Demokrácia, 1947. január-június (6. évfolyam, 1-26. szám)

1947-01-05 / 1. szám

Szinhás, mozi, rádió műsomte^éklet Magánénekesek és újoncok inflációja az Operában A londoni vámpír fanfaszélettörténete Újévi ankétünk a lakáskérdés megoldásáról Л GAZDASÁGI TERV A politikai élet hosszúra nyúló, nagy ünnepi csen'djén át is egy kérdés foglalkoztatta a közügyek iránt érdeklődő magyar lelkeket: a gazdasági terv. Mert hiszen en­nek ügye nem terveztetés és nem Programm; nem remény és nem a bizalomkeltés cégére; hanem min­dennél több: az út a jobb jövő felé. Miről is van szú? Arról, hógv bármilyen szörnyű elesettségbe került is ez az ország az elvesztett háború és a nyilas összeomlás után, a felemelkedés útja nyitva áll előttünk. Csak meg kell in­dulni rajta és tőlünk függ, hogy milyen hamar.érjük el a jómód küszöbét. Mert ha az országot ki­fosztották is — és mindnyájan jól tudjuk, hogy ezt az egy műve­letet alaposan elvégezték — meg­maradt egy kincsünk, ami jelen­tős tétel mind«» nemzet vagyoni mérlegében: a munkaerőnk. Mun­kaerőnk jóformán érintetlen és tő­lünk függ, hogy miképp tudjuk kihasználni. Az újjáépítési terv nem ígér holmi csodaszert és nem akar ku- ruzsolni. Csupán azt akarja, hogy egységesen, alaposan megfontolt és jól kidolgozott terv szerint hasz­náljuk fel az ország munkaerejét, munkáját és az ehhez szükséges tőkét. Tervgazdálkodást akar. Nagy veszélyek vagy kivételes ál­lapotok idején szükség van a terv- gazdálkodásra. Nem jelenti ez a magánkezdeményezés megszünte­tését; még kevésbbé jelent annyit, lipgy az állami gyámkodás immár teljes lesz a gazdasági élet felett; hogy az állam lesz a gazdasági élet mérhetetlenül hatalmas gépe­zetének legfőbb mozgatója és az egyes ember csupán parányi csa­var, lelketlen alkatrész a mecha­nizmusban. A tervgazdálkodás csupán egy időre szóló és közös megegyezés­sel elfogadott rendszer. Az újjá­építés második időszakára szól. (Mert hiszen az első és legnehe­zebb időszak nagyrészt már a há­tunk mögött van és végkép lezárul abban a pillanatban, amikor a gazdasági terv megvalósításához hozzákezdünk.) Azt célozza, hogy egységbe foglalja a termelési ága­kat, megteremtse köztük az orga­nikus összefüggést, megteremtse az összhangot a termelés és a fo­gyasztás, a társadalom és a munka " között! Annyit jelent az állam A Áz ország legkiválóbb jogászai készítik az ííj ВТК-t A -teljesen elárult magyar büntetőtörvény kön у vet demokratikus és szociális szellemben alkotják újjá A hivatalos lap egyik legutóbbi szóma rendkívüli horderejű esemény­ről tájékoztatja a közvéleményt: az igazságügy miniszter, az igazságügy- minisztérium kebelében létesített büntetőjogi bizottság elnökévé dr. Bacsó Ferenc miniszteri osztály­főnököt, az igazságügyminisztérium törvényelőkészítő osztályának veze­tőjét, főtitkárrá dr. Szabó Imre miniszteri osztálytanácsost, jelölte ki, tagjaiul pedig dr. Auer György buda- pesfi főállam ügyészt, dr. Bajor László miniszteri tanácsost, dr. Balás P. Elemér egyetemi nyilvános rendes tanárt, dr. Bcrend Béla egye­temi magántanárt, dr. Bojta Béla államtitkárt, dr. Domokos József legfőbb államügyészt, dr. Fábry Gyula miniszteri osztályfőnököt, dr. Frank László népügyészt, a kapos­vári népügyészség vezetőjét, dr. Gergits Károly kúria5 tanácselnököt, dr. Heller Erik egyetemi nyilvános rendes tanárt, tir. Irk Albert egye­temi nyilvános rendes tanárt, dr. Izsák Gyulát, a Kúria másodelnökét, dr. Jenes Árpád miniszteri osztály- tanácsost, egyetemi magántanárt, dr. Kauser Lipót ügyvéd, egyetemi