Demokrácia, 1946. július-december (5. évfolyam, 27-52. szám)
1946-09-15 / 37. szám
г. évf. 37. szifi Miért nem mernek hazajönni a nyugatos magyarok Leleplezzük az Ügetőn uralkodó botrányos állapotokat Az íre költötték el Svájcban a Nemzeti Bank aranyát NÉPI KOLLÉGIUMOK Neveljétek a népet! — Ebből a három szóból állott Washington testamentuma, ebbe a velős mondásba foglalta össze mindazt a tanácsot és élettapasztalatot, amit népének, a világ első szabad népének örökségül akart hagyni. És bizonyára tudta, hogy miért. A nevelés csodákat művel a népek életében: eggyéforrasztja a széthúzott törzseket vagy megfiatalíthatja a történelem viszontagságai között elaggott nemzeteket. Mai szomorú helyzetünkben a magyarság számára is elsőrangú életkérdés a nevelés ügye és ezen belül— igazat kell adnunk Révai Józsefnek, a Kommunista Párt kiváló felkészültségű teoretikusának — a népi kollégiumok dolga. Kétségtelen, hogy csak a népi kollégiumok révén érhetjük el, hogy a munkásság és parasztság tehetséges fiai belépjenek az értelmiség soraiba; hogy a tanultak osztályából senki ne maradjon kizárva, aki arra méltó, és hogy értelmiségünk az olyan régóta kívánatos felfrissüléséhez eljusson. Ki tudja, hány meg hány kis Arany János kallódott el magyar földön az utolsó évszázad alatt, pusztán azért, mert valamelyik szeptemberi napon nem nyílhatott föl előtte egy kollégium kapuja! És hogy ezeket a kallódó tehetségeket megmenthessük — ez elsőrangú nemzeti kötelesség. Ezért van szükség népi kollégiumokra! A népi kollégiumoknak természetszerűleg az a feladata, hogy az egyetemes magyar kultúra számára nevelje föl a fiatalokat. Csak az egyetemes nemzeti kultúrát tekintheti és kevesebbel nem szabad beérnie. Ezért veszélyes minden olyan törekvés — amelyektől pedig Révai József sem látszik egészen idegennek —, amely a népi kollégiumot le akarja egyszerűsíteni valamilyen pártiskolává, összeforrasztani a pártkiképzéssel és azt a célt szolgálja, hogy a kollégiumokból kikerülő fiatalok a diplomával együtt valamilyen egyenvilágnézetet és megfelelő pártigazolványt is nyerjenek. Könnyű volna azt mondani, hogy ez a törekvés nem új jelenség magyar földön. Az előző rendszerben — csak más előjellel — ugyanezt a célt szolgálta a Horthykollégium meg annyi más főiskolai internátus. Az ott egybegyűlő szegény diákoknak szerény megélhetést nyújtottak, recsegő vaságyat, az alagsori ebédlőben pléhtányérral, egy kanállal elfogyasztott vacsorát — ezzel szemben viszont elvárták tőlük, hogy a fennálló rend támaszai legyenek, hogy diplomájukkal és későbbi életpályájukkal beilleszkedjenek a fennálló társadalom támaszai közé. Nem az elmúlt rendszeren, hanem a magyar diákság józanságán múlott, hogy ez a törekvés nem járt sikerrel! Nemcsak ez a történeti példa szól mi mellettünk, akik a népi kollégiumokat távol akarják tartani a pártok befolyásától. A népi kollégiumokon keresztül ugyanis egy rés múlik a magyar köznevelés egész intézménye felé, és ha ott diadalmaskodik a kizárólagos pártszempont, akkor félő, hogy fokozatosan az egész magyar nevelésügyet hatalmába keríti. Márpedig semmitől sem kell jobban félnünk, mintha a könnyen változó pártérdekek a maguk rabláncára fűzik a magyar nevelésügyet, mert hiszen abban a pillanatban megszűnik a nevelés és legföljebb a katonai dresszúra marad hátra. Végzetes következményekkel járhat az egész magyar társadalomra, ha fiataljaink Horatius helyett a párttaktikát fogják tanulni, mert a