Délvilág, 2013. február (69. évfolyam, 27-50. szám)
2013-02-23 / 46. szám
AKTUÁLIS KÖRKÉP Lakossági tájékoztató BAKS. Tájékoztatót tartott a roma integráció jegyében a szegedi katasztrófavédelmi kirendeltség a település szerdai közmeghallgatásán. Ménesi Zoltán tűzoltó százados, a kirendeltség polgári védelmi felügyelője elmondta: jövőre várhatóan elkezdi munkáját a kisteleki katasztrófavédelmi őrs, amelyről rövidebb idő alatt megérkezhet a beavatkozó egység Baksra, mint most, a megyeszékhelyről indulva. Az őrs működéséhez az állományt is bővítik, ami a településen élő fiataloknak munkahelyet is jelenthet. A felügyelő - egyben roma kisebbségi referens - beszélt arról is, hogy a katasztrófavédelem évek óta nagy hangsúlyt fektet arra, hogy a roma fiatalok is minél szélesebb körben ismerjék meg a felvételi eljárás módját a hivatásos állományba. Gála, fórum, hálózat-karbantartás SZEGED. A Wesley János Óvoda, Általános Iskola és Középiskola gálaműsort rendez ma délelőtt 9 órától a Móricz Zsigmond Művelődési Házban (Szeged-Szentmihály, Kapisztrán utca 50.). Fellépnek az intézmény tanulói, fővédnök: Iványi Gábor, a Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség elnöke. Az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap tájékoztató fórumot tart március 18-án, hétfőn délelőtt 10 órától a Millenniumi Kávéházban (Dugonics tér 12.). A rendezvény nyitott, a megyei civilszervezetek jelentkezését a beérkezés sorrendjében fogadják. A részvételi szándékot legkésőbb március 4-éig jelezni kell az Akciókutatók a Fenntarthatóságért Egyesületnél a 30/372-4540-es telefonon vagy e-mailben: norvegalapszeged@gmail.com. A Szegedi Vízmű Zrt. ivóvízhálózat-tisztítást végez hétfőn és kedden Rókus és Felsőváros területén. A munkálatok idején (9 és 14 óra között) átmeneti nyomáscsökkenésre és vízhiányra kell felkészülni. A tisztítás következtében a víz zavarossá válhat, Útépítés után fogyasztásra alkalmas. A szolgáltató javasolja, hogy az érintett városrészekben a munkálatok megkezdése előtt, reggel 8 óráig vételezzenek napi szükségleteiknek megfelelő ivóvizet. Kérik a lakosságot, valamint az érintett területek intézményi és ipari fogyasztóit, hogy a jelzett időszakban vízfelhasználással üzemelő háztartási gépeik, műszaki eszközeik üzemeltetésére fokozott figyelmet fordítsanak. Fotópályázat HÓDMEZŐVÁSÁRHELY. Fotópályázatot hirdet a Környezeti Információs Központ és a Szent István Általános Iskola Zöld Kapocs Oktatóközpontja. Természeti jelenségekről, az évszakok változásairól várják a gyerekek és a felnőttek fotóit május 10-éig az iskolában. Farsang HÓDMEZŐVÁSÁRHELY. Farsangi mulatságot szervez a Szabadság Olvasókör a Klauzál utca 105. szám alatt ma 19 órától. EGYELŐRE NINCSENEK KÖVETŐIK, DE HAGYOMÁNYT TEREMTETTEK A makói pótnagyik újra fánkot sütöttek Ismét fánkot sütöttek a makói pótnagyik, azaz a helyi nőklub tagjai olyan diákoknak, akiknek már nem él a nagymamájuk, így a hagyományos, házias ízvilágot talán nem is ismerik. Bár szerették volna, ötletükből nem lett országos mozgalom - mégsem bánják: azt mondják, már a mosolygós gyermekarcokért megéri a fáradozás. MAKÓ SZABÓ IMRE - A jó fánknak az a titka, hogy nem szabad belőle sajnálni az alapanyagot, a tészta pedig legyen alaposan megdolgozva. No meg szeretettel kell készíteni - mondta lapunknak a Makói Nőklub egyik tagja, Szaveljevné Marika. Tegnap több társával együtt arra vállalkozott, hogy ezzel a finomsággal lepi meg a város közel száz kisdiákját - olyan gyerekeket, akiknek a nagymamájuk már nem él, így a házi sütemény utánozhatatlan ízvilágát talán nem is ismerik. Reggel 9-kor láttak munkához a Megyeház utcai klubközpontban: megterítettek, majd a konyhába vonultak, ahol bizony szükség volt a dolgos kezekre. A gyerekeket délután 2 órára várták. Mint korábban megírtuk, a makói