Demokrácia, 1946. július-december (5. évfolyam, 27-52. szám)

1946-09-15 / 37. szám

г. évf. 37. sz­ifi Miért nem mernek hazajönni a nyugatos magyarok Leleplezzük az Ügetőn uralkodó botrányos állapotokat Az íre költötték el Svájcban a Nemzeti Bank aranyát NÉPI KOLLÉGIUMOK Neveljétek a népet! — Ebből a három szóból állott Washington testamentuma, ebbe a velős mon­dásba foglalta össze mindazt a ta­nácsot és élettapasztalatot, amit népének, a világ első szabad népé­nek örökségül akart hagyni. És bizonyára tudta, hogy miért. A ne­velés csodákat művel a népek éle­tében: eggyéforrasztja a szét­húzott törzseket vagy megfiatalít­hatja a történelem viszontagságai között elaggott nemzeteket. Mai szomorú helyzetünkben a magyarság számára is elsőrangú életkérdés a nevelés ügye és ezen belül­­— igazat kell adnunk Révai Józsefnek, a Kommunista Párt ki­váló felkészültségű teoretikusának —­ a népi kollégiumok dolga. Két­ségtelen, hogy csak a népi kollé­giumok révén érhetjük el, hogy a munkásság és parasztság tehet­séges fiai belépjenek az értelmiség soraiba; hogy a tanultak osztályá­ból senki ne maradjon kizárva, aki arra méltó, és hogy értelmi­ségünk az olyan régóta kívánatos felfrissüléséhez eljusson. Ki tudja, hány meg hány kis Arany János kallódott el magyar földön az utolsó évszázad alatt, pusztán azért, mert valamelyik szeptemberi napon nem nyílhatott föl előtte egy kollégium kapuja! És hogy ezeket a kallódó tehet­ségeket megmenthessük — ez első­rangú nemzeti kötelesség. Ezért van szükség népi kollégiumokra! A népi kollégiumoknak termé­szetszerűleg az a feladata, hogy az egyetemes magyar kultúra szá­mára nevelje föl a fiatalokat. Csak az egyetemes nemzeti kultúrát te­kintheti és kevesebbel nem szabad beérnie. Ezért veszélyes minden olyan törekvés — amelyektől pe­dig Révai József sem látszik egé­szen idegennek —, amely a népi kollégiumot le akarja egyszerűsí­teni valamilyen pártiskolává, összeforrasztani a párt­kiképzéssel és azt a célt szolgálja, hogy a kol­légiumokból kikerülő fiatalok a diplomával együtt valamilyen egyenvilágnézetet és megfelelő pártigazolványt is nyerjenek. Könnyű volna azt mondani, hogy ez a törekvés nem új jelen­ség magyar földön. Az előző rend­szerben — csak más előjellel — ugyanezt a célt szolgálta a Horthy­­kollégium meg annyi más főiskolai internátus. Az ott egybegyűlő sze­gény diákoknak szerény megélhe­tést nyújtottak, recsegő vaságyat, az alagsori ebédlőben pléhtányér­­ral, egy kanállal elfogyasztott va­csorát — ezzel szemben viszont el­várták tőlük, hogy a fennálló rend támaszai legyenek, hogy diplo­májukkal és későbbi életpályájuk­kal beilleszkedjenek a fennálló társadalom támaszai közé. Nem az elmúlt rendszeren, hanem a ma­gyar diákság józanságán múlott, hogy ez a törekvés nem járt si­kerrel! Nemcsak ez a történeti példa szól mi mellettünk, akik a népi kollégiumokat távol akarják tar­tani a pártok befolyásától. A népi kollégiumokon keresztül ugyanis egy rés múlik a magyar közneve­lés egész intézménye felé, és ha ott diadalmaskodik a kizárólagos pártszempont, akkor félő, hogy fokozatosan az egész magyar ne­velésügyet hatalmába keríti. Már­pedig semmitől sem kell jobban félnünk, mintha a könnyen vál­tozó pártérdekek a maguk rab­láncára fűzik a magyar nevelés­ügyet, mert hiszen abban a pilla­natban megszűnik a nevelés és legföljebb a katonai dresszúra ma­rad hátra. Végzetes következmé­nyekkel járhat az egész magyar társadalomra, ha fiataljaink Ho­ratius helyett a párttaktikát fog­ják tanulni, mert a