Demokrácia, 1946. január-június (5. évfolyam, 1-26. szám)

1946-01-06 / 1. szám

VISSZA KELL SZEREZNÜNK A VILÁG MEGBECSÜLÉSÉT Tárgyilagos nemzet­bírálatot Soha olyan szerencsétlenség nem érte Magyarországot, mint ebben a bíborában, pedig története a küzdelmek, tragédiák ezeresztendős láncolata. A művelt világ azonban a múltban rokonszenvet és szánalmat érzett a m­agyarság szenvedései iránt, a múlt küzdelmei — főként a Rákóczi- s 48—49-es szabadságharc — megbecsültté tették világszerte a magyarságot. Az a korszak azonban, amely most ránk hozta ezt az összeomlást, gyűlöltté tette a magyar nevet. Nemcsak egy porig sújtott, leigázott, ezer sebtől vérző országot kell hát talpraállítani, de vissza kell szerezni a világ meg­becsülését is. Be kell igazolnunk, hogy az a rendszer volt bűnös, amely idáig juttatta a nemzetet, de részvétet, támogatást és megbecsülést érdemel az a nép, amely nem részese, de áldozata volt e rendszernek. Hogy e n­ép ízig-vérig demokrata, szabadságszerető, emberies a hasznos részese akar lenni a haladó és békés új világ megteremtésének. Hála Istennek, ez a felismerés mind általánosabb kezd lenni a demo­kratikus nemzetek körében, sőt mind több állam hivatalos elismerésében is kifejezést nyer ez. A múlt kormányrendszereinek bűneit el kell ismerni , ennek félreérthetetlen bevallásával kell az iránt minden közösséget meg­tagadni. De viszont elhibázott és veszedelmes az a másik túlzás is, hogy mazochista kéjjel örökkön örökké magyarok vádaskodjanak unosuntig a magyar nemzet ellen s nemcsak a nemzeti önbecsülés megtagadásával, de az igazsággal is ellentétben, túlozzák, torzítsák a magyarság felelősségét. Jó pontjaink A tárgyilagos nemzet­bírálat nem mellőzheti elsősorban a következő té­nyeket: 1. Bár a magyar kormányok a jog­­egyenlőség elvével ellentétes intézke­déseket tettek 1944 március 20 a előtt is, de korántsem olyan embertelene­ket, mint szomszédaink s hogy Szlo­vákiából már jóval előbb deportálták a gázkamrás német táborokba a zsi­dókat, Horvátországban már jóval előbb kiirtották őket s Romániában jóval előbb véres­­programok voltak. Embertelen intézkedésekre Magyaror­szágon csak a német megszállás után került sor. 2. Magyarországon bántak az,összes vazallus államok közül a leg­ember­­ségesebben — sőt egyedül itt embersége­sen — a menekült lengyelekkel, fran­­ciákkal s a németek egyéb üldözöt­teivel. 3. Az összes német befolyás alá ke­rült államok közül egyedül Magyar­­ország tudta fenntartani parlamen­táris államformáját. S bár a reakció lehetetlenné tette ott a parasztság s munkásság megfelelő képviseletét, a a kisgazdapárt és a szociáldemokrata párt csekély számú képviselői mégis olyan beszédeket tarthattak ott, am­i­­lyent a demokrácia bajnokai egyetlen német befolyás alá került államában sem. Bátor fellépésük sok mindent lassított, hosszú ideig megakadályo­zott s nemcsak a képviselőház, de igen dicséretreméltóan a felsőház is — amíg a németek meg nem szállták az országot — sok népjog- és embe­riességellenes intézkedést enyhített is.­­. A német befolyás alá került álla­mok közül egyedül Magyarország tudta életben tartani a szociáldemo­­­­rata pártot s ennek szervezeteit, így lehettek — bárha sok üldözés után s megtépázottan — a mai demokratikus átalakulás egyik alappillérei. 