magántanárt, dr. Kádár Miklós ügy­védet, dr. Kertész Jenő államügyészt, a budapesti államügyészség vezető­jét, dr. Lengyel Aurél nyug. minisz­teri tanácsost, ifj. dr. Nagy Dezső ügyvédet, dr. Németh Péter kúriai birót, dr. Rácz György ítélőtáblái bírót, dr. Schaffer István ügyvédet, a fiatalkorúak budapesti felügyelő hatóságának elnökét, dr. Schultheis Emil hadibíró vezérőrnagyot, dr. Somogyi Ödön kúriai tanácselnököt, dr. Szabóky Jenő miniszteri taná­csost, dr. Szebenyi Endre miniszteri osztályfőnököt, dr. Szelényi Zoltán miniszteri tanácsost, dr. Szűcs Gábor Lászlót, a budapesti büntetőtörvény­szék elnökét, dr. Szűcs János nép­főügyészt, dr. Vámbéry Rusztem egyetemi tanárt, dr. Zahán Kornél kúriai bírói és dr. Zöldy Miklós leg­főbb államiigyészhelyeltest meghívta. E szürke hivatalos közlemény nem kevesebbet mond, minthogy a de­mokratikus Magyarország <jgy szer­vezetbe hozta össze legkiválóbb jogászait, hogy megalkossák a tel­jesen elavult ВТК helyébe az új magyar büntelőtőrvényköuyvet. Nem reform, hanem űjjáalkotás A régi ВТК, amely igen nagymér­tékben az egyéni érdekeket, különö­sen egyes rétegek érdekeit tartotta szem előtt, közel százesztendős múltra tekinthet vissza. Biintelőtör- vénykönyvünk a feudalizmus egyik bástyája volt és mint ilyen, a leg­nagyobb mértékben gátolta a szabad szellem kiteljesedését. Gúzsba kötött minden olyan gondolatot, amely az uralmon lévő hatalmasságoknak nem tetszett: a szabad gondolatot, a szabad sajtót s a politikai vélemény­nyilvánítást. Természetes, hogy a demokratikus Magyarország első kötelességének tartotta valtoztalni a helyzeten és most eeléi kezelnek látja az időt, az új ВТК megteremtéséhez. Az új RTÍ< megteremtőinek név­sorában olyanokat találunk, akik évtizedes munkájukkal a világ köz­beesőidét vívták ki a jogalkotás terén. Vámbéry Rusztem neve az egész világon közismert. Az, hogy amerikai katedrájáról szólítja el a demokratikus Magyarország hívó szava, bizonyiték arra, hogy a kiváló jogtudós munkásságára elsősorban számít Magyarország. A Demokrácia munkatársa az- új ВТК élejrchívásával kapcsolatban jól beavatott helyről úgy értesül, hogy nem reformról van szó, nem toldozásról-foldozásról, hanem olyan munkáról, amely a százéves ВТК gyökeres megváltoztatásával teljesen új alapokra helyezi a bűnözés kódexét. Egyes iól bevált törvények természetesen megmaradnak az új ВТК-ban is, hiszen a törvénykönyv mindent átvesz, ami jó és ami nem ellenkezik a demokratikus életfel­fogással. Az alapmunkálatok már megkezdődtek Az új ВТК alapmunkálatai már megkezdődtek. Az igazságügyminisz­térium törvényelőkészítő munkája már előrehaladt s anyagát teljes egészében megkapja a bizottság, amely állandóan ülésezni fog, hogy minélelöbb tető alá hozza az új magyar büntetőlörvénykönyvet. A Demokrácia munkatársa az új két gyakorlati szakférfiút szólaltat meg, Szűcs Gábor Lászlót, a büntető- törvényszék elnökét és dr. Kertész Jenöt, a budapesti államügyészség vezetőjét. Dr. Szűcs Gábor László a követ­kezőket mondotta: — Az állam büntetőjogi hatalma a közszabadságnak és az egyéni biz­BTK megalkotásával kapcsolatban tonságnak legfőbb biztosítéka. Az állam ezt a hatalmát a -bíróságok át gyakorolja. A jó törvény a bíráskodás előfeltétele. — Büntelőjogunk és büntetési rendszerünk elavult, mert az egyén védelmét erősen előtérbe állítja a közönség érdekei ellen elkövetett támadásokkal szemben, a büntetés mértéke is ezt a felfogást mutatja. pedig a veszélyeztetett érdek jóval nagyobb az utóbb emlílett cselek­ményeknél. Gyakorlati példával meg- világílva, az állam inieléletéuek valótlan hír koholásával való meg- rendítése, — amely a közösség min­den tagjára kiterjedő káros követ­kezményekkel járhat, — törvényeink szerint (1941. évi XXVI. t.