Délvilág, 2012. május (68. évfolyam, 102-126. szám)

2012-05-02 / 102. szám

G KISTELEK ÉS MÓRAHALOM TÉRSÉGE KISTELEKI kistérség: Baks, Balástya, Csengele, Kistelek, Ópusztaszer, Pusztaszer MÓRAHALMI kistérség: Ásotthalom, Bordány, Forráskút, Mórahalom, Öttömös, Pusztamérges, Rúzsa, Üllés, Zákányszék HÍREK Falugyűlés, beszámoló PUSZTAMÉRGES. Ma 17 órától a művelődési házban falugyűlést tartanak. Vendég: Nógrádi Zoltán országgyűlési képviselő. Beszá­mol a polgármester a tavalyi év gazdálkodásáról és az idei ter­vekről, szó lesz az önkormány­zatokat érintő változásokról is.­­ A legutóbbi képviselő-testületi ülésen elfogadták a tavalyi költ­ségvetés zárszámadását, vala­mint a település egészségügyi helyzetéről és a civilszervezetek tavalyi működéséről szóló be­számolót. A testület döntött az Önhiki-pályázat beadásáról. Anyák napja, testületi döntések ÁSOTTHALOM. Az iskolai anyák napi ünnepségét ma, a gondozási központét holnap, a nyugdíjasokét május 7-én, hét­főn tartják. A települési ün­nepség ugyancsak hétfőn 17 órakor kezdődik a művelődési házban.­­ A legutóbbi testületi ülésen a képviselők elfogadták a 2011. évi költségvetés zár­számadását és a pénzmarad­vány felhasználását, ugyan­csak elfogadták a polgármes­ter beszámolóját az aktuális pénzügyi helyzetről. Döntött a testület az Önhiki-pályázat be­adásáról és arról is, hogy pá­lyázik a kistérségen keresztül a közösségi közlekedés fejlesz­tésére, valamint a gondozási központ energiakiváltására. Tapintható Magyar népmesék Unokáinak készítette az első meseképeket - most tárlatain vak és gyengén látó gyerekek számára elevenedik meg a Magyar nép­mesék és a Grimm testvérek világa. Flamann Ildikó kerámiamun­káiból nem csak a látássérült fiatalok tanulhatnak. KISTELEK TÍMÁR KRISZTA___________ Vak és gyengén látó gyerekek számára teszi láthatóvá a me­sevilágot Flamann Ildikó. A kisteleki keramikus dombor­­képeket készít, amelyek klasz­­szikus történetek egy-egy jele­netét ábrázolják. Két hete tár­lat is nyílt ezekből a Magyar Vakok és Gyengénlátók Orszá­gos Szövetségének székházá­ban, ahol a látássérült fiata­lok tapintás útján ismerhetik meg a műveket, és tehetik „élővé” azt, ami eddig csak a képzeletükben létezett.­­ Érdekes volt megtapasz­talni, hogy akik vakon szület­tek, nehezen ismerik fel a me­sefigurákat, hiszen nem tud­ják, hogyan nézhet ki egy sár­kány vagy akár csak egy róka - mesélte a keramikus. - El is kezdődött az ötletelés, hogy akár oktatási segédanyagként is kiválóan alkalmazhatóak lennének ezek a képek, hogy a látássérült gyerekek számá­ra is megelevenedhessen a mesevilág. Flamann Ildikó, aki alapve­tően fazekas, unokáinak készí­tette az első meseképeket. - Névnapra ajándékoztam az el­sőt, ezen egy királylány és egy királyfi áll a kacsalábon forgó palota mellett. A következőt vi­szont már egy konkrét mese ih­lette: a Fehérlófiát elevenítettem meg a kerámia domborképen. A művész ezután már tuda­tosan olvasta és kereste a mesé­ket. Először a Magyar népme­sék történeteit dolgozta fel, ősz­től pedig már a Grimm-klasszi­­kusok is előkerültek. Az ötlet, hogy ezekből a vak gyerekek számára is élvezhető kiállítást lehet összeállítani, csak jóval később született. Átlagban 40-szer 50 centi­­méteres képeket készít - ez fér el a kemencéjében. Az alapra kézzel mintázza meg és rakja fel a figurákat, így - bár előfor­dult, hogy egy mesét már több­ször feldolgozott - nincs két egyforma kép. Égetés után pe­dig kifesti és mázazza a jelene­tet. - Lehet, hogy ez valaki sze­rint már gics­­cses, de egy mese számom­ra elképzelhe­tetlen színek nélkül - ma­gyarázta. Flamann Il­dikó azt mond­ja, ez a munka sokkal kreatí­vabb, mint a korongozás. - Van, hogy egy képen hónapo­kig gondolkozom, hogyan néz­zen ki. Az állatfigurák és a fák a kedvenceim - mesélte a mű­vész, aki szerint a mai korról ad elkeserítő képet a tény, hogy sok látó gyerek sem ismeri fel a mesejeleneteket. - Ezt csak egy dologgal lehet magyarázni: nem mesélnek ne­kik a szüleik, így fogalmuk sincs például a Kacor királyról. 