Délvilág, 2009. február (65. évfolyam, 27-50. szám)

2009-02-02 / 27. szám

Hétfő, 2009. február 2. A LEVÉLFORGALOM NŐ, A MAGÁNLEVELEK ARÁNYA CSÖKKEN Hiába, ragaszkodunk az üres postaládákhoz Folytatás az 1. oldalról­­ Érdekes kérdés a postaládák ügye. Tudjuk, hogy szinte alig használják az ügyfelek a postaládákat, mégis ami­kor a Magyar Posta lecserélte azokat, és ezzel egy időben a számukat is csökkentette, sok helyen felháboro­dást váltott ki - mondta lapunknak Tomecskó Tamás. A posta szóvivője hozzátette, az országban több mint 14 ezer postaláda volt, mára ezek száma 9 ezerre csökkent, de a Magyar Posta még mindig messze felülteljesíti a tör­vényi kötelezettségeket.­­ Tesszük ezt annak ellenére, hogy a levélgyűjtő szekrények közül több ezerbe hetente kevesebb mint 5 levelet dobnak. Ugyanakkor nem mérlegelhet a posta: valamennyi közterületre kihelyezett postaládát minden munkanap fel kell keresni és üríteni kell, még akkor is, ha pontosan tudjuk, napokig, hetekig nem dobnak bele levelet. Ma a posta­ládáknak igazából turisztikai közpon­tokban, nevezetességek környékén van létjogosultsága. A statisztikák szerint a levélforga­lom évről évre nő, de ezen belül a magánlevelek száma folyamatosan csökken. Ma minden 100 levélből 94 üzleti, míg a magánszemélytől ma­gánszemélynek küldött levelek ará­nya 2 százalék, azaz csak minden ötvenedik borítékolt küldemény ma­gánlevél. Az üzleti levelek pedig nem kerülnek a levélgyűjtő szekré­nyekbe, mert a nagy feladók azokat a postákra, vagy a feldolgozó köz­pontokba szállítják. Csongrád me­gyében korábban 425 levélszekrény volt, jelenleg 342 van. S 1860 ÓTA SZOLGÁLNAK. Az első magyar postaládá­k felállításáról az 1860-ban kiadott postapátens rendelkezett. Ezeket a levélszekré­nyeket még a császári jelvények díszítették, csak később, a kiegye­zés után jelentek meg az első zöldre festett, magyar szimbólu­mokkal ellátott darabok. Az első postaládákat kulccsal ürítették, 1896-tól azonban már gépi üríté­­sűekkel, falra szereltekkel és két lábon állókkal is lehetett találkoz­ni. Az utóbbiak lettek aztán igazán elterjedtek, és máig meghatároz­zák az utcaképet. MIÉP-FÓRUM MAKÓN - SZÁZAN VETTEK RÉSZT RAJTA Csurka a gázról is beszélt MUNKATÁRSUNKTÓL______________ Bár a makói gázvagyon sorsáról hir­detett meg fórumot a hétvégén a Ma­ros-parti városban a Magyar Igazság és Élet Pártja, az elnökhelyettes, a hódmezővásárhelyi Kovács László bevezetőjében „az egészségügyi re­form címén zajló hazai népirtás és a gázai palesztinok elleni izraeli hábo­rú között vont párhuzamot”. Azt mondta többek között, hogy nem csupán fegyverekkel lehet egy or­szágot és egy népet tönkretenni. A pártelnök, Csurka István a kiterme­lésre váró gázkincs ügyét világgaz­dasági összefüggésekbe helyezte. Úgy fogalmazott, a neoliberális vi­lágrend megbukott, és sosem fog visszatérni, mint ahogy egy kipuk­kadt szappanbuborékot sem lehet összeragasztani. Ebben a helyzetben pedig mindent meg kell tenni azért, hogy a Makó-árok mélyén rejlő gáz­vagyonból majd minél nagyobb arányban részesüljenek a hazai fo­gyasztók, és hogy Magyarország mi­nél nagyobb arányban részesüljön a kitermelés hasznából. Ehhez azon­ban világosan gondolkodó parla­mentre és határozott, erős kormány­ra volna szükség. A fórumot a Kele­men-házban mintegy száz érdeklődő hallgatta. Elhangzott: a párt szeretné makói bázisát újjászervezni. Aktuális I 5 NEM TUDNI, MIKOR KEZDŐDIK AZ ÉPÍTKEZÉS AZ 5000 NÉGYZETMÉTERES SZENTESI TELKEN Fotó: Tésik Attila Napi félmilliós kötbér - késlekedik az olasz cég Ma is üresen áll az a belvárosi telek, amelyet 2007-ben egy olasz befektető­nek adott el Szentes önkormányzata. A területen a tervek szerint ez év végé­ig egy miniplázának kellene felépülnie, de a beruházást - a várossal kötött megállapodás szerint - már 2007 őszén el kellett volna kezdeni. SZŰCS CSABA____________________ Két évvel ezelőtt Szentes önkormány­zata meghirdette a városközponti Mil­lennium játszótér közvetlen közelé­ben, a Budai Nagy Antal utcában újonnan épült társasházak előtti tágas területet. Az 5000 négyzetméteres tel­ket a kiskunfélegyházi székhelyű Pe­­duso Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. vásárolta meg, amelynek olasz tulaj­donosa egy üzletközpontot álmodott ide. - A beruházásnak 2007 őszén el kel­lett volna kezdődnie, ezt a cég szerző­désben vállalta - tudtuk meg Sztantics Csabától, Szentes jegyzőjétől. - Eddig azonban még egy kapavágás sem tör­tént, holott az építkezést 2009. decem­ber 31-éig be kellene fejeznie a vállal­kozónak. Nem értjük a cég késlekedé­sét, amellyel szemben most kötbérigé­nyünket szeretnénk érvényesíteni. Ez az összeg naponta félmilió forint. A beruházásnak 2007 őszén el kellett volna kezdődnie. Sztantics Csaba A tervek szerint egy kifejezetten kellemes külsejű ház épülne az érin­tett területen: mélygarázzsal, a föld­szinten üzletekkel, az emeleten pedig irodákkal és lakásokkal. Megkerestük a Peduse Kft.