tapasztalás azt bizonyítja, hogy a klasszikus világ megismerése után még könnyen el lehet jutni az igaz és helyes poli­tikai felismerésre, de a pártdoktri­­nák után már nehéz a történelmi humanizmus világos ismeretéig fölemelkedni! Révai József világos okfejtésű cikkében a Győrffy-kollégium pél­dájára hivatkozik. Valóban, senki nincs az országban, aki ne méltá­nyolná a Győrffy-kollégium szép munkáját, hatalmas aktivitását, le­tagadhatatlan eredményeit. Azon­ban mégis sokan akadnak, akik úgy érzik, hogy a Győrffy-kollé­­gium mégis csak egy párté. Mi pedig azt akarjuk, hogy minden népi kollégium az egész nemzeté, az egész népé legyen. Ne alkud­junk meg kevesebbet, mert ezen a ponton veszélyes az alkudozás! Kósa János MILYEN AZ AMERIKAI TŐZSDE-KRACHNAK A béketárgyalások hírei vagy a túladóztatás idézte elő a newyorki pánikot A newyorki tőzsde fekete napjai a borúlátók előtt újabb gazdasági világválság képét vetítették föl. Annál is inkább, mert a dúsgazdag Egyesült Államok tőzsdei krízise teljesen érthetetlennek tűnik fel a kívülállók számára. Hogyan lát­ják ezt a l'v/.sde- krachot brew fente­sek­? Ezt kérdeztük meg a nagybank, a középbank és a tőzsde házibankjának vezetőitől. Információik szerint, ennek az amerikai tőzsdei fekete péntek­nek, az általános világ prosperity idején speciális amerikai okai vannak. Hatása a magyar és európai pénzpiacra többféle, de nem döntő jelentőségű. Dön­tőbb, komolyabb ennél a világ­ pénzszűke, amely tehát nem csak magyar jelenség. Csak a részvénypiacra terjedt ki Vidori Károly, a nagybank igaz­gatója főleg a tőzsdei vihar magyar vonatkozásait világította meg.­­ Hatása kétségtelenül volna a magyar pénzpiacra, ha nem élnénk át ilyen óriási pénzszűkét. Nagy je­lentőségű eladások történhetnének. Mivel azonban a budapesti tőzsde zárva van, nincs tőzsdei játék. Ál­landó részvény­árlemorzsolódás fo­lyik. A n­ewyorki tőzsdepánik így is idézhet elő lelki hatásokat. A rész­vényeladással jelentkezők száma még megszaporodhat. A magyar részvénypiac minden newyorki be­hatás nélkül is olyan mélyponton van, hogy kellő pénzbeáramlás ese­tén az értékek ugrásszerű emelkedé­sével lehet számolni. Információink szerint a newyorki tőzsde rengése egyelőre csak a részvény és érték­papírpiacra terjedt ki. Semmi köze sincs a dollárhoz, vagy amerikai in­flatorikus hírekhez. — A magyar részénypiac — fűzte hozzá — nem lehet addig egészsé­ges, amíg az elveszett, ellopott, meg­semmisült és bírósági határozattal nem pótolt részvények ügye teljesen nem rendeződik. A részvénytulajdo­­nosok értékeinek jogi rendezése moz­gásba fogja hozni a magyar rész­vénypiac „állóvízét“, amely annyira megkövesedett, hogy még a világ­­rezgésekre is alig reagál. zönségréteg bizalmának visszaszer­zésén keresztül vezet az út. A tőzsde házibankja, a Giro sze­rint sem érezhetjük a newyorki rész­vényinga tektonikus kilengését. Csak eladók vannak a magyar pénz­piacon, vevő sehol. Augusztus elsején 8-ával kezdtük a tőkeképzés folya­matát. Hat hét alatt, a távoli kül­földdel, pláne Amerikával és a mi kevés pénzünkkel, semmiféle pénz­ügyi kapcsolatot nem lehetett kiépí­teni. Elkövetkezett az az idő, amikor az egyes országok pénze, részvényei még a határokon felüli mértékben is függetlenítették magukat. Ezt az el­zárkózást csak a béke — főleg gaz­dasági béke — tudja előnyösen meg­változtatni. Kulcsár László A béketárgyalás hírei vagy a túladóztatás? Urbányi Sándor, a középbank igazgatója, Svájcon át kapott hírei alapján, így látja a pénzpiac hely­zetet.