9) Érdekes volt megtapasztalni, hogy akik vakon születtek, nehe­zen ismerik fel a mesefigurákat, hiszen nem tudják, hogyan nézhet ki egy sárkány vagy akár csak egy róka. Flamann Ildikó A félig nyúzott bakkecske - kerámiaképen. FOTÓ: frank YVETTE Mórahalom ismét klímasztár lett Az Európai Klímaszövetség idén ötödik alkalommal tüntette ki települések és közösségi hálóza­tok legjobb klímavédelmi pro­jektjeit. Kilenc európai ország közül Magyarország húsz pro­jektje kapott klímavédelmi elis­merést, Mórahalomé is. MÓRAHALOM MUNKATÁRSUNKTÓL_________ A klímastratégiáért és az éghaj­latvédelmi beruházásokért odaítélt nemzetközi elismerést, a Klímasztár díjat két magyar város, Veszprém és Mórahalom vehette át a Bécs melletti Schloss Hofban tartott gálán múlt csütörtökön. - Évek óta törekszünk arra, hogy a város energiatakaréko­san működjön - mondta Nóg­rádi Zoltán, Mórahalom polgár­­mestere. A városban gáz helyett geotermikus energiával fűtik a közintézményeket, összesen 30 kilométernyi kerékpárutat épí­tettek az utóbbi években, a köz­­világítást LED-es égők biztosít­ják. A településen az ivóvíz mi­nőségének fejlesztésére és a szennyvíztisztító biológiai ha­tékonyságának növelésére is ügyelnek.­­ Iskolánkban nagy hangsúlyt fektetünk a termé­szetvédelmi oktatásra és a sze­lektív hulladékgyűjtésre, kör­nyezettudatosságra neveljük a fiatalokat - hallottuk a polgár­­mestertől. Az 1990-ben alakult Klíma­szövetségben 18 európai or­szágból több mint 1600 város, település, civilszervezet műkö­dik együtt. A csatlakozók ön­kéntes célokat vállalnak az ég­hajlatvédelemért, többek kö­zött 5 évente legalább 10 száza­lékkal csökkentik szén-dio­­xid-kibocsátásukat. Móraha­lom tavaly után másodszor kapta meg az elismerést. Megfékezni az éghajlatváltozást A Klímasztár díjas közösségek beruházásaikkal helyi szinten járulnak hozzá az éghajlatvál­tozás megfékezéséhez, saját területükön csökkentik az üvegházhatású gázok kibocsá­tását és a fosszilisenergia-fel­­használást. Falusi turizmus: jobban is mehetne Számos szálláshely közül vá­laszthat a kisebb Csongrád me­gyei településekre és városokba érkező turista: a legnagyobb kí­nálatot Mórahalmon találja. Pusztamérgesen már a 90-es évek óta létezik a falusi turizmus. PUSZTAMÉRGES, MÓRAHALOM, ÜLLÉS KISS GÁBOR GERGŐ___________ 327 Csongrád megyei szálláshely - ebből 183 kistelepüléseken és kisvárosokban - elérhetőségét és leírását lehet megtalálni a sze­gedi Tourinform-iroda honlap­ján. Ács Szilvia irodavezető sze­rint számuk ennél több lehet, hi­szen nem mindenki veszi igény­be az iroda oldalát. Bár a legtöbb megyei kistelepülésnek nincs a turistákat több napra vonzó lát­nivalója, a falusi turizmus mégis létezik a megyében.