Demokrácia, 1946. július-december (5. évfolyam, 27-52. szám)

1946-07-07 / 27. szám

Londonban a kommunista Daily Worker egyik utóbbi vezércikkében kertelés nélkül kijelentette, hogy „a kenyér nemzetközi politikai fegyver lett, amelyet a világösszeg nagyhatalmai igénybe vesznek". Magától értetődő, hogy mint az angolszászok, a szovjet is igénybe veszi ezt a fegyvert. Ennek első nyílt jelét akkor láthattuk, amikor a közeledő választások küszöbén a szovjet nagymennyiségű búzát küldött Franciaországnak, ugyanakkor azonban az oroszoknak nem volt kifogásuk az ellen, hogy az UNItRA Lengyelországot, Jugoszláviát és Csehszlovákiát segítse. Ennek magyarázata abban van, hogy mindhárom kormányt megbízhatónak ilélik, vagyis nem tartanak attól, hogy az élelmiszer olyan reakciós elemek kezébe jut, amelyek azután saját követőik élelmezésére használnák fel és ezzel befolyásukat megerősítenék. Az oroszok ma egyedül csak a megszállásuk alatt levő Németországot táplálják. Azt azonban a viszonyokhoz képest elég jól. Az orosz zónában a napi kalória mennyiség 1.'iOO fölött van. Ez bizony nagyon gyenge táplálkozás, de sokkal magasabb kalória mint az angol vagy amerikai zónában és ennek hatása nem is marad el. A szocializálás meglepő sikere Kelet-Poroszországban a viszonyokhoz mért jobb táplálékban keresendő, amely a lakosságot az orosz felé hangolja. Így fonja körül az kenyér a nagypolitikát. A diplomáciai csata tehát egyben a kenyér csatája is, amelynek rég nagy ütközetei lesznek a jövőben. Az új termelési politika Dr. Harsány Péter a legaktuálisabb kérdéshez nyúl hozzá „Az új termelési politika" című könyvében. A földreform következtében szükségessé vált és a szociálpolitika vonalától el nem választható új termelési politika útjait jelöli meg, a magyar mezőgazdaság reális és mégis regényes útját megrajzoló könyvében. A belterjes gazdálkodásra feltétlenül át kell térnünk, mert őstermelő lakosságunk népsűrűsége legnagyobb egész Európában. A belterjes gazdálkodás eddigi agrárnyomorúságunkat magas szociális tartalmú életté változtathatja át. A megoldás egyszerűnek látszik: szövetkezeti és ipari központokat kell kialakítani, a magántőke bevonásával és a piacok kiépítésével. Dr. Harsány Péter könyve utat jelöl a mezőgazdasági demokrácia kiépítésére. t . .NA látszerspecialista szemüvege 27 év óta márka. Andrássyút 26. (Opera mellett.) OczfQt® TELEFON: 224-215 Ötszáz darab irodabútor olcsó eladása darabonként is naponta 9—3 óráig. UNIVERSAL VII., Wessalényi utca 8. Telefoi érdeklődés 227-698 RE - AMIÉpárnáz olcsón! HÁLÓ, KOMBINÁLT- ÉS KONYHABÚTOR Négy Győző, Budapest, VHS, Mirla utca | ludes 7 én és 11-én ‘АЗ-йог A JPJE tigrisgeio" ÖRÖKÉRTÉKLJEK ROZGONYI MENYASSZONY KÉPEI IV. Váci u. 11/b IV., Kálvin tér 5. SZÁZHETVEN ESZTENDEJE, 1776 július negyedikén jelent meg a harmadik philadelphiai kongresszuson az amerikai függeljensági nyilatkozat, s ez a nap azóta is nemzeti ünnepe az Egyesült Államoknak. Akkor tizenhárom gyarmat szakadt el az anyaországtól, és ebből a szabadságra törekvő elhatározásból sarjadt ki a világ hatalmas, demokratikus államközössége, amely százhetven esztendőn keresztül hűségesen kitartott a függetlenségi nyilatkozat mellett, de segítségére sietett az öreg Európának