Délvilág, 2012. december (68. évfolyam, 281-304. szám)
2012-12-08 / 287. szám
Szieszta SZERKESZTI WERNER KRISZTINA Pilóta nélküli repülőgép, atom-, biológiai és vegyi szennyezések mobil felderítésére alkalmas páncélozott Komondor terepjáró, víztisztító berendezés: az utóbbi hónapokban ismerhette meg a nyilvánosság a magyar hadiipar e három fejlesztését. A honvédelmi miniszter a hadiipar régi fényéről beszélt - amellett, hogy bemutatjuk az új fejlesztéseket, a korábbiaknak is utánajártunk. A magyar hadiipar újra eléri régi fényét - ezt jelentette be az év első hónapjaiban Hende Csaba honvédelmi miniszter. Előzményként 2011 januárjában újjáalakult a rendszerváltás környékén megszűnt Haditechnikai Intézet. HADÁSZAT FARKAS JUDIT Az utóbbi hetekben, hónapokban több magyar hadiipari fejlesztést is bemutattak a nyilvánosságnak: a Honvédelmi Minisztérium segítségével „járjuk körbe” az új fejlesztéseket. Utánajárunk annak is, milyen múltra tekint vissza hadiiparunk. A KEZDETEK A Magyar Királyi Haditechnikai Intézet története az Osztrák-Magyar Monarchia koráig, a XIX. századba nyúlik vissza, írta dr. Hajdú Ferenc mérnök alezredes, a Haditechnika magazin felelős szerkesztője, a téma szakértője. Logikus, hiszen ekkorra a harcok kimenetelét már sokkal inkább a katonák felszerelése, a modern tüzérség döntötte el, mint a fizikai erő. Ha a fejlesztésekből akarunk szemezgetni, érdemes kiemelni a PKZ helikoptereket, amelyek fejlesztésével a tüzérségi tűzhelyesbítő ballonokat próbálták meg kiváltani. A Monarchiának azonban nem kellett, ahogy a Schwarz Dávid által tervezett léghajó sem, pedig később ennek mintájára építette sajátját Ferdinand Zeppelin. Az első világháború és a trianoni béke után a hadsereget felszámolták. Horthy Miklós kormányzó 1930-ban hozta létre a Magyar Királyi Honvéd Haditechnikai Intézetet. 1933 végére megindult az ágyúgyártás, a kézifegyvergyártás, a járművek fejlesztése - foglalta össze a szakértő. A két vlágháború között nagyok voltunk kézifegyver-fejlesztésben. A második világháború alatt a radarfejlesztés terén értek el szép sikereket, ekkor készült el például a Turul, a repülőgép-fedélzeti rádiólokátor-állomás prototípusa. ÚJRA FELVIRÁGOZTATNÁK A MAGYAR HADIIPART Komondor: nem csak kutya lehet HIDAK, GÉPPUSKÁK, ZAVARÓRENDSZEREK A második világháború után mindent elölről kellett kezdeni, az 1950-es években a „vas és acél országában” páncéltörő rakétákat gyártottak a háború alatt kifejlesztett 60 milliméteres magyar rakéta alapján, de géppuskafejlesztéseken is dolgoztak. Ezen a területen volt nagy név Kucher József, akinek 45 milliméteres félautomata páncéltörő gránátvetője is évtizedekkel előzte meg a hasonló, nemzetközi fejlesztésű eszközöket. Azt persze szovjet katonai tanácsadók döntötték el, melyik kutatási terület ítéltetett kudarcra. Na de nem csak a „lövöldözés” terén ért el hadiiparunk nagy eredményeket. Azon folyami, közvagy vasúti uszályhidak elemei, amelyeket polgári célú uszályokból hoztak létre, ma is működnek, a Megyeri híd építésénél is felhasználták őket. A diktatúra utolsó évtizedeiben zavaró-, rádiófelderítő rendszereket exportáltunk külföldre, a legnagyobb mennyiségben exportált magyar hadieszközök azonban ma is a Czapek Béla nevéhez köthető kumulatív aknák. A rendszerváltás előtt, 1988-ban kezdődött a mesterlövész- és rombolópuskákból álló Gepárd fegyvercsalád fejlesztése, hasonló kategóriájú fegyvereket korábban csak az Egyesült Államokban készítettek - foglalta össze cikksorozatában dr. Hajdú Ferenc. 15 TONNA, 96 KILOMÉTER ÓRÁNKÉNT A rendszerváltás után tömegével kezdték felszámolni a hadiipari cégeket. Hogy mi a helyzet ma? A modernizációs programok után ismét a fejlesztésekre „álltak rá” a szakemberek, és nem is csak a honvédség berkein belül. Az egyik leglátványosabb magyar hadiipari terméket, a Komondor névre keresztelt felderítő terepjárót a Gamma Zrt. nevű magáncég mérnökeinek köszönhetjük. A részletes műszaki adatokat 2032-ig titkosították, annyit azonban tudni lehet: az atom, Jelenleg is dolgoznak egy kísérleti minta legyártásán a Rába H14.240AEL-103 katonai terepjáró tehergépkocsiból. A honvédség legfrissebb fejlesztései közé tartozik a közelmúltban bemutatott pilóta nélküli repülőgépcsalád: ezek a gépek egyre nagyobb szerepet kapnak a terrorelhárításban és a „hagyományos” hadviselésben is. • • ^Tg?“ 5$ wgfWH-tw . mm . . 