5. A magyar ellenállási mozgalom — bár szerencsétlen véletlenek követ­keztében nem tudott általános felke­lésben kirobbanni — bátor cselekede­­tek egész sorával dicsekedhetik. E mozgalmak hősei és vértanúi, továbbá a parlamenti ellenzék üldözöttjeinek, mártírjainak nagy száma elvitathatat­lan bizonyítéka a magyarság kocká­zatvállalásának. 6. A legutóbbi kétségbevonhatatlanul tiszta, általános és titkos választás eredménye megdönthetetlen dokumen­tuma annak, hogy a magyarság őszin­tén demokrata , csupán az elmúlt kor­­szak reakciós választási rendszere­s eljárása akadályozta a nép választói jogból kinndlázott nagy többségét ab­­ban, hogy e felfogását érvényesíthesse, sőt nagy nemzetek fiai is, mint a Lindbergh-ek, Fish szenátorok, Quis- Img-ek, Knut Yamsun-ek, Lady As­­tor-ék, lord Londonderry-k, Moste­r-k, lord Ansembley-ek, Deat-ek, Degreste­­ek, Mussert-ek, nem is szólva a spa­nyolokról, argentinokról, brazilokról. Igen súlyos helyzetbe azonban mégis azok a kis szomszédnépek kerültek, amelyeket imperialista céljai okából legalaposabban megdolgozott a millió és millió guruló márkával dolgozó ber­lini propaganda. Levezekelhetetlen bű­nök terhe alatt roskadoznak azok a magyar, — de nemcsak magyar, ha­nem szlovák, román s egyéb — kor­mányok, politikusok és újságírók is, akik pénzért, érdekből, hatalmi vágy­ból, érvényesülési törekvéseik meg­hiúsulása miatti bosszúból, vagy csak vak fanatizmusból e hitleri törekvése­ket behurcolták országaikba. Magyar­­országot azonban még ezek sem tud­ták volna elnád­asítani, ha nem nyo­­makodik Ausztria elnyelése után köz­vetlen határára a hatalmaskodó, tel­hetetlen és kíméletlen hitleri biroda­lom. A közvetlen szomszédságnál fogva legnehezebb volt a magyarság, szlo­vákság és horvátság helyzete, mert ezeket tudta legellenállhatatlanabbul, mind több és több engedményre kényszeríteni a németek megszállással fenyegető erőszaka. Mikor azonban már Tisóék, Pavelicsék, majd Antones­­cuék teljesen behódoltak Hitlernek és a legszörnyűbb zsidó kegyetlenkedése­­két és zsidóirtást végeztek. Magyaror­szágon még Teleki kormánya — ha­bár nagy tért engedett is a német pro­pagandának, állammá tette nem is az államban a Volksbundot, bár zsidó­­törvényt hozott — még mindig em­berfeletti erőfeszítéssel hárította el, hogy Magyarország belesodródjék a háborúba s csak a legkérlelhetetlenebb terror alatt csatlakozott a német-ja­­pán-olasz szövetséghez, amely azon­ban nem foglalt magában katonai kö­telezettséget az esetre ha Németország vagy Olaszország támad meg más ál­lamot. Az igazi lezüllés Bárdossyval kezdő­dött. Magyarországot Bárdossy vitte a Jugoszlávia elleni hitszegő és végze­tes háborúba, majd a kassai, németek által rendezett légitámadás aljas fal­­sifikációjával orosz háborúba. Bár­dossy alatt helyezték faji alapra a zsidókérdést. Kállay már titokban kül­földi tárgyalásokat kezdeményezett, de nem volt elég határozott s igen súlyos hiba volt, hogy csak az angol­szászok felé keresett közeledést, ho­lott ezek figyelmeztették, hogy Ma­­gyarországnak