­­ A béke által pénzügyileg még egybe nem kovácsolt tőzsdék függet­lenek az amerikai helyzettől. A lelki hatás kétségtelen, de az általános pénzszűke miatt ez gyakorlatilag nem robbanhat ki. Érthetetlenek előttünk a tőzsdepánik hírei, mert Amerikában olyan ipari prosperitás van, amire még nem volt példa. A gyárak túl vannak halmozva mun­kával. A belföldi fogyasztás olyan nagy az USA-ban, hogy külföldi szállításokat nem is akarnak vál­lalni. Svájci híreink szerint az összes európai iparvállalatok is túl vannak terhelve munkával.­­ A newyorki tőzsde fekete pén­tekje, a hírek szerint, a béketárgya­lás eseményei és a túladóztatás pszi­chózisából születhetett. A sztrájk­hírek is fokozhatták a pánikhatást. A dollár helyzetét sem a munkabér­­emelések által előidézett átmeneti in­fláció, sem a tőzsdei ron nem tudja megingatni. Ugyanez áll az amerikai aranypiacra is. A dollár áresésével azért sem lehet számolni, mert az in­kább hosszmomentumot idézne elő. Az európai hatás . Ami az európai tőzsdéket illeti, kisebb reagálással számolnak a pénz­ügyi körök, de az ipari erős foglal­koztatottság nem enged európai tőzsdepánikot kibontakozni. A ma­gyar részvénypiacot a dollárbevallá­­sok és az aranybeszolgáltatás stabi­lizálták. Az arany- és dolláreladók pénzüket részvényekbe fektették. A magyar részvénypiac nagy mozgását, nem a külföldi pánikhírek, hanem az fogja megindítani, ha a gyár- és egyéb vállalatok forgótőkéhez új részvénykibocsátással juthatnak hozzá. Ehhez azonban a pénzszűke enyhülésén és a részvényfelvevő kö­ Többezer pesti ház a békeár egytizedéért eladó Mi gátolja a svájci és svéd tőkének a magyar ingatlantőkébe való bekapcsolódását A fővárosban százezer lakás hiány­zik. Ugyanakkor az ingatlanpiacon többszáz öröklakás keres gazdát. Mi ennek az oka? Kutatóútra indul­tunk a budapesti ingatlan­fronton. Háztulajdonosokkal, telek­- és ház­közvetítőkkel beszélgettünk, amíg kialakult egy rendkívül lesújtó lakáskép. Nincs lakás, az eladó öröklakások — romházak romos részeiből kiszakított házrészek — pedig megfizethetetlenek. Ezzel szem­ben több ezer ház, a békebeli ár egy­tizedéért eladó. Félmilliós villa — nyolcvanezerért Az öröklakás-hossz titka egyszerű. A megsérült házak helyreállítása a régi háztőke által, az általános tőke­hiány miatt lehetetlen volt. A recept: a vállalkozó lökés a romos részt át­alakíttatja öröklakássá. Amíg egy háznak K, 1/e,' vagy akár '/re-odi részét egyébként nem lehetett volna áruba bocsátani, öröklakás formájá­ban ez könnyen lehetséges. Egészen májusig, amíg az építőipari munka­bérek alacsonyak voltak, ez a busi­ness remekül ment. A lakásnélküli infláció-trilliárdosok megvették az öröklakásokat. Már az adópengő be­vezetésével megakadt az öröklakás­hossz, a forinttal pedig egészen meg­állt. Sok az eladó, nincs vevő. Nem­csak az öröklakásokban, a házakban sincs. Budai, teljesen ép, több­szobás villát ,10.000—50.000 forintért kínálnak­ többlakásos bérvillát, amelynek békeértéke félmillió pengő volt — nyolcvanezer forintért. Többezer pesti ház eladó, mert a különböző konjunktúra-keresetekből kicsöppent emberek ma úgy próbál­nak megállni a lábukon, hogy eladják ingatlanaikat, és a nagyobb házat kisebbre igyekeznek átcserélni. A vételárdifferencia képezné forgó­tőkéjüket, ha vevő volna. Egészen új jelenség viszont az, hogy a temér­dek eladó öröklakás és olcsó ház mellett az újonnan épült, vagy helyreállított házak bérlakásaiért fantasztikus árakat kérnek. A felső határ egyszobás, komfortos lakásnál

Next