Délvilág, 2013. január (69. évfolyam, 1-26. szám)

2013-01-26 / 22. szám

A Délmagyarország Csongrádon, Vásárhelyen, Makón, Mindszenten, Szentesen és térségükben megjelenő kiadása Alapítva: 1944-ben Szombat, 2013. január 26. 69. évfolyam, 22. szám Ára: 130 Ft (előfizetve: 99 Ft) www.delmagyar.hu BESZÉDES DOKUMENTUMOK 1944 nyarán hat hullámban támad­ták az amerikai légierő gépei Szege­det. A történész emlékezik. ELI: KEZDŐDHET AZ ÉPÍTKEZÉS Nyáron indulhatnak a szegedi lézer­központ kivitelezési munkálatai az öt­halmi úti volt laktanya területén. 3. oldal NYÍLT NAP TOVÁBBTANULÓKNAK Tömegeitek az érdeklődők a Szegedi Tudományegyetem standjánál a budapesti Educatio felsőoktatási börzén. 17. oldal, Universitas jfyjr«r3 tff]»72 iuTvsT« i­­­la« híz Jönnek a romáHÉf jjMgek WBSEBe&JB­I ^JWps­v- -. HÁROM BRIGÁD TÖMÖRÍTI A NYOMVONALAK MEGSÜLLYEDT RÉSZEIT Kátyúkkal is küzd a csatornázó cég MAKÓ. Úgy tűnik, érdemes szó­vá tenni, ha az ember közleke­dési nehézségekkel találkozik Makón a szennyvízberuházás következményeként, ami - ter­mészetes módon - a legtöbb helyen az aszfaltszőnyeg fel­bontásával jár. A makói szennyvízcsatorna-beruházást végző társaság három brigádot bízott meg az úthibák javításá­val. Az ideiglenesen helyreállí­tott nyomvonalakon zúzott kő­vel, tömörítéssel próbál javíta­ni a kivitelező. Bővebben a 4. oldalon A sárral kapcsolatban megértést kért a konzorcium. Az ideiglenesen helyreállított nyomvonalakon zúzott kővel, tömörítéssel próbál javítani a kivitelező. fotó: szabó Imre Az eddiginél is több romániai betegre lehet számí­tani ősztől Szegeden, ugyanis egy jogszabályvál­tozás miatt megtérítheti a költségeik felét a be­tegbiztosító. Bár jelenleg kevés magyarországi be­avatkozást finanszíroz a román tb, így is havonta több százan jönnek a szegedi klinikákra, inkább fizetnek a szerintük magasabb színvonalú ellátá­sért, mint hogy otthon kezeltessék magukat. CSONGRÁD MEGYE TÍMÁR KRISZTA Megtöbbszöröződhet ősztől a romániai bete­gek száma hazánkban. Dél-keleti szomszéda­inknál októbertől lép hatályba az Európai Unió 24-es Irányelve, amely lehetővé teszi, hogy a külföldi költségek körülbelül felét megtérítse a román betegbiztosító. Jelenleg a beteg abban az esetben fizet, ha nincs érvényes biztosítása, vagy a szükséges orvosi beavatkozás vagy vizsgálat Romániában elvégezhető, de a beteg más államban kívánja azt igénybe venni. Szeged a határ közelsége miatt eddig is ked­velt célpontja volt a betegturizmusnak. Néhány klinikán kis túlzással hamarabb hallani román, mint magyar szót. Az idegsebészeti klinika bent fekvő betegeinek harmadát például most is ők teszik ki. A 23 éves Róbert is Nagyszalontáról érkezett­­ agydaganattal műtötték kedden. - Szóba se került, hogy otthon végeztessük el az operációt - mondta a fiú édesanyja, Fo­dor Enikő, akinek egy magyarul egyáltalán nem beszélő román ismerőse ajánlotta a szege­di klinikát korábbi jó tapasztalatai miatt. Folytatás és jegyzet a 3. oldalon EMELKEDETT A BRUTTÓ MINIMÁLBÉR, MAGASABBAK A JÁRADÉKOK Nettóban pár száz forint marad Január 1-jétől 5000 forinttal nőtt a minimálbér összege, februárban már bruttó 98 ezer forintot utalnak azoknak, akik a legkisebb fize­tést viszik haza. Mivel egyes szociális juttatásokat a minimálbér után számolnak ki, ezek is automatikusan emelkednek egy kicsit. CSONGRÁD MEGYE FEKETEKLÁRA - Rendes munkát szeretnék, nem közmunkát - mondta az 50-es éveiben járó Bacsa János a megyei munkaügyi központ szegedi kirendeltsége előtt. - Évek óta munkanélküli va­gyok, most 2 hónapot dolgoz­hattam közmunkásként napi 6 órában. 26 ezer forintot tudtam keresni nettóban. Arra a kérdésre, tudja-e, hogy emelkedett a közmunká­sok bére is, együtt a minimál­bérrel, a volt vasbetonszerelő igennel válaszolt. De ez szá­mára csak pár száz forintot je­lent, és nem a megélhetést. A minimálbér emelése mi­att több illetmény összege ment feljebb. De alig 100 fo­rinttal lehet többet kapni a minimálbér után, ha valaki­nek táppénzre kell mennie. Ehhez folyamatos, minimum 2 év biztosítási idő szükséges, az összeg a jövedelem napi át­lagának 60 százaléka. Ameny­­nyiben a biztosítási időszak ennél rövidebb, vagy a dolgo­zó kórházba kerül, már csak 50 százalék jár. Folytatás a 3. oldalon ZÁKÁNYSZÉK 40 ÉVVEL MEGELŐZTE A KORÁT Erdővé nőttek a gyerekek fái Az elvándorlás elleni küzdelem jelképe, országos divat lett, hogy fát ültetnek az önkormányzatok az újszülötteknek. Ezt Zákány­széken 40 évvel ezelőtt kezdték. Az egyik fa gazdáját arról kér­deztük a ligetben, mennyire erő­sek ezek a gyökerek. ZÁKÁNYSZÉK BAKOS ANDRÁS Mórahalmon 8 évvel ezelőtt ültettek először facsemetét a helybeli újszülötteknek köz­területen. Makón az ezred­forduló óta bővül a „baba­park”. A családok emlékla­pot, térképet, kis kannát kapnak az esemény emléké­re. Ilyenkor többnyire el­hangzik: a város ezzel a gesztussal szeretné jelezni, számít arra, hogy a fa gazdá­ja felnőve is helyben marad. Folytatás a 6. oldalon Ezt a fát 1974 őszén ültették Kovács-Tanács Anita születése r­e alkalmából. Felnőtt ő is mint a fa fája, amelynél most édesanyjával is emlékezik. A­ szerző felvétele

Next