a Szovjettel kell meg­­egyeznie, még London és Washington felé is csak Moszkván keresztül vezet az Új Kan Andor Az évszázados átok Magyarország igazi szerencsétlen­sége az az évszázados átok volt, hogy határára terpeszkedett a maga nagy számbeli súlyával, mohó étvágyával és könyörtelen imperializmusával a ger­mánság. A német elnyelt már minden szomszédos kis népet s csak­­ rokontalan, ezer éven át csak küzdő­­vérző, sorscsapásoktól sújtott orszá­­gocska merre is tudta még államisága megvédésével feltartóztatni e nagy ra­gadozót kelet felé irányuló útjában. Hogy végül is elsodortak bennünket, az igaz, de beleszédültek a nácizmus ká­bulatába nemcsak magyarok, de romá­nok, szlovákok, horvátok, bolgárok. BARNA játszerspecialista szemüvege­t ér óta márka. Andrássy­ út 26. (Opera mellett) HÍVJON-JÖJJÖN! Veszek: férfi és női ruhát, fehérneműt, szőrmekabátokat, írógépet, pénzszek­rényt, cint, ónt, ólmot, kerékpárt, fényképezőgépet. Petőfi Sándor­ u. 1. átjáróban és Budán, Krisztina­ krt. 119 GERSTUMAJOBO&­ ALFRED ^ Csütörtökön és vasárnap d. u. 1 órakor ÜGETŐ BÚTOR Használt és új bútort, konyhát is adok és veszek. Nagy Győző, VIII. Mária­ u. 0. I)mdmk Kikre számíthatunk Háború volt és forradalom van. Forradalom, melyről sokan nem vesznek tudomást; forradalom, me­lyet sokan — mivel vértelen — egy lehetőségnek tekintenek a múlthoz való visszatérésre és sokan van­nak, akik csak egyéni és önző cél­jaik elérésére használják fel e nagy történelmi sorsfordulót. Ke­vesen, csak nagyon kevesen van­nak, akik e zűrzavar közepette lát­nak és éreznek valamit az „új világ“-bó. Kevesen vannak, akik nemcsak a múlt pusztulását, kor­hadt eszméknek bukását hirdetik, hanem akik hisznek is egy feltáma­dásban, az igaz emberség megszü­letésében. A fejlődésben, egymás­iránti szeretetben és megértésben, szociális életviszonyok meteremt­­h­etőségében, a földi javak igazsá­gos eloszthatóságában. Egy egészen új világ felépítésében. A tömeg nem igen lát túl saját szűk körén. Közülük a legtöbben közömbösek. A mindennapi­ élet gondjával küzdő, mindent család­jáért és otthonáért áldozó polgár­ember, aki talán baráti körben vagy csendes magányában elbeszél­get, elfilozofál a világ dolgairól, de élete nem a közösségért való áldo­zat. Békességre és megértésre vá­gyó szürke igavonója­­ az élet­nek. Társadalmunknak azt a legnagyobb tömegét képviselik, melyben az átlagos, de jogos em­beri vágyak élnek és irányulnak. Ez az a tömeg, amelyre a jövő vi­lágát alapozni kell és ez az a tö­meg, amelyért alapozni kell. Azok a „kevesek“, akik hisznek ez igaz­ságos új élet lehetőségeiben, értük küzdenek, értük harcolnak. A második csoport a maradiak, a reakciósok és fasiszták csoportja. Bennük csak a múlt él. Egy részük, a maradiak már fáradtak ahhoz, hogy egy új világba beleilleszked­jenek. Az új idők szele megzavarta egyensúlyukat, már csak emlékeik­ben élnek, visszahúzódnak és las­san teljesen eltűnnek az „új élet“ színjátékából. A reakciós szintén maradt, csak­hogy kiváltságos maradt. Kiváltsá­gos, mert hiszen neki földje volt, pénze volt, születési előjogai és olyan összeköttetései, melyek ma­guk alá gyűrtek minden jogot, igazságot, tudást