Demokrácia, 1946. január-június (5. évfolyam, 1-26. szám)
1946-01-06 / 1. szám
A történelem legnagyobb városépítő akciója előtt Nero felgyújtotta Rómát, hogy szebbet építsen helyébe (vagy hogy megénekelje e tűzvészt) a Lisszabon a nagy földrengés után kapta mai tüvndéri képét. «Szeged szebb lesz mint volt», mondta Ferenc József az árvíz utáni földrengés, tűzvész, hadicselekmények néha azzal a jó következménnyel is jártak, hogy tabula rasat csináltak az újjáépítésre szoruló városokban, lehetővé téve a gyökeres átformálást, amihez — míg a régi állt — nem lehetett hozzáfogni A grandiózus londoni lakásépítés sem tüntette el egészen a slam-öket, a nyomortanyákat — most majd eltűnnek. Eltűnik a varsói gettó is —, csak ez árát ne kérdezzük. Egész más azonban, ha egy város vagy akár egy ország pusztul el, mint ha egy teljes világrész. Szegednek segítségére sietett az állam s a társadalom. Észak-Franciaország mögött állt a győztes entente , a német jóvátétel. De ki segítsen most az elpusztult városok százain s a falvak tízezrein, hol a készletek s a munkaerő ehhez szükséges tartaléka? Szeged szebb lett, mint volt s a reimsi dóm tíz év múltán újra diadalmasan emelte égnek kicsodáit. De most hosszabb, fájdalmasabb út előtt állunk s néha borzongva gondolunk a Kelet romvárosaira, amelyek úgy elpusztultak, hogy többé fel nem támadhattak. Tudjuk, hogy e veszély ma, ha okosak vagyunk, nem fenyeget, termelő- és technikai képességeink ettől megóvnak. S mikép az elpusztult Messina helyén egy emlékekben szegényebb, de egészségesebb Messina épült, úgy bizonyára kevésbbé hangulatos, de modernebb, higiénikusabb városok és falvak díszítik majd nemsokára földrészünket. S ha a pusztulás méreteinél fogva ma lassúbb is lesz a regenerálódás, ez azzal a kényszerű jóval járhat, hogy alapos tervek szerint, a múlt hibáit elkerülve, a jelenkor vívmányait felhasználva lehet majd hozzákezdeni a történelem legnagyobb városépítő akciójához. Két feladat előtt állnak a kormányok s a magisztrátusok: el kell távolítani a romokat és mennél gyorsabban megteremteni az élet előfeltételeit— de úgy, hogy az átmeneti megoldás ne legyen új akadály a végleges városrendezés számára. Használhatóvá és lakhatóvá kell tenni mennél gyorsabban a megsérült épületeket és közlekedési berendezéseket, de nem újjáépíteni azt, amit pár év múlva megint le kell majd bontani. Csakhogy a végleges tervek elkészítéséhez és gazdasági előfeltételeik megteremtéséhez évek kellenek, addig pedig az újjáépítés nem várhat. Ahol egy ház lakhatóvá, egy utca járhatóvá tehető, ott ezt, ha fedezet megvan rá, rögtön meg kell csinálni. Nem mondhatjuk azonban, hogy egyelőre hagyjuk az átfogó terveket és maradjunk a legsürgősebb teendőknél. Nagy vonalakban már ma tisztázni kell például Budapest jövő fejlesztése irányvonalait, mert a rögtöni és a végleges programnak harmonizálnia kell. Ez is hosszú, nehéz munka s már ma megindítandó. Bizonyára folynak is a minisztériumban, a városházán s a közmunkatanácsban a tanácskozások, tervezések. De vigyázzunk! Ez nem kizárólag mérnöki munka. Nagy mértékben jogászi és pénzügyi munka is, de mindezeknél még sokkal több. A városok élete szűk helyre tömörül össze, a telekárak tehát hihetetlen magasra szöknek fel, Budapesten pl. békében holdanként 6 millió aranypengőig, ami megfelel egy 10.000 holdas instruált nagybirtok értékének. Ha tehát a döntő kérdés előtt állunk, miből fedezzük az újjáépítést, beütközünk a telekár problémájába, ami viszont felgöngyölíti a kérdést: közpénzből vagy magánpénzből történjen-e a finanszírozás? Világos, hogy