Demokrácia, 1947. július-december (6. évfolyam, 27-52. szám)

1947-07-06 / 27. szám

2 Budapest utcáin fel-feltűnik egy-egy autó „Sajtó“ felírási táblával. Nem újságírók ülnel ezekben a kocsikban, mert kisz köztudomású, hogy a tényleges újságírók nem jelzik hivatásuka táblával. A Pesti Szivárvány ki­váncsi volt, hogy kik használják a „Sajtó­“ jelzésű táblákat. Az egyik hatalmas Tátra-kocsiban egy demokratapárti ügyvéd, város­atya ült. Egy fekete amerika autóban a sokrétű üzletekkel fog­lalkozó fiatal ügyvédet, a leg­hírhedtebb jobboldali ügyvéd iro­dájának volt vezetőjét pillantot­ták meg, végül egy lapterjesztő vállalat igazgatója is „Sajtó“ fel­­írásu­ táblát erősített kocsijára (SZIVÁRVÁNY) . A valóság az, hogy a sajtó jel­zésű autóknak ez a feltünedezést az inflációs időknek azt a jelensé­gét juttatja eszünkbe, amikor Buda­pest utcái tele voltak a kerek, „se riffjelvényre“ emlékeztető, „Sajtó­ felírást kitűzött járókelőkkel. A Ma­gyar Újságírók Szövetsége csak­hamar rendet teremtett a jelvény­fronton. Sürgős intézkedésre vár,­­ szükség a „sajtóautók“ terén is. Az Újságírótársadalom alig egy-két tagja mondhat autót magáénak, de ezek a kitűnő újságírók sem óhajtanak ilyen különleges jelzésű kocsikkal díszelegni.­ ­ Egyelőre illetékes helyen csak találgatnak a végleges fejadag nagyságáról. A fogyasztók általá­ban 30 deka napi fejadagot sze­retnének. A jövő héten értekez­let lesz, amelyen döntenek a fej­adagról. A közellátásü­gyi minisz­tériumban úgy tudják, hogy 25 deka körül mozog majd a fej­adag, de emellett minden való­színűség szerint szabad lesz a zsemlye. (VII. AG) + • A valóság az: reméljük, ez az utolsó év, amikor a kenyér­jegy rendszer még érvényben van. Rend­kívül jelentősége van a kenyérfej­­adag megfelelő megállapításának, mert az aratás előtt kényszerű fej­­adagleszállítás mutatta meg leg­inkább, hogy a spekuláció milyen gyorsan „kapcsol", amikor első­rendű élelmiszerekről van szó. Ami­kor a kenyérfejadn­gleszállítás nyil­vánvalóvá lett, a spekuláció azon­nal megpróbálta, hogy a kenyér­pótló burgonyát eltüntesse. Ár­­nivillálási kísérlet történt a tojás körül is, sőt ugyanekkor hiány ál­lott be a szabadcukor piacán. Egyéb­len orvosság az árubőség a speku­­láció meg-megújuló orvtámadásai ellen s erre nagyon alkalmas fegy­ver lesz a kenyérfejadag új meg­­állapítása. „ Típusáruk ■ formájában a Vi­l­­szövőipar termel harisnyát, amely elsőrendű minőségű lesz és Euró­pában legolcsóbb áron, 12.50-ért kerül a fogyasztókhoz a szövet­kezet útján. Férfi, női és gyer­mekharisnyából h­avi 200.ООП pár lesz a típu­sárutermelés mennyi­sége. (VILÁGOSSÁG) A valóság az, hogy nylon ide, nylon oda­, a hazai harisnyagyárak mindent megkíséreltek, hogy a magyar harisnyaárakat olyan ér­tékessé tegyék, mint a divatos ame­rikai nylon-harisnyát. Ez az a tex­tilia, ahol a gyárak igazán minimá­­­lis nyersanyagot dolgoznak fel. A közönség felé azonban ez az áru­takarékosság mindezidáig nem érvé­nyesült s az, hogy a hölgyközönség némileg bojkottálni tudta az arány­talanul magas harisnyaárakat, csakis annak a szerencsés divatnak tud­ható be, hogy az év három-négy hónapjában, a meleg miatt, felesle­gessé válhat a harisnya viselése. Na­gyon helyes az a kormányintézke­dés, amely típusáruk bevezetésével kissé revideáltatja a harisnyagyárak kalkulációját. Így remény van arra, hogy a békeárak tízszerese helyett a gyárak kissé alábbszállnak a köz­szükségleti cikknek tekintendő ha­risnyák áraival. Perszotea előfizetési ára 1 hónapra 4.