is, valahányszor itt fenyegette veszedelem a nemzetek szabadságát. Az amerikaiak függetlenségi törekvése először 1776 május hetedikén kapott hangot Richard Henry Lee felszólalásában, amelyben a kongresszustól követelte: mondják ki az anyaországgal kötött egyezmények és uniók rögtöni felmondását. Azután bizottság alakult, amelynek feladatául tették, hogy megfogalmazza a függetlenségi nyilatkozatot. John Adams, Benjamin Franklin, Thomas Jefferson, Roger Sherman és Robert Livington voltak a bizottság tagjai. Nevükhöz fűződik a világtörténelem leggyönyörűbb okmányának megszületése: „Kétségbevonhatatlanoknak és világosaknak tekintjük a következő igazságokat: minden ember egyenlőnek született, mindenki meg van áldva a Teremtőtől bizonyos el nem idegeníthető jogokkal, s ezek között a jogok között első helyen áll az élethez, a szabadsághoz és a boldogságkereséshez való jog.“ Az elvek, amelyeket a Függetlenségi nyilatkozat leragzssait, élnek, ha az emberiség egy része sokszor megtagadta is az élet, a szabadság és a boldogságkeresés jogát... Lehet azonban, hogy lassan azért minden nép eljut ИнД, amit egy nagy nemzet százhetven esztendő alatt megvalósított. A MEZEI LOPÁSOK megtorlásáról az elmúlt héten belügyminiszteri rendelet jelent meg, amely a rendkívüli mértékben elszaporodott lopások elkövetői számára szigorú büntetéseket helyez kilátásba. A többi között azt is, hogy „a belügyminiszter utasította a rendőrhatóságok vezetőit, hogy a mezei lopások elkövetőit lakóhelyükről — kivételes esetektől eltekintve — 3-6 hónapra tiltsák ki és más község területén helyezzék rendőri felügyelet alá.“ Nem tudjuk, hogy ez a büntetés elég elrettentő-e a tolvajok számára, de bizonyos, hogy valamit tenni kell, mert országszerte nagy elkeseredés tapasztalható a megszaporodott források miatt. Nagy fáradsággal megmunkált földek termését hordják el egy-egy éjszaka, megkopasztják a veteményes bokrokat, kilopják a burgonyát, leszedik a gyümölcsöt, sőt nem egy helyen megtörtént az is, hogy nem fáradtak a gyümölcs leszedésével, hanem az egyszerűbb megoldást választották: lefürészeltek egy-egy dúsan megrakott ágcsoportot s azt vitték el, nem törődve azzal, milyen mérhetetlen kárt okoznak ilymódon magában a gyümölcsösben. Különösen elszomorító a helyzet azokon a weekend-telepeken, ahol a tulajdonosok nem laknak kinn, hanem csak hetenként, vagy kéthetenként járnak ki. Itt azután tökéletes munkát végeznek a „mezei hadak“ — még mulatóba sem hagynak veteményt vagy gyümölcsöt. Sajnos, a tolvajlásokra igen nagy a kínálkozó lehetőség, mert vannak vidékek, ahol hétszámra nem látni rendőrjárőrt, s így szinte szabad a rablás. Egyes helyeken önkéntes őrségeket szerveztek, ez az intézményjól bevált, de nem mindenütt tudják megvalósítani s végeredményben nem is a kis föld- és gazdaságtulajdonosok feladata, hogy az ellenőrzést és a vigyázást megszervezzék. Ha rendet akarnak ezen a téren, a mostaninál is erélyesebb rendelkezésre van szükség. Ha kell, statáriumra. Akkor talán majd észretérnek, ha erdei fákra húzzák fel ezeket a mezei tolvajokat. A LUGANO környékén, akik jártak, alighanem emlékeznek a Trevanokastélyra, a csodálatos pompával épült házra, amelyet egy különcségéről híres orosz származású műbarát, báró von