mindkettőből. A magántőke, a jövedelmet ma nem húzó ingatlantulajdonosok nem képesek a tatarozás költségeit sem fedezni, még kevésbbé új házat építeni — a bankok mint hitelforrások meg úgyis a jegybankra támaszkodnak. Viszont magántőke nélkül ugyancsak nem lehet az újjáépítést finanszírozni. Az adóbevételek nem elegendőek, kölcsönökre is szükség van, amik persze csak akkor folynak be, Ъа értékálló voltuk biztosíttatik. De biztosítani kell azt is, hogy akik maguk építik fel vagy építik újjá házukat, gyárukat, ebből jövedelmet remélhessenek, máskülönben építeni nem fognak. Itt válik égetővé a terület kérdése s a belyár problémája. Ma a telekárak rendkívül lecsökkentek és bizonytalanok. Amily mértékben azonban az újjáépítés megtörténik és a gazdasági helyzet konszolidálódik, olyan mértékben növekszik majd ismét a telekérték s hamar megtörténhet, hogy a telkek drágábbak lesznek, mint 1938-ban voltak. Ezt az értékszaporulatot kell tehát elsősorban a finanszírozás számára megfogni, nem pedig annak az óriási többségnek az adóit, amelynek — szabad lakbéralakulást feltételezve — a helyzetjavulással járó helyértékemelkedést magasabb lakás- és üzletbérek alakjában kell megfizetnie. ___ Ezért különlegesen fontos a városokban az adóreform-bizottság javaslatának, a helyértékadó bevezetésének sürgős megvalósítása. Ennek előfeltétele a helyek, a telkek értékének felbecslése. Ha kitűnik, hogy ez az érték kevés, akkor a telektulajdonosok megfelelően kevés adót is fizetnek utána s így nem éri őket méltánytalanság. A telekérték bevonása nélkül azonban az újjáépítést igazságosan és praktikusan finanszírozni nem lehet, de enélkül hiányzik a munkák önműködő szabályozósa is. Hiszen csak a telekértékadó kényszerítheti ki azt, hogy minden telket a maga lehetőségeinek, azaz értékének megfelelően használjanak ki, ahová tehát bérpalota való, oda azt is építsenek, ahová pedig bolgárkertészet, oda ne rakjanak proletárházakat. Csak az veheti elejét az újjáépítéssel kapcsolatban egyébként elkerülhetetlen korrupt telekspekulációnak — s ha a spekuláció időnként még ma is hallatja ugyanazokat az érveket, amelyeket Wolf Károlyéktól már megszoktunk, ez nem fog bennünket visszatartani egy logikus és méltányos pénzügyi reform megvalósításától. Majer Róbert HÁZIBÜFFÉK? „American" ADAM «VI., Andrássy út 41. Tel.: 421-311. — Tálaló asztalok* csapolt sors italok! Elsőrendű személyzet, felszerelések, hideg tálak. Lakásán, hivatalában, egyesületében. Zsák, zsineg, ponyva vétel eladás, SLIS(rtiBS/ Á 'FU I Á Főüzlet, Teréz-körút 44. kölcsönzés indító. У В Г1 | Fiók: Hajós utca 43. «7. AUTÓVEZETŐ ISKOLA CADIAC ,гет®1У"« teherautóra és motorkerékpárra Rákóczi út 6 ГА1\1\ДЭ hatóságilag vizsgáztat. «— Autószakkönyvek T» 226-693 VwéMűi® A POSTA vezérigazgatósága hírül adta, hogy ismét több külföldi államba vesz föl levélpostai küldeményeket, amint már korábban megindította a környező országokba és az amerikai Egyesült Államokba irányuló levélforgalmat. A posta közleménye azonban csak azt ígéri, hogy «fölvesz» leveleket és levelezőlapokat, de azt már nem, hogy kézbesíti is. _ A magyar posta egykor világhírrel dicsekedhetett és sokszor örömmel, nem egyszer derűvel ünnepelte a közönség a posta megértését, pontosságát, ötletességét. Postánk régi hírneve azonban újabban megfogyatkozott és mindinkább kezdi hitelét veszteni. Tudjuk, hogy a jelen körülmények között a postai levélforgalom sem lehet olyan kifogástalan, mint a háború előtt volt — azt azonban méltán elvárhatja a közönség, hogy a magas díjtételek ellenében többet törődjék az érdekeivel. Jelenleg