— forint 3 hónapra 12.— forint 3 hónapra 24.— forint Postatakarékpénztár­ csekkszámla szám: 17(10. A DEMOKRÁCIA klasszikus alapokmányának, az amerikai Függetlenségi Nyilatkozatnak most van az évfordulója. 1776 július negyedikén a III. philadephiai kongresszuson deklarálták a ti­zenhárom amerikai gyarmat el­szakadását Angliától és az új államok függetlenségét. Persze, még hosszú és nehéz küzdelem következett, volt úgy is, hogy a harc reménytelennek látszott, de végül mégis megszilárdulhatott az északamerikai fiatal államok kö­zössége. A demokrácia kátéját, ahogy sokan a philadelphiai, okmányt nevezik, Thomas­ Jefferson virgi­niai képviselő, a nagy gondol­kodó állította össze. Szavai ma is megrendítő erejűek: „Magától értetődő igazságnak tartjuk, hogy­ minden ember egyenlőnek teremtetett, hogy te­remtettük bizonyos elidegeníthe­tetlen jogokkal ruházta fel őket s e jogok között van az Élet, a Szabadság és a Boldogság keresé­sének joga. E jogok biztosítására az emberek között kormányok létesülnek, melyek jogos hatal­mukat a kormányzottak bele­egyezéséből merítik. Jefferson szavai élnek ma is, s nem árt legalább az évforduló al­kalmával idézni néhány monda­tát, hiszen az emberiségben min­dig nagy volt a hajlandóság, hogy meg-megfeledkezzék a leg­szebb eszmékről is A philadelphiai okmány szavait a megsárgult pergamenről nem lehet elégszer az emberek szívébe is lerögzíteni. "­­ A HADIFOGLYOK hazavándor­lása tovább tart. Nap-nap után jön­nek mind többen és többen, akik éveken keresztül otthonuktól, csa­ládjuktól elszakítottál­ éltek. A szerv, amely a hadifoglyok haza­hozatalát és fogadását intézi, jól működik. A hazatérő, aki most már újra szabad ember, boldogan látja maga körül a szerető arcokat, a gondoskodást, időnként szép beszé­deket is hall. Látják a színes pla­kátokat, kézről-kézre adják őket, ölelgetik és dédelgetik valamennyit, de ez nem mindert! Úgy érezzük, hogy a hadifoglyok­kal nemcsak addig kell törődni, amíg hazajönnek, hanem azután is, hogy itthon vannak, mindaddig, amíg újból elhelyezkedtek a termelő és a munkás életben. Ezen a té­ren viszont már nem látunk olyan nagy lelkességet, olyan mindenre kiterjedő figyelmet, mint amilyet a hadifoglyok megérkezése körül ta­pasztalunk. Már­pedig a szép, a lelkes fogadtatásnál talán fonto­sabb, hogy a hazatértek megtalálják munkájukat s elhelyezkedésüket. OGSZ a neve a Szovjetunió Egye­sült Állami Kiadóhivatalának, amely szédületes kulturális programot­­dolgozott ki az elkövetkezendő évekre. Arra, hogy milyen tempóban és milyen arányokban dolgozik a Szovjetunióban a könyvkiadás, be­szédes példa, hogy az elmúlt esz­tendőben több, mint nyolcmillió szépirodalmi könyv jelent meg, nem beszélve a technikai és tudományos művek ugyancsak milliós számáról. Az ötéves terv során az Ogiz 457 millió könyvet készül kiadni, ebben orosz és külföldi írók egyaránt sze­repelnek, csakúgy, mint szépiro­dalmi és tudományos művek. Ahogy azonban az ötéves terv ígéri, mindez csak a kezdet, mert a szov­jet­ könyvkiadás igazi arányaiban majd csak 1948-ban