­­ És még intenzívebb lehet­ne, ha a helyiek közül többen látnának fantáziát benne. Ná­lunk sokan csak legyintenek: ugyan ki jönne Pusztamérges­re? - mondta Sólya Zoltánné, a helyi Tourinform-iroda vezető­je. A település és környéke ős­hazája a rizlingnek, de még egy pincerendszer kialakítására nem tudtak eddig összefogni a helyiek. - Pedig a falusi turiz­mus Pusztamérgesen már a 90-es évek óta léte­zik, amikor szerve­zett csoportokban érkeztek dán turis­ták az akkori polgár­­mester kapcsolatai révén - mesélte Só­lya Zoltánné. A rendszeres turista­­csoportok azóta el­maradtak, és a ren­dezvényturizmus se rendszeres. - Pedig a külföldiek imádják a tanyavilágot. So­kan már attól elége­dettek, ha homokot látnak. Elvárják, hogy ugasson a pun, működjön a búbos kemence, de este a szálláshelyükön né­met nyelvű csatornákat akar­nak nézni. Az utóbbit sajnos nem tudjuk garantálni. Puszta­­mérgesre így jobbára csak isme­retség révén érkezik a turista - szinte kivétel nélkül külföldről. - Több tanyát is vásároltak nálunk külföldiek, lakik itt hol­land pár, most nyáron pedig egy német család költözik hoz­zánk, akik lovasterápiával akar­nak foglalkozni, az állatokat Németországból hozzák. A né­met kézilabda-bajnokság máso­dik osztályában tevékenykedő edző is megvette már puszta­­mérgesi tanyáját, aki 2-3 év múl­va, az edzősködés befejezése után akar nálunk letelepedni - mesélte Sólya Zoltánné. Pusztamérgesen féltucatnyi a turistákat váró vendégházak száma, míg Mórahalmon­­ a megyében itt van belőlük a leg­több - 84. A Colosseum szállo­da megépülésével a város teljes szálláshely-kapacitása megha­ladja a 900 főt. Üllésen szerényebb a kíná­­ lat: a Tourinform adatai szerint 3 szálláshely közül lehet válasz­tani. - Nekünk főként magyar vendégeink vannak, akik álta­lánosságban 3 napig maradnak nálunk, de ez idő alatt átláto­gatnak a mórahalmi fürdőbe is - mondta a Bozsity vendégház vezetője. HÍREK Marad a vízműszolgáltatás RÚZSA. Elfogadta a képvise­lő-testület a tavalyi költségvetés zárszámadását, valamint a böl­csőde és a Rúzsa Községért Közalapítvány munkájáról szóló beszámolót. A képviselők dön­töttek arról is, hogy a vízmű­szolgáltatás ugyan helyben ma­rad, de szervezetileg csatlakozik a mórahalmi intézményhez a központi vízszolgáltatásról szóló rendelkezések alapján. Terü­letalapú támogatások BORDÁNY. Április 2-ától lehet elektronikusan intézni a 2012. évi területalapú támogatásokat. Azok a termelők, akik még nem kértek időpontot a támogatási kérelem kitöltéséhez, a torlódások és sor­ban állások elkerülése érdekében ezt mihamarabb tegyék meg a 30/327-3077-es telefonszámon. Tóth András bordányi falugaz­dász kéri, hogy az érintett terme­lők jelezzék ilyen irányú szándé­kukat­­ a támogatási kérelem ki­töltésével egy időpontban - leg­később május 15-éig. Gyermeknap PUSZTAMÉRGES. Az Őszikék Nyugdíjasok Klubja mesedrama­turgiával és gyermekdalokkal,­­versekkel készül a helyi óvodá­sok köszöntésére gyermeknap alkalmából. Többéves hagyo­mány a nyugdíjasklub és az in­tézmény közötti jó kapcsolat ápolása, amelyen belül az óvo­dások verssel és virággal kö­szöntik a klubtagokat az idősek napja alkalmából, a klub pedig kedves gyermekműsorral és já­tékokkal kedveskedik az óvodá­soknak gyermeknapra. Kisbíró kerestetik BORDÁNY, CSÓKA. Nyári tá­bort rendezett fiataljainak Bor­dány és vajdasági testvértele­pülése, Csóka. A Dobok ritmu­sa című programban a régi fa­lusi hivatalnokok, a kisbírók munkájával ismerkedik 15 bor­dányi és 15 csókai diák. A fiata­lok táncos-dobos közös műsort tanultak, amit azután a kör­nyékbeli településeken is elő­adhatnak a nagyközönségnek. A hagyományok megismerésé­ben és elsajátításában magyar és szerb segítők vettek részt. Boris Ilic projektvezető büszke rá, hogy Csókán még dolgoz­nak kisbírók, Bordányban pedig­­szeretnék újjáéleszteni ezt a hagyományt. 2012. MÁJUS 2., SZERDA

Next