ugyanis az a helyzet, hogy még a helyi levelek is gyakorta nem érkeznek meg a címzetthez, a vidéken feladott küldemények jelentős része pedig rendszeresen elvész. A posta ne vegyen föl levélküldeményeket olyan államok területére, amelyek nem gondoskodnak azok kézbesítéséről, vagy ne vegyen föl olyan leveleket, amelyek továbbítására módja nincs! Nem elég ugyanis csupán megegyezni egy-egy ország illetékes szervével a levélforgalom megindítására, hanem ellenőrizni is kell, várjon ez a szerv kényszeríti-e közegeit az érkező levelek kézbesítésére. Ellenőriznie kell a postának, hogy a levelek átjutnak-e a határon és ha átjutnak, mi lesz a küldemények sorsa. Ellenkező esetben lelkiismeretlenség külföldi levelezésre biztatni a közönséget, mert hiszen bizonyára a posta is értesült arról, amit mindannyian tapasztalhatunk, hogy például a Romániába címzett levelek nem jutnak el a címzetthez, amint az onnan küldött levelek sem érkeznek meg Magyarországra. Tiltsák meg, hogy levélhordók egyegy egész bérház postáját a házfelügyelőknek adják át, mert azoknak sem kedvük, sem idejük nincs a levelek, újságok kézbesítésére, ami nem is kötelességük és így a küldemények gyakran elkallódnak. Végül felhívjuk a postát, gondoskodjék arról, hogy a dohánytőzsdéket ismét kötelezzék levélbélyegek árusítására, mert a zugforgalmi nyerészkedés mellett marad erre idejük. Ellenben az újjáépítés ütemét gátolja, ha minden darab levélbélyegért sorba kell állanunk a kevésszámú postahivatalokban s hozzá még nagyon gyakran — hiába. Egy lap szerkesztőbizottsági tagsága nem jelenti, hogy a közölt cikkek mindenikét előre ismerjük s azokkal egyet is értünk. Nem is baj ez, a különböző felfogásoknak meg kell vívniok a maguk harcát. Ezért kell most óvást emelnem sebliben Kósa János „Egységes szellemi színvonalat? című polemizáló cikke ellenében. Nem kívánok beleavatkozni NémethLászló és Kosa vitájába, ha akarja. Németh László bizonyára kifejti a maga felfogását köznevelési tervei mellett, Kosa érveivel szemben. Azt sem mondom, hogy egyetértek Németh különböző terveivel Csak arra Szeretnék rámutatni, hogy a közoktatás bizonyos korig való egységesítése távolról sem olyan probléma, amit a könnyen odavetett irónia megcsúfolhatna s igenis kardinális kérdése az egész magyar művelődéspolitikának s egyben demokráciánknak is. A kérdéshez a következő számunkban szeretnék részletesebben hozzászólni, hiszen az „általános iskola“ kérdése megérdemli a megvitatást, de addig is óvást kel emelnem, hogy Kósa János elvi megjegyzéseit a lap elvi állásfoglalásának ne tekintsék lapunk olvasói. Ortutay Gyula használt férfiruhát szövetet fehérneműt legjobban eladni TÓTH-nál lehet. JÖJJÖN! GYŐZŐDJÖN MEG! Bp. (Belváros), IV., Curia u. 4., üzlet (Ferenciek tere mellett) Bergenbelsenből hazatértek! Keresem feleségemet Gonda Mihálynét és lányomat, Weisz Istvánnét, Gonda Lucyt. Értesítést Gonda Mihály, BSzKRT-igazgató címén, Akácfa u. 15. sz. alá kérek. Megtett az elpusztult ttlikkisTitk ifticsit 400.000 telekkönyv hűíttysik Az országon végigviharzó háború a bírósági épületeket és a bírósági épületekben összegyűjtött iratokat sem kímélte meg. Az összeomlott, megrongált épületekben elpusztultak a telekkönyvek is, de a bombázásoknál is nagyobb károkat okoztak a telekkönyvekben a bírósági épületekbe beszállásolt harcoló csapatok, amelyek — nem ismerve ezeknek az iratoknak a jelentőségét — a telekkönyvek egy részét elfűtötték, szétszórták. A háború , befejezésével a bíróságok személyzete teljes erejével hozzálátott a még megmenthető bírósági iratoknak, főleg a