bontakozik ki, amikor több új hatalmas nyomda­üzem építkezése és felszerelése be­fejeződik s ezek is bekapcsolódhat­nak a legszebb misszió, a kultúra szolgálatába. ■4* A CIGÁNYKÉRDÉSRŐL kapta a FÉNYSZÓRÓ vidékről a következő levelet: „Az utóbbi hónapokban megdöb­benéssel tapasztaljuk, hogy meg­lepően elszaporodtak a kóbor cigá­nyok s ahol megjelennek, egymást követik a lopások, betörések. Jó lenne ezt a régen kísértő kérdést egyszer már nyugvópontra hozni és megoldani a cigányok letelepítésével és hasznos munkára fogásával. Ez a megoldatlan probléma is a múlt egyik kellemetlen öröksége. Ha visszalapozunk az újságokban, ki­mutathatjuk, hogy kivétel nélkül minden rezsim ígérte a cigánykérdés megoldását. De Csak ígérte. m­egvalósítással viszont mindegyik jós maradt.. .4 panaszos levélre azt feleljük: hisszük, hogy a magyar demokrácia nem ígéri a cigánykérdés meg­oldását, hanem — megcsinálja. $ LASSAN A TESTTEL! — Alhadnagy úr, ez a férfi Mint fiatalember ment be a telefonfülkébe és öreg­embernek maszkírozva jött ki. Letartóztassam? — Ugyan hova gondol?! Hátha közben tényleg megöregedett/ A SZÜLETÉSSZABÁLYTÍZÁSRÓL rendkívül érdekes nyilatkozatot adott F. A. Crew, az edinburghi egyetem profeszora, korunk egyik legnagyobb biológusa, aki évtizede­ket töltött el ennek a kérdésnek tanulmányozásában és kísérleteiben. K.J.A. Crew kijelentette, hogy a modern tudomány, elérkezett oda, hogy a születendő gyermekek ne­mét ma már tökéletes biztonsággal lehet befolyásolni s ennek bizonyí­tására sok száz kísérlete közül több jellegzetes esetet felsorakoztat. Ugyanakkor, amikor az edinburghi tudós erről a nagyjelentőségű ered­ményről beszélt, a leghatározottab­ban állást foglalt az ellen, hogy az ezen a téren alkalmazott módszere­ket közkinccsé tegyék. — Az emberiség számára *— mondja nyilatkozatában — belátha­tatlan katasztrófát jelentene, ha ezt a tudományos felfedezést minden korlátozás nélkül közkinccsé ten­­nék ... Hosszú kísérletezésem alatt egyetlenegy olyan esettel sem talál­koztam, amikor a szülők leánygyer­meket kívántak volna, a születés­­szabályozás terén végzett kísér­letek során minden alkalommal fiúgyermek után nyilatkozik meg a vágy. Nyilván ez a kívánság mutat­koznék meg a legszélesebb terüle­ten, s ha ennek engedelmeskedné­­nek az orvosok, a férfiak arányta­lan elszaporodása átformálná az egész világ arculatát és káros, tra­gikus helyzetet teremtene. Éppen ezért szilárdan kitartok amellett az elhatározásom mellett, hogy a szü­letésszabályozást a jövőben is kizá­rólag tudományos területen szabad csak alkalmazni. A KUTYÁK száma nagyon meg­­kevesebbedett. Az ostrom alatt ren­geteg állat elpusztult, az ostrom után következő nehéz élelmezési vi­szonyok sem voltak alkalmasak arra, hogy az emberek kutyát tartsanak, később pedig nagyon sok kutyahará­­tot az erőteljesen felemelt ebtartási díj tartott vissza attól, hogy újra kutyát szerezzen. Inkább lemondott egy — jó barátról.,, A kutyákat, mint a múltban, most is —­ igen helyesen — kötelezőleg kell beoltani mindezt, évben veszett­ség ellen. Ez, ismételjük, rendben van, ellenben ha már valaki vállalja a magas ebtartási díjak fizetését, az oltási, az állatorvosi vizsgálati díj megfizetését, elvárhatja azt, hogy az oltást kellő gondossággal hajtsák