7 •*. Nem kellett a Monarchiának. A Schwarz Dávid által tervezett léghajó mintájára építette sajátját Ferdinand Zeppelin. A RÁBA A MONARCHIÁBAN A hadiipari ágazatban magáncégek is dolgoznak: a Honvédelmi Minisztériumhoz kötődő cégek megközelítőleg ötezer embernek adnak munkát. A győri Rába már a tavalyi államosítása előtt - sőt, a Monarchia idején - is ezek közé tartozott. A győri Magyar Vagon- és Gépgyár Rt.-t 1896-ban alapították, 1902-ben a bécsi Artillerie Zeugs Depot (tüzérségi szertár) próbarendelést adott a gyárnak egy lövegtalp elkészítésére. Egy év múlva már lőszerszállító kocsikat és lövegmozdonyokat is gyártott, 1908-tól hadianyaggyártó részleget építettek, ahol lőszerszállító kocsikat, aknavetőket, szétszedhető barakkelemeket és céltáblaállványokat is gyártottak. 1913-ban hadijármű-osztályt létesítettek, ez évtől alkalmazzák a Rába védjegyet és készült el az első Rába teherautó. Az elmúlt 115 év során számos olyan különleges katonai konstrukció született, mint például a Botond, a FUG (felderítő úszó gépjármű) vagy a PSZH (páncélozott szállító harcjármű). biológiai és vegyi szennyezések mobil felderítésére, analizálására és behatárolására alkalmas, komplex rendszerbe meteorológiai érzékelőket is beépítettek. AZ ATOM-, BIOLÓGIAI ÉS VEGYI SZENNYEZÉSEK MOBIL FELDERÍTÉSÉRE ALKALMAS PÁNCÉLOZOTT KOMONDOR TEREPJÁRÓ hogy a szennyezés terjedését is mérni tudja a levegőben. Katasztrófavédelmi, speciális polgári és rendvédelmi feladatok ellátására is alkalmas. Körülbelül 15 tonna, a maximális sebessége 96 kilométer óránként. Megtudtuk, hogy a honvédség legfrissebb fejlesztései közé tartozik a közelmúltban bemutatott pilóta nélküli repülőgépcsalád: ezek egyre nagyobb szerepet kapnak a terrorelhárításban és a „hagyományos” hadviselésben is. A kutatás-fejlesztés 2007-ben született Hadik András grófot a történészek az egyik legsikeresebb hadvezérként tartják számon. A HADIK-TERV A hadfelszerelési iparkorszerűsítési terv (Hadik-terv) célja a magyar hadiipar újjáélesztése, ennek keretében a hadiipari fejlesztések megvalósítása. A honvédelmi tárca a tervvel az ország védelmi képességének növelését szeretné elérni, és cél az is, hogy a honvédelmi feladatok anyagi, technikai szükségleteinek jelentős részét hazai bázison biztosítsák és a termelői kapacitás növekedése a munkahelyek számának tervezhető növekedését is maga után vonná. A Honvédelmi Minisztérium által létrehívott Védelemgazdasági Klaszterhez minden olyan vállalat csatlakozhat, amelyik a hazai alapokon nyugvó termelést (hadiipar vagy kettős felhasználású) folytat. A klasztert megalapító HM-felügyeletű vállalatok célja egységesen fellépni a külföldi és hazai piacokon, közösen képviselve Magyarország hadiiparának érdekeit. Hadik András huszártábornok és császári tábornagy egy portyázás során Berlint is megsarcolta, 50 évesen a német birodalmi és császári sereg ideiglenes fővezére, egy időben ellátta a budai katonai kormányzó és az erdélyi katonai főparancsnoki feladatokat. Magyarországon elsőként kezdeményezte a jobbágyrendszer felszámolását. Halála előtt a bécsi Udvari Haditanács elnöke volt, kezdődött. Fő elemei: fedélzeti robotika irányítási rendszerrel szerelt légi jármű és ennek irányítására, szállítására alkalmas földi operátorközpont. Ezeket a repülőket tartja a honvédség az első fontos lépésnek a hazai hadiipar újjáélesztésében. A család - Meteor, Ikrán, Bora - minden típusából készült elektromos és benzinüzemű is, az Ikranon és a Borán HD- és orrkamera is segíti a feladat teljesítését, utóbbi HD-képfeldolgozó, összehasonlító és kiértékelő szoftverrel is fel van szerelve. BŐVÍTHETŐ VÍZTISZTÍTÓ A minisztériumtól megtudtuk: a mostani fejlesztésekhez tartozik a Magyar Honvédség igényeinek megfelelően fejlesztett terepjáró autóbusz, alakítható belső térrel. November közepén „debütált” egy másik újdonság, a konténerizálható víztisztító berendezés. Ennek kifejlesztését polgári igény, az európai uniós elvárás tette szükségessé, amely szerint az ivóvíz arzéntartalma nem léphet át egy megadott határértéket. A szerkezet automatikus üzemben és 10 pgr/1 határértékre tisztítja az arzénos vizet, a tárolótartályba tölti, a vízkivétel függvényében automatikusan utántölt, átöblíti a szűrőtornyokat. Több konténer egymáshoz csatlakoztatható, akár 60-80 köbméter/óra teljesítményű víztisztító kapacitás is kialakítható. A berendezések telepítése idén kezdődik az érintett településeken. A fejlesztéseket zárt rendszerben tesztelik a Magyar Honvédség szakembereinek bevonásával, csapatpróba keretén belül. LJ HADIK ANDRÁS A terv névadóját, az 1700-as évek elején