi városrészként kapta Algyő, de a faluház az önállósulás fészke lett Lezárult megyénk településeinek regionális felzárkóztatása Makó kistérsége kétmilliárdot nyert Tíz év alatt tízmilliárd forintot oszthatott szét a kistérségek fel­zárkóztatására a Csongrád Me­gyei Területfejlesztési Tanács. A kistérségek közül Mórahalom és Kistelek mellett Makó és mikrorégiója bizonyult a legsi­keresebbnek. A makói kistérség 17 települése közel kétmilliárd forintnyi támogatáshoz jutott. A tanács vezetője szerint ügyes pályázatokkal a legszüksége­sebb fejlesztések megvalósításá­ra nyílt lehetőség 1996-tól. Több száz kilométernyi járda és aszfalttal burkolt földút, vízelve­zető csatornák és önkormányza­ti épületfelújítások - a Csongrád Megyei Területfejlesztési Tanács tízéves tevékenysége során Makó kistérségének összesen közel kétmilliárd forint értékű pályá­zati forrást ítélt meg. Ez a támo­gatási lehetőség idén lezárult, ám az 1996-tól számított műkö­dés során a mórahalmi és a kiste­leki mellett a makói mikrorégió bizonyult a legsikeresebbnek.­­ Rendkívül eredményes volt a makóiak munkája a támogatási időszak első felében. Előfordult, hogy más kistérségek egy eszten­dő alatt néhány pályázatot nyúj­tottak be csupán, Makóról pedig az első évtől kezdve volt, hogy évi száz, profin megírt pályázati anyag érkezett, így pusztán a mennyiségi előny miatt, arányá­ban is több pénzhez jutottak a makóiak, mint a többi kistérség képviselői. Ezt követően Móra­halom és Kistelek pályázatai is felzárkóztak, ám igyekeztünk ki­egyenlítetten forrásokat juttatni a szükséges feladatok ellátásá­hoz a megye minden területére - mondta lapunknak Bihari Ist­ván, a Csongrád Megyei Terület­­fejlesztési Tanács egyik vezetője. A munka egyelőre nem zárult le, hiszen a tavaly elnyert pénzek­ből megvalósuló projektek közül több megvalósítása még folyamat­ban van. Az 1996-tól számított működés során a területfejlesztési tanács egyébként összesen közel tízmilliárd forintról döntött. Biha­ritól megtudtuk: a naponta hasz­nált utak, közművek mellett a leg­különfélébb célokra juttattak pénzt, így pályázati forrásból épül­hetett meg több falusi ravatalozó, de kistelepülési polgármesteri hi­vatalok felújítására is futotta. A világhálón is elérhető sta­tisztikák adatait összevetve kide­rül: az első támogatási etapban odaítélt támogatások átlagait te­kintve jelentős előnyt mutat a makói kistérség, a csongrádi és a kisteleki dupláját, az összes for­rás közel 22 százalékát a Maros menti tizenhét település kapta. Am érdekes: az egy főre jutó tá­mogatási átlagot tekintve épp Kistelek és térsége vezet Móraha­­lommal fej fej mellett. Szerencsésen alakult a pályá­zatok rendje. Megtudtuk: a legel­maradottabb kistérségek adták be a legjobb anyagokat, így inf­rastrukturális szempontok alap­ján csaknem teljesen kiegyenlí­tődtek a megyénken belül ta­pasztalható, egy évtizede még rendkívül látványos különbsé­gek. Legkevesebb pénz a megyei programok megszervezésére ju­tott, és lélekszámának figyelem­be vételével a legkisebb összeget, a pénzek közel 10 százalékát Csongrád nyerte, érdekes: Sze­ged kistérségéhez a pénzeknek mindössze 14 százaléka jutott. I. sz. A CSONGRÁD MEGYEI TERÜLETFEJLESZTÉSI TANÁCS ÁLTAL ODAÍTÉLT PÁLYÁZATI FORRÁSOK átlagos megoszlása a kistérségek között, (tk. ma dtoe, Decatmtakt alapot) Megyei programok ,, 2-75% Csongrádi kistérség 10,50% Hódmezővásárhelyi kistérség 13,00% Kisteleki kistérség 10,75% Makói kistérség 22,00% Mórahalmi kistérség 11,50% Szegedi kistérség 14,00% Szentesi kistérség 15,50% Forrás: DM-gyűjtés DM-grafika | Szemtanúkat keresnek, 200 ezer a nyomravezetőnek Cserbenhagyta áldozatát az autós Életét vesztette egy 51 éves fér­fi, amikor feltehetően vasárnap hajnalban elütötte egy személy­­gépkocsi az 5-ös főúton, Ba­­lástya közelében. A jármű ve­zetője segítségnyújtás nélkül továbbhajtott. Egy halott férfit találtak az 5-ös út mellett, Balástyától egy kilo­méterre tegnap reggel. Erről a kis­teleki rendőrségen tettek bejelen­tést. Mint M. Toronykőy Márta, a Csongrád Megyei Rendőr-főkapi­tányság sajtóreferense elmondta, a rendőrségi szemle megállapí­totta, hogy a férfi halálát közleke­dési baleset okozta. A százados azt is közölte, hogy az elsődleges adatok szerint az áldozat a hajna­li órákban gyalogolt Szeged felé, amikor egy Budapest irányába tartó személygépkocsi elütötte. A helyszínen talált nyomokból a rendőrség megállapította, hogy egy régebbi gyártmányú, piros színű gépkocsival gázolták el a férfit. Az autó jobb oldala megsé­rült, s a tükre is letört. Az ügyben ismeretlen tettes el­len segítségnyújtás elmulasztásá­nak bűncselekménye miatt indult eljárás. A rendőrség várja mind­azok