-t, amelynek tulajdonosa, Piero Pini vágóhidat üzemeltet Kiskunfélegy­házán. A cég tolmácsával, Faragó Tündével tudtunk csak beszélni, aki elmondta: nem kívánnak nyilatkoz­ni a beruházás csúszásának okairól. Lapunknak 2007-ben úgy fogalma­zott: Pini azért vásárolta meg a terü­letet, mert nagyon megtetszett neki a belváros, és a Dél-Alföld egyik legkellemesebb helyének tartja Szentest. A több vállalkozásban is érdekelt férfi eredetileg építész, aki ezzel a befektetéssel hódol a szen­vedélyének. A városházán korábban azt hallot­ták, hogy a beruházó újra akarja ter­veztetni az épületet, emiatt nem kez­dődött meg a beruházás. NAPONTA TÍZNÉL IS TÖBB ELLÁTOTTAT KERES FEL EGY-EGY SZAKEMBER - MINDENBEN IGYEKEZNEK SEGÍTENI Gondozók és gondozottak közötti párbeszéd A vásárhelyi Dantesz Istvánné több mint 37 éve él egyedül, s 1997 áprili­sa óta naponta felkeresi otthonában egy gondozónő. A városban összesen 29-en végzik ezt a munkát, de csak a fele főállásban. Segítenek az ellátot­taknak a tisztálkodásban, a mosás­ban, bevásárlásban, néha ápolónői feladatuk is akad, de ami az egyik legfontosabb: beszélgetnek az egye­dül élő idősekkel. KORMOS TAMÁS__________________ Vásárhelyen 1982 óta működik a házi­gondozói szolgálat, előtte önkéntesek látták el ezt a feladatot. Jelenleg 14 fő­állású gondozónő és 15 tiszteletdíjas végzi ezt a munkát. A szolgálat 126 időssel kötött megállapodást, s őket naponta fel is keresik. - Sokrétű a munkánk. Segítünk az időseknek a fürdésben, a mosásban, a kisebb házimunkában, takarításban, de kiváltjuk a gyógyszereiket, befizet­jük számláikat, kitöltjük a különféle hivatalos papírjaikat, emellett olyan egészségügyi ellátást is végzünk, amelyhez nem kell szakápolói képesí­tés - sorolta Gálné Szőke Margit, a szolgálat vezetője. Az ellátotti körükben főleg egyedül élő idősek vannak. Többségük nő, s közülük harmincan nyolcvanadik életévüket is betöltötték. Ez a szolgál­taás elsősorban a kölcsönös bizal­mon alapul, a gondozónő sok esetben már családtagnak számít. - Nemcsak a belvárosban, hanem már két külterületen, Erzsébeten és Kútvölgyön is dolgozunk. Itt első­sorban helyieket kértünk fel erre a munkára, mert a tanyán élők sok­kal bizalmatlanabbak az idegenek­kel, mint a városban, így azok jár­nak hozzájuk, akiket már korábban is ismertek - folytatta a vezető. Ladányiné Kónya Éva tizenegy esztendeje főállású gondozónő. Most tíz ellátottja van. Mindannyian Kincsestelepen laknak, de ha kell, a város bármelyik részére is elmegy. Esőben-hóban kerékpárra ül, s megy az időseihez. Elmondása sze­rint néha elég, ha beszélget velük, mert leginkább ez hiányzik nekik. Egyik gondozottja Dantesz István­ná, Erzsike néni 70 éves, s 1997-ben kötötte meg a szolgálattal a megálla­podást. Férje 1972-ben elhunyt, s Danteszné magára maradt az akkor még kétéves és három hónapos kis­lányukkal.­­ A Cseresnyés-kollégiumban dol­goztam előbb konyhai kisegítőként, majd takarítóként. Huszonegy év el­teltével innen mentem nyugdíjba - mesélte Erzsike néni. Érdekesség, hogy egykori munkahelyéről kapja naponta az ebédet, amit maga hoz el a Szerencse utcai olvasókörből. Észak utcai otthonában egy jelző­­rendszert is felszereltek, amely az ügyeletet riasztja baj esetén. Sze­rencsére még nem volt rá szükség. A néni a fát maga hasogatja, s ezzel fűti lakását. Kertjét is egyedül gon­dozza. Nyugdíja nincs 50 ezer fo­rint, s havonta ennek a fele gyógy­szerre megy el. 158/84 - EKKORA VÉRNYOMÁST MÉRT LADANYINÉ KONYA ÉVA DANTESZ ISTVANNÉNAK Fotó: Tésik Attila 5 JELZŐRENDSZER A KISTÉRSÉGBEN. A vásárhelyi kistérségben összesen 76 jelzőrendszert szereltek fel ma­gányosan élő idősek otthonában. Ebből 61-et Vásárhelyen, 10-et Mártélyon, 5-öt pedig Székkuta­son. Napi 24 órás szolgálatban van kilenc gondozó, aki azonnal a helyszínre siet, ha megszólal vala­melyik riasztó.

Next