telekkönyveknek a megmentéséhez és ennek az áldozatos munkának az eredménye, hogy a pusztulás ezen a téren kisebb, mint azt az első jelentések alapján várni lehetett. Az igazságügy miniszterhez befutott jelenésekből megállapítható, hogy a telekkönyvekben a 141 járásbíróság közül 107 bíróságnál van hiány és az ország összes — mintegy 5.300.000 darabot kitevő — telekkönyvei közül csak 400.000 darab, az egész telekkönyvi állománynak valamivel több, mint 7 százaléka hiányzik. Telekkönyv hiányában a tulajdonos nem tud kölcsönhöz jutni, erre pedig most a megrongált épületek belsereállítása érdekében fokozottan szükség van. Az igazságügyminiszter már augusztus hónapban szabályozta az elveszett vagy megsemmisült telekkönyvek pótlásánál követendő eljárást s ennek eredményekép ma már 16 bíróságnál folyik az elveszett telekkönyvi betétek pótlása. A telekkönyvek pótlásánál nagy nehézséget okoz, hogy elpusztultak azok az iratok is, amelyekből az elveszett telekkönyvek helyreállíthatók lennének. Teljes erővel folyik az eljárás a budai ingatlanok telekkönyveit kezelő I—II. kerületi járásbíróságnál is, ahol majdnem 1000 darab telekkönyvi betét pusztult el. A pestvidéki törvényszék épületében dolgozik a pótlással megbízott telekkönyv, vezető s az ország fővárosának újjáépítéséhez hozzájárul az az ingatlantulajdonos, aki elveszett telekkönyvének pótlása céljából a birtokában lévő iratait ott bemutatja. Az Operaház kulisszái mögül" Húsz millióba kerül egy opera bemutatása Operaházunk a magyar kultúra hirdetői között a legelső helyet foglalja el: a külföld nyelvünket nem érti, b irodalmunkat is csak fordításokból ismeri, ennélfogva az Operaház kapuja az egyetlen, amelyen az idegen vezető nélkül is beléphet művészi életünk birodalmába. Az Operaház egyben az egyetlen mérték is az ittjáró külföldiek számára a más nemzetekkel vívott kulturális versenyünkben. A mai gazdasági küzdelmek erőfeszítéseiben a budapesti Operaház a legkáprázatosabb premierekkel és felújításokkal lepi meg nézőit-hallgatóit. Utána jártunk: mennyibe kerül ma egy «Pique Dame»-szerű bemutató? A budapesti Operaház aránylag a legolcsóbb eszközökkel éri el a legnagyszerűbb hálásokat, a legkáprázatosabb látványosságokat nyújtja a szemfényvesztés ezernyi trükkjével A díszleteket saját díszlettárának és műhelyeinek felhasználásával mindenféle átalakításokkal, festésekkel, régi anyagok és régi alkatrészekből készíti. Egy háromfelvonásos opera mai átlag díszletkészítési költsége, — az említett régi anyagok felhasználásával, 3—4 színpadi képpel négy-öt millió. Ebben az összegben benne van minden különleges színpadi díszítő motívumnak, például a szökőkutaknak, szobroknak, lépcsőknek, képeknek, virágoknak az előállítási költsége. AZ OPERA SZÍNPAD TITKAI Az operaszínpad legmodernebb tervei fölszámítják mindazokat az optikai lehetőségeket, amelyeket a színpad és a nézőtér közé iktatott és a zenekar elhelyezésére szolgáló térség, továbbá az emelt színpad és a szín és fényreflektorok biztosítanak. A budapesti prózai színházak színpadi képeinek mindenkori művészi példája a közvéleményben a Vígszínház díszleteinek és bútorzatának szolid és reális igazsága. A tökéletes színpadi interieur a Vígszínházban azt jelenti, hogy a selyem tapéta igazi, a barokk kandalló igazi, a velencei tükör igazi, a szcéna igazi otthont ad, nemcsak ábrázol. Ebben a prózai színpadok számára készült otthonban igazi meleg atmoszférát biztosít már maga a tökéletes szoba vagy terem és a stílusos valódi bútorzat is. Az operaszínpad csupa illúzióval dolgozik: többnyire történelmi, vagy mesés tárgykör regényes körülményei közé formálja a megfelelő hangulatot. Tehát minden látható külsőséget fel kell fokoznia: ha korabeli valódi bútort állít a színpadra, akkor annak fényeit és árnyékait még utána kell festenie, hogy igazinak látszódjék... Az arányokat is növelnie kell, különben nem érvényesülnek. Ennélfogva érthető, hogy a legnagyobb látványosságot mutató operai díszletek zöme festett és a reflektorok áldásos kiegészítő sugaraiban igazibb látszatott keltenek a valóságnál. Ha tehát egy operának gazdag díszletezése ma mindössze öt és tíz millió között változik, ez avval magyarázható, hogy a díszleteket a festőműhely a tervek alapján varázslattal teremti elő ... A kosztümökkel, függönyökkel és szőnyegekkel, bútorhuzatokkal ugyanez a helyzet. Olcsó műselyemanyag az operai textiliák alapanyaga, amelyet a festőműhely bűvészkedése változtat tetszése szerint selyem-, vagy bársonybrokáttá, bársonnyá, csipkévé, kartonná, keletihímzésekké, vagy süppedő szőnyegekké, atlasszá, bőrré, esetleg prémmé. A festési technika mindig hozzászámítja a szín- és fényhatásokat, amelyek nélkül nincs operawinpadi valóság. Mindent k t tud túlozni, fel kell fokozni, a szegénységet és gazdagságot és mindent túlzottan kell hangsúlyozni, hogy a távolságok és méretek arányában természetes és félreérthetetlen, egyértelmű látszat születhessen. Az ősz itt őszebb, mint a természetben, a tél télebb, a tavasz tavasszabb, a hajnal is pirkadóbb, a barokk barokkabb, a távolságok messzebb visznek, a csillagok fényesebbek, hogy a néző elhihesse és átélhesse az opera világának a meséit... A tárgyakat ugyanúgy ellátja maszkokkal az operai színpad parancsa, mint a szereplőket. Ahogy a legtermészetesebb arc elhal az opera fényszóróiban, és a távolság ködében, ahogy el kell készíteni az arcok maszkjait, úgy kell maszkírozni mindent, ami az odaállított alakokat körülveszi. Viszont ezért olcsóbb ez a világ, a valódinál... EGY KIS SZÁMLA Számítsuk ki, hogy mennyibe kerülhetett a sPique Dame kiállítása? Hét színpadi kép, kereken PO.OOO.COtJ Nyolc szólista tizenöt ruhája (egy méter műselyem alapára P 15, a szorzószám hozzávetőlegesen 1600, egy ruha átlag 15 méter anyagból készül) . 5.400.000 Nyolc szólista kilenc parókájának kölcsöndíja esténként 2—3000 pengő , 22.500 Száztagú kórus 200 parókájának kölcsöndíja esténként darabonként 200 pengő (a kórus és balett ruhái a ruhatár kész darabjaiból kerültek ki, a Sybill igazi lakkcsizmái megmaradtak, ezek játszanak a «Pique Dame«-ban, ma nem lehetett volna beszerezni ezeket!) ,. 40.000 Esténként a szólistáknak egy-egy pár új balett- s cipő cca (egyórás balettnél pl. a szólótáncosnők kétszer is váltanak új cipőt, mert ha a cipő orra tánc közben megpuhul, lábukat törhetik) „ 160.OJO Szólisták és kórus, balettkar és statisztéria, smink és broosózsiradék fogyasztása esténként átlag) „ 500000 Textiliák alapanyagainak festési számlája (a felhasznált ételek és italok mostanában nem valódiak), 3.000.000 összesen P 19.126.500 Külön számla a zenekari stimmek és az énekszólamok kimásolásat A budapesti Operaház egyébként különleges mestere a bűvészkedésnek. Lehár Ferenc egyszer megemlítette e sorok írójának, hogy a «Mosoly országáénak budapesti és bécsi bemutatója azonos időben és azonos körülmények között egymástól nagyon elütő összegekbe került. A bécsi előadás tizenötszörösen volt drágább a budapestinél — de a budapesti —■ Lehár véleménye szerint —, legalább tizenötször szebb volt, mint a bécsi. (T. M.) SS- HOTEL OPERÁBAN meleg folyóvíz, fürdőszobák. Telefon: 123—IS VI. kéraivsy-Лсл 21 ЫгЫ atoot