jelentkezését, akik láthatták magát a balesetet vagy a­ helyszí­nen, annak közelében szokatlan dolgot észleltek, illetőleg tudomá­suk van a fent leírt módon sérült gépjármű hollétéről. Hívják a 107-es, 112-es segélyhívókat, ille­tőleg a Telefontanú 06/80/555- 111 -es számát. A Csongrád Me­gyei Rendőr-főkapitányság vezető­je a büntetőeljárás sikeres lefolyta­tása érdekében a nyomravezető­nek 200 ezer forint díjat tűzött ki. A rendőrség a nyomravezető sze­mélyét bizalmasan kezeli. Megyék találkozója MUNKATÁRSUNKTÓL A megyék fölvállalják a vidéki társadalom, a közösségek és emberek védelmét, legyen szó iskolákról, kórházakról, patikákról vagy a meg­szüntetésre ítélt vasutakról; erről, a megyék hatáskörének védelmé­ről és az önkormányzati feladatok ellátásához szükséges források biz­tosításáról fogadtak el közös nyilatkozatot szombaton Ópusztaszeren a megyei önkormányzatok vezetői. A Magyarországi Megyék V. Országos Találkozóján Ódor Ferenc, a Megyei Önkormányzatok Országos Szövetsége és a Borsod-Aba­­új-Zemplén Megyei Közgyűlés elnöke azt mondta, a feladatok finan­szírozás nélküli átadása az önkormányzatokat tartalékaik felélésére kényszeríti, eladósodásukhoz vezet. A jelenlegi kormányzati politika az államadósságot áttolja az önkormányzatokra - közölte az elnök. Ha a jövőben is olyan mértékben alulfinanszírozottak lesznek, mint az idén, csökkenteni kell az ellátások színvonalát vagy további elbo­csátások lesznek - szögezte le sajtótájékoztatóján Ódor. A nyilatkozatot csak Sós Tamás Heves megyei elnök nem írta alá, aki a 19 megyei vezető közül egyedül szocialista. Azt mondta, nem a szakmai érdekképviseletre koncentrál a nyilatkozat, hanem kor­mányellenes kritikát tartalmaz. Mind a 19 megyei vezető támogatta viszont, hogy alapítványt hoz­zanak létre a Feszty-körkép megmentésére és az Ópusztaszeri Nem­zeti Emlékpark fejlesztésére - jelentette be Magyar Anna, a Csongrád Megyei Közgyűlés elnöke. Mint már megírtuk, Horváth Gábor, a park új igazgatója korábban bejelentette: a körkép épülete felújításra szorul, a tetőzet rossz állapotban van, egy vihar bármikor tönkretehe­ti az emlékpark fő attrakcióját. 3 Értékeink PANEK SÁNDOR Ian McEwan brit író egyik kitűnő regénye azzal indul, hogy egy síró gyermekkel elszabadul egy léghajó, amit egyetlen ember igyekszik visszatartani. Hamarosan segítségére siet egy csoport, a kötelekbe kapaszkodva próbálják féken tartani a ballont, de egy szélroham felkapja azt. Hatan lógnak a köteleken, és dönteniük kell, hogy el­ereszd­k-e. Öten eleresztik, egy embert pedig felkap a léghajó, s már a magasból zuhan le. Terheli-e felelősség a kötelet eleresztőket a kötelet szorongató emberrel szemben ?Ez a dráma magva. Hadd hozzam elő annak az óvónőnek az esetét, aki úgy érezte, a gyerekekre kevéssé hatnak a magyar népi kultúra dalai és mondó­­kái, s egy reményvesztett próbálkozással rap stílusú dallamra taní­tott mondókákat. Úgy érezte, ha a hagyományos értékeket sem a család, sem a sokat nézett televízió nem közvetíti a gyerekeknek, hát neki kell óvatosan igazodnia az új viszonyokhoz. Ez az eset jól mutatja a pedagógusi munka talajvesztettségét. Milyen kultúrát, milyen erkölcsi értékeket közvetítsen az iskola, ha az a világ, ahol a tanuló felnő, a könnyen fogyasztható kulturális üzenetek gyártá­sára rendezkedett be, a közösségi értékrend csúcsára pedig a ha­szonszerzést helyezte ?Állíthatja a tanár, hogy a tudás és a tisztes­ség elvont és közvetlenül nem kifizetődő elvei fontosak, amikor a diákja éppen az ellenkezőjét tapasztalja az életben ! Állíthatja, hogy Babits Mihály egyetlen verse többet ér, mint az egész havi té­véműsor ?Állíthatja, hogy a másik iránti figyelem és józan konak­­tusmegoldás a célhoz vezető út, amikor tévéműsorok, közéleti vi­ták garmadája propagálja az erőszakos, cinikus mintákat ? Ha­nem, ha a pozitív értékek nem egyeznek az életben tapasztaltak­kal, s a katedráról visszatetsző lenne a társadalom „harc az élet" színvonalú életfilozófiáit képviselni, akkor mit közvetítsen a ta­nári Válassza a „semleges" pedagógiát, amely amúgy is fából vas­karika, s ne közvetítsen értékeket !Legyen első padsoros tanár, aki nem tudja megszerezni az osztály figyelmét ? A tanári hivatás min­den korábbinál jobban függ attól, hogy a társadalom képes-e bizto­san őrizni értékeit. Az iskola enélkül magára marad. Eleresztjük-e a kezünkbe kapott kötelet ?Merthogy együtt tartjuk ezt az el-elszabaduló léggömböt, mondjuk ki, értékeink köteleibe kapaszkodva. A tudás, a mindennapi tisztesség, a műveltség és a józan törekvés kötelein lógunk, fel-felemelkedve a biztos földről, nem tudva egyikünk a másikról, hogy milyen kitartás lakik benne.

Next