végre. Az idén meglepő sok oldalról hallottunk panaszokat, h­ogy az áp­rilisi és májusi kötelező oltások után nagyon sok kutya kapott ideg­bénulást. Úgy látszik, nem jártak el a kívánt elővigyázatossággal, pedig * komoly adófizetést teljesítő kutya* tulajdonos ezt joggal megkövetelheti, mér csak azért is, hogy a kutya, az adóalany megmaradjon a következő évre is... SZEMÉLYI HÍREK címmel össze­szedtünk külföldi lapokból néhány érdekes hírt: Mistinguette, az örökifjú francia revüsztár, aki már túl van a hetve­nedik évén, de még mindig vonzó a színpadon és népszerűsége semmit sem csökkent, július közepén hosz­­szabb délamerikai turnéra indul. John Eisenhower, Dwight­ D. Eisenhower, a nagy amerikai had­vezér egyetlen fia, aki most töl­tötte be huszonnegyedik évét és a bécsi amerikai missziónál kapitányi rangban szolgál, eljegyezte Jean Thomson­, akivel Bécsben ismerke­dett meg. Az esküvőt Amerikában tartják meg. Richard Tauber, a Lehár-Operet­­tek ősbemutatóinak híres tenoris­tája, aki évekkel ezelőtt emigrált Németországból, felhagyott a szín­padi szerepléssel és karmester lett. Egyik londoni színházban a meg­­revűsített Madarászt dirigálja. Alfred Busth, a kiváló hegedűs, aki 1933-ban Svájcba költözött, majd kiment Amerikába, most visz­­szatér Európába. Michael Curtiz, akinek eredeti neve Kertész Mihály és filmrendezői karrierje Budapestről ivett Holly­woodba, megvált a Warner-film­­gyártól, amelynek két évtizede első­vonalbeli, sok sikert aratott rende­zője és önálló filmgyárat alapított. Somerset Maugham, a nagy angol író, aki most töltötte be hetvenhar­­madik évét, Catilina címmel törté­nelmi regényen dolgozik, amelynek cselekménye II. Fülöp uralkodása alatt játszódik.­ ­ A PESTI BROADWAY közelében van egy italmérés, amelynek tulaj­donosa jókedvűen a következő táb­lát helyezte el a kiszolgáló, pult mö­gött: HITELT CSAK 100 ÉVEN FELÜLIEKNEK ADUNKI Az italmérésnek azóta van egy mindennapos vendége. Első alka­lommal szabályszerű születési bizo­nyítvánnyal jelentkezett, amelyből kiderült, hogy 1810-ban született s azóta a táblára való hivatkozással minden délben megissza a maga pohár sörét — hiteibe... - Cf€/ Arnhem Miért maradt el Anglia inváziója Közzétették az „Angliai csata” német repülőgépveszteségének hivatalos adatait ? Amikor egy régi elmélet a „közép­arányosról" valósággá válik 1940 őszén az egyik magyar napi­lap a Mattie of Britain", az akko­riban Angliáért folyó óriási légi csata idején a repülőgépveszteségek­­ről szóló brit és német jelentéseket összehasonlítva azt írta, hogy a kö­zölt ellentétes adatoknak hozzávető­­legéseit a ,,középarányosat“ kell venni, hogy a valódi veszteségeket sejthessük. Ez a józan és tárgyilagos m­­egállapítás módfelett felháborította akkor a német sajtót. „Hogyan, Ma­gyarországon vannak, akik kétségbe merik vonni a német hivatalos je­lentés adatait? — írták. A német követ hivatalosan tiltakozott „a rosszindulatú és hazug“ beállítás el­len a magyar külügyminiszternél. Azóta a Battle of Britaint fénye­A „legerősebb“ és dei­ty 119()oltmi következő volt az eredmény: Egyszóval a ,Battle of Britain* idején, amikor a RAF váratlan és Csodálatos hősiessége megmentette Angliát az inváziótól és ezzel lehe­tetlenné tette a „villámháború foly­tatását“, azaz keresztülhúzta