tapasztalás azt bizonyítja, hogy a klasszikus világ megismerése után még könnyen el lehet jutni az igaz és helyes politikai felismerésre, de a pártdoktrinák után már nehéz a történelmi humanizmus világos ismeretéig fölemelkedni! Révai József világos okfejtésű cikkében a Győrffy-kollégium példájára hivatkozik. Valóban, senki nincs az országban, aki ne méltányolná a Győrffy-kollégium szép munkáját, hatalmas aktivitását, letagadhatatlan eredményeit. Azonban mégis sokan akadnak, akik úgy érzik, hogy a Győrffy-kollégium mégis csak egy párté. Mi pedig azt akarjuk, hogy minden népi kollégium az egész nemzeté, az egész népé legyen. Ne alkudjunk meg kevesebbet, mert ezen a ponton veszélyes az alkudozás! Kósa János MILYEN AZ AMERIKAI TŐZSDE-KRACHNAK A béketárgyalások hírei vagy a túladóztatás idézte elő a newyorki pánikot A newyorki tőzsde fekete napjai a borúlátók előtt újabb gazdasági világválság képét vetítették föl. Annál is inkább, mert a dúsgazdag Egyesült Államok tőzsdei krízise teljesen érthetetlennek tűnik fel a kívülállók számára. Hogyan látják ezt a l'v/.sde- krachot brew fentesek? Ezt kérdeztük meg a nagybank, a középbank és a tőzsde házibankjának vezetőitől. Információik szerint, ennek az amerikai tőzsdei fekete pénteknek, az általános világ prosperity idején speciális amerikai okai vannak. Hatása a magyar és európai pénzpiacra többféle, de nem döntő jelentőségű. Döntőbb, komolyabb ennél a világ pénzszűke, amely tehát nem csak magyar jelenség. Csak a részvénypiacra terjedt ki Vidori Károly, a nagybank igazgatója főleg a tőzsdei vihar magyar vonatkozásait világította meg. Hatása kétségtelenül volna a magyar pénzpiacra, ha nem élnénk át ilyen óriási pénzszűkét. Nagy jelentőségű eladások történhetnének. Mivel azonban a budapesti tőzsde zárva van, nincs tőzsdei játék. Állandó részvényárlemorzsolódás folyik. A newyorki tőzsdepánik így is idézhet elő lelki hatásokat. A részvényeladással jelentkezők száma még megszaporodhat. A magyar részvénypiac minden newyorki behatás nélkül is olyan mélyponton van, hogy kellő pénzbeáramlás esetén az értékek ugrásszerű emelkedésével lehet számolni. Információink szerint a newyorki tőzsde rengése egyelőre csak a részvény és értékpapírpiacra terjedt ki. Semmi köze sincs a dollárhoz, vagy amerikai inflatorikus hírekhez. — A magyar részénypiac — fűzte hozzá — nem lehet addig egészséges, amíg az elveszett, ellopott, megsemmisült és bírósági határozattal nem pótolt részvények ügye teljesen nem rendeződik. A részvénytulajdonosok értékeinek jogi rendezése mozgásba fogja hozni a magyar részvénypiac „állóvízét“, amely annyira megkövesedett, hogy még a világrezgésekre is alig reagál. zönségréteg bizalmának visszaszerzésén keresztül vezet az út. A tőzsde házibankja, a Giro szerint sem érezhetjük a newyorki részvényinga tektonikus kilengését. Csak eladók vannak a magyar pénzpiacon, vevő sehol. Augusztus elsején 8-ával kezdtük a tőkeképzés folyamatát. Hat hét alatt, a távoli külfölddel, pláne Amerikával és a mi kevés pénzünkkel, semmiféle pénzügyi kapcsolatot nem lehetett kiépíteni. Elkövetkezett az az idő, amikor az egyes országok pénze, részvényei még a határokon felüli mértékben is függetlenítették magukat. Ezt az elzárkózást csak a béke — főleg gazdasági béke — tudja előnyösen megváltoztatni. Kulcsár László A béketárgyalás hírei vagy a túladóztatás? Urbányi Sándor, a középbank igazgatója, Svájcon át kapott hírei alapján, így látja a pénzpiac helyzetet. A