és szakképzettsé­get. Fasiszták társadalmunk minden rétegében szép számmal akadtak. Sajnos, igen nagy számban volt köztük képviselve az ifjúság. Fia­talok voltak, lelkesedők és meg­gondolatlanok. A mi feladatunk ve­lük szemben, hogy neveljük, tanít­suk őket, de ne — mint a múlt­ban — hangos jelszavakra és má­zolásra, hanem a könyvek szerete­­tére, melyekből örök emberi tör­vényeket, szociális igazságot és egy tisztultabb élet utáni vágyat merít­hetnek. Az ifjúságnak hinnie és bíznia kell abban, hogy az igazsá­gosabb és jobb világ meg fog szü­letni. Elsősorban nekik kell küz­­deniök, hogy ez az új élet valóra váljék. Ne várja ezt azoktól a po­litikusoktól, államférfiaktól, akik most tárgyalóasztaloknál ülnek s akik életüknek a javát az elmúlt évtizedeik alatt élték le. A harmadik csoport az önző cé­lokat hajszoló, az ideálok nélkül élő érdekemberek tábora. Sokszínű társaság ez. Van köztük politikai kalandor, aki ellesvén a nép szen­vedélyeit és vágyait, azt meggyőző­dés nélkül nagydobra veri és a tö­meg élére ugrik. Innen pedig már csak egy lépés a törvényhozói szék, meyet oly felelőtlenséggel fog betölteni, amilyent érdekei meg­követelnek és amilyent ismerethiá­nya szükségszerűen előír. E cso­portba tartoznak a hivatali élet spiclijei, a hátsó ajtók nyitogatói, a csendben elfűrészelők . Ide tar­toznak kereskedelmi életünk lelki­ismeretlen kufárjai is, akik a tö­megnyomorúságból igyekeznek aranyforrást fakasztani, Így fest a társadalmi helyzetkép 1946 elején, a háború utáni első esztendőben. Akikre számíthatunk az új világ felépítésében, ma még kevesen vannak, de hinnünk kell, hogy az igazságra és békességre tö­rekvők keménysége meg nem alku­­vása és kitartó akarata végül is diadalt arat a maradiság, a hábo­rús romlottság, a társadalmi kor­rupció felett. Diadalt, mely való­ban a kulturális, szellemi és gaz­dasági felemelkedés alapja leas. MibT Lámát. * _ - Csolnoky Viktor: WtTl^E VEJL^Klz — Beszélgetés Ausztria vezetőivel — Bécs, 1945 December végén Az első meglepetés: az asperni re­pülőtéren leszálló gépünk sima aszfal­ton-- gurul végig. Megérkeztünk, rö­vid ötvenperces út után. Ebéd a re­pülőtér amerikai tiszti étkezdéjében, utána már rohanunk is az amerikaiak által előzékenyen rendelkezésünkre bo­csátott gépkocsival Bécs felé. Közben egy kis karambol, egy katonai teher­gépkocsi szaladt belénk, autónk ajtaja benyomódik, egyéb semmi, máris ro­hanunk tovább. A BÉCSI UTCA Az első impresszió: sokkal kevesebb rongálódás, mint Budapesten, viszont igen sok az eltakarítatlan rom. A második: sok plakát a falakon, persze kevéssel a választások után vagyunk. A plakátok szövege erősen hasonlít az otthoniakéhoz, az ausztriai kommu­nista párt plakátja itt is gyökerestől rántja ki a reakciót. Néhol azért itt is, ott is megcsillan a kedves régi bé­csi humor. Mutatóba itt adjuk az österreichische Volkspartel (ö. V. P.), az itteni Kisgazdapárt egy szövegét: «Die Jugend und die Grossmama, Die Eitern und der Opapa, Sogar der Brätitikam in Spe; Stimmen alle ö. V. P.» Az emberek öltözködése kiegyensú­­ly­ozottabb, mint odaha. Feltűnően elegánsan öltözött ember alig van, de lerongyolódott