pótnagyiknak az ötletet Hegedűs Zsuzsa szociológus mozgalma adta, amelynek az a mottója, hogy minden gyerek lakjon jól. Ők persze nem éhezőkön segítenek, de úgy gondolják, amit ők készítenek, az egész más, mint amit boltban, cukrászdában kap az ember. Azt szeretnék, ha a házi fánkkal azok is megismerkedhetnének, akiknek a nagyi már nem süthet finomságokat. Egyikük, Varga Péter, a Bartók-iskola 2. osztályos diákja a jóízű falatozás közben lapunknak azt mondta: életében nem evett még olyan finomat, mint most. A gyerekeket a helyi iskolák pedagógusai választották ki - a diákok egyébként viszonzásként kedves műsorral lepték meg az őket jó szívvel megvendégelő asszonyokat. Amikor tavaly elsőként beszámoltunk a kedves akcióról, megjegyeztük: jó lenne, ha a makói példának lennének követői akár a megyében, akár szerte az országban. A 17 esztendeje működő, közel száz tagot számláló klub vezetője, Tapasztó Jánosné most azt mondta lapunknak, nincs tudomása arról, hogy lennének ilyenek, de nem adják fel - immár hagyománynak tekintik a kora tavaszi fánksütést. S ha nem lesznek is követőik, a mosolygós gyermekarcokért mindenképp megéri - tette hozzá. Azt szeretnék, ha a házi fánkkal azok is megismerkedhetnének, akiknek a nagyi már nem süthet finomságokat A fánk bűvöletében. A pótnagyik és vendégeik ezúttal is remekül érezték magukat. A SZERZŐ FELVÉTELE VISSZAFOGOTTAN ÖRÜL A CSONGRÁDI HEGYKÖZSÉGI ELNÖK 8,5 milliárd a borágazatnak - sok vagy kevés? Jobban hasznosulna a borágazatnak szánt idei 8,5 milliárdos támogatás, ha nemcsak eszközökre, hanem épületre is lehetne fordítani. A Csongrádi Hegyközség elnöke arra hívja föl a figyelmet, hogy a kis és közepes pincészetek állítják elő a legjobb minőségű borokat, tőlük várható a borturizmus fölfuttatása is. A nagy borászatok másban látnak üzletet. CSONGRÁD BAKOS ANDRÁS Idén 29 millió euró, azaz mintegy 8,5 milliárd forint támogatás érkezik a magyar szőlő- és borágazatba - jelentette be Feldman Zsolt, a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkára a Magyar Bortelepülések Szövetségének közgyűlése után. Ebből a pénzből több mint 22 millió eurót lehet fölhasználni a szőlőültetvények megújítására, 4 millió euró jut a borászatok beruházásainak támogatására. A politikus emlékeztetett, az utóbbi két évben egyszerűsödött az adminisztráció ebben az ágazatban, a tavaly elfogadott új törvény pedig megújította a hegyközségeket. Erre azért volt szükség, hogy ezek a szervezetek alkalmazkodjanak a piac új körülményeihez. Az egy tag egy szavazat elvét fölváltotta a korlátozott területalapú rendszer, a nagyobb kockázatot vállaló tagoknak nagyobb lett a befolyásuk az ügyek intézésére. A támogatás hasznát és a változások hatásait firtató kérdéseinkre Ungerbauer György, a Csongrádi Hegyközség elnöke azt mondta, pozitív és negatív fejleményeket is tapasztaltak. - Tavaly is volt borászati támogatás, nyíltan, egyértelműen címkézve, de olyan néven is, hogy csak azok tudták, ez mire való, akik tájékozottak - mondja a hegyközségi elnök. - Nagy segítség lenne, ha ezt a pénzt nem csak eszközvásárlásra adnák, mert fóliasátorba nem lehet beállítani egy palackozógépet. Épületberuházásra, pinceépítésre is fordítható támogatást várnának a kis és közepes borászatok. Szerintem joggal, mert ez az a része az ágazatnak, amely a legjobb minőségi borokat állítja elő, amely egyre jobbat szeretne kihozni a lehetőségeiből, és amely a borturizmusnak is a kezdeményezője, motorja mindenütt. A nagy borászatok zömét a prémium minőség és a turizmus hidegen hagyja, az érdekli, hogy olcsón vegyen szőlőt, amelyet olasz borral házasítva jó áron adhat el a multiknak. Az elnök szerint ezek a vállalatok az ágazattól független, önálló életet élnek. - Az adminisztrációnk nem egyszerűbb lett, csak más. Az valóban pozitívum, hogy a borok bevizsgálásáért most már kevesebbet kell fizetniük a kisebbeknek. Ami a hegyközségekre vonatkozó törvényt illeti, egyéni képviselői indítványnyal változtatták meg, úgy, hogy a Hegyközségek Nemzeti Tanácsát - amely gyanúm szerint az egyetlen érintett szakmai szervezet - nem kérdezték meg. Pedig mi tényleg alulról építkező szervezet vagyunk, amely érdeket véd és törvényt tartat be. Láttuk a nyomát viszont az indítványban olyan lobbierőnek, amely nem az ágazat fejlődését szolgálja. Szerencse, hogy a mezőgazdasági bizottság - egyébként villamosmérnök végzettségű, de az agráriumot jól ismerő - elnöke, Font Sándor a helyén volt. A hegybírót, aki az adminisztrációt végzi, azért kivették a hegyközség szervezetéből, másnak tartozik felelősséggel - a fizetését azonban jellemző módon nem rendezték. Ungerbauer György szerint a kis és közepes borászatokat érdemes segíteni. Nekik tényleg üzlet a minőségi bor. FOTÓ: dm/dv 2013. FEBRUÁR 23., SZOMBAT Keservesen szedték össze a forintokat Szentesen A tavaly megmaradt pénz elúszik, ritkábban nyírnak füvet, a fejlesztések elmaradnak, a 8 órás dolgozó 6 órás lesz, posta helyett interneten leveleznek a hivatalból. A költségvetést keservesen sikerült nullásra kihozni. SZENTES K. E._________ Tíz igen és öt nem szavazattal, 8,6 milliárdos főösszeggel fogadta el tegnap a város költségvetését a képviselő-testület. Keservesen öszszeszedett forintok, fogalmazott az idei anyagi helyzetéről a számviteli iroda vezetője, Krassóczki Sándorné. Szirbik Imre (MSZP) polgármester bevezetőjében egy különleges időszak különleges költségvetésének nevezte a grémium elé vitt anyagot. Szentes mérlege elgondolkodtató, fogalmazott: az átszervezett önkormányzati rendszerből a város közel 400 millió mínusszal jött ki. - Megkaptuk a házi feladatot, amelyet meg kellett oldani. A tavalyi 70 millió forint pénzmaradványt is számba véve még mindig volt mit húzni a nadrágszíjon - ismertette. Nem számoltak fel önként vállalt feladatot, de kénytelenek viszszafogni a kiadásokat, új fejlesztések gyakorlatilag nem szerepelnek az anyagban, mondta. A nullás költségvetés érdekében olyan eszközökhöz nyúltak, mint a bérleti díjak emelése, dolgozók munkaidejének csökkentése, a parkfenntartási munkák elhagyása, vagy a sporttámogatások megnyirbálása. A város saját intézményei 2,1 százalékkal kapnak kevesebb pénzt, a városházán például havi több száz ezres telefonszámla- és postaköltség-takarékosságot írtak elő. A vita során Chomiak Waldemar (Fidesz) hiányolta az anyagból a Kiss Zsigmond utcának a már évekkel ezelőtt betervezett felújítását, de szót emelt az orvosi rendelők renoválása érdekében is. - Tekintettel arra, hogy a Fidesz-frakció előre bejelentette: nem fogja megszavazni a büdzsét, miért állnak elő mégis módosító javaslatokkal és kérésekkel? - érdeklődött Móra József (MSZP). A polgármester emlékeztette a városatyákat: „Szentes mérlege elgondolkodtató: az átszervezett önkormányzati rendszerből a város közel 400 millió mínusszal jött ki.” Szirbik Imre polgármester hogy a kívánságaik terén legyenek mértékletesek. - Nem azért nem harangozunk, mert nem akarunk, hanem mert nincs harangunk - mondta. Halmai István (Fidesz) a frakció nevében kihangsúlyozta: történelmi jelentőségű az a 40 százalékos adósságátvállalás, amelyet a város az államtól kap, szerinte ezért mindenképpen köszönet jár. Szirbik Imre erre azt válaszolta, hogy egyrészt a történelemnek sötét korszakai is vannak, másrészt pedig azt az összeget, amelyet a kormány konszolidáció címen belerak Szentes egyik zsebébe, a másikból kiveszi. Bujdosó Tamás (Fidesz) javaslatait, hogy a könyvtártól 5, a központi konyhától 15 milliót vegyenek vissza, a testület leszavazta. Chomiak Waldemar felújítással kapcsolatos kérését figyelembe vették, azzal a feltétellel: szóba jöhet, ha mégis marad pénz.