béke által pénzügyileg még egybe nem kovácsolt tőzsdék függetlenek az amerikai helyzettől. A lelki hatás kétségtelen, de az általános pénzszűke miatt ez gyakorlatilag nem robbanhat ki. Érthetetlenek előttünk a tőzsdepánik hírei, mert Amerikában olyan ipari prosperitás van, amire még nem volt példa. A gyárak túl vannak halmozva munkával. A belföldi fogyasztás olyan nagy az USA-ban, hogy külföldi szállításokat nem is akarnak vállalni. Svájci híreink szerint az összes európai iparvállalatok is túl vannak terhelve munkával. A newyorki tőzsde fekete péntekje, a hírek szerint, a béketárgyalás eseményei és a túladóztatás pszichózisából születhetett. A sztrájkhírek is fokozhatták a pánikhatást. A dollár helyzetét sem a munkabéremelések által előidézett átmeneti infláció, sem a tőzsdei ron nem tudja megingatni. Ugyanez áll az amerikai aranypiacra is. A dollár áresésével azért sem lehet számolni, mert az inkább hosszmomentumot idézne elő. Az európai hatás . Ami az európai tőzsdéket illeti, kisebb reagálással számolnak a pénzügyi körök, de az ipari erős foglalkoztatottság nem enged európai tőzsdepánikot kibontakozni. A magyar részvénypiacot a dollárbevallások és az aranybeszolgáltatás stabilizálták. Az arany- és dolláreladók pénzüket részvényekbe fektették. A magyar részvénypiac nagy mozgását, nem a külföldi pánikhírek, hanem az fogja megindítani, ha a gyár- és egyéb vállalatok forgótőkéhez új részvénykibocsátással juthatnak hozzá. Ehhez azonban a pénzszűke enyhülésén és a részvényfelvevő kö Többezer pesti ház a békeár egytizedéért eladó Mi gátolja a svájci és svéd tőkének a magyar ingatlantőkébe való bekapcsolódását A fővárosban százezer lakás hiányzik. Ugyanakkor az ingatlanpiacon többszáz öröklakás keres gazdát. Mi ennek az oka? Kutatóútra indultunk a budapesti ingatlanfronton. Háztulajdonosokkal, telek- és házközvetítőkkel beszélgettünk, amíg kialakult egy rendkívül lesújtó lakáskép. Nincs lakás, az eladó öröklakások — romházak romos részeiből kiszakított házrészek — pedig megfizethetetlenek. Ezzel szemben több ezer ház, a békebeli ár egytizedéért eladó. Félmilliós villa — nyolcvanezerért Az öröklakás-hossz titka egyszerű. A megsérült házak helyreállítása a régi háztőke által, az általános tőkehiány miatt lehetetlen volt. A recept: a vállalkozó lökés a romos részt átalakíttatja öröklakássá. Amíg egy háznak K, 1/e,' vagy akár '/re-odi részét egyébként nem lehetett volna áruba bocsátani, öröklakás formájában ez könnyen lehetséges. Egészen májusig, amíg az építőipari munkabérek alacsonyak voltak, ez a business remekül ment. A lakásnélküli infláció-trilliárdosok megvették az öröklakásokat. Már az adópengő bevezetésével megakadt az öröklakáshossz, a forinttal pedig egészen megállt. Sok az eladó, nincs vevő. Nemcsak az öröklakásokban, a házakban sincs. Budai, teljesen ép, többszobás villát ,10.000—50.000 forintért kínálnak többlakásos bérvillát, amelynek békeértéke félmillió pengő volt — nyolcvanezer forintért. Többezer pesti ház eladó, mert a különböző konjunktúra-keresetekből kicsöppent emberek ma úgy próbálnak megállni a lábukon, hogy eladják ingatlanaikat, és a nagyobb házat kisebbre igyekeznek átcserélni. A vételárdifferencia képezné forgótőkéjüket, ha vevő volna. Egészen új jelenség viszont az, hogy a temérdek eladó öröklakás és olcsó ház mellett az újonnan épült, vagy helyreállított házak bérlakásaiért fantasztikus árakat kérnek. A felső határ egyszobás, komfortos lakásnál