der Wiess építtetett. Tíz évig épült a gyönyörű kastély, 1876-ben fejezték be és az épületben nemcsak pazar lakosztályok, fényes termek vannak, hanem impozáns színházi nézőtér és külön hangversenyterem is. Wiess báró éveken keresztül a maga és vendégei szórakoztatására nagy koncerteket és színházi előadásokat rendezett a Trevino-kastélyban, sokáig azonban nem látta a tempót és túladoa a mesepalotánt, amely több kézen keresztül Lombard amerikai milliomos tulajdonába került. Az első világháború után azonban Lombard is eladta a kastélyt, még pedig Tessin kantonnak. A vételár 200,(K)0 svájci frank volt. Azóta volt már a kastély üdülő, panzió, menekült-otthon, s ebben a minőségben most szabadust fel, amikor ^azok a szerencsétlenek, akiket a német uralom külyözött otthonukból. * vsszatérhettek hazájukba. A kastély elárvult s a tesseni nikjitou-lapnes." most úgy döntött, hogy az "érdekes múltú épületből gyümölcsfa-nemesítő intézetet " és kertészeti főiskolát csinál, a hatalmas parkban pedig faiskolát rendez be. KOMMENTÁR NÉLKÜL közöljük azt a levelet, ami a Fényszóró Írójához érkezett: Tisztelt Szerkesztő Úr! Mély meghatottsággal olvastuk sorait az 0.1/1/E kiállításáról, ahol azoknak a mártír művészeknek alkotásai kerültek kiállításra, akik munkaszolgálatban és az üldöztetések során elpusztultak. Megrendítő névsor volt, amit a Demokrácia cikke felsorakoztatott, a felsoroltak mind a magyar művészet megbecsült értékei voltak, sajnos azonban, ez nem minden veszteség. .A kiállításon ugyanis, amit az OMIKE rendezett, nem valamennyi művész szerepeit, a veszteséglista még nagyobb, mert voltak az eltűntek között olyanok, akiknek műveit nem lehetett felkutatni, s voltak olyanok is akiknek művei külön, önálló kiállítás keretében kerülnek majd a közönség elé. Engedje meg, szerkesztő úr, hogy az ön által közölt szomorú listát még kiegészíthessem a következő nevekkel: Farkas István, a nagyszerű festőművész, egyik legnagyobb könyvkiadóvállalatunk igazgató-tulajdonosa Dachauban pusztult el. Ugyanitt veszett el Kondor György festőművész, valamint Goldmann György, az igéretteljes szobrász. Gimes Lajos, annyi nagyszerű kép megalkotója nem tért vissza a deportálásból, csakúgy, mint Garant Sándor szobrászművész és Szín György festőművész. Kán Sándor festőművész sorsa is ismeretlen, Karczag Zoltán festőművész viszont öngyilkos lett, mert nem bírta el a megaláztatásokat, Kohner Idát, a kiváló festőművészt pedig a Dunaparton ölték meg a nyilasok. Igen hálás lennék, ha szerkesztő úr soraimat a Demokrácia olvasóközönsége elé hozná. Tisztelője: Kelen István. BÉCSBŐL kaptunk levelet, amely sok érdekességről számol be. Az ostrom során súlyosan megsérült az osztrák parlament épülete, amelyet hatmillió schilling költséggel most rendbehoznak. A munkálatok ir már megkezdődtek és minden remény megvan arra, hogy ősszel teljesen rendben lesz a nagymúltú épület. Körner polgármester, aki rendkívüli népszerűségnek örvend Bécsben, elrendelte, hogy a Westbahnhof mellett lévő hatalmas óvóhelyekből szállodákat építsenek s ezáltal is csökkentsék a szobahiányt, ami különösen az átutazók számára kényelmetlen. A földalatti szálloda átépítését már megkezdték. Ugyancsak azzal a tervvel foglalkoznak, hogy a Bécs