embereket sem látni. És kevésbbé idegesek ez emberek. A villamosokon is. Igaz, hogy sűrűbben közlekednek és nincsenek annyira túl­zsúfolva, mint Pesten. A KÖZELLÁTÁS A helyzet ezen a téren lényegesen kedvezőbb, de rendezettebb is, mint nálunk. A fejadagok olyanok, hogy azok mellett éhenhalni nem lehet, persze meghízni sem. Feketepiac gya­korlatilag nincs. Értesülésem szerint, ahol mégis van, ott sem lehet pénzért vásárolni semmit, csak csereáruért. A normál bécsi fejadag 1500 kalória na­­ron­a, a nehéz testi munkásoké 2200. A normál napi kenyérfejadag 40 deka, 10 deka a heti cukoradag, 10 deka a heti húsadag és a hüvelyeseken kívül még kapnak havi 30 deka zsírt is a bécsiek. A további ellátás kilátásai sem rosz­­szak. Tavaszra megindul Ausztria szá­mára gyakorlatilag is az UNRRA se­gélyezés, addig pedig a jelenlegi kész­letek — amelyek az angol hadsereg osztrákoknak átadott feleslegeiből adódnak — kitartanak. Egy biztos: általános tisztességes szegénység van mindenfelé, de nyo­morról nem lehet beszélni. Igaz, hogy a Magyarországról átjáró feketézőkön kívül kiváltságos életmódban nem dús­kál senki sem. Az üzletek gyakorlatilag üresek, venni apró dísztárgyakon kí­vül bármit is csak úgy lehet, ha az ember megfelelő nyersanyagot beszol­gáltat. A POLITIKAI HELYZET Ausztriában vegyes megszállás van. Négy megszállási zóna, orosz, ameri­kai, angol és francia. Bécs maga is négy zónára oszlik, az első kerületen kívül, mely nemzetközi A megszálló hatalmat Bécsben havi váltással gya­korolják a szövetségesek. Persze, a ve­gyes megszállásból különböző nehézsé­gek is származnak. A jó osztrákok ele­get is panaszkodnak. A közbiztonság jó. Bár a szénhiány következtében az utcák este alig van­nak világítva, sötétben is nyugodtan lehet közlekedni, az éjszakai bűncse­lekmény elég ritka és ha mégis elő­fordul, a sajtó napokig foglalkozik vele. A nemrégiben lefolyt osztrák vá­lasztások ismeretes eredménye után, új kormány alakult Ausztriában, az osztrák Volkspartel elnökének, Leo­pold Fieglnek vezetése alatt. Az ed­digi kancellár, Renner, a Köztársaság elnöke lett. Gmber külügyminiszter a Volkspartei tagja, a déltirol kérdés nagy szakértője. (Ausztria igényt je­lentett be az olaszok által 1919-ben elcsatolt Déltirolra.) A belső politikai helyzet egészen sta­bilnak mondható. Egészen kiváló az osztrák koalíció pártjainak is együtt­működése, különösen a szociáldemo­krata párté és a Volksparteié. A már vázolt közellátási helyzet következté­ben az emberek is nyugodtabbak és megállapítható, hogy Ausztria lassan, de biztosan megindult a belső konszo­lidáció felé. AUSZTRIA ÚJ VEZETŐI Bécsi tartózkodásom első napján módom volt Frigl osztrák kancellárral beszélni, aki kitüntető szívélyességgel fogadott. A találkozás az Osztrák Pa­rasztszövetség székházában folyt le. Itt kell megjegyeznem azt, hogy érdem­­kes, azonos fejlődés folytán az oszt­rák Parasztszövetség ugyanazoknak a célkitűzéseknek a hordozója, mint a magyar parasztszövetség, az osztrák parasztság gazdasági és táradalmi ér­dekképviselete, amelynek azonban szakszervezeti jellege már elismerést nyert. Fiegl kancellár beszélgetésünk során hangsúlyozta azt, hogy