a né­met számításokat és eldöntötte a vi­lágháború sorsát, a németek 1733 repülőgépet vesztettek. A sérült gé­pekkel együtt ez a szám az akkori ném­et légi haderőnek oly jelentős százaléka volt, hogy képtelenek Vol­sen megnyerték az angolok, a „vil­­lámháború“ csaknem hatéves hábo­­rúvá változott, s most, két évvel a fegyverszünet után a Németországot megszálló angolszászok pontosan megállapították a kezükbe került adatok alapján, hogy mi volt akkor a tulajdonképeni veszteség. Kihint, hogy a magyar újságíró elmélete: a „középarányosról“ szinte hajszálra megegyezik a valósággal legalább, ami ii az 1940 őszi angliai légi csatá­kat illeti. Noel­ Baker, az angol légügyi mi­niszter az angol alsóházban egy kér­désre felelve a legpontosabban, — s minden leplezés nélkül — bemu­tatta az Angliai Csata német repü­­lőgépveszteségeinek statisztikáját c­tak az addigi iramban folytatni a háborút. Különösen a 12.000 kikép­zett pilóta elvesztését sínylették meg és néhány hónapig masitiok kellett, amíg veszteségeiket pótolhatták. E néhány hónap alatt (1940 októberé­től 1941 júniusáig) a RAF amerikai segítséggel pedig már annyira meg­­erősödött, hogy Anglia minden „légi elösönlése“ kilátástalanná vált. Gö­ring elvesztette a döntő légi csatát, s a ,, Wir fahren gegen England" cim­fi akkor népszerű német pilótá­dat tényleg a „Niegeltingen-Lieh” lett, mint az akkori berlini néphu­mor mondotta. Az adatok pedig azt bizonyítják, hogy a való veszteség a jelentett veszteségeknek a „középarányosa“ volt: 959 géppel kevesebb az angol b­ecslésekttél és 8,17-tel több a német hivatalos jelentéseknél. A leghivatalosabb statisztikai táblázat: nap angol jelentés­e 940 jut. 10 és aus. 1 között (a csata előkészítés.) .. .. айв. В—aue. 23 küzti­t (az első na­p­i támadások) ouK. S4—Szélit. 6 la repülő­tereket támadó hullámok) szept. 7— szept. 30,. (I Omlói, napi méhtámadásai) okt 1—okt. 31 (utólagos támadások)_________ •Σ A­is III c 5 о AéiSf CL S Kip s it iSs- V) IS i? S’­­ 5." s •34-­ I'E s m Ш Ili II II I! £ C 188 63 tot 77 7» its 483 It7 643 243 Ml 115 846 243 435 161 246 1.34 313 16? összesen 2692 806 1733 641 nemes idlei­Ms tényleg elpusztult meg­sérült aus. 15 183 32 76* ane. 18 1# 3« 71 ti aug. 31 94 32 39 14 szept. 2 66 23 34 12 szept. 7 100 26 40 13 szept. 15 185 43 56 Vt Szept. 27Ш 38 55 1ГНЙ? SNIP*1 SHIP SHIP HURRA! Ez is válóok? .Az amerikai New Ahony-ban Mrs. Goldie Sutton összeférhetetlenség cí­mén kérte a válás kimondását. A periratban megjelölte az összeférhe­tetlenség okát, a következőkben: férje ledobta őt egy sziklacsúcsról, eltörte a nyakcsontját, a nyakán ta­posott, leöntötte kerosennel és fel­gyújtotta, borotvával elvágta a torkát, kidobta az ablakból, végül elperzselte haját, amikor egy­ vadászpuskával közelről rálőtt, de a golyó a feje fe­lett süvöltött el, csak a töltény lángja perzselt. Életmentés a levegőben Egy alaskai ejtőernyős gyakorlat alkalmával Charles A. Harris káplár és Raymond G. Kanyon közlegény egyszerre ugrott ki a gépből. A leve­gőben Harris káplár ernyője, amely rosszul volt hajtogatva, kezdett ösz­­szeomlani. Kanyon, aki mellette ereszkedett a földre, megragadta a petyhüdten lebegő ernyőt és kife­­szítve tartotta, ahdig földet értek, megmentve bajtársát A halálos zu­hanástól.

Next