terv idén levő légvédelmi tornyokból is szállodákat csináljanak. • Ausztria legnagyobb gyufagyára békebeli kapacitásának felével dolgozik s naponta 350,000 doboz gyufát gyárt. Bécsben a háború előtt 1940 utcai telefonállomás volt. A legtöbb elpusztult, jelenleg 450 van üzemben. A bécsi földgömbmúzeum, amely szinte egyedülálló a világon, ismét megnyílt, mert rendkívüli értékeit sikerült megmenteni . Új osztrák himnuszra írtak ki pályázatot. A pályázat sorsáról néhány héten belül döntenek. Tizennégy autóbusz szaladgál jelenleg Bécs utcáin. Bécsben is kiadták a „kiskert“ jelszót. A parkokat, üres házhelyeket, udvarokat konyhakertté alakították át, s összesen tizenkétmillió négyzetesérért ültettek be véleménnyel Bécs és környéke területén. 4* KFT PANASZT teszünk szóvá ezekben a sorokban. Mindkettőre több levél hívta fel a figyelmünket, mindkettőt lelkiismeretesen ellenőriztük és a látottak alapján felhívjuk a közlekedésügyi minisztérium figyelmét a következőkre: A Nyugati pályaudvaron végtelen sorban állnak az emberek a jegypénztárak előtt, tumultuózus jelenetek vannak, emberek lekésnek a vonatokról, mert nem tudnak jegyhez jutni, vagy pedig jegy nélkül szállnak fel, ami körülbelül hatszoros megbírságolással jár. Miért nem állítják üzembe a Nyugati valamennyi jegypénztárat? Akkor gyorsan, zökkenés melletén lehetne lebonyolítani a jegyváltást. .4 másik panasz. . .472-es postahivatal előtt korai hajnaltól kezdve hatalmas tömeg szorong. Az emberek már reggel négykor kezdenek gyülekezni, a nagy érdeklődés oka: egyedül ennél a postahivatalnál lehet feladni az Amerikába szánt légipostaküldeményeket, s ezt sem korlátlan mennyiségben, hanem naponta összesen 200 aranyfranki értékű levelet vesznek fel. Mindennap az emberek százai térnek vissza dolgukvégezetlen, elkeseredetten. Nem kerültek sorra. Talán itt is lehetne kitalálni valami igazságos megoldást... A BARÁTI TÁRSASÁGBAN együtt van a megszokott kártyaparti. Békében fillérekben játszottak, most azonban minden alkalommal komoly gondban vannak, széles viták kerekednek, milyen alapon játsszák a baráti kártyajátékot. A múlt héten is felmerült a nagy probléma. — Legyen egy billió az alapi — hangzott a javaslat. — Ugyan — hallatszott az ellenvetés — játsszuk komolyabb alapon. Mi az egy billió? — Rendben van — hangzott el az újabb ajánlat. — Ajánlok egy értékálló valutát: játsszuk — 51/a/aszálban... 1946... csme • • Öt évig’nem less шеж Katasztrófálissá válik gyümölcstermelésmni is aOO.OOQ tüéhcsalád pusztulása miatt A háború és a vele együttjáró pusztulás a magyar méhállomány 15 százalékát megsemmisítette. Békében a mai Magyarországon 70.009 méhész 800.000 méhcsaláddal méhészkedett. Ezek méztermelése SOO—1000 vagon volt évente. Eddig 20.000 méhész mintegy 300.000 méhcsaládot telepített és mentett meg, de ezek méztermelése is a semmivel egyenlő. Tenyésztési célokra a méhészek nem kapnak cukrot, a kaptárak mézét részben kénytelenek felölelni, részben pedig új, most telepítendő családok tápláléktartalékára fordítani. — Mi hiányzik legjobban a magyar méhészeknek? — kérdeztük Siujághy Károlytól, az Országos Magyar Méhész Egyesület titkárától. — Elsősorban a viasz. Ezt a méhészetekben annyira fontos alapanyagot Belga-Kongóból és Abesszíniából kapjuk. Ma semmiféle beszállítás nincs. Azután a kaptárok, amelyeket a nagy faárugyárak hulladékából elő lehetne állítani, de a kérdéssel, pénzügyi megoldatlanságai miatt, senki sem foglalkozik... A magyar méz világviszonylatban A háború előtt Svédország, Svájc, Hollandia, Dánia, Ausztria, Csehszlovákia, Németország voltak a magyar méz legjobb piacai. De magyar mézet tálaltak a nemzetközi hajózási vállalatok legtöbb hajóján. Ennek oka az, hogy az akácméz termelésére a világon a magyarországi klíma a legjobb. A magyar méz után rangsorban a kanadai méz következik. Ez fehér, hasonló a magyar akácmézhez, de nem olyan aromás. A magyar akácmézet nektárból szedik a méhek, míg pl. a sötétbarna cseh és német mézet a levéltetvek érintésére, a gyümölcsön kiválasztódó mézharmatból. Az agyonbícsért német méhészet minőség és termelési kultúra tekintetében meg sem közelítheti a fejlett magyar méhészkedést. Táplálkozási és egyéb gyógytényezők tekintetében a méz sokkal fontosabb a szervezetben, mint a cukor. A méz átdolgozott vitaminokat, enzimeket, illóolajat visz a szervezetbe és ellenállóvá teszi különösen a szív- és idegbajokat szemben. A barnaméz az a cukor, amelyet cukorbajosok is fogyaszthatnak. A méz és a gyümölcs A jelenlegi pusztulási nívó mellett évenként 80—100 vagonnál több méz termelésére reményünk sincs. Ha a méhészek segítségére siet a kormányzat kaptárakkal, műléppel, öt év múlva, ha azonban a péhészek önerejükre lesznek utalva, csak 16 év múlva érhetjük el az évi 800—1000 vagonos fogyasztó piaci átlagot. Mit jelentene a békeévek mézhozama a mai cukorkrízis idején — nem kell részleteznünk. A méhészet felkarolását azonban gyümölcstermelésünk is megköveteli. Ha a méhek milliói nem porozzák be a gyümölcsfák virágait, gyümölcstermelésünk rövidesen 15—20 százalékra esik vissza. A külföld tudja ezt. Amerikában a farmerek fizetik a birtokukon letelepedő méhészet szállítási költségeit, Jugoszlávia és Csehország pedig az idén már 6-6 kiló etetőcukrot utalt ki méhcsaládonként a termelőknek. Az új földhözjuttatottakat is rá kell nevelni a méhészkedésre. Cukorszükséglet terén önellátók lehetünk megfelelő mézkultúrával. Csajághy titkár beszélgetésünk végén mosolyogva mondja: — Méhészetet mindenütt állíthattunk fel. Egy méhész-tagunknak, a Technológia mögött, a Csokonaiutcában van itt Pesten nyolc méhcsaládja, lakása virágos erkélyén. De sok a pesti méhészet Zuglóban, a Népliget környékén és persze a virágok és fák földjén, Budán . . . Tangóharmonikák, elektromos Haway-gitárok és az összes hangszerek nagy választékban мгдалеялда* BNBAN-FEILER hangszerszalonban, Vili, József krt. 38 Szebbet hiába keresnél egy remekfénykép csak Ü -né! T?., &ОВвТТУА»итеА (Gerbeaud-palota) Tel.: 182-086 i Szaba&éri Szispd Julius 8. hétfő Szláv est Julius 1). kedd Tésea ■Július 10. szerda Álarcosbál Julius 11 csütörtok Holímsrm meséi Julius 12. Mendelssohn-Schubert-est Julius 18. szombat Sába királynője Julius 14. vasárnap Nevelő Budapest ф# Hatóságilag vizsgáztat felelőséggel. Sífikádé Teréz-felfát 7. fel.: 22Ш KERBER autószakkönyvek cupák fátylak, koszorúk, csokrok, belépői, és férfiruhák kölcsönzése vidékre is. Himáza, Kelszihíjáz-utca II. 1.3 PERZSASZŐNYEG ZSÁK, POMYVА ш’Ди *Ж,Ай41