az új Ausztria feszült figyelemmel kíséri a magyar demokrácia fejlődését és a jelenlegi osztrák vezető politikusok na­gy súlyt helyeznek a két egymásra utalt nép szívélyes és baráti kapcsolatainak fej­lődésére és megerősödésére. Fiegl negyvenhárom év körüli gaz­dasági akadémiát végzett , parasztem­­be, akit a nácik az Anschluss után koncentrációs táborba vittek. Hét esz­tendőt töltött egyhuzamban Dachau­­ban. Beszélgetésünk során megemlí­tette azt is, hogy Dachauban meleg barátságba került az oda elhurcolt magyar politikusok közül többet. Alkalmam volt Gruber osztrák kül­ügyminiszterrel is találkozni, aki be­szélgetésünk alkalmával a maga ré­széről is hangsúlyozta az Ausztria és Magyarország közti együttműködés szükségességét. A Magyarországgal való együttműkö­dés vágyával egyébként, szinte azt mondhatnám, telítve van a bécsi leve­gő. Szeretik a magyarokat. Amerre jár az ember, egyre-másra találkozik a rokonszenvnek a megnyilvánulásával. Csak vigyázni kell arra, hogy a Bécsbe átránduló feketézők és­­ sike­­rek, akiket itt mindenki mérhetetlenül alái ne rontsák ezt a jó viszonyt. Az az érzésünk, hogy belügyi kormányza­tunk túlontúl sok személynek ad út­levelet Ausztriába. HELYET AZ ERREDETTNEK Túlzás volna azt állítani, hogy a jelenlegi osztrák közélet szereplői a kancelláron és a külügyminiszteren kívül, valami rettentő fiatalok volná­nak. Az osztrák Szociáldemokrata Párt vezetői közül például Seitz, Bécs volt híres szocialista polgármestere, 79 éves, Renner államelnök 75 éves, Körner, jelenlegi bécsi polgármester 71. Általában azt lehet mondani, hogy a 25 és 50 közötti garnitúra teljesen hiányzik. Igen nagy az emberhiány ennek következtében. Az egész avval függ össze, hogy Ausztriában igazolá­sok gyakorlatilag nem voltak. Aki a náci párt tagja volt, azt kirakták a hivatalából, a többi megmaradt. Mivel pedig Ausztriában a nácizmus 7 esz­tendeig tartott, az ■embereknek lénye­gesen nagyobb és­ hosszabb ideig tartó volt a kísértésük. Az öregek előretöré­sének az egyik következménye az is, hogy Ausztriában az emberek jelenté­keny része az első világháború előtti időket szeretni visszaidézni és egyre­­másra olvasható az újságban is el régi osztrák tradíciókhoz való vissza­térés gondolata. Hangsúlyozottan pol­gári jellege van az egész osztrák élet­nek, az emberek kicsit megfáradtak a nagy világnézeti viaskodásban és most szeretnének békében élni. GT­TAN A PÉÉNZZEL? Befejezésül arról szeretnék írni, ami a Magyarországról jövő számára a legfeltűnőbb és amin újra és újra meglepődik az ember. T. i. az, hogy az árak teljesen békebeliek. Kapni a jelenlegi kötött gazdálkodás mellett az üzletekben Jóformán semmit sem­ lehet, de az árak fantasztikusan ol­csók. Néhány példa: újság 20 gro­­schen, villamosjegy 25 groschen, bor­­bély 40 groschen, 1 kiló kenyér 60 groschen, 1 kiló cukor 1.10. Valami alapja úgy látszik mégis csal­ van az Ausztriáról szóló közmondás­nak: «Tu Felix Austria...» Kötött áruk hozott anyagból BÉHMUNKAT6-os és 8-as gépen vállalunk Gyermekmackó, női- és férfipallover, női nadrág a legszebb kivitelben készül. Szemfel szedés ugysnott. KÖTŐÜZEM* VII.. DAMJANICH­ UTCA 40

Next