-c. 9. §), csak vétség, büntetése pedig csupán egy évig terjedhető fogház; ezen vél segíteni a 88Q0/1940. M. E. számú .rendelet 18. §-a, niefy öt évi fogházra, illetőleg börtönre emeli fel a bűn-, tetési tételt. De ez még mindig szembeállítva az egyén ellen elköve­tett egy-egy vagyon elleni bűn­cselekménnyel pl. a lopás bűntet­tének tíz évig terjedő fegyházbün­tetésével, tül enyhének mutatkozik. — Ugyancsak hiányzik a BTK-ból я munkaviszonyból eredő vissza­élések hatékony büntetése, az 1937 XXI. t.-c megközelítőleg sem felel meg a mai kor követelményeinek. .4 szellemi munka védelme pedig büntetőjogunkban eddig ismeretlen. — Számtalan példával lehetne még illusztrálni büntetőjogunk és bün­tetési rendszerünk elavultságát. A büntetőjog reformja, egyike a leg­sürgősebb feladatoknak. Meg kell változtatni a jogszabályokat az idők szavának megfelelően. A nép szerepe a büntetőbíráskodásban — Eljárási jogunk is reformra szorul. A társadalom mindig érdeklődés­sel kísérte a -biintelöigazságpzolgál- tatás mikénti gyakorlását. De tovább menve, levonható ebből az a követ­keztetés is, hogv részt kiván venni, hacsak kívülről is, annak lepergelé- sében és véleményét az egyes bűn­esetekről magának megalkotta. — A népnek a bünletőbfráskodá.s- ban való részvétele nem mai keletű reform gondolat, múltja sok száz­éves, gyökere' a történelem log- koraihb idejére vezethető vissza. En­nek hazánkban is múltja van az ú. n. eskűdtbíráskodás formájában. Itt az ideje, hogy megtörténjen ezeknek a kérdéseknek a törvényhozás által való szabályozása. Dr. Kertész -Jenő ezeket mondotta: — A magyar büntetőtörvénykönyv Í1S78-.V. t.-c.) olyan régen készült, hogy azóta az életviszonyok mélyre­ható • változásai következtében el­avultnak mondható. А ВТК sok tekintetben már nem felel meg az élet követelményeinek. A törvény­hozás évtizedek óta módosító és ki­egészítő jogszabályokkal igyekszik a ВТК hibáit és hiányosságait pótolni. A számtalan módroítás és kiegészí­tés azonban biirifetőjogrendszeriin- ket áttekinthetetlenné és hézagossá fette Büntető jogszabályaink egy­séges rendszerbe foglalása és mo­dernizálása a gyakorlati büntető­jogászoknak már régi vágya volt. Remélem, hogy a megalkotandó új ВТК eddigi biintelőjogszabál.yainnk hibáit és hiányosságait maradék­talanul kiküszöböli és egyúttal bün­tető jogrendszerünket demokratikus és szociális szellemei itatja- át. Mátrai Sáuilor minden polgárának, hogy mun­kája nem lehet hiábavaló; hogy küzdelme nem vész el, mint a ho­mokba vagy vízre írott szó. Mert a terv pontosan egymás mellé rendeli az egyének munkáját, mindennek meglesz az értelme és folytatása; aki elkezd valamit, biz­tos lehet az eredményéről é>s aki eredményt vár, bizton láthatja maga előtt célját. Mert az ered­mény: 2 békebeli életszínvonal el­érése 1 ?! Eg; ölünk idegen háború im­már nyolcadik esztendeje késztet állandó lemondásra, szűkös életre. És most — záros határidőn be­lül — a jólét int felénk! Ezért a célért "rdemes magunkra vállalni a tervgazdálkodás időleges kötött­ségét, érdemes tűrni a fegyelme!, érdemes dolgozni és termelni, mert annak gyümölcseit nemcsak mi, dé a gyermekeink is élvezni fog­iák. A terv három évre szól majd, de a munka, amit azalatt végezni